Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

4 HORIZONT HÍRLAP, 1992. július 23., csütörtök Barokk zenei fesztivál Egerben Ünnepi tiszteletkörök Az egri zenebarátok várták is, gondolták is, hogy az Egri Szim­fonikusok, az egri együttesek, egyáltalán az egri zenészek a vál­lalt fesztiválkötelezettségeken túl, és abban is majd mélyebbre mentenek. Nemcsak Bach, Ha.ndel, vagy Vivaldi és Mozart szólalnak meg teljes szívből, de az akkori „másodvonalból” elő­hoznak majd szerzőket, akik semmivel sem írtak kevesebbet, mint eme halhatatlanok, csak éppen nem azzal a szárnyalással és tehetséggel fogalmaztak, mint azok, akiket a minőség az idő fö­lé vitt, és mai napig megtartott az emberi emlékezet élvonalában. Egerben egyébként is hagyomá­nya van a barokk zenének, évti­zedek óta nagy szorgalommal hozzák elő kisebb-nagyobb ran­gú mesterek műveit. A hangsze­resek is, a kórusmuzsika művelői is. A Minorita-templomban)ú\\- us 7-én, kedden — hányszor kell ‘még ezt az épületet felfedezni a muzsika számára? — a Movendo kamarakórus — karigazgató: Vass Márta — pörgette le műso­rát Purcelltől Mozartig, Bachot sem hagyva ki, de sort kerítve Eszterházy „Harmonia caeles- tis”-ére is. Henry Purcell (1659- 1695), Anglia máig legnagyobb zeneszerzője, az angol opera leg­jelentősebb képviselője nekünk, közép-európaiaknak távoli vi­lág, hatása ritkán üt át a német barokk mesterek záróvonalán. Talán azért is vélekedünk róla, mint a barokk másodrendű egyé­niségéről, mert az angoloknak a legmagasabb szinten a barokk zenét Ha:ndel írta, ő pedig tud­valévőén a nem mindig kedvelt szász szerzet, aki alkalmi zenéi­vel is elbűvölte az angol udvart, no meg az angol közönséget. Purcell más zenét írt, más lé­lek fűtötte, mint a nagy halleit. Más neveltetés szólt belőle, más a puritánsága is, mint a jövevé­nyé. Mára azonban már összebé- külnek, egy hangzássá válnak, felelgetnek egymásnak Purcell akkordjai Bach kórushangzatá- ra. Mozart Esz-dúr szimfóniája a profán világot keveri-hozza ösz- szefüggésbe a jámborsággal, már csak azért is, mert méltóságban, áhítatban a vallásos „Ave ve­rum” alig tér el Vivaldi Credójá- tól, vagy akár Mozart Exsultate- jubilate című kompozíciójától. Az előadás hangulata nemcsak azért maradhatott egységes, mert a vezénylő Dobra János magas hőfokon tartotta a Mo- vendót is és a közreműködő Egri Szimfonikus Zenekart is. Ár­nyalt és sokszínű hangzatok éb­redtek a barokk pompát, gazdag ornamentikát viselő templom­ban. Kellemes meglepetésként a Bach- és Eszternázy-művekben szólót énekelt Horváth Mária. A jó hanganyag plasztikusan vezet­te elő azokat az érzelmileg is hangsúlyozott részeket, amiket a kórussal felelgetve mintegy imádságként mondott el a jelen­lévő nép nevében is. Ilyen ez a barokk zene. Ezt is feltetelezhe- tőnek tartja. A francia vendégművészek nem érkeztek meg, ezért a Kis- préposti Palota freskókkal is ékes­kedő szalonjában az Egri Vonós­négyes— Radnóti Tibor első he­gedű, Cs. Deák Dorottya máso­dik hegedű, G. Székely Éva mélyhegedű, M. Kiss Katalin cselló — felállásban vállalták a helyettesítő műsort. Vivaldi G-dúr concertója és Mozart D-dúr divertimentója fogta köz­re Albrechtsberger A-dúr és J. Ch. Bach G-dúr kvartettjét. Ahogyan Vivaldi és Mozart kö­rülzenélik az embert, az életet, az időt meg a teret, meg azt a min­dent, amit témaként a vonós hangszerre bíznak, nekünk már nem újdonság, hiszen a mai zenei élet az egész világon ezt a két szerzőt sarokpontnak tartja, amikor vonósmuzsikáról gon­dolkodnak és műsorokat össze­állítanak. Kedvesen hatott — kis­sé újdonságnak is számított —, hogy Radnóti Tibor és társai elő­vették a jó öreg osztrák szerző, Johann Georg Albrechtsberger (1736-1809) vonósnégyesét. Bécsben ő a Stephans-kircne or­f onistájának a beosztását is meg- apta, s ezzel nemcsak zenéjét, hanem zenetudósi tekintélyét is elismerték. Ő az osztrák késő ba­rokk lelkivilágot, a már túlérés- ben lévő császárváros korszelle­mét is közvetíti, no meg Haydn, Mozart barátságának emlékét is. Muzsikája azonban egyéniségtől származik, ha nem is akkora szárnyalással kápráztat el, mint nagynevű kortársainak szférákat mozgató művei. Valami ilyesféle jut eszünkbe Johann Christian Bach, a „milá­nóinak” nevezett Bach (1735- 1782) nevével kapcsolatban is. Ő mar más életélményt, más mu­zsikát dúdol nekünk, mint apja. A milánói dóm orgonistája lesz 1760-ban — innen a milánói melléknév —, de a G-dúr kvar­tett elárulja, hogy atyjának 1750- ben bekövetkezett halála után kitörölhetetlen olasz hatások ér­ték anélkül, hogy az atyai örök­séget „elherdálta” volna. A közönség mindkét esetben telt házat hozott, ezzel is kifejez­ve megbecsülését együttesei és szólistái, karvezetője és karmes­tere iránt. Mert a tapsból kijutott Vass Mártának és Gémesi Gézá­nak is, a rokonszenves fiatal kar­mester, Dobra János mellett. (farkas) Termékek, kedvezményes áron A vendég: Bogumil, a feltaláló Az érdeklődők — kívánságukra — ismét Balogh Gyulával, azaz Bogumillal, a természetgyógyász feltalálóval találkozhatnak július 29-én, szerdán délután 5 órakor az Egri Dohánygyár kultúrtermé­ben. Vele — a Hevesi Napló és az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében — Pécsi István, lapunk olvasószerkesztője készít nyilvános riportot. A vendég bemutatja termékeit — többek között —, a hatásos hajnövesztő szeszt, a férfiasság­visszahozó tablettákat, a pikkelysömör, a visszér, a reuma elleni, s a fiatalító kenőcsöket. Ezeket bárki igen kedvezményes áron meg is vásárolhatja. Emel­lett szó lesz a meghívott legújabb könyvéről is. Az egyesületi tagok és az üzemi dolgozók számá­ra ingyenes belépők a rendezvény kezdetéig na­ponta reggel 5-től délután 5 óráig vehetők át — szombat és vasárnap kivételével — a dr. Nagy János utca felőli portán. HANG-KÉP Fura nyitás Valaha — kezdődött három éve, s tartott több mint másfél esztendeig — lelkesedtem a Va­sárnapi Újság valamennyi „szá­máért.” Az itt dolgozó kollektíva ugyanis aktívan és bátran közre­működött a Kádár-rezsim lebon­tásában, a korábban kínosan tit­kolt igazságok felderítésében. Aztán — nem először fogal­mazom meg ezt — megtört ez a lendület, szárnyszegetté vált az oknyomozó hevület, s fokozato­san teret nyert az egyoldalúság. Tévedés ne essék: nem a kor­mánypártiságot kifogásolom, hi­szen ezt a testületet mi szentesí­tettük, kizárólag a végletességet nehezményeztem, azt, hogy a személyi összetételében is válto­zott kollektíva mindenféle ön­kontroll nélkül átlendült a ló má­sik oldalára. A kínálat egysíkúvá lett, a „bérelt” blokkok mereví­tették, monotonná tették a prog­ramokat. Olyannyira, hogy a ki­tartóbbak is egyre többet unat­koztak. A legutóbb aztán fel kellett fi­gyelni a nyitási kísérletre. Ekkor szót kaptak a különböző csopor­tok és érdekek képviselői. A fura csak az, hogy mindegyiküket „bentről” menedzselték. Fónay Jenőnek, a POFOSZ elnökének sikert kívántak. Ő — nem alapta­lanul — korrekt elszámoltatást sürgetett, persze kissé indulato­san. Aztán következett Hámori Csaba, az egykori pulóveres KISZ-elsőtitkár, illetve az MSZMP politikai bizottságának tagja. Vele Győri Béla felelős szerkesztő csevegett. Kissé ügyetlenül, s összemosva a múl­tat és a jelent. Ilyen összefüggés­ben beszéltek Gyuri „bácsiról”, azaz Aczél Györgyről, majdhogy feledve végzetesen káros kultúr- cézári szerepkörét. Igazán csak akkor lepődtem meg, amikor a riporter — mintegy zárásként — teljes nézetazonosságáról bizto­sította a vendéget. Hoppá! Ez azért túlontúl nagy ugrás. Olyannyira, hogy a hall­gató most már nem tudja mire vélni az egészet. Ebben a jelképes teremben harmonizálnak a keleti és a nyu­gati szelek. Netán felerősítik egymást, s kisöprik onnan a szin­te semmibe nem vett tényeket. Majd kiderül. Egyelőre marad a bizonytalanság, s az a határo­zott érzés, hogy a sok látszat mö­gött épp a lényeg vész el. Milyen kár... így kellene Az egyik hét ismétli a másikat. Méghozzá színvonalban. Az elmúlt napok is csak egy emlékezetes produkcióval aján­dékoztak meg bennünket. Két este — szombaton és vasárnap — vetítették a Kínos viszonyt, ezt a remekbe mintázott amerikai té­vés alkotást. Az egyöntetű elismerés titka könnyen megragadható. Domi­nic Dunne írt egy vérbeli re­gényt, valóságízekben bővelke- dőt, fordulatos cselekményük Olyat, amelyben hiánytalanul megrajzolt jellemek ütköznek. Ebből az alapanyagból vala­mirevaló rendező csak kimagas­ló értéket „bányászhatott” ki. Különösképp, ha első osztályú színészeket szerződtetett. Ezek után érthető, hogy végigizgultuk a sztorit, szembesültünk — ideje megszoknunk — a pénz hatal­mával, befolyásával. Ennek elle­nére a megkapó ízekre sem hiába sóvárogtunk. Az öregedő milliomos és az if­jú lány kapcsolata nem új keletű téma, mégis a korkülönbség szülte feszültségek hamisítatlan drámát teremtenek, olyat, amelyre ráhangolódunk, amely bennünk is továbbmunkáló, katarzist, megtisztulást akku­mulál. Efféle műveket várnánk, de csak műrostos, szedett-vedett portékákkal idegesítenek vala­mennyiünket. Nemcsak onnan a Szabadság téri székházból, ha­nem az HBO „műhelyéből” is. A Egri Városi Tv hétfőn be­mutatott Caligula című, USA cégjelzésű szömyelményéről már ne is szóljunk. A korcs, a sat­nya historizálást ugyanis lehetet­len ötvözni az eléggé ízléstelen szexburjánzással. Ettől a riasztó öszvértől csak viszolyoghatunk. Miben bizakodjunk? Már csak abban reményked­jünk, hogy ez a hosszúra nyúlt uborkaszezon sem tart örök­ké... Pécsi István Horoszkóp Oroszlán Latin neve: Leo. Időtartam: július 23-tól augusztus 22-ig. (A nyár 2. hónapja). Szimbóluma: az oroszlán farka. Alapeleme: Tűz (meleg és száraz). Alaptulajdonsága: kardinális (fő). Neme: férfias. Uralkodó bolygója: Nap (napisten). Férne: arany. Szerencseszáma: 1, 81, 91. Szerencseköve: gyémánt. Szerencseszíhe: arany- vagy narancssárga (szellem és merészség). Szerencsés helyei: nyilvános terek, gyűlések, templomok. Szerencsenapja: vasárnap. Peches napja: szombat. Jóskártyája a Tarot-ból: a VIII. lap, az Igazságosság (igazságosság, felelősségtudat, kiegyensúlyozottság). Oroszlán-növények: déligyümölcsök, fahéj, sáfrány, rizs, babér, dió, napraforgó. Oroszlán-állatok: oroszlán, sas, kakas, párduc. Oroszlán-országok: Ausztria, Románia, Szicília stb. Oroszlán-városok: Bombay, Chicago, Damaszkusz, Prága, Róma, Philadelphia. Az Oroszlán nappali vagy Nap-jel. Temperamentuma: kolerikus-flegmatikus. Pszichoszomatikus gyengéi: szív és vérkeringés. Híres Oroszlánok: Emily Bronte, Fidel Castro, Coco Chanel, Claude Debussy, Henry Ford, I. Ferenc József császár, Mata Hari, Alfred Hitchcock, Aldous Huxley, Mick Jagger, C. G. Jung, Guy de Maupassant, Benito Mussolini, Bonaparte Napóleon, Andy Warhol, Mae West stb. Pszichikai jellemzői: szellemi érzékenység, erős éntudat, a külső és a belső világ átlényegesítése. Milyen is egy Oroszlán? A királyok állata, az állatok királya — szokás mondani. Ura a Nap, és nem véletlenül szimboli­zálják együtt a fényt, a pompát, az erőt, a jólétet. A Nap a legelső a bolygók között, s az ő gyerme­kei is a legelsők, méltóságtelje­sek, reprezentatívak, nagyvona­lúak, nyíltszívűek — jellemük is napsugaras, nemes, biztonságot sugároz. Ez a jel uralkodásra, paran­csolásra, vezetésre született. Önérzet, egészséges büszkeség tölti el a jellemet, s mivel az Oroszlán-jelű ember ösztönösen érzi is, hogy a természet jó tulaj­donságokkal ruházta fel, ki is kényszeríti környezetéből az el­ismerést, a tiszteletet. Fellépése magabiztos, imponáló, érződik benne az erő és a hatalom. Ügy viselkedik, hogy ő kerüljön a központba, bátor és magasröptű, ellenállhatatlan. így aztán a kör bezárul, magabiztossága miatt még akkor is megkapja az őt elis­merő (vagy vélt) helyet, ha telje­sítménye alapján nem érdemelné meg — Oroszlán-magatartása kikényszeríti a környezeté­ből. Az Oroszlán egyébként sok tekintetben meg is érdemli elis­merésünket, megbecsülésünket. Ez a jel nagyvonalú, hidegvérű, bátor, és nem ijed meg a saját ár­nyékától. Egyetlen, ám annál súlyosabb hibája féktelen hiúsága. Ha itt sértik meg, akkor nehezen ural­kodik magán. Szerelmi élete heves és tüzes. Egy igazi Oroszlán szinte kime­ríthetetlen, igazi gavallér, nagy­stílű, remek partner. A nők rit­kán tudnak ellenállni egy Orosz­lán-férfinak. Az Oroszlán azon­ban képtelen kitartani egyetlen partner mellett. Ez a típus képte­len a hűségre, túl nagy az étvá­gya. Megszelídíteni pedig szinte képtelenség, az nagyon hibás Oroszlán, akiből egy nőnek sike­rül házicicát idomítania. Az Oroszlán 1992-ben Júliusban végre önmagára ta­lál, személyisége feltöltődik, megerősödik. Vénusz az Ön szü­letési jegyében, az Oroszlánban mozog július 14. és augusztus 7. között, ez időszak alatt az egye­dülálló — talán még a legárvább Oroszlán is — megtalálhatja szí­ve választottját. Szeptember folyamán társasá­gokban mozog, társadalmi élete, közéleti tevékenysége kiszélese­dik, és ugyanebben az időszak­ban Mars lángra lobbanthatja az Ön horoszkópjában még ott rej­tőző, a felszín alatt parázsló tar­talmakat. Október vége felé az otthoni és a családi érdekeit helyezze előtérbe, és élvezze a szerettei ál­tal nyújtott biztonságot. Szerelmi élete magas hőfokon lobog a november 24. körüli na­pokban. Tudnia kell, hogy decemberi horoszkópjában az utazás a leg­kevésbé sem dominál. Minden­napi kiadásai megemelkedhet­nek. Elfáradt, testileg-lelkileg kimerül, ezért tartózkodnia kell attól, hogy az ünnepek körül ere­jén felüli kötelezettségeket vál­laljon magára. Az Uránia moziban Kaland és akció revolver — a meglepetés... Mikor másnap reggel Steve zúgó fejjel felébred, belenéz a tükörbe, és felsikolt — mégpedig átható, szoprán kiáltással: a tükörben szőke hajzuhatag, finom, sima bőr, és egy olyan test, amit pár órával ezelőtt maga is megkívánt volna. A Mennyben történt át­változás után nehéz helyzetbe kerül. Steve féltestvérének, Amandának adja ki magát, és tűsarkain botladozva megkezdi útját női testben — férfilélek­kel... Delta Force 2. Chuck Norris újra akcióban. Az „újra” szó megkérdőjelezhe­tő, hiszen a filmet jó három éve forgatták, néhány hónapja a Vi­co is kiadta, az érdeklődők szinte mindegyik égi csatornán láthat­ták, de akinek még mindig nem volt lehetősége a megtekintésé­re, itt a nagy alkalom: a moziban, filmvásznon is láthatja hősét, Chuck Norrist. Egy milliárdos drogkirály letartóztatása körüli hercehurca áll a történet közép­pontjában. A Delta Force kom­mandó kapja azt a feladatot, hogy szabadítsa ki a bűnözők ál­tal elfogott amerikai ügynökö­ket. A kommandó parancsnoka a rettenthetetlen McCoy (Chuck Norris), aki leleményességével és természetesen fizikai erejét felhasználva, győzelemre vezeti a küldetést. Farkangyal Steve Brooks javíthatatlan nő- csábász. Magabiztos, jóképű, öntelt, akit egyre több meghódí­tott és elhagyott nő gyűlölete övez. Egy este három volt szere­tője meghívja egy meglepetés­partira. A kellemes, pezsgőfür- dős előjáték után előkerül egy FARKANGYAL (pokoli vígjáték ]

Next

/
Thumbnails
Contents