Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-21 / 171. szám
HÍRLAP, 1992. július 21., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. Dalok Kanadától Ausztráliáig Az egri „5Let” a zenei piacon Hamarosan ismertté válnak ezek az arcok... Fülbemászó dallamok, jó hangszerelés, kitűnő muzsikusok, szines repertoárskála, ismert hazai zeneműkiadó. Mi más kell még a sikerhez, a népszerűséghez? A szerződés — amelyen ott a dátum: 1992. június 23. — egy elérhetetlennek tűnő vágy beteljesülése. Az egri „5Let’v együttes — Juhász Péter, Berecz István, Zelei Attila, Dávid Ferenc, Horváth György — szinte az ismeretlenségből robbant be néhány nap múlva a köztudatba. — Honnan a névadó ötlet? — Korábban mind az öten különböző zenekarokban játszottunk, és egymástól függetlenül valami új műfaj, előadói stílus után kutattunk — mondta Juhász Péter-a zenekar vezetője. — Nyakamba vettem a várost, eljártam lakodalmakba, különféle rendezvényekre, és így futottam össze társaimmal. Több mint tíz éve dolgozunk együtt, elsősorban esküvőkön, vállalati programokon, különféle névnapokon szórakoztatjuk a vendégeket. Játékstílusunk a Bergendi együtteshez hasonló, szórakoztató jellegű, amelyben nosztalgiadalok feldolgozása, régi nóták, magyar népdalok, tánczenék, operettek is szerepelnek. — Ma egyre-másra verbuválódnak együttesek. Sokan azt vallják: elég néhány akkord a gitáron, néhány taktus az orgonán, egy jó énekhang, és kész a „mű”. — Az igényteleneknek talán igen, bár azt tapasztaltam, hogy az ilyen csoportok nem sokáig muzsikálnak. Az előképzettség, a továbbképzés elengedhetetlen ezen a területen is, megélni csak így lehet a konkurenciával terhes terepen. A csapatban mindany- nyian gyerekkorunktól tanultunk zenét, több hangszeren is játszunk, rengeteget gyakorlunk. Mindezt persze munkaidő után, hiszen a kenyerünkkel nem ezzel keressük. — Hogyan talált az „5letre” a Kadencia Kiadó? — Az elmúlt évben kíváncsiságból készítettünk felvételeket a helyi Delfinstúdióval. A Kadencia munkatársai országjáró, tehetségeket felkutató útjuk során találhattak rá kazettáinkra. Még ma is kiver a veríték, amikor eszembe jut, milyen nagyszerű érzés volt a sztárok aranylemezei között hallgatni a kiadóigazgatót arról, hogy meghallagatták dalainkat, és már vevők a következő kazettára is. — Mi az, ami ennyire megnyerte tetszésüket? — Nem közölték, csak sejtjük, hogy a hangszerelésünk, a tiszta játék, az átdolgozások modernszerűsége. Fantasztikus élmény volt a stúdiómunka, külön rögzítettünk minden hangszerjátékot, éjjel-nappal dolgoztunk a technikusokkal. Kitűnőnek találták a Delfinstúdió munkáját is. Egy biztos — sokszor mondom is a srácoknak —, a „legnyagobb hal kapott be minket”, bizonyítsuk be, nem választottak rosszul. — Hamarosan ország-világ hallhatja zenéjüket. — A szó szoros értelmében, hiszen a hazaiakon kívül a környező országok magyar lakta területein, sót Kanadában, az USA-ban és Ausztráliában is megismerhetnek bennünket az elkövetkezendő hónapokban. Addig is dolgozunk tovább, karácsonyra saját szerzeményeimből állítunk össze egy kazettára való anyagot... (szüle) Az akvarellbiennálé díjazottjaként A fogyasztói társadalom soha nem volt eszményképem. Július elején nyitották meg a XIII. Országos A kvarellbienná- lét Egerben, amely kétévente a város rangos művészeti eseménye. A megye és a város összefogásával az Ifjúsági Házban megrendezett kiállításnak kilenc díjazottja volt, egy közülük a megyében él és alkot: Kishonthy Jenő. A művész Eger Megyei Jogú Város kulturális bizottságának diját vehette át. Szinte ezzel egy időben kapta meg a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban a főiskolai tanárrá való kinevezését. Ennek kapcsán kértük rövid beszélgetésre. — Az akvarellbiennállén kiállított képei a jellegzetes ember- központú Kishonthy-látásmó- dot képviselik. Mikor készültek ezek a művek? — Ezek a két-, illetve háromfigurás jelenetek egészen frissek. Az igaz, hogy nem tudtam eddigi önmagamat megtagadni. — Maradt a kritikai hangvétel, a kicsit ironikus látásmód... — Az ember ezeket nem tudatosan csinálja, mégis amikor a kép elkészül, benne van a bírálat. Részemről ez soha nem egy aktuális dolog bírálata. Nem is szeretnék a konkrét politizálás hibájába esni. Számomra ami rossz, az egy és oszthatatlan, de többféle változatban jelenik meg az életünkben. Chíkán Bálint művészettörténész a kiállításmegnyitón utalt is erre. Vállalom az ilyen értelemben vett realizmust, a jó és rossz szembeállítását. De ez nálam egyáltalán nem tudatos. Nem fogalmazom meg előre a képeim mondandóját, sőt gyakran megesik, hogy már eleve vizuálisan idézek fel egy-egy korábban látott jelenetet vagy emberi arcokat, gesztusokat. S ezt próbálom reprodukálni. A kép aztán „megfesti önmagát”. — Az utóbbi napokban csupa jó dolog történt Önnel, hiszen elismerték a munkáját. Ugyanakkor, nem könnyű ma az élet. Milyen a közérzete most? — Lehetne jobb is... A kapitalizmust úgy ahogy van, utálom. A fogyasztói társadalom soha nem volt az eszményképem. Most, hogy egy világosan körülhatárolható ellenségképpel leszámoltunk, most egy másik alattomosabb ellenséggel kell szembenéznünk. Mondok egy példát. A családi boldogság, ugye — szent dolog. Erre épít a Dauve Egbert’s Omnia reklám. Az ember fáradtan hazaérkezik a munkából, a szerettei várják. És mit sugall ez a mindennap látható képsor? Hogy akkor leszel boldog, ha ezt a kávét iszod. Hát, ezt mocskos dolognak tartom. A közelmúltban mondta egy gyer- mekfilm-rendező (aki mellesleg nem kap pénzt gyermekfilmekre), hogy mennyire tisztességtelen a gyerekeket ilyen reklámokban „felhasználni'’. Szerencsére engem nem ért egészen védtelenül ez, ami most a fogyasztói társadalommal beérkezik hozzánk. Sajnos, kenyérgondokkal kell küzdenünk, a szakma eléggé rosz- szul áll, s ez engem sem hagy érintetlenül. — Az utóbbi időben az Ars Agria Képzőművész Egyesület nevében sem hallatja hangját. Mi ennek az oka? — Az az igazság, hogy az Ars Agria az utóbbi időben azért nem működött, mert én sem „működtem”. Elfáradtam egy kicsit, s úgy néz ki, hogy senki nem akaija vállalni az egyesület elnöki tisztét. De, azért lehet hallani bennünket. A közelmúltban felkerestem a polgármesteri hivatalt. A korábbi ellenzékiség helyett egy jó értelemben vett együttműködés körvonalai bontakoznak ki. — Ehhez szép gesztus volt az alpolgármester bejelentése, miszerint a jövőben lesz kiállítóhelye az egri alkotóknak is. Végezetül még egy kérdés: az akvarell biennálékon eddig hány pályadíjat kapott? — Most kaptam először. Sokan azt mondják, ez a zsűrin is múlik, pontosabban nem azon múlik, ki van a bírálók között, hanem ki nincs. Örülök, hogy megértették a szándékomat. Öt- veimét éves vagyok, megkaptam a főiskolai tanari kinevezést. Öt éve tanítok a főiskolán, jóllehet sokáig mindhiába nyújtottam be a pályázatomat. Megpróbálom a hátralevő éveket a tanításban hasznosan eltölteni. (jámbor) Kishonthy Jenő: Beszélgetés az öregemberrel Kopcsik kritikusan kóstolgat Olimpiára készülnek a szakácsok A régi emlékekre koccint a két mester, Unger Károly és Kopcsik Lajos — Nincs nagyobb varázs a megterített asztalénál — mondta Unger Károly, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének elnöke, miközben belementette a szedőkanalat a HBH Sörház ököruszálylevesébe. A „Vancsó-féle” söröző a „szakács-elnök” egri útjának második állomása volt: a délelőttöt a Kopcsik cukrászdában töltötte, régi barátjánál és olimpiai csaattársánal, ahol komoly meg- eszélések között néhány köny- nyű süteményt is megkóstolt. A mestert — eleggé el nem ítélhető módon — kiszakítottuk az édességek bűvköréből, hogy a küszöbön álló szakácsolimpia felől érdeklődjünk. — Ismét Frankfurtban találkoznak a világ legjobb gasztronómiai szakemberei, hogy október 11-15. között összeméqék képességeiket. Minden idők legnagyobb szakács- és cukrászolimpiájának ígérkezik ez a mostani, hiszen ötvenkét ország jelezte nemzeti csapat indítását, ami máris rekord. — Miért ez a nagy érdeklődés? — Egyrészt ez a mi szakmánk talán legnagyobb ünnepe, bizonyítási lehetősége. Másrészt pedig látni kell, hogy kegyetlen harc dúl az idegenforgalomban a vendégek megszerzéséért, és az egyik legnagyobb vonzerőt a turistára a speciális nemzeti ízek gyakorolják. Az olimpián több tízezer szakember, sok újságíró és rengeteg látogató fordul meg, úgyhogy ez a verseny propagandának sem utolsó. — Hogyan készül a magyar csapat a nagy megmérettetésre? — A nyugati országok nemzeti csapatai már az olimpiát megelőző másfél évben tréningeznek, és felkészülésükben nagy háttércsapat támogatja őket a látványtervezőktől az ételgyárakig. Sajnos, a mi lehetőségeink ennél jóval kisebbek, de azért én bízom benne, hogy folytatjuk a jó hagyományt, és ismét az élvonalban végzünk. Remélem, hogy a technikai, szervezésbeli adottságok gyengébb voltát kompenzálja majd a szakmai tudás, az alkotókészség és az az eredendő tehetség, amely a magyar nép sajátja. — Kik a csapattagok? — Lukács István, Mátyás Rudolf Kutasi András és László György mesterszakácsok, valamint Nesztovidisz Zoltánná cukrászmester alkotja a nemzeti csapatot, és mellettük még egy ifjúsági csapat is indul a 30 év körüli legjobb szakemberekből. Emellett nyolc egyéni kiállító is jelen lesz Frankfurtban. — Hiányzik egy megszokott név a sorból... — Kopcsik Lajosra gondol? Hosszan győzködtük, de nem tudtuk rávenni a szereplésre. Rengeteget dolgozott az utóbbi években itt, Egerben, és azt állítja, hogy nagyon fáradt, csak gyengítené a csapatot, amit én nem hiszek, de tiszteletben kell tartani az elhatározását. A szellemisége úgyis velünk lesz, hiszen, amit eddig alkotott, az legalább húsz évig kisugárzik a magyar cukrászatra. Most nem hallja, úgyhogy nyugodtan mondhatom: ilyen őstehetség százezerből csak egy születik, és ő ezt még rengeteg munkával, tanulással is megtoldja. Az utolsó munkáinkat majd megtekinti, értékeli, és én biztos vagyok benne, hogy a tanácsait mindenki megfogadja. — Tudják már, mi lesz a menü? — Maradjon ez meglepetés. Annyit elmondhatok, hogy a hagyományos magyar konyhát szeretnénk a legmodernebb irányzatokkal ötvözni. Lesz mit sütni- főzni, hiszen egy nyolcszor nyolc méteres asztalt kell majd megteríteni mindenféle finomsággal. Viszünk magunkkal egy virágkötőt, sőt egy muzeológust is, valamint a konyhaművészettel kapcsolatos tárgyakat a Néprajzi Múzeumból. Remélem, hogy nemcsak az ízeink lesznek meg- kapókj de a látvány is. — Érdekelne, Unger úr, mi lesz azzal a több tonnányi finom falattal, ami egy ilyen olimpián elkészül? — Bizony, mind repül a kukába. Nézze, ezek az ételek és édességek hosszabb ideig ott állnak reflektorfényben, több tízezer ember megnézi, szagolgatja, éppen hogy bele nem harap. Ki merne ezek után bárkit is megkínálni belőle...? (koncz) Ellenőrzés miatt — tumultus Mint hírül adtuk, igencsak sokan keresik fel mostanság a gépjármű-alkalmassági szakrendelést Egerben. Korábbi információnkat Dr. Hetey Margit, a rendelőintézet igazgató-helyettese azzal egészítette ki, hogy a tumultusban nagy szerepet játszanak a sorozatos közúti ellenőrzések. Ezeken ugyanis kiszűri a rendőrség az olyan vezetőket, akik lejárt jogosítvánnyal autóznak, mások pedig éppen ezt megelőzendő akarják gyorsan meghosszabbíttatni érvénytelenné vált vezetői engedélyüket. Siegenben énekeltek Sikereket aratott németországi turnéján az Építők Agria Vegyeskara. A kórus három koncertet adott Siegenben, illetve a kölni dómban, és mindhárom fellépésüket nagy tapssal honorálta a közönség. A fellépések mellett jutott idő a szakmai kapcsolatok ápolására is. Átvette az óvodát az önkormányzat Miután a városi közgyűlés hozzájárult, június 30-i dátummal átvette a bervai napköziotthonos óvodát a Finomszerel- vénygyártól az önkormányzat, így tehát a város finanszírozza az intézményt, melynek második félévi működtetése mintegy kétmillió-háromszázezer forintot igényel. Cserebere Ma is lesz Lutra cserebere vásár a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban. A délután két órakor kezdődő rendezvényen a gyerekek elcserélhetik vagy megvásárolhatják egymás megunt, de még jó állapotban lévőjá- tékait, könyveit. Urnadíjak Új umafalakat építenek a városi Grőber-temetőben. A kegyhelyen a egy urnafülkét 25 évre tízezer forintért lehet majd megváltani, de a szociális helyzetre tekintettel egyes esetekben ez kétezer forintra mérsékelhető. A régi telepítésű urnák tíz évre történő megváltásáért ötszáz, az ikerumákért ezer forintot kell fizetni. Miénk itt a tér! Ezzel a címmel rendez bemutatót csütörtökön este a Dobó téren a Megyei Művelődési Központ modemtánc-stúdiója. A táncosok fél 7-kor kezdik a programot. Ha esne az eső, úgy a bemutatót átteszik péntekre. Pop-rock-jazz Pop-rock jazz együttesek bemutatója lesz augusztus közepén a Szépasszony-völgyben a szabadtéri színpadon. A megye ismert együttesei mutatkoznak be az egri közönségnek augusztus 15-én este nyolc órától. így az Elit, Elvis, Scord egri zenekarok, a hevesi Exlex és a gyöngyösi Bajkag-Szőlősi duó. Az Ifjúság utcában a diákok Elköltözött a Szilágyi-gimnázium Az egyházi ingatlanok folyamatos visszaadása kapcsán megállapodás jött létre az önkormányzat és az Angolki.sasszonyok Boldogságos Szűzmária Intézete között. Ennek értelmében augusztus 1-jével a Szilágyi Erzsébet Gimnázium által használt ingatlanrész átkerül az angolkisasszonyok tulajdonába. A középiskola új helyét az Ifjúság utca 2. alatti épületben már elfoglalta, néhány nap leforgása alatt sikerült átköltözniük. Ezzel egyidejűleg a 212-es számú Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézet az önkormányzat által megvásárolt Kertész utca 128-as számú épületben kapott helyet, ahol javában végzik a helyiségek átalakítását. A Szilágyi-gimnázium teljes kiköltözésével az épület új szárnya felszabadul, ezt az Egri Köz- gazdasági Szakközépiskola használja majd a későbbiekben. A tornatermet pedig a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola részére adják át. A terem jobb kihasználása érdekében pedig már tárgyalásokat folytatnak az angolkisasszonyok intézetével, a tanárképző főiskolával, a Deák Ferenc Általános Iskolával és a Gárdonyi Géza Gimnáziummal. A költözések következtében jelentősen változnak az érintett intézmények tárgyi feltételei.
