Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-02 / 155. szám
Figyelő Vállalkozni pedig szükséges A tisztesség dicsérete Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy aki önálló vállalkozó, az jó anyagi körülményeket akar teremteni magának, a családjának. Utóvégre nem a „Szívtársulat” tagjainak a sorába lépett be. Vannak azonban jó néhányan köztük türelmetlenek is. Ók nem egy hét múlva akarnak jólétet, hanem már holnap. Ezért lepődtem meg, amikor kiderült a gyöngyösi Szabd Istvánról, hogy ő tulajdonképpen haszon nélkül dolgozik. — Ennyire igénytelen?— kérdeztem azonnal. — Nem erről van szó. Hanem arról, hogy az infláció miatt az emberek nehéz anyagi körülmények között élnek. Legalábbis az idősebbek, a nyugdíjasok. Ha azt akarom, hogy hozzám jöjjenek, akkor szolid árakat kell alkalmaznom. — Meg lehet így élni? — Nem könnyen, de meg lehet. Én csak a munkabéremet keresem meg. A könyvelésem azt mutatja, hogy év végén semmi nyereségem nem marad. — Talán azért, mert naponta egy-két órácskát dolgozgat? — Tévedés. Nekem a munkanap nem nyolc órából áll. Hozzám bárki bármikor bejöhet. Este is. De sem vasárnapom nincs, sem szabad szombaton. Hajön a kuncsaft, ki kell szolgálni. — Mi a foglalkozása? — Kulcsmásoló. De élesítek késeket, ollókat is. — Tanult szakmája pedig? — Az több is van. Műszerész vagyok és esztergályos, és ezért a fémek megmunkálását végezhetem. — Hogyan lett kulcsmásoló? Egyszer csak arra ébredt, hogy kulcsmásolással kell foglalkoznia a műszerészség helyett? — Majdnem így. A szervizben dolgoztam, jártam a környező településeket. Egyre gyakrabban fordult elő, hogy amikor megmondtam az ügyfélnek, mibe fog kerülni a gépének a megjavítása, elámult, mondván: neki ennyi pénze nincs. Egyébként is nagyon kis százalékot kaptunk a munka után. Ekkor döntöttem, önálló leszek. — De pont kulcsmásolásból akart megélni? — Ne feledje: lakat, zár minden házon, építményen, kapun és ajtón is van. A családnak hol az egyik, hol a másik tagja veszíti el a kulcsot. Pótolni kell. — De a városban többen is foglalkoznak kulcsmásolással. Bírja a konkurenciát? — Ezért kell szolid árakkal dolgoznom. Azt akarom, hogy az emberek hozzám jöjjenek, és ne máshoz menjenek. — Elnézem ezt a kis műhelyt. Majdnem azt mondom rá, hogy olyan aranyos, annyira kicsinyke. Nem sok lehet a rezsije. — Bért ezért is kell fizetnem az ingatlankezelőnek. De van még egyéb kiadásom is. — Van itt egy készülék, amin a kulcsokat másolja. Maga csinálta? — Igen. Többféle műveletet tud. Századmillimétemyi pontossággal dolgozik. Én terveztem meg. — Miért nem inkább ennek a gépnek a sorozatgyártását végzi? — Az nem olyan egyszerű. Ahhoz tőke is kellene. — Mások is kezdtek már úgy, hogy nem dúskáltak a pénzben, mégis komoly vállalkozóvá nőtték ki magukat. — Igen, de nekem egyelőre a biztos, tisztességes megélhetést kell biztosítanom a családomnak. — Ezek szerint az igazi álmokat pillanatnyilag a sarokban tartja? — Valahogy ügy. Mert van két fiam. Az egyik már végzett, villamosmérnök. A kisebbik az állatorvosi egyetem első éves hallgatója. Ót is diplomához kell juttatnom. — Mondja kérem, nehéz volt a vállalkozói engedélyt megszereznie? — Egyáltalán nem. — És ha az álmai valóra válnak, abbahagyja a kulcsmásolást? — Nem hiszem. Ez olyan munka, amihez sok erőfeszítésre nincs szükség, lehet csinálni idősebb korban is. — Ahogy az előbb elkészített egy kulcsmásolást, és kérte az árát, az összeget meglepően szerénynek találtam. Miért? — Én az inflációval nem tartok lépést. Ma is azokkal az árakkal dolgozom, amilyeneket a kezdet kezdetén megállapítottam. Csak így tudom megtartani a kuncsaftjaimat. G. Molnár Ferenc HÍRLAP, 1992. július 2., csütörtök 7. APEH-tájékoztató Mint ismeretes 1992. január 1-jétől változott a személyi jövedelemadóról szóló törvény több előírása. Többek között hatályon kívül helyezése miatt az a paragrafus (1989. évi XLV. tv. 19. paragrafus (5) bek. e./ pontja), mely az adószámmal nem rendelkező, vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek tevékenységét szabályozza. 1991. XII. 31-ig ugyanis az a magánszemély, aki az adóhatóságnál tevékenységének megjelölésével bejelentkezett — feltéve, ha az e tevékenységből származó jövedelmét az SZJA szabályai szerint határozta meg —, 1991. évben egyéni vállalkozónak minősült, míg 1992. évben — a törvény erejénél fogva — nem lehet egyéni vállalkozónak tekinteni. Gondolunk itt azon magánszemélyekre, akik találmányértékesítést, tudományos és művészeti tevékenységet, szálláshely, valamint nem lakáscélú bérbeadást, mezőgazdaAz adóról... sági kistermelést végeztek, valamint akiknek egyéb tevékenységből származó jövedelmük volt. Ezen magánszemélyek adószámot kaptak, és jövedelmüket az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint állapították meg (pl. áthozták az előző évi veszteséget). Az 1992. január 1-jétől hatályos, magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény (1991. évi XC. tv.) már nem teszi lehetővé az előbb felsorolt tevékenységet végzőknek a fenti eljárás szerinti adózást. Ez év 1.1-jétől csak azt a magánszemélyt lehet egyéni vállalkozónak tekinteni — és csak az alkalmazhatja az egyéni vállalkozókra vonatkozó elszámolást —, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Vállalkozói igazolványt a telephely szerint illetékes önkormányzatnál kell kérelmezni. A magánszemély a vállalkozói igazolvány kézhezvételét követő 15 napon belül köteles az illetékes adóhatóságnál bejelentkezni. Aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik ugyan, de az adóhatósághoz történő bejelentkezést elmulasztja, mulasztási bírság kiszabásával sújtható. Az SZJA-tv. értelmében a felsorolt tevékenységet végzőknek 1992. január 1-jéig mindavállal- kozói igazolvány kiváltását, mind a bejelentkezést meg kellett tenniük. Tekintettel a jogszabály késői megjelenésére, valamint megismerhetőségének esetleges korlátáira, az APEH lehetőséget ad arra, hogy aki 1991. december 31-ig a már hatályon kívül helyezett törvény értelmében egyéni vállalkozónak minősült, és a felsorolt tevékenységek közül gyakorolja valamelyiket, a vállalkozói igazolvány birtokában 1992. szeptember 31- ig jogkövetkezmény nélkül bejelentkezhet a telephely, a tevékenység folytatásának, illetőleg az állandó lakóhelye szerint illetékes megyei adóhatósághoz. A megjelölt határidőig (szeptember 31.) bejelentkező magánszemély esetén az egyéni vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni, és folyamatosan jogosultak az egyéni vállalkozókat megillető szabályok alkalmazására. Azok a magánszemélyek azonban, akik a vállalkozói igazolvány kiváltását és a bejelentkezést 1992. szeptember 30-ig nem teszik meg, e tevékenységüket 1991. XII. 31. napjával megszűntnek kell tekinteni. Ez esetben a megszűnés szabályait is alkalmazni kell: adatmódosító lapon a megszűnés adóhatósághoz történő bejelentése (elmulasztás esetén mulasztási bírsággal sújtható), a folyószámla rendezése, az adótartozás befizetése, valamint az adóévben történő leellenőrzés. Az esetlegesen felmerülő kérdésekre az APEH ügyfélszolgálati irodája ad kielégítő felvilágosítást. A Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek Az országoshoz hasonlóan 1992.1. negyedévben megyénkben is tovább folytatódott a gazdasági szervezetek gyarapodása. A rendelkezésre álló adatok alapján az anyagi ágakban a megyei székhelyű jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma (amely nem tartalmazza a felszámolás alatt álló egységeket) 1992. március végén 793 volt, az egy évvel korábbinál 286-tal, az 1991. év véginél 101-gyel több. Az év első három hónapja közül januárban jegyezték be a jogelőd nélküli vállalkozások zömét. Egy év alatt a vállalatok száma 11-gyei, a szövetkezeteké hárommal csökkent, a gazdasági társaságoké háromszázzal nőtt. Ez utóbbin belül a korlátolt felelősségű társaságok, valamint a több létszámot foglalkoztató részvénytársaságok száma emelkedett jelentősen. Március végén arányuk az ösz- szes gazdasági szervezeten belül 75, illetve két százalék volt, egy évvel korábban 60, illetve több mint egy százalék. A korlátolt felelősségű társaságok legnagyobb hányada a kereskedelemben, a részvénytársaságoké az iparban működött. A gazdasági szervezetek gyarapodása és a gazdálkodási formák szerinti összetételének változása tovább módosította a gazdálkodók létszámnagyság szerinti eloszlását. Egy év alatt az 50 főnél többet foglalkoztató szervezetek számának változatlansága mellett súlya 37 százalékról 24 százalékra csökkent. A legfeljebb 50 főt foglalkoztatók száma 90 százalékkal, ezen belül a legfeljebb 20 főt foglalkoztatóké kétszeresére nőtt. Ez utóbbiak részesedése az összes gazdasági szervezetből 63 százalék volt, 1992. március végén, egy évvel korábban mintegy 49 százalék. Központi Statisztikai Hivatal Heves Megyei Igazgatóság a HEVES MS HÍRLAP Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Bakfczy u. 7. H. 3301.(PF.:23) T.36/13-644 Far 36/12-333 Egy lap amely a megye minden olvasójához szól! Vincze Péter: Tulajdonosok és menedzserek konfliktusa a piacgazdaságokban A KOPINT-DATORG Rt. Műhelytanulmányok sorozatában megjelent Vincze Péter: Tulajdonosok és menedzserek konfliktusa a piacgazdaságokban című műve. A szerző arra keresi a választ, hogy hatékonyan működik-e a vállalatfelvásárlások piaca. A nyolcvanas években az Egyesült Államokban, majd Nyugat-Eu- rópában végrehajtott ilyen jellegű ügyletek alkalmat teremtettek egy meglepőnek tűnő jelenség elemzésére. Számos jel arra mutat, hogy a vállalatok teljesítménye a felvásárlások után többnyire elmarad a várakozástól. A tanulmány e piac működésének hatékonyságával, illetve tökéletlenségével összefüggő kérdésekkel foglalkozik. Mindez a magyar gazdaság szempontjából most válik aktuálissá. A tapasztalatok megismerése hozzásegít a piaci mechanizmusokról és intézményekről a hazai közvéleményben élő, leegyszerűsített és idealizált kép árnyalásához. A mű elolvasása után talán kevesebb meglepetés vár azokra, akik belevágnak ilyen ügyletekbe. A kötelező felelősségbiztosítás uj tanfai Július elsejétől ismét drágábban autózunk: a kötelező felelősség- biztosítás dijai átlagosan 17,5 százalékkal emelkedtek. Mint ismeretes, a biztosítók eredetileg ennél jóval nagyobb mértékű, több mint negyvenszázalékos emelést tartottak szükségesnek. Egy nemrégiben született kormányrendelet értelmében azonban a pénzügyminiszter egy személyben dönt a díjtételek változtatásának mértékéről. Kupa Mihály e jogával élve foglalt állást a kisebb arányú emelés mellett. A differenciálás értelmében a legkisebb köbcenti-űrtartalmú személygépkocsik kötelező díjtétele átlagosan öt, míg az 1501-2000 kö- zöttieké negyven százalékkal emelkedett. Az esztendő végéig érvényes magasabb díj például a trabantosok félévi kiadását 132, az 1600- as Ladák gazdáinak költségét 2124 forinttal növeli. A 2000 köbcentinél nagyobb űrtartalmú autók esetében legnagyobb az emelés: meghaladja a száz százalékot. A kötelező felelősségbiztosítási dijak jövő év elejétől várhatóan ismét változnak majd. Jármű D(jRégi díj Éj díj Különbség típus osztály Ft Ft Ft % személy-850 2658 2790 132 5,0 gépkocsi 851-1150 3834 3930 96 2,5 (cm5) 1151-1500 4182 4530 348 8,3 1501-2000 5316 7440 2124 40,0 20016138 12780 6642 108,2 ossz.: 3922 4445 523 13,3 autóbusz 10-19 5196 6870 1674 32,2 (férőhely) 20-79 5940 10560 4620 77,8 806222 7950 1728 27,8 ossz.: 5789 8841 3052 52,2 teher-2 4908 5520 612 12,5 gépkocsi 2-6 5676 6360 684 12,1 (tonna) 67416 8520 1104 14,9 ossz.: 5482 6180 698 12,7 vontató 378 720 342 90,5 lassú jármű 264 570 306 115,9
