Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON Jr HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. JÚLIUS 16. CSÜTÖRTÖK MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 167. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT X SAMSUNG TV és video vásárlói AUTÓS RÁDIÓMAGNÓT kapnak ajándékba. SAMSUNG MINTABOLT Eger, Bástya u. 38. Tel.: 36/12-636 KAMATMENTES HITELRE IS! r Antall József fogadta Németh Bélát Antall József miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta Németh Bélát, az FKgP főtitkárát, továbbá Cseh Sándor és Le- hoczky Gyula alelnököket. Németh Béla az 50 perces megbeszélés után az MTI munkatársának csak annyit volt hajlandó elárulni: a találkozóra az FKgP- politikusok kérésére került sor. Hozzátette: pártja minden szinten mindenkivel tárgyal, de a lehetséges folytatás időpontjáról még nem állapodtak meg. Nem küldtek vissza... Kedden egyetlen jugoszláviai állampolgárt sem küldtek vissza a „beléptetési feltételek hánya miatt” a magyar határról — mondták az MTI-nek tegnap a Határőrségen. A hírügynökség azzal kapcsolatban érdeklődött a határhelyzet iránt, hogy a Belügyminisztérium döntése értelmében keddtől elméletileg senki sem léphet be Magyarországra Horvátország felől, ha nem rendelkezik érvényes útiokmányok- kal. A magyar hatóságok ezt válaszlépésnek szánták arra a hor- vát bejelentésre, hogy Zágráb nem fogad be több menekülőt, a területen tartózkodókat pedig harmadik országokba irányítják. A rák ellen Hazánkban az összes haláleset 70-80 százalékát két betegség: a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek okozzák. A rákos esetek gyakoriságát tekintve hazánk a nemzetközi statisztikákat is vezeti. Az adatok önmagukért beszélnek, és arra figyelmeztetnek, hogy ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell — mondta terveivel kapcsolatban dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet új főigazgatója, aki munkatársaival konkrét lépéseken dolgozik azért, hogy a jövőben csökkenjen a rákos megbetegedések száma. A tankönyvellátásról A biztonságos tankönyvellátásért a művelődési tárca — az idén először — a Tankönyvkiadó Vállalaton kívül más könyvkiadókkal is szerződést kötött. A tankönyvkiadó monopóliumát megtörő cégek közül a minisztérium már megkötötte a szerződést a Műszaki, a RO-KA Bt., a Holnap és a Calibra Kiadóval, a Kartográfiai, valamint az OrszáÍ 'os Továbbképző, Taneszközfej- esztő és -értékesítő Vállalattal. A termelői árak Az ipari termelői árak a belföldi és az exportértékesítést figyelembe véve májusban 10,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt év, azaz 1991 májusában — állapította meg a KSH. A belföldi értékesítés árszintje 8,6 százalékkal, a külkereskedelmi értékesítésé pedig 14,5 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Szuromi László: Hát akármit fel lehet építeni itt, a hegyen? Kékes-káosz „Csúcs” ez a mesebeli szemétdomb Hazánk legmagasabb pontjáról — ha még soha nem volt ott az ember — feltételezhető némi érintetlenség. Ezer méter fölött talán tisztábbak a viszonyok, aki oda felküzdi magát, csak jellemes ember lehet, de legalábbis tisztelője a természetnek. Aztán, ha az ember eljut egyszer a Kékesre, lát mindenfélét. Elhagyatott bodegát, ronda síházat, stikában átjátszott hajdani éttermet, ideiglenesnek kikiáltott, ám évtizedek óta ott mere- dező építményeket. A tájvédelmi körzet vezetőjével érdekes túrára indultunk a napokban. Azt próbáltuk felderíteni, miféle elgondolás tette a Mátra csúcsát valamifajta mesebeli szemétdombbá, melyen egy játékos kedvű, ám feltehetően gonosz boszorkány csukott szemmel szanaszét szórt ezt-azt. Egyik ide pottyant, a másik oda — ahogy épp sikerült. — Ez itt két igen furcsa lakókocsi — mondja Szuromi László. Egy ösvényen álldogálunk, nem messze a műúttól, de azért már bent az erdőben. — Állítólag valaha egy katonai rádióállomás volt, a Szabad Európát zavarták vele... (Ehhez képest most gatyák száradnak a két lakókocsi közé kifeszített kötélen, az asztalon meg egy hamisítatlan vájdling- ban koszos edények várnak takaros háziasszonyra. Olyan, mintha lenne itt valaki, aki romantikus remetelakként használja a hajdan izgalmasabb napokat látott objektumot. Amit talán el sem lehet ítélni — egy városi ember számára alig lehet él- ménydúsabb környezetet teremteni, mint hogy megvonjuk tőle az angolvécét —, de mégiscsak a mi Kékesünk bánja az ő kalandvágyukat.) Megtudom, hogy a Kékes tetőt 1976-ban „kivonták” a természetvédelem alól, merthogy annak ott, akkor semmi keresnivalója nem volt — mondták —, aztán ’85-ben felülbírálták ezt az álláspontot. (Folytatás az 5. oldalon) ,Szigorítás” Nincs negatív visszhang A magyar Külügyminisztériumhoz eddig semmilyen „negatív reakció” sem érkezett diplomáciai csatornákon azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy Magyarország keddtől szigorúbb rezsimet vezetett be a határátlépés rendjében Horvátország irányába — mondta tegnap Herman János külügyi szóvivő. Ugyanakkor többen hivatalos formában kérték Budapest döntésének pontos ismertetését. Hazánk viszont a zágrábi nagykövet útján Horvátországtól kért részletes tájékoztatást arról a hétfői deklarációról, miszerint a délszláv köztársaság nem fogad be több menekültet, és a már ott-tartóz- kodókat harmadik országokba irányítják. A döntés végrehajtásának körülményeire vonatkozó magyar kérdésre még nem érkezett válasz Zágrábtól. A szóvivő megerősítette, hogy az úgynevezett Közép-Európai Kezdeményezés (a volt Hexagonale) szombaton Bécsben összeülő kormányfői konferenciáján Magyarország és Ausztria javasolni fogja, hogy a volt Jugoszlávia területén hozzanak létre a menekültek számára úgynevezett biztonsági zónákat. Magyarország: BBB-plusz A japán hitelminősítő intézet, a Japan Credit Rating Agency Ltd. (JCR) tegnap megerősítette Magyarország tavaly megszerzett „BBB-plusz” hitelképességi besorolását. A besorolás közvetlenül arra a 280 milliárd yenes kötvénykibocsátásra vonatkozik, amelyet a Magyar Nemzeti Bank legutóbb hajtott végre, de „a magyar gazdaság átfogó elemzésén alapul”. Az AP-DJ beszámolója szerint a JCR emlékeztetett a magyarországi gazdasági reformok terén tapasztalható haladásra — beleértve a privatizációt is —, továbbá a gazdaság stabilitására, az EK államaival folytatott kereskedelem bővülésére, a Magyarországra irányuló külföldi beruházások növekedésére és az ország külföldi adósságának csökkenésére. Júniusban: 0,6 százalék Júniusban a fogyasztói árak májushoz képest 0,6 százalékkal, viszonylag kis mértékben emelkedtek. így az utolsó 12 hónap során az éves áremelkedés mértéke 20,6 százalék volt. Ugyanebben az időszakban a múlt esztendőben még a havi áremelkedés mértéke 2,1 százalék körül alakult, és az éves árnövekedés elérte a 38,6 százalékot. Júniusban az átlagosnál jobban drágultak a szeszes italok és a dohányáruk, a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok. Csökkentek viszont a zöldség- és gyümölcsárak, s így az élelmiszerek árindexe 99,4 százalék volt. Robbanás gyújtogatásból Felrobbant egy élelmiszer- és italboltot is magában foglaló épület tegnapra virradóra Nagy- kállóban. Az eddigi vizsgalat megállapítása szerint a robbanás gyújtogatásból eredő tűz miatt következett be. A létesítménybe ismeretlen tettes hatolt be, majd benzint locsolt szét, amit meggyújtott. A lángok gyors tovaterjedése miatti nyomáskülönbség repítette levegőbe az épületet, az árukészlettel együtt. A nagy erőkkel kivonult nyíregyházi tűzoltóknak így nem volt lehetőségük a mentésre. A becsült kár mintegy kétmillió forint. Jelentés a magyar gyermekek helyzetéről Megdöbbentő adatok Napjainkban nem kurrens téma a gyerek, éppen ezért nem is reménykedünk abban, hogy kiadványunknak konkrét gyakorlati haszna lesz. Célunk, hogy a törvényalkotók, a szakma és a közvélemény figyelmét felhívjuk a gyermekek egészségét és ezen keresztül a társadalom jövőjét veszélyeztető legfontosabb tényezőkre — jelentette ki Papp György, a Jelentés a magyar gyerekek helyzetéről — 1991 című kiadvány felelős szerkesztője a kötet tegnapi bemutatóján. A Gyermekérdekek Magyar- országi Fóruma által kiadott jelentés megdöbbentő adatokat tartalmaz a gyermekek egészségét leginkább veszélyeztető három betegségcsoport — a légzőszervi, a mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések — előfordulásának gyakoriságáról. A múlt században még ritka betegségnek számító tüdőasztma például napjainkra a gyermekkor és a fiatal felnőttkor leggyakoribb idült megbetegedéseinek egyikévé vált. A kiadvány szerzői a sajtótájékoztatón nem tudtak egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogyan változott a magyar gyerekek egészségi állapota a korábbi évekhez képest, ugyanis ösz- szehasonlító adatok nem állnak rendelkezésükre. Eörsi Mátyás ügyében Megindult a nyomozás A Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal a miniszterelnök feljelentése alapján július 13-án nyomozást rendelt el dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) országgyűlési képviselő ügyében, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, hivatalos személy megsértése vétség alapos gyanúja miatt — mondta az MTImunkatársának érdeklődésére dr. Bócz Endre, a Fővárosi Főügyészség vezetője szerdán. Hozzátette: a nyomozó szerv a büntetőeljárást azt követően indította meg, hogy a hivatalhoz megérkezett az Országgyűlés elnökének értesítése a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az MTI igazságügyi tudósítójának értesülése szerint a képviselőt előreláthatólag egy héten belül hallgatják ki gyanúsítottként. Mi volt a halál oka? A tatabányai kórházban a gerincfestéssel összefüggő halálesetek körülményeit vizsgálja a Győri Igazságügyi Orvosszakértők Irodája. Az előzmény: a kórházban egy rutinvizsgálat nyomán rosszul lett 5 beteg, akiknél gerincfestést végeztek, s a vizsgálatok után náluk görcsös roham jelentkezett. Ketten meghaltak, egyikük súlyos állapotba került. Az ügyben a rendőrség államigazgatási eljárást rendelt el. Az elkészült iratokat elküldték a végleges szakértői vélemény ösz- szegzése végett az említett orvosszakértői iroda vezetőjének. A kormány az 1991. decemberi ÉT-megállapodásokban keveset mert vállalni, és azok nagy részét sem teljesítette — hangzott el a LIGA szakszervezetek tegnapi sajtótájékoztatóján. A szak- szervezeti konföderáció szükségesnek tartotta, hogy tájékoztassa a közvéleményt álláspontjáról. A LIGA elkészítette értékelését a folyamatokról, melyben megállapítja: alaptalanok voltak azok az elképzelések, amelyek a reálbérek szinten tartását, az életszínvonal romlásának megállítását, a beruházások növekedését, a munkanélküliség növekedési ütemének lassulását prognosztizálták. A LIGA elvárja, hogy a kormány szembesüljön e tényekkel, és adjon választ egyebek mellett arra: fenntartja-e továbbra is célként a szociális piac- gazdaság kiépítését, milyen hatásokkal számol a munkanélküliellátások szűkítésével, milyen eszközökkel biztosítja a minimálbérek kifizetésének garanciáit? Jön a tandíj? Meddig nyújtózkodhatnak a felsőoktatási intézmények 1993-ban? Az 1993-as évre szóló költ- retésben az oktatás — azon I is a felsőoktatás és a kutatás —, a szociális szféra, a honvédelem, valamint a közbiztonság élvez majd prioritást — ezekkel a biztató szavakkal kezdte mondandóját Pongrácz Tibor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára tegnap a Művelődési Minisztériumban, a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésének szünetében megtartott sajtótájékoztatón. Ezen a felsőoktatási intézmények jövő évi költségvetésének várható alakulása volt a fő téma. Hamarosan azonban az is világossá vált az újságírók előtt, hogy — legalábbis az oktatás esetében — valójában csak relatív prioritásról van szó, hiszen a következő évi költségvetést igen nehéz feltételek mellett tervezik. A Pénzügyminisztérium azt az álláspontot képviseli, hogy a felsőoktatás finanszírozásának több csatornán keresztül kell történnie, nem szabad csupán az államkasszára számítania. Ilyen, igaz, csak pótlólagos forrás lenne majd a tandíj, ami az előzetes kalkulációk szerint havonta átlagosan 2 ezer forint lenne diákonként. A sajtótájékoztatón Kálmán Attila kultuszminisztériumi államtitkár, valamint Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke egyaránt hangsúlyozta: a tandíj bevezetése nem ronthatja a hallgatók esélyegyenlőségét, azaz bevezetése csak megfelelő ösztöndíjrendszer kidolgozásával történhet. A sajtótájékoztatón nem derült ki, hogy várhatóan mekkora anyagi támogatásra számíthat az oktatás az 1993-as költségvetésből. Változások a szociálpolitikai kiadásokban Halmozódnak a megoldatlan problémák beli és természetbeli társadalmi jövedelmek aránya. Ez a viszonyszám 1990-ben még 40 százalék volt, tavaly már elérte a 41 százalékot, és az idén 42 százalékra bővült annak ellenére, hogy a pénzügyi vezetés éppen az ellenkezőjére törekedett. Azt tartotta kívánatosnak, hogy a munkajövedelmek növekedése váljon meghatározóvá. Ez a törekvés nem valósult meg, mindeddig nem kezdődött meg a szociális ellátó rendszerek átalakítása. A pénzügyi kormányzat szerint minimális köVáltozások várhatók jövőre a szociálpolitikai kiadásokban. Az államháztartás szociálpolitikai jellegű kiadásai ugyanis eddig gyorsan növekedtek, ám ennek ellenére erősödnek a társadalmi feszültségek, halmozódnak a megoldatlan problémák. Ezért a Pénzügyminisztérium szerint mérsékelni, illetve a rászorultakra kell korlátozni az állami szerepvállalást a szociális szférában. A lakosság összes nettó jövedelmén belül az elmúlt években tovább növekedett a pénzvetelmény, hogy jövőre már ne növekedjen tovább a szociális jövedelmek aránya. Emellett szükség van prioritások kijelölésére is. A fontossági sorrendben első helyen a munka- nélküliek támogatása, a munkanélküliség szociális következményeinek hatékony kezelése áll. Ugyancsak a legfontosabbak közé tartozik a nyugdíjazottak ellátásának, a nyugdijak értékállóságának fenntartása. Emellett javítani kívánják az oktatás, az egészségügy feltételeit is. r Szembesülni kell a tényekkel
