Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-17 / 168. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. július 17., péntek Csak engedéllyel Az észt fővárosban már csak a tallinni városi tanács különenge- délyével mozoghatnak az orosz katonák és a tallinni garnizon járművei. A városi döntés értel­mében az orosz közkatonák csak csoportosan, tiszt kíséretében hagyhatják el laktanyáikat. Megbénult Szófia Megbénította szerdán a bolgár fővárost a 40 százalékos béreme­lést követelő tömegközlekedési dolgozók sztrájkja. A városköz­pontot elárasztották a gyalogo­sok, az utcákat leblokkolták a tö­mött sorokban várakozó sze­mélyautók és a taxik. „Történelmi megbékélés”? Mubarak egyiptomi elnök üd­vözölte Jichak Rabin izraeli kor­mányfő megválasztását, s egy­ben „történelmi megbékélést” sürgetett Izrael és az arab álla­mok között. Cáfol a vezérkar képviselője A török vezérkar képviselője a Turkish Daily News című lap­nak adott nyilatkozatában cáfol­ta, hogy Törökország titkos ka­tonai segítséget nyújt a volt Szov­jetunió muzulmán köztársasága­inak. Azerbajdzsánban, Üzbe­gisztánban és Kazahsztánban csak a török követségek katonai attaséi teljesítenek szolgálatot — közölték Ankarában. A Bayern is ellenőriz A német kormány úgy dön­tött, hogy a Bayern nevű rombo­lóval és három Breguet Atlantic típusú felderítő repülőgéppel részt vesz a Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt ENSZ-szankció betar­tásának ellenőrzésében. Mint Rühe, a védelmi tárca főnöke sajtóértekezletén közölte, a Bayern olyan parancsot kap, hogy részt vehet a nemzetközi akcióban, amelyet Németorszá­gon kívül még hat ország végez. Növekvő munkanélküliség Egy hónap alatt, májusról jú­niusra 2,4 százalékot emelkedett Lengyelországban a munkanél­küliség —jelentette a varsói köz­ponti statisztikai hivatal. Június­ban a munkanélküliség elérte a 12,6 százalékot, az állástalanok száma 2.296.700 főre emelke­dett. Szigorúbb szabályozás? A gépjárművek szennyező­anyag-kibocsátásának az eddigi­nél szigorúbb szabályozását ja­vasolja az amerikai Környezet­védelmi Hivatal (EPA). A java­solt kötelező ellenőrzések 55 újabb amerikai városra terjed­nek majd ki. Nagy büntetést he­lyeznek kilátásba azon járműve­zetők részére, akik nem vetik alá járművüket az ellenőrzésnek. A tipikus termékek védelme Az Európai Közösség mező- gazdasági miniszterei elfogadták a tájjellegű, tipikus termékek vé­delmének elvét, ám a megvalósí­tás nem ígérkezik könnyűnek. Az erre vonatkozó EK-szabá- lyok értelmében az elfogadott ti­pikus termékeket tilos lesz más vidékeken, országokban előállí­tani. Ma az a helyzet, hogy a Gö­rögországban kecsketejből elő­állított Feta sajt dániai változatát tehéntejből készítik, az olasz Mozzarella sajtot Belgiumban is másolják, a pármai sonkát belga és holland sertésekből is füstölik. A jövőben a tájjellegűnek elfo­gadott termékeknél a borfajták­hoz hasonló márkavédelmet ad­nak. Szuper­gyorsvasút Kétmilliárd dolláros szerző­dést írt alá Kína japán cégekkel, amelyben megbízást ad a sziget- országiaknak az első kínai szu- pergyorsvasút fölépítésére. A 280 kilométeres vasútvonal Fu- csou tartományi főváros és Hszi- amen között vezet majd. A NATO és a NYEU őrjárata Tegnap reggel nyolctól kezdődött az Adrián a NATO és a Nyugat-európai Unió hajóinak össze­hangolt őrjárata az ENSZ által a mini- Jugoszláviával szem­ben elrendelt embar­gó betartásának el­lenőrzésére, ízelítőt adva a két katonai szövetség által vállalt új szerepkörből. A NATO szerdán kiadott közleménye szerint a NATO vé­delmi tervező bizott­sága jóváhagyta az Adriára küldött ha­jóraj felhatalmazá­sát, misszióját, és a gyakorlati részlete­ket is. A Nyugat-eu­rópai Unió hajói ugyanakkor párhu­zamos missziót hajta­nak végre egy másik körzetben. Mint ismeretes, a Nyugat-európai Unió — amelynek a maastrichti szerző­dés az Európai Kö­zösség védelmi di­menzióját kívánja adni — az EK kilenc tagállamát tömöríti (a Tizenkettek közül csak Írország, Dánia és Görögország nem vesz részt benne). Először az Öböl-vál­ság idején hajóztak zászlaja alatt a tagál­lamok hadihajói — ám saját integrált ka­tonai szervezettel nem rendelkezik, ha legutóbbi bonni mi­niszteri értekezletén el is határozta egy szűk tervező stáb lét­rehozását. Clinton elnökjelölt A 45 éves Bili Clintont tegnap hajnalban a Demokrata Párt je­löltjének választották a novem­ber 3-i elnökválasztásra. A New York-i Madison Squa­re Gardenban tartott jelölő kongresszus résztvevői hatalmas tapssal köszöntötték az arkansa- si kormányzót, amikor szavazat- aránya túllépte a jelöléshez szük­séges 2145 szavazatot. Clintont a bűvös küszöbön az ohiói kül­döttség szavazata segítette át. A novemberi elnökválasztá­son Bili Clinton és alelnökjdőlt­je, A1 Gore George Bush jelenle­gi elnökkel és valószínűleg a füg­getlen Ross Perot milliárdossal méri össze erejét. Washington elítéli Szerbiát Az amerikai kormány szerdán erélyesen bírálta Szerbiát , amiért Bosznia-Hercegovina bizonyos területeiről más népcsoportok­hoz tartozó lakosokat űz el. Szer­biából és Montenegróból to­vábbra is szerb csapatok érkez­nek a boszniai szerb offenzíva tá­mogatására, ami a Jugoszlávia ellen hozott ENSZ-határozatok durva megsértése. A Reuter szerint ezt Richard Boucher, az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a wa­shingtoni kormány elítéli és saj­nálja a nem szerb lakosságnak a harcok területéről való elűzését. A békefenntartó erőkről Taskentben megkezdték tanácskozásukat az Ál­lamközösség külügy- és védelmi miniszterei. A ta­lálkozó központi témája a békefenntartó erők felál­lításával összefüggő gyakorlati kérdések megvitatá­sa. Az államközösségi békealakulatok felállításáról az államfők legutóbbi moszkvai találkozóján szüle­tett elvi megállapodás. A kérdés megtárgyalásához különösen jó alapot teremtettek a dél-oszétiai békefenntartó erők ki­küldésének eddigi kedvező tapasztalatai. Ameny­nyiben sikerülne egyezségre jutni, úgy nem kizárt, hogy a karabahi örmény-azeri viszály megoldásába is bekapcsolódhatnának a közös alakulatok. A Dnyeszter menti rendezésben a jelek szerint a mostani tanácskozás kimenetelétől függetlenül orosz, ukrán, moldovai és Dnyeszter menti erőkből hoznák létre a tűzszünet felett őrködő egységeket. A tanácskozás napirendjén szerepel a volt szov­jet határőr csapatok jövője is. A taskenti találkozón jelen vannak az Államközösség közös főparancs­nokságának képviselői is. Az új jugoszláv kormányban Villámgyors lemondások? Az új jugoszláv kormány egyik minisztere máris lemon­dott, egy másik pedig valószínű­leg a következő ülésen jelenti be lemondását. Több posztot nem is sikerült betöltenie a kormány- alakításig. Az új kabinetre váró nehéz feladatot jelzik a kiválá­sok, s az is, hogy már a kormány- program vitájánál kitűnt: a szo­cialisták és a radikálisok csak kényszerűségből fogadták el Pa- nicot miniszterelnöknek. Milu- tin Markonjic, akit Panic közle­kedési miniszternek nevezett ki, közölte a Tanjuggal, hogy családi okokból nem tud eleget tenni a megbízatásnak. A Borba című lap úgy tudja, hogy Várady Tibor igazságügy-miniszter is benyújtja lemondását. Várady Tibor a szerdai Magyar Szóban még ar­ról nyilatkozott, hogy rövidesen beterjeszti a közkegyelemről szóló törvénytervezetet, amely vonatkozna a bevonulást megta­gadókra is. Osztrák parlament Nyári szünet és mérlegkészítés Tálán ennek' cafolatara az ülésszak végén nyilvánosságra hozták a mérleget. A 41 plenáris ülésen 152 törvényt fogadtak el az osztrák honatyák, közülük négy alkotmányos törvény volt. 29 államszerződést és 23 kor­mánybeszámolót vitattak meg. 1770 írásbeli beterjesztés közül 13-at sürgősséggel tűztek napi­rendre. Az elmúlt ülésszak alatt 134 bizottsági ülést, 100 alsóházi ülést tartottak, nyolc ízben vol­tak meghallgatások, a közös pia­ci vegyes bizottságot háromszor hívták össze. Nagyon fontos döntések születtek — például két törvény — menekültügyben, vagy az évtizedes dél-tiroli kér­dés rendezéséről. Ennyi a pozitív mérleg. Ami pedig a bírálatokat éri, nos, arra is van válaszuk a honatyáknak. Nem olyan rossz a kormány és a parlament közötti együttműkö­dés — mondta például az SPÖ parlamenti frakciójának vezető­je egy kérdésre válaszolva. Azt azonban, nogy a jelenlegi parla­menti rendszer javításra szorul, senki nem tagadja, és az őszi új­rakezdéskor aligha lehet ezt a kérdést megkerülni. Mindenek­előtt a szócsépléssel szemben kell valahogyan védekezni. Az SPÖ elképzelése az, hogy a pár­tok napi felszólalási keretidőt kapnak, amit aztán maguk kö­zött úgy osztanak el, ahogyan szükségesnek látják. Az ŐVP nem zárkózik el ez elől, de ra­gaszkodik ahhoz, hogy növeljék a plenáris ülések számát. Az FPÖ csatlakozik ez utóbbi óhaj­hoz, és tíz percben szeretné kor­látozni az egyes felszólalások időtartamát. Van, aki úgy véli, hogy elég öt perc is. A parlament munkájával a képviselők aszerint elégedettek, hogy melyik párthoz tartoznak, és milyen szempontok szerint ítélik meg. A legelégedettebb a többségben lévő SPÖ (80 man­dátum). S elégedett a nagyobbik ellenzéki párt, az FPÖ is (33 mandátum), csak éppen más­ként: Jörg Haider szerint a dön­tések többségét a Szabadságpárt kényszerítette ki, és sokukban érvényesül álláspontja. A sajtó bírálatának az a lénye­ge, hogy a döntések nagy része későn született — nem kevés esetben választási ígéretek meg­valósításáról van szó, amelyek elhangzása óta idestova két év telt el —, s emellett igencsak fel­hígult ahhoz képest, amiről ere­detileg szó volt. Mindennek okát a koalíció ingatag helyzetében látják. A szocialisták és a nép­pártiak mostanában szinte nem is beszélnek egymással, a „házas­ság” mélységes válságban van, és sokan kétlik, túléli-e. A Néppárt legutóbb, a számvevőszék elnö­kének megválasztásakor már nyíltan összefogott a Szabadság- párttal, és együtt (60 mandátum plusz 33) keresztülvitték jelölt­jük megválasztását az SPÖ és a kisebb ellenzéki zöldekkel szem­ben (80 mandátum plusz 10). Korábban, az elnökválasztáskor még nem volt ilyen nyűt ez az ösz- szefogás, Haider igen burkoltan — de eredményesen — irányítot­ta híveit Klestil táborába. Jelenleg, a nyári szünet előtt a koalíciós partnerek nemigen be­szélnek arról, hogy mi lesz, de nyilvánvaló: az ősz tartogat meg­lepetéseket Ausztria parlamenti életében. Orosz tisztek levele az államfőhöz A Moldovában állomásozó 14. orosz hadsereg tisztikara nyűt levélben fordult az orosz ál­lamfőhöz: addig ne vonja ki az egységet a térségből, amíg meg nem szilárdul a helyzet. Az orosz sajtónak szétküldött levél azután született meg, hogy a hét elején Alekszandr Ruckoj alelnök Chi- sinauban és Tyiraszpolban felve­tette a 14. hadsereg fokozatos ki­vonásának lehetőségét. Ezt orosz részről úgy képzelnék el, hogy a dél-oszétiai mintára felál­lítandó közös békefenntartó ala­kulatok vennék át a 14. hadsereg helyét Moldova keleti, a Dnyesz­ter bal partján levő körzeteiben. — A 14. hadsereg kivonása a robbanásveszélyes helyzetben óhatatlanul újabb drámai fordu­latokat, áldozatokat és népirtást eredményezhet a Dnyeszter mentén — áll az orosz elnöknek címzett levélben. „Grúz megoldás” Dnyeszter menü békeerők? Alekszandr Ruckoj orosz alel­nök moldovai villámlátogatása után visszatért Moszkvába. Az út kapcsán Jegor Gajdar orosz kormányfő még előző nap, nem sokkal az alelnök váratlan eluta­zása után kijelentette: elvi meg­állapodás született a békeerők Dnyeszter-menti állomásoztatá- sáról, és orosz részről azt szeret­nék, ha a térségben tapasztalha­tó kedvező folyamatokat, a vi­szonylagos fegyvernyugvást a békeerők kiküldésével támogat­nák meg. Hozzátette, hogy az orosz kormány már megkezdte az előkészületeket a csapatok ki­küldésére. Ezt a kijelentést alátámasztva, az orosz tévé híradója azt közöl­te: az alelnök mind Chisinauban, mind Tiraszpolban a „grúz meg­oldást”, azaz a békeerők kikül­dését szorgalmazta partnereinél. Jól értesült források szerint a Dnyeszter menti békeerő négy — orosz, ukrán, moldovai és Dnyeszter menti — egyenlő lét­számú zászlóaljból tevődne ösz- sze. Ennek a közös alakulatnak az lenne a feladata, hogy a harco­ló felek szétválasztását és a tűz­szünet betartását szavatolja. Miután létrejönne a Dnyeszter mentén is az ütközőzóna, meg­kezdődhetne az úttorlaszok eltá­volítása, a létfontosságú szolgál­tatások — hírközlés, villamos energia — újraindítása, a mene­kültek visszatelepülése. Nem „ENSZ-hadsereg”... Állandó és gyorsan bevethető ENSZ készültségi erő létrehozá­sára kíván javaslatot tenni a vi­lágszervezet főtitkára. Butrosz Gáli ezt a Liberation című fran­cia napilapnak adott nyilatko­zatban jelentette ki. Az elképze­lés szerint a tagállamok nemzeti hadseregükön belül hoznának létre olyan egységeket, amelyek válsághelyzetben felhasználha­tóak lennének, nincs szó külön „ENSZ-hadsereg” felállításáról. Á főtitkár elmondotta: az ilyen egységek nem feltétlenül csupán gyorsan bevethető fegyveres ala­kulatokat jelentenek — szükség van arra, hogy orvosok, mérnö­kök, közigazgatási tisztviselők is legyenek készenlétben. „Ha har­minc-negyven tagállam hajlandó lenne erre, könnyen létrehozhat­nánk egy állandó erőt” — han­goztatta. Ágoston-interjú a Magyar Szóban Önálló, demokratikus, méltányos kapcsolat A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége önálló, de­mokratikus és méltányos kapcsolatokra törekszik a belgrádi kor­mányzattal, s ilyen viszonyt akar a magyar kormánnyal is. Ez utóbbi kapcsolat sokkal normálisabb: ők nem kívánnak minket saját napi politikájuknak megfelelően befolyásolni — jelentette ki az újvidéki Magyar Szó című lapnak adott, s tegnap megjelent interjújában Ágoston András, a VMDK elnöke. A politikus a határokon kívül élő magyarság és az anyaország kapcsolatáról szólva kijelentette: az egyes országokban élő magya­roknak közös céljaik is lehetnek, és kell is, hogy legyenek. — Például valamennyiünknek törekednünk kell arra, hogy Magyarország, mint állam, minél előbb bejusson az Európai Közösségbe — mondta. Végezetül Ágoston András kijelentette: Európában megértik törekvéseinket, én ezért nem a hatalmi párttól várom a vajdasági ma­gyarok megoldatlan helyzetének a rendezését, hanem a nemzetközi tényezőktől. Vranitzky nem aggódik Vranitzky osztrák kancellár nem lát okot arra az aggoda­lomra, hogy ne lenne tökéletes az együtt­működés Thomas Klestil elnökkel. A feltételezés alapja az, hogy Klestil nagyon határozott megnyi­latkozásait az elnöki funkció gyakorlásá­ról maga Vranitzky sem helyesli. A kan­cellár mindamellett leszögezte: a munka- megosztás világosan szabályozott, s majd a gyakorlat mutatja meg, hogyan műkö­dik az elnök-kancel- lár-parlament há­romszögben. Tho­mas Klestil a Der Standard kérdésére — amely a Die Pres­sében megjelent nyi­latkozatának az alá­írás automatikus vol­tát tagadó részére vo­natkozott — leszö­§ ezte: nincs ez ügy­en további meg­jegyzése. A témáróla Der Standard Rudolf Kirchschläger volt szövetségi elnököt is kikérdezte, aki fel­idézte, hogy két ter­minust felölelő hiva­tali ideje alatt egyszer maga is vonakodott egy törvény aláírásá­tól, de azután hosszas gondolkodás után mégsem tagadta azt meg. Ez utóbbira adott a lehetőség, ha a szóban forgó törvény alkotmányellenes — mondotta Kirch­schläger. Az új szövet­ségi elnök már meg­kezdte a hivatalos te­endők sorozatát, így várható, hogy a pusz­tán elméleti vita csitul. Keményen megregulázzák a sajtót Albionban Biztosnak látszik, hogy hama­rosan keményen megregulázzák a sajtót Nagy-Britanniában, egyebek közt új törvény védi majd az állampolgárokat a ma­gánélet szentségét megsértő, le­selkedő hírlapíróktól — jelentet­ték brit lapok. Értesüléseik sze­rint John Major kormányfő erő­sen támogatja a szigorítást, s még az sem lágyítja meg szívét, hogy a brit lapok nagy része elfogult a kormánypárt iránt. Az illetékes minisztérium a múlt héten elrendelte a Sajtópa­naszok Bizottsága (Press Comp­laints Commission) másfél éves tevékenységének felülvizsgála­tát. A vizsgálat időben egybeesik a trónörököspár házassága körü­li lapnyomozások okozta bot­ránnyal, továbbá azzal, hogy az egyik újság kikürtölte: az egész­ségügyi miniszter, Virginia Bot- tomley leányanyaként szült, s csak később házasodott össze gyermeke apjával. Mindez nem jó előjel a lapok számára. Az új­ságszerkesztők rendre a sajtósza­badságra és a közérdekre hivat­koznak, de a miniszterelnök sze­rint előbbre való a családi élet sérthetetlensége. A brit Sajtópanaszok Bizott­ságát 1990. január elsején alakí­tották a kormány kezdeménye­zésére, hasonló „kukucskabot- rányok” után. Addig a brit sajtó jó magaviseletére az 1953 óta működő Sajtótanács (Press Co­uncil) felügyelt. A Sajtótanács a szerkesztők és újságírók önkén­tes etikai bizottságaként műkö­dött. A Sajtópanaszok Bizottsá­gában a lapok képviselőin kívül társadalmi szervezetek és az ol­vasók képviselői is helyet kap­tak. Egyszersmind elrendelték, hogy másfél év múlva meg kell vizsgálni, elegendő-e a helyzet javítására a bizottság megnövelt erkölcsi tekintélye. A kormány kinevezte vizsgá­lóbizottság most majd minden bizonnyal megállapítja, hogy e társadalmi jellegű intézményt törvényes alapra kell helyezni, vagyis erkölcsi erejét a törvény szigorával kell megtámogatni, s más törvényeket is kell hozni, amelyek alapján majd kemé­nyebben fölléphet a pletykasajtó ellen. Nem adtak könnyen a 183 osztrák parlamenti képviselőnek a nyári szünetet: az utolsó ülés éjszakába nyúlt, és szombaton hajnali egy órakor mondta ki a boldogító búcsút az elnök. Az utolsó napokban még nem csekély fontosságú és nagy figyelmet igénylő kérdésekben döntöttek — a sajtótámogatás, a hadseregreform, a választási tör­vény szerepelt egyebek között a napirenden, hogy a gazdasági, pénzügyi beszámolókról ne is beszéljünk. A túlzsúfolt napirend mi­att nem ritkák az ilyen maratoni ülések, s mégis, az osztrák képvise­lőket gyakran illetik a „lusta” jelzővel, mondván, hogy Európában nint'G nipti oov ilvpn Lpvpgpí ííIpgpz/T narlampnt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents