Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
HÍRLAP, 1992. július 16., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Magyar gazdasági kilátások - EBRD Vegyes képet rajzol a magyar gazdaság idei kilátásairól a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hétfőn első ízben kiadott, ezentúl negyedévente megjelenő kelet-európai gazdasági jelentése. A bank szakértői szerint a KGST összeomlása és az import- és árliberalizálás okozta káros következményeket már nagyrészt megemésztette a magyar gazdaság. De a további szerkezetpolitikai változások korlátozzák a visszatérés lehetőségét az azonnali GDP-növekedéshez — írják. Az új banktörvény előírásai megfelelnek a BIS előírásainak, de ettől szigorodtak a hitelfeltételek a vállalatoknak, és a változtatás átmeneti nyomás alá helyezte az állami költségvetést, ez pedig rossz hatással lehet a hazai kamatlábakra. Az új csődtörvény jelentős számú vállalatot kényszerített bírósági eljárásra, s ez széles körben visszavetheti a termelést — olvasható a jelentésben. Az EBRD szerint a magyar mezőgazdaság is komoly nehézségekkel küzd. Csak az ipari és a mezőgazdasági magánszektor tevékenységének további gyorsítása teheti hitelessé a kormány hivatalos előrejelzését, amely szerint 1992-ben reálértékben akár 2 százalékkal is nőhet a GDP — állapították meg a nemzetközi pénzintézet szakértői. Megítélésük szerint azonban a betéti és a hitelkamatok közti nagy különbség valószínűtlenné teszi a befektetések élénkülését. A jelentés végezetül megállapítja: csaknem teljesen valószínűtlen, hogy a magyar folyó fizetési mérleg hiánnyal zárná az 1992-es évet, habár az MNB idei hitelpolitikai céljai még 500 millió dolláros hiánnyal számoltak az előző két évi többlet után. A devizahelyzet igen kényelmes, a valutatartalék nagy, Magyarországnak nemigen okoz nehézséget az adósságtörlesztés. E kötelezettségek nagy részét fedezi a folyó fizetési mérleg többlete, s az ország kiváló piaci kapcsolatai révén az MNB könnyen fedezi a többit nemzetközi kötvénykibocsátások révén. Az EBRD-ben azt is megállapították, hogy a gazdasági visz- szaesés nem rendítette meg a piacirányú reformfolyamat széles körű politikai támogatását. A jelentés Kelet-Európa egészéről úgy vélekedett, hogy a térségben mintha lassacskán véget érne az 1990-ben megkezdődött hanyatlás, az ipari termelés főleg Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban és Bulgáriában stabilizálódik. A magánszektor növekedése kezdi ellensúlyozni az állami termelő- vállalatok visszaesését. Az EBRD szerint a nagyszabású reformok már kezdik meghozni első gyümölcseiket ott, ahol e reformokat elég korán megindították. (MTI) Oroszország Csökkenő gabonaimport? A szovjet utódállamok idén valószínűleg a tavalyinál több gabonát takarítanak be, így az 1992-1993-as szezonban csökkenthetik a gabonaimportjukat. Míg a jelenlegi szezonban a Független Államok Közössége (FÁK) országai még 37-38 millió tonna gabonát vásárolnak külföldön, a következő szezonban ez az import 26-27 millió tonnára, sőt moszkvai szakértők szerint akár 20-25 millió tonnára csökkenhet — úja a Rinky Zagraniczny. Oroszország, amely a FÁK országai közül a legtöbb gabonát vásárolja, most arra számít, hogy a mezőgazdasági reform eredményei feleslegessé tehetik a költséges importot. Eddig 5 év átlagtermése 104 millió tonna volt, most ezt az átlagot 125 millió tonnára akarják növelni (ami megfelel Oroszország éves gabonaszükségletének). A gabona- termelés ösztönzésére új rendelkezést hoztak, melynek értelmében idén decembertől a mező- gazdasági termelők már nem lesznek kötelesek termékeiket az államnak eladni. Ma még a megtermelt hús és tej 45 százalékát, a gabona 35, az egyéb szántóföldi termékek 25 százalékát kötelesek eladni az állami felvásárló szerveknek, amelyek egyébként területenként igen eltérő árat fizettek a termelőknek: 3-15 ezer rubelt egy tonna gabonáért, ami a központi bank árfolyama szerint 36-180 dollárnak felel meg. Gyors ütemben növekszik Oroszországban a magángazdaságok száma. Az év elején ez a szám még csak 50 ezer volt, ma eléri a 120 ezret. Emellett 14 millió kiskerttulajdonos foglalkozik zöldségtermeléssel. A magán- szektor aránya Oroszországban még mindig csak 25 százalék. A mezőgazdaság privatizálása azonban nem ad megoldást minden kérdésre. Szükség van a mezőgazdasági infrastruktúra egyidejű fejlesztésére, hiszen a betakarítási munkák rossz megszervezése, a szállítási és raktározási gondok miatt eddig a megtermelt gabona egyharmada ment veszendőbe. Új engedélyek gabonaexportra Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság döntött 500.000 tonna árpa (KTJ 911106), 50.000 tonna rozs (KTJ 911102) és 50.000 tonna zab (KTJ 911107) exportengedélyezésének módjáról. Exportengedélyt kaphatnak azok, akik: 1. A 152/91. (XII. 6.) kőim. rendelettel módosított 112/ 1990. (XII. 23.) korm. rendelet 2. paragrafusának (1) bekezdésében leírtaknak megfelelnek. 2. Letéti díjként befizetnek árutonnánként 200 forintot az MNB 232-90185-02313 „mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának lefölözése” számlára, vagy az összeggel azonos bankgaranciát állítanak. Az exportengedélyek kiadása 1992. július 13-tól kérhető, melynek érvényessége 1992. december 31-ig tart. Az engedélyek nem hosszabbíthatok meg. Az exportengedély-kérelmet az NGKM-hez történő benyújtás előtt a fenti okmányok bemutatásával egyidejűleg az FM agrárrendtartási főosztályán kell ellenjegyeztetni. A letéti díj csak az engedélyezett teljes mennyiség kiszállítása esetén igényelhető vissza. A letéti díj visszaigénylésekor (kivéve, ha az engedélyt a kérelmező nem kapta meg) mellékelni kell a teljesítést igazoló VÁM ’91 okmányokat. Az okmányokat a Pénzügyminisztérium élelmiszer-gazdasági főosztályára (Budapest, V., József nádor tér 2-4.) kell benyújtani. Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság A Hírlap és az ÉMGK ajánlatai Információk a biztos sikerhez A nyári meleg ellenére nem állt meg az üzleti élet, ezt mutatja, hogy a közelmúltban olasz cégek képviselői jártak Egerben. Itt-tartózkodásuk idején üzletkötési és vegyesvállalat-alapítási lehetőségekről tárgyaltak partnereikkel. Az elkövetkező napok során hasonlóan rangos delegáció ugyan nem érkezik a megyeszékhelyre, ám az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara és a Hírlap által közölt információk segítséget nyújtanak a kapcsolatteremtéshez, üzletek kötéséhez. Nyári menedzser-akadémia Az MCD (Management Consult Domauraum) idén augusztus 10-14. között a burgenlandi Burg Schlainingban rendezi meg nyári menedzser-akadémiáját. A nyugat-európai vállalatirányítási és vállalkozási know-how magyar gazdasági feltételekhez való adaptálási szemináriumokkal és tanácsadásokkal azt szeretné elérni, hogy a vezetők stratégiai elképzeléseiket hatékonyabban valósítsák meg. A programban szó lesz a válságmenedzselésről, a marketingről és értékesítésről, a privatizációról és a jövedelmezőségről. Jelentkezni lehet az alábbi címen: MCD A-7011, Siegendorf Eisenstad- terstrasse 76. Tel.: (43-26-87) 80-41. Fax: (43-26- 87) 80-413. Ajánlatok az USA-ból Az Egyesült Államok Illinoi állama üzleti információs központot hozott létre Magyarországon. Az iroda eljuttatta az Észak-magyarországi Gazdasági Kamarához is az üzleti ajánlatokat is tartalmazó legújabb katalógusát, amelyet a Heves megyei képviseleten lehet megtekinteni: Eger, Kossuth Lajos u. 9. Szakmai segítségnyújtás Több mint húsz évvel ezelőtt alapították VOCA (Volunteers in Overseas Cooperative Assistance) néven azt a nonprofit magánszervezetet, amelynek alapvető célkitűzése, hogy világszerte fejlessze a kis- és középvállalkozások, szövetkezetek lehetőségeit. Az amerikai szakértők költségtérítés-mentes munkája az alábbi területekre terjed ki: farm management és működtetés; mezőgazdasági termelés; betakarítás utáni kezelés; osztályozás, minőség-ellenőrzés, csomagolás, tárolás és szállítás; élelmiszer-feldolgozás; mezőgazdasági termékek marketingje; szövetkezeti szervezés, irányítás, érdekképviselet és továbbképzés; hitelszövetkezetszervezés, -irányítás és -felügyelet; mezőgazdasági és szövetkezeti hitelek. A nagy tapasztalattal rendelkező önkéntes szakértők költségeit a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztés támogatásával a VOCA fedezi. Munkájukról, a segítségadás lehetőségeiről a budapesti irodában kapható részletes felvilágosítás: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.1. em. 114. Tel: 201-42-41, 201-47-22; Fax: 175-1330. Dán pénzügyi támogatás A dán kormány különböző formákban kívánja elősegíteni és támogatni a magyarországi gazdasági és társadalmi változásokat. Az IÖ Alap elsősorban a dán-magyar vegyes vállalatok támogatását hivatott elősegíteni, s igénybe vehető a gazdaság, a kultúra és az oktatás területén is. A Környezetvédelmi Alapból vissza nem térítendő támogatásként lehet igénybe venni az ember által okozott károk megoldására, meglévő környezetvédelmi problémák enyhítésére, energia- és környezetkímélő technológiák megvalósítására a 100 millió dán koronás összeget. A Demokrácia Alap ugyancsak vissza nem térítendő támogatást nyújt a demokratikus intézmény- rendszerek kialakítása és működtetése érdekében. Információk a Dán Királyi Nagykövetségen, Jónap Gábor kereskedelmi tanácsadónál kaphatók. (Budapest, XII. Határőr út 37. Tel.: 155-73-20.) Egzisztencia-hitel feltételei Módosította a kormány az Egzisztencia-hitelről és a részletfizetési kedvezményről szóló rendeletet. Az április 10-én hatályba lépett kormányrendelet alapján a jövőben a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel juthatnak a vállalkozók ehhez a finanszírozási formához. A jövőben a devizajogszabályok által belföldinek minősülő magánszemélyek mellett azok társaságai és — néhány szövetkezeti típus kivételével — a szövetkezetek is igényelhetnek E-hi- telt. Kérhetnek ebből azok az MRP-szervezetek is, amelyek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján jönnek létre. Megszűnik az E-hitel feltételeinek korábbi 50 milliós felső határa is. Újdonság még, hogy az E-hitel és a részletfizetési kedvezmény április 10-től részvényvásárláshoz is igénybe vehető. Összeállította: Molnár Zsolt Pénz-tárca Mátkaság a kockázati tőkével — hozomány nélkül? Sorozatunk előző részeiben foglalkoztunk a kockázati tőke- társaságokkal és a kockázatmérséklő stratégiával. Az alapelv, hogy tudniillik nagy kockázatért elvárható az átlag fölötti nagy haszon, igaz. A kockázati tőkés azonban ennek az „egyenlegnek” az első tagjáért, a nagy kockázatért nem igazán lelkesedik. Elválja, hogy az állam — cserébe a gazdasági struktúra korszerűsítéséért, a létesítendő új munkahelyekért, a majdan fizetendő tetemes adóért — maga is kockázatot vállaljon az innovációs folyamatokban. A fejlett piacgazdaságú országokban ezért alapítványok, s megpályázható, vissza nem térítendő támogatási konstrukciók segítik a kockázati tőke működését. (Emellett jelentős adókedvezményeket is élveznek a műszaki és piacfejlesztésben nagy kockázatot vállalók.) Tudják ugyanis, hogy e támogatások a rendszer egészét tekintve biztosan megtérülnek. Hazánkban sajnos ez a felismerés még nem érvényesül: a támogatási rendszerek nem épültek ki, s még az adókedvezmények sem biztosítottak. Bizonyos eredmények persze felmutathatok, csak ezeket a bürokrácia szövevényei jószerével éppen azok elől takarják el, akik a létrehozott intézmények, alapok, konstrukciók potenciális ügyfelei. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság például milliárdos alappal rendelkezik az életképes, piacorientált ötletek, találmányok — kamatmentes vagy éppen vissza nem térítendő — támogatására. S tény, hogy alapítványok, köztük az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány, segítik a műszaki fejlesztést a központi akarat meghatározta területeken, sőt kockázati tőke- társaságok is működnek. Csakhogy mindez nem rendszerben, nem az egész gazdaság érdekeihez, igényeihez igazítva működik. A magyar kockázati tőketársaságokkal kapcsolatban „csak” két dolog kérdőjelezhető meg: az, hogy kockázatiak, és az, hogy társaságok. Mert inkább befektetési társaságokként, már sikeres vállalkozásokba állami tőkét pumpálva működnek, mintsem az innovációk, a műszaki fejlesztés patrónusaiként. Az alapok, alapítványok forrásaihoz hozzájutni nehezebb a hétköznapi halandónak, mint az örökmozgót feltalálni. A „forrásvidéket” megközelíteni kapcsolatok vagy kellő szakértelemmel és kapcsolatokkal rendelkező szaktanács- adó szervezetek közvetítésével lehet. Ez önmagában nem is lenne baj, csakhogy így a támogatásra érdemesek tekintélyes hányada kiesik a „pixisből”, elvész az ötlet- és kezdeményezéskínálat sokszínűsége, csökken a rendszer működésének hatékonysága. Kockázati tőke, s kivált kockázati tőkés nem terem minden bokorban. A nagy nemzetközi kockázati tőketársaságok pedig nemigen kívánkoznak olyan terepre, ahol az infrastruktúra, a kormányzati szándékok nem méltányolják a gazdaságot élénkítő, megtermékenyítő tevékenységüket. Pedig a gazdasági élet minden felelős szereplőjének tudnia kell: ahol a tőzsde gyerekcipőben jár, ahol az átlag fölötti kockázat nem kap — legalább adókedvezményben kifejezett — elismerést, ahol bürokratikus útvesztők nehezítik a távlati célok meghatározását, ahol a támogatásra hivatott állami szervek inkább banki, mint rendeltetésszerű funkciókat látnak el — nos, ott kevés a remény a fejlett országokhoz való felzárkózásra. A tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol valóban működnek kockázati tőke- társaságok, ott az állam szerepe (preferenciákkal, forrásteremtéssel) az induláskor meghatározó volt. Mára azonban átadta helyét e társaságokban a magánbefektetőknek, akik azután újabb és újabb társaságokat hoztak és hoznak létre. Nyugat-Európá- ban 10 éve még csak 30 kockázati típusú tőketársaság működött — ma már legalább 300! S az e társaságok által kezelt portfolió értéke mintegy 30 milliárd ECU. Merth László Mi az az „újfajta” élelmiszer? Az Európai Közösség brüsz- szeli bizottsága hamarosan be- teijeszti az „újfajta élelmiszerek és élelemkiegészítők” engedélyezésére vonatkozó végérvényes rendelettervezetét. Olyan, géntechnikai úton módosított termékekről, illetve kiegészítőkről van szó, amelyekre nem érvényesek más EK-szabályozások (például az aromaanyagokra, az elelmiszer-adalékokra, az ext- rakciós oldószerekre és a sugárzott élelmiszerekre vonatkozók.) Az „új” élelmiszer vagy kiegészítő kategóriájába való besorolás kritériuma az, hogy „változik-e lényegesen” az összetétel, a tápérték vagy a felhasználás. Az új élelmiszerek, illetve kiegészítők potenciális skálája a géntechnikai úton módosított élesztőbaktériumoktól és enzimektől a paradicsomon és a burgonyán át egészen a sonkáig terjed. Az ilyen termékek értékesítési szándékáról a vállalatoknak értesíteniük kell a brüsszeli bizottságot. Ehhez elegendő a teszt- eredményeik és egy kijelölt független szakértő — a termék ártalmatlanságát igazoló — nyilatkozatának eljuttatása az EK hivatalához. Amennyiben a bizottság három hónapon belül nem ad elutasító választ, a termék forgalomba hozható, ellenkező esetben engedélyezési eljárás válik szükségessé. MT — Szakszervezeti jogosultságok A kollektív szerződés Az új Munka Törvénykönyve a szakszervezeti jogok rendezésének lehetőségét kifejezetten lehetővé teszi, ugyanis a tartalmának kialakítására vonatkozó ajánló szabály szerint a kollektív szerződés szabályozhatja a felek közötti kapcsolatrendszert, s erre nem határoz meg korlátokat. A szakszervezetek jogosultságát kifejezett jogosultságként vagy az állami szervek és a munkáltató mérlegelést nem tűrő kötelezettségeként szabályozza. Tehát ezektől eltérni legfeljebb a szakszervezet beleegyezésével lehet. A szakszervezet ugyanakkor egyes jogosultságairól — nyilvánvalóan a más formában történő érdekérvényesítés „ellenértékeként” — le is mondhat. Például ellenőrzési jogának gyakorlását a kollektív szerződésben szigorú feltételekhez kötheti, ha a munkáltató egyetértési jogot biztosít számára az érdekérvényesítés általa lényegesnek tartott kérdéseiben. Az új szabályozás alapján így megnő a kollektív szerződések szerepe. Új megoldás: a törvény végrehajtására kormány- és miniszteri szintű szabályozás alig léptethető hatályba. Mellékletünk közérdekű témája Szállítás - szállítmányozás Július második felében olyan gyűjteményt szeretnénk közreadni lapunkban, amelyben a fuvarozók ismertetik hasznos szolgáltatásaikat. Az ajánlatok csokorba gyűjtésével azokat szeretnénk segíteni, akik szállítási igényeikkel nem tudnak hová fordulni. Amennyiben összeállításunkban részt kíván venni, feladhatja hirdetését személyesen, vagy a 36/12-333-as telefaxon. Érdeklődésére a 36/20- 880-as telefonszámon kap további tájékoztatást. Jelentkezését július 17-ig várjuk.
