Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-03 / 156. szám
TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JÚLIUS 3. PÉNTEK J HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 156. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT NE FELEDJE! Ma PRESENT- PÉNTEK! Egyes cikkek 10 %-KAL OLCSÓBBAK! Lapozzon ^ a 3. oldalra! ^ A kormányülés témái Jön a vízumkényszer? Bosznia egyes területein immár szervezett kitelepítés zajlik, és a kitelepítettek többsége — tekintettel az osztrák vízumkényszer bevezetésére — Magyarországon keres menedéket — jelentette ki Boross Péter belü] miniszter a tegnapi kormán szünetében tartott sajtótájékoztatón. A miniszter hozzáfűzte: hazánk nincs abban a helyzetben, hogy többezres csoportban érkező kitelepítetteket befogadjon. Éppen ezért a Külügymies nisztérium már megkezdte a konzultációt az ENSZ illetékes bizottságaival, valamint más érintett nemzetközi szervezetekkel a probléma mielőbbi megoldása érdekében. Tájékoztatásul annyit még elmondott a miniszter, hogy csütörtökön — a vízumkényszer életbe lépésével egyidejűleg — mintegy 800 fő szamára tagadták meg a belépést az osztrák hatóságok, így ezt a csoportot a nagyatádi menekült- táborban kellett elhelyezni. Nincs alkotmányos válság A köztársasági elnök szerdai döntése is téma volt a kormány tegnapi ülésén. Az ezzel kapcsolatos írásos állásfoglalást ismertetve Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára előrebocsátotta: a kormány számára sűlyos csalódás, hogy Göncz Árpád ismételten megtagadta a médiaelnökök felmentését. A kormány álláspontja szerint — mint az államtitkár a továbbiakban elmondta — az államfő túllépte alkotmányos jogkörét, és egyértelműen pártpolitikai döntést hozott az ügyben. Mindebből a kormány arra a következtetésre jutott, hogy az államfő — az alkotmányban meghatározott pártok feletti szerepe ellenére — a kisebbség, azaz pártja érdekeit képviseli. A kormány egyetért a köztársasági elnök azon kijelentésével, miszerint hazánkban nincs alkotmányos válság, és a médiatörvény megszületéséig fontosnak tartja a két közszolgálati intézmény működőképességének fenntartását — mondotta Katona Tamás, hozzátéve: a kormány rövidesen jogi érvekkel alátámasztva is válaszol Göncz Árpádnak a döntést indokló jogértelmezésére. Hamis vámokmányokkal 100 milliós szeszcsempészet, 28 kiló kábítószer Százmillió forint értékben foglalt le tiszta szeszt a vám- és pénzügyőrség a napokban. A hivatal tájékoztatása szerint egy budapesti székhelyű kft. hamis vámokmányokkal 1992. május 14. és június 10. között nyolc kamionnal összesen 100 ezer üveg tiszta szeszt csempészett az országba, s ezzel 74 millió forint bevételtől fosztotta meg a költségvetést. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán azt is elmondták, hogy június 30-án Részkénéi belépett török kamionban 28 kiló heroint találtak. A kábítószert a hűtőkamion meny- nyezetében rejtették el. A kamion szigorított átvizsgálását július 1-jén a szegedi vámudvarban végezték el, mert alapos volt a gyanú, hogy a két török állampolgárral érkezett kamion nemcsak vámárut szállít. Olcsóbb lesz a gázolaj Literenként 1 forint 50 fillérrel árusítják olcsóbban a gázolajat az Áfor-telepeken és töltőállomásokon július 4-én 0 órától azoknak, akik készpénzzel, vagy 8 napon belül átutalással fizetnek — tájékoztatták az MTI-t a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MÓL Rt.) feldolgozási és kereskedelmi ágazatánál. Az Áfor azt is vállalja, hogy ügyfeleinek házhoz szállítja a megrendelt termékeket. Ennek feltételeiről az Áfor-telepek adnak részletes felvilágosítást. Csődeljárások — esőstől Míg az év első négy hónapjában összesen 381 jogi személyiségű gazdasági szervezet jelentett csődöt, addig május hónapban 566-tal emelkedett a csődeljárások száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint május végén összesen 947 szervezet került csődeljárás alá. A csődbe került szervezetek 51 százaléka gazdasági társaság (többségük kft.), 34 százaléka szövetkezet. Közülük csak igen kevés szervezetnek sikerült eddig eredményes egyezségi tárgyalást folytatnia a hitelezőkkel. Amerikai magyarok kitüntetése Tegnap a Parlamentben Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a művelődési és közoktatási miniszter által adományozott Pro Kultúra Hungáriáé Emlékplakettel tüntette ki Kossányi Miklóst és feleségét, Kossányi Máriát, az amerikai magyarság körében kifejtett áldozatos tevékenységük elismeréseként. A Kossányi házaspár az egyetlen magyar nyelvű tv- és rádióadó létrehozója és működtetője Észak-Amerikában. Összhangban velünk Magyarország és a Európai Közösség közötti társulási megállapodás rendszerét közvetlenül nem érintik az EK mezőgazdasági miniszterei által szerda virradóra elfogadott új agrárpolitikai szabályok — nyilatkozta az MTI munkatársának Juhász Endre, a Külgazdasági Minisztérium Európai Ügyek Hivatalának vezetője. Ha az EK mezőgazdasági politikájának átalakítása összességében a világpiaci árakhoz való közelítést szolgálja, ez Mában van. Termőföld kárpótlási jegyért Várhatóan három hét múlva lép hatályba az a törvény, mely lehetővé teszi a kárpótlási jegy fel- használását termőföld megszerzésére. A jogszabály a már meglévő kárpótlási törvények végrehajtásának gyorsítására, és a gazdaságoknál a földalapok .kijelölése után jelentkezett bizonytalanságok felszámolására szolgál. Az önkormányzatokhoz benyújtandó, maximum személyenkénti 5 millió forintos kárpótlási igény elbírálásakor prioritást élveznek azok, akik vagy az összes kárpótlási jegyükért, vagy minimum 100 ezer forint összegű kárpótlási jegyért termőföldet kívánnak vásárolni. Az igényeket a területi hivatalok 60 napon belül elbírálják. Az igénylők ebben az esetben nem kárpótlási jegyet, hanem banki letéti igazolást kapnak, amit más célra csak 1993. augusztus 15. után tudnak felhasználni. A helyi önkormányzatok ez év augusztus 31-ig földrendező bizottságokat hoznak létre. A testületek az igények összesítését és egyeztetését végzik majd. Az árverésre kerülő földek esetében az árverés vezetőjének kötelessége, hogy megpróbálja egyezség kialakítását az igénylők között, 1000 forintos aranykoro- nánkénti árat alapul véve. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek nem kívánják megművelni kárpótlásra kijelölt földterületeiket, október 30-ig kötelesek a bizottságnak ezt bejelenteni. A bizottság ideiglenes használókat jelöl ki a földre. Magyar—román toloncegyezmény ar-román szerződést paagy tak szerdán Bukarestben Ma' rafáltal személyek államhatáron történő átvételéről. A szerződés — közismert néven toloncegyezmény — aláírására egy későbbi időpontban kerül sor, és az egyezmény a parlamenti ratifikálás után 30 nappal lép majd érvénybe. Megkötését az teszi szükségessé, hogy mindkét ország csatlakozni kíván egy összeurópai idegenrendészeti rendszerhez. A most parafáit szerződés szabályozza azoknak a harmadik 'raknak a egyik orag . _ irányuló illegális bevándorlás útvonalába esik. Különösen nagy számban próbálnak harmadik országbeliek Romániából Magyarországon keresztül Nyugat- Európába jutni. módon jutottak a másik ország területére. A Magyarország es Románia között érvényben Tevő megállapodás ezt csak a határ közvetlen közelében elfogottak esetében teszi lehetővé. Az aláírásra váró szerződés szabályozza a magyar és román állampolf ’árok visszavételét is, akik jogel- enesen jutottak a másik ország területére, vagy tartózkodásuk — valamilyen módon túllépték a megengedett időt, vagy összeütközésbe kerültek a törvénnyel — jogellenessé vált. Kiállítóterasz kialakítását tervezik a varban. Vállalkozói tőke bevonásától remélik a Török-kert * „felébresztését” (Fotó: Perl Márton) Múzeumaink és az idegenforgalom Ma is epűl az egri vár? Nemrégiben Eger idegenforgalmi koncepciójáról készült írásunk kapcsán jegyezte meg az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója, dr. Petercsak Tivadar, hogy a város látogatóinak számáról az említett cikkben szereplő adat nem tükrözheti híven a valóságot, hiszen ennél jóval többen látogatják egy esztendőben csak az egri várat. A közölt statisztika (mely szerint tavaly 113.947 látogatót fogadott Eger) a város szállóvendégeiről készült, de kétségtelen, hogy ennél jóval többen fordulnak meg a megyeszékhelyen. Ilyen „egynapos turisták” például az általános és középiskolások. Az egri vár döntő idegenfor- szovjet, cseh, szlovák, lengyel galmi tényező a városban, de szervezett csoportok. Ezek elemellett tudományos műhely, a megye múzeumi szervezetének központja, kulturális intézmény. A szezon derekán érdemes áttekinteni a vár és a múzeumok idegenforgalmi lehetőségeit és gondjait is. — A vár és a megyei szervezet adatai alapján tulajdonképpen a tavalyinak megfelelő a latoga- tottsag — mondja az igazgató. — A tendenciából mindenesetre látszik, hogy az utóbbi években csökkent a látogatók száma (ez általában is igaz a múzeumokra). Az utazási költségek, az életviszonyok nehezülese okozhatja ezt. Á külföldieknél pedig átrendeződés van. Korábban a szomszédos országokból érkeztek maradtak. S a nyugatiak útvonala is megváltozott. Ha 1989-es adatot veszek, akkor 555.714 látogató volt a Dobó István Vármúzeumban, egy évre rá 473.805, kilencveneßybenpedig 304.993. Az idén junius elejéig durván százezren látogattak el ide, az igazi diákszezon már ebben benne van. Nagyjából a tavalyi „forgalom” varható, s úgy gondolom, hogy ennél nem lesz több, sem kevesebb. — Pedig—épp egy éve esett erről szó — sok új szolgáltatást bevezettek... — Minden évben szervezünk valami új látnivalót, akár a várban vagy a városban. Egerben például megnyitottuk a fegyvertörténeti kiállítást a felső kaszárnyatermekben, korábban pedig az éremverdét. S úgy igyekszünk, hogy a főszezonra látványosabb időszaki kiállítást szervezzünk. Most például a történeti órák és veduták láthatók a csehországi Teplice város gyűjteményéből. (Ezzel viszonoztak a tavalyi barokk művészeti kiállításunkat.) No, még ~ *-----1-------------v e, tava kés mc Nyolcvankilencben 193.598-an, kilencvenben 257.000-en, ki- lencvenegyben 231.000-en látogatták a múzeumot. Idén viszont csökkenés várható. — Ezeket a statisztikákat az eladott jegyek alapján rögzítik? ■ — Igen, illetőleg — mert esetenként ilyen is van — az ingyenes látogatók alapján. Nem szabad elfelejteni, hogy Egerbe még ma is a borért és a várért jönnek szervezett és egyéni turisták. Tehát a kiegészítő rendezvények legfeljebb csak fokozzák a vonzerőt, de nagyban nem befolyásolják. (Folytatás a 3. oldalon) Újabb menekülttáborok Újabb menekülttáborok megnyitásáról döntött a BM Menekültügyi Hivatala — értesült az MTI Wessetzky Józseftől, a hivatal helyettes vezetőjétől, aki a táborok pontos helyét biztonsági okokbol egyelőre nem kívánta megnevezni, csak annyit mondott, hogy délvidéken nyílnak. Azt viszont elmondta, hogy a nagyatádi tábor lényegeben megtelt. Az új átmeneti szállásokon további 5000 menekült elhelyezésére nyűik lehetőség. A Munkáspárt a médiaháborúról A „zöldzászlós” diktatúrára: nem *5 A kormányzat és képviselői arrogánsak, hatalmi mámorban szenvednek, és élvezik mindazokat az előnyöket, amelyekre az előző rendszer elitje nem is gondolt — jelentette ki Nyíró Sándor, az MSZMP alelnöke a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ebben a helyzetben komoly és határozott érdekképviseletekre van szükség, a szakszervezeteknek minden őket érintő kérdésben maguknak kell dönteniük. A Munkáspárt elítéli a kormánynak a szakszervezetek megosáására irányuló kísérleteit — hangsúlyozta Nyíró Sándor. , A médiaháborúval kapcsolatban a Munkáspárt elnöksége nyilatkozatot tett közzé, amely szerint: a kormánykoalíció egyeduralmat akar a tömegtájékoztatásban, s a „zöldzászlós” sajtódiktatúrát a parlamenti és Parlamenten kívüli erők összefogásával lehet és kell megakadályozni. (MTI) Gabonatermelők tanácskozása Egerben Aratás előtt, bizonytalanságban Tegnap Egerben tanácskozott a Heves Megyei Gabonatermelők Választmánya. Az első napirendi pont keretében dr. Gyulavári A ndrás elnök adott tájékoztatót az országos, valamint a megyei választmány munkájáról. A szokásosnak mondható, aratás előtti tanácskozás legfontosabb része az idei gabonafelvásárlás, az árak és fizetési feltételek kialakításának kérdése volt. A forró hangulatú vitán — amelyen részt vett a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat képviselője is — újból felmerültek a már ismert problémák. A GMV által fizetett ár nem fejezi ki a termelés költségeit, s a garantált árat az idén sem sikerült elérni. Valami javulást azonban sikerült regisztrálni, hiszen az eddigi, mázsánkénti 650 forintos árat 660-ra emelték. A legfontosabb kérdésére — hogy mennyit termeljenek — ez idáig nem sikerült választ kapni sem a szakminisztériumtól, sem a kormánytól. Az ezzel kapcsolatos petícióra a kormány eleddig nem is reagált. Ebben a bizonytalan helyzetben pedig rendkívül nehéz a gabonatermelők dolga, s a szituációt tovább súlyosbítja, hogy a kárpótlás és a tulajdonrendezés miatt a termelők azt sem tudják, kinek a földjébe vetnek, s így ha ez a föld jövőre másé lesz, hogyan térül meg a befektetett költség. A számítások igen pesszimisták, elképzelhető, hogy a szántó- területek 30-40 százaléka marad parlagon.
