Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

5 HÍRLAP, 1992. július 15., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Éjjel-nappal szolgálatban Foglalkozása: autómentő Ki tudja, hányszor kerestem, de végre megtalál­tam Andomaktályán, a lakásán Molnár Takács At­tilát. — Szerencsés véletlen, hogy személyesen talál­koztunk, ugyanis a feleségemmel együtt szinte min­dig úton vagyunk: szolgálatban! Fiatalok. Molnár Attila korábban más szakmá­ban volt vállalkozó, később egy Mercivel taxizott, aztán autómentő lett. A szobában az asztalon villog és csipog a rádiótelefon, amely a lakásban és az Avia autómentő kocsiban éjjel és nappal az autósok rendelkezésére áll. A fiatalasszonyra pillantok, aki mindenkor segítőtársa a féijének. — Nélküle sehová nem megyek, mentéskor ő ke­zeli a csőr löt... Az udvaron törött kocsik, a kerítésen belül — a későbbi tervek alapján — egy rakodóudvar és szere­lőcsarnok képe bontakozik ki, és ha valakinek au­tószerelő a szakmája, ez még akkor sem utópia, ha egyelőre hiányzik apénz. Molnár Takács Attua szo­ros kapcsolatban all mind a rendőrséggel, mind azokkal a szervekkel és személyekkel, akikre a sze­rencsétlenül járt autósoknak szükségük lehet. — Hányszor kelti föl éjszaka a rádiótelefon? — Ritkaság, amikor nyugodtan átalusszuk az éj­szakát! — mondja a feleseg, aki sztorikat mesel, mert ugye, a jó autómentőnek lelke is van, és az együttérzés mellett a segítőkészség a legfontosabb. Megrendülve mesélik el azt az esetet, amikor a la­dás elütötte a motorost, és a bajt okozó férfi sírva je­lentette ki: ha ő meghal, én sem akarok élni! Az udvaron lévő roncsok felől érdeklődöm, mire elmondják, hogy ha a rendőrség a kocsira szakmai szempontból nem tart igényt, úgy gyakran ide hoz­zák a törött kocsit, megkímélve a Karambolt szen­vedett családját attól, hogy váratlanul hazaállítsa­nak a roncs autóval... — Több dicséretet, elismerést hallottam önökről az autósoktól... — Csak a kötelességünket végezzük, megtoldva némi emberséggel, tapintattal, figyelmességgel: megőrizzük a törött gépkocsik tartozékait, elszá­molunk a benne hagyott személyes értékekkel, és amennyiben címre visszük haza a roncsot, és tud­juk, hogy nincs komolyabb személyi sérülés, úgy iparkodunk megnyugtatni a családot... — Melyik volt a legemlékezetesebb, legtávolabbi útjuk? — Egy barátom szólt Hamburgon túlról, hogy menjünk, mert baj érte... Molnár Takács Attila és felesége a hónap minden napján „kivonul”, mikor éjjel, mikor nappal! El­mondják, hogy amikor „frontot” jelez a meteoroló­gia, már csomagolnak, és várják a hívást, télen a csúszós utak, az ónos eső és az ezeket figyelembe nem vevő vezetés okoz baleseteket. Alig fejezzük be a beszélgetést, érkezik a sürgős hívás: — Baleset! Azonnal induljon a helyszínre az au­tómentő... (Sz. I.) Egy méhész házaspár vallomása ló mézelő esztendő az idei... Pergetés előtt... A Continental Singers Füzesabonyban Ma, szerdán, 19 órai kezdettel Füzesabonyban, a városi műve­lődési központban lép fel a ma­gyar Continental Singers együt­tes. A két éve alakult gárda au­gusztus 9-ig turnézik a határo­kon belül és azon túl, s hirdeti Jé­zus Krisztus üzenetét, valamint az erőteljes, energikus zenét. Kiállítás a gázkészülékekből Jó ütemben haladnak a gázbe­vezetési munkálatok Demjén- ben. Már több helyen a lakások­ban a gázszerelvények elhelyezé­sét és az egyéb bekötési teendő­ket végzik a szerelők. Az elmúlt hét végén kétnapos kiállítást is rendeztek, ahol különböző ren­deltetésű és gyártmányú készü­lékeket mutattak be az odaláto­gatóknak. Elképzelhető, hogy a közeli napokban lerakatot is lé­tesítenek a készülékek nagybani tárolására. Megjelent a Poroszlói Újság Megjelent a Poroszlói Újság legújabb száma. A község és kör­zete közéleti havilapja bő terje­delemben — a melléklettel együtt 14 oldalon — látott napvi­lágot. A lapban többek között az elmúlt tanév mérlegét közli a falu igazgatónője, de szó van az óvo­dáskorú gyermekek fejlettség szerinti beiskolázásáról is. Tud­nivalókat ismertetnek a téesz át­alakulásával, a tavi kirándulá­sokkal, a telefonbekötésekkel, stb. kapcsolatban. Emellett pe­dig az újság olvasói a község tör­ténetének újabb fejezeteivel is megismerkedhetnek. A megóvott szüzesség Két barokk kori színdarab — Tabarin: A megóvott szüzesség, valamint Tabarin és társai — ke­rül bemutatásra az Egri Színmű­hely előadásában Noszvajon, a De la Motte-kastélyban. A július 19-én, vasárnap 19 órakor kez­dődő műsor a barokk éve 1992 rendezvénysorozat keretében kerül a nézők elé. Néhány hete, amikor a nosz- vaii akácosban jártam, mézillat­tal és méhzsongással volt teli az erdő. Minden fa egy menyasszo­nyi csokorhoz hasonlított, és alig akadt szirom, amelyet fel ne ke­restek volna Busák Imréék szor­galmas méhecskéi. Azóta elvi- rágzott az akác, és most már el le­het mondái, hogy — ellentétben a tavalyi, nektárhiányos évvel — az idei jó mézelő esztendőnek mutatkozik! Az akác legalábbis kitett magáért, mert a Biológiai Kémiai Vizsgáló Laboratórium szerint magasan az átlag fölött van az akácméz „pollentartal­ma”, ugyanis a 47-es szám tízzel több a Külföldön is szívesen foga­dott átlagos akácmézénél. A Bu­sák házaspár azon kevesek közé tartozik, ahol mind a félj, mind a feleség már a szülői házban meg­kedvelte a méhészkedést, ame­lyet fél évszázada önállóan vé­geznek. — Hány családméhük van? Elmosolyodnak, és a kedvenc témáról mindketten beszélnek. — Mintegy száz! Az idő múlását jelzi, hogy a Busákék méheivel történő első találkozásom óta a határok el­vándoroltak Kerecsendre a nap­raforgókba, és a méhek ott gyűj­tik a mézet. — Repce, akác, napraforgó, aztán erdei vagy fenyoméz! — sorolják a méhészek, miközben szó esik a hozamokról, a felvá­sárlási ajánlatokról. — Mennyi mézre számítanak ? — Fél mázsára családon­ként... Van tehát dolga az idén a per- getőnek és a felvásárlóknak is, akik egymás után teszik meg ajánlataikat tíz idei, kitűnő minő­ségű mézre. — 170-250 forint kilónkénti ajánlatokat kapunk a mézre, ter­mészetesen fajta és minőség sze­rint. — Miközben az értékesítésről esik szó, Busáknénak — aki a fér­fi szerint is nagyobb méhész, mint a gazda — eszébe jutnak a régi idők, amikor a Mikófal- va melletti Ördög-tanyán, az édesapja akkori birtokán mé- hészkedtek. — Apámnak „kasos” méhé­szete volt! Mézpergető még nem volt, és a legnehezebb kasokból ki kellett ölni a méheket, hogy az után a lépekből szőrszitán elővarázsolhassuk a drága ne­dűt... Az emlékek szépítik a múltat, mint ahogyan a méhek, a mé­hészkedés szeretetét sem lehet csak úgy abbahagyni, nappalaik­ban és álmaikban velük züm­mögnek életük végéig. Örömü­ket mi sem fokozhatná jobban, mint az, hogy a gyerekek, még az unokák is szeretik a méhecské­ket... — Hetvenesztendős leszek az idén. És ehhez a nagy időhöz em­lékezetem első percétől hozzá­tartoznak a méhek... — Megélhet-e egy család száz „ család” méhből? — Tudja, a méhészetben egyik esztendő húzza a másikat! A már említett tavalyi szűk esz­tendő hosszú évekig emlékezetes marad, mert alaposan ráfizet­tünk. Az idei nyár és — reméljük — az ősz is meghozza majd a ma­ga gyümölcsét. A méhész házaspár méheivel bejárta az egész országot, és a „vándoroltatás”, a szállítási költ­ség, a méhek kora tavaszi „eteté­se” is sok pénzbe kerül. Ujjaikon sorolják a vándorlás helyeit: Ba­ja, Gödöllő, a nyírségi akácosok a legemlékezetesebbek, ám a leg­kiemelkedőbb esztendő 1960 tá­ján volt, amikor a méheikkel Ke- celen három akác virágzást is ki­fogtak... Ismerősként sétál a méhek kö­zött a Busák család, miközben a félénk látogató tisztes távolból, de tisztelettel bámulja mozdula­taikat. Szalay István 32 ezer objektum figyelésére képes Erősödő vagyonvédelem Sarudon Sarudon egyértelműen javult a közbiztonság az utóbbi hóna­pokban. Ezt a helybeliek és az il­letékesek is elismerik. Köszön­hető mindez annak, hogy rend­őrőrs működik a faluban, de rendszeres őrjáratot teljesít a polgárőrség, és az egy éve létre­jöttbetéti társaság is sokat tett és tesz a riasztóberendezések fel­szerelésével, működtetésével, különböző szállítmányok kísé­rőszolgálatának levezetésével a rendért. Az ebbéli munka egyik lelkes vezetője, szervezője, irányítója a 37 éves, kétgyermekes család­apa, Varga Zoltán, a polgárőrség vezetője. A minap dicséretben és jutalomban is részesült a Füzes­abonyi Városi Rendőrkapitány­ság vezetőjétől, a „betöréses lo- pasos bűncselekmények elköve­tőinek felderítéséhez nyújtott se­gítségért”. — Örülök az elismerésnek — mondja, amikor a kis ünnepség végén beszélgetünk. — Őszintén szólva se nappalom, se éjszakám nincs, de hát aki ilyen munkát vállalt, annak kötelessége is csi­nálni. Később derül ki, hogy nem­csak a polgárőrök helyi parancs­noka Varga Zoltán, hanem tagja a megyei bizottságnak is, és a sa­rudi betéti társaság ügyvezetője. Hatan vannak, mostanában ép­pen riasztóberendezéseket sze­relnek fel a Tisza-tó partján. — Mi csináltuk meg elsőnek a megyében a rádiós riasztórend­szert, amely a rendőrségnél azonnal jelzi a betörés helyet és módját, hogy hol történt a beha­tolás; ajtón, ablakon, stb. S per­ceken belül odaérkezik a rendőr­járőr, párhuzamosan a mi csapa­tunkkal. így sikerült — közösen — visszaszorítani a bűnözést a környéken, mert hírének elterje­dése is visszafogó erővel hat. Saj­nos, Poroszló nem kért ilyen se­gítséget tőlünk, pedig mi el tud­tuk volna csípni az újságban is ol­vasható állítólagos gyújtogatót. Technikailag megoldható, hi­szen központi rendszerünk 32 ezer objektumot képes „figyel­ni”. Németországban, Hollan­diában, a fejlett országokban ezt a rendszert használják — ered­ményesen. Igaz, a rendszer költ­sége nem olcsó, mintegy 1,5 mil­lió forint, de hosszú távon kifize­tődő. — Hogyan született a társasá­gi ötlet? — A körülmények szülték. A Tisza-tó környékén is gyors ütemben nőtt a bűnözés, és ezért nekünk is lépni kellett. Megala­kultunk, és a rendőrséggel való szoros kapcsolat mellett tevé­kenykedünk. Tervezzük, hogy még az idén Füzesabonyban és vonzáskörzetében is — magán- személyekkel, vállalatokkal, pénzintézetekkel — az őrző-vé­dő szolgálatot megvalósítjuk majd. Felkészültségünk, techni­kai lehetőségeink ezt biztosítják. Egy hónapja kezdtük el a pénz­szállítmányok kísérését és az őr­zőszolgálatot. Ezért kapják a fi­zetést az emberek, meg a beren­dezések felszereléséért. — így kevesebb gond, feladat marad a polgárőröknek... — A feladat nem változott. Minden éjszaka szolgálatot telje­sítünk. A csapatban harmincán vannak. Felelősségteljesen dol­goznak. Sajnos, jelenleg semmi­lyen joggal — az állampolgárin kívül — nem rendelkezünk, ezért nagyon várjuk az új rendőrtör­vény megszületését. Anyagi gondjaink is vannak, de eddig még sikerült helytállni. Itt a nyár, az üdülési szezon, éberen kell vi­gyáznunk környezetünk bizton­ságára. (fazekas) Szeptember elsejétől közlekedési osztály Eredményes rendőri munka Füzesabonyban Egy hónapja, hogy „állománygyűlést” tartottak a Füzesabonyi Vá­rosi Rendőrkapitányságon, ahol a megyei főkapitány bejelentette: dr. Petrovits János városi kapitányt alezredessé léptette elő a bel­ügyminiszter. Öten szintén egy-egy rendfokozattal léptek előbbre jó munkájuk elismeréseképpen. Erről beszélt a főkapitány is, meg­említve, hogy az elmúlt három év alatt a személyzet becsületesen dolgozott, helytállt, és munkájukra a jövőben is számít a megyei ve­zetés. Erről a munkáról, annak összegzéséről és a további tenniva­lókról beszélgettünk dr. Petrovits alezredessel. — Az említett három év során megkezdődött és haladt rendőr­ségünk fejlesztése létszámban és technikában egyaránt — mond­ta. — Ez alapvető szervezeti fej­lesztést jelentett, amelynek célja: területileg közelebb kerülni a bű­nözési gócokhoz, azaz a rendőr ott legyen, éljen, ahol a nem kí­vánt cselekmények előfordul­hatnak. Egy-egy rendőrőrs jött létre Kápolnán és Sarudon, két rendőrállomás pedig Szihalmon és Besenyőtelken. Továbbá a bűnügyi osztályon létrehoztuk a nyomozó- és a vizsgálati alosz­tályt, s szeptember 1-jével meg­kezdi szolgálatát a 12 fős közle­kedési osztály. — S ezzel megnövekednek a teendők, gyarapodnak feladata­ik... — Vállalnunk kell. Régi prob­lémája volt ugyanis a kapitány­ságnak, hogy a súlyos és halállal végződő közlekedési balesetek vizsgálatához nem volt közleke­dési szakszolgálatunk, így hatás­körünk sem volt az intézkedések­re, csupán a helyszínt biztosítot­tuk. Egy ilyen esetnél a helyszí­nen lévők zaklatott állapotban vannak: a sértettek, a nézők azt látják, hogy a mi rendőrünk csak ott áll, és nem csinál semmit. Mi több: a fő gondja, hogy elküldje az ott állókat a helyszínről. Nem tudhatják: azért áll ott, hogy a hatáskörrel rendelkező helyszí­nelőknek, akik általában Heves­ről érkeztek, átadják a területet. Szeptembertől a baleset helyszí­nére perceken belül odaérkezik az intézkedésre hívatott rendőr. Míg 1989. december 31-én mindössze 35 rendőr és négy épkocsi teljesített szolgálatot a apitányságon, addig a közleke­dési osztály létrehozásával csak­nem százra nő majd a létszám, a kocsik száma pedig 12-re emel­kedik. — Mindezt bizonyára a bűnö­zés emelkedése is szükségessé te­szi— — így van, s ezt néhány szám­adattal szeretném bizonyítani. A „nyugis” időkben, például 1970-ben, egész évben 111 volta bűnügyi „érkezés", 1989 első fél évében 243, az év végére 596. Egy évvel később az első fél év statisztikája 450 ilyen esetet re­gisztrált, tavaly pedig 592-t. Az idén az első fél évben 610 bűn­ügyet tartottunk számon, ez 18-cal több a tavalyinál. Ebből arra le­het következtetni, hogy az is­mertté vált bűncselekmények di­namizmusa 1990-91-hez képest már jelentős mértékben csök­kent. Ez a bűnügyi helyzet nem alakulhatott volna így az önkor­mányzatok segítsége nélkül, amelyet mind a személyzet, mind pedig a technika gyarapítá­sához adtak. A kápolnai önkor­mányzat épületet biztosít, s a hét község ötös rendőri létszámot fi­nanszíroz. De Besenyőtelek, Dormánd és Mezőtárkány is nagyban hozzájárult a rendőrál­lomás felállításához, ez a 3 tele­pülés még két rendőrt fizet is. Ugyanez mondható el Szihálom, Mezőszemere és Egerfarmos ve­zetéséről is. Összefogásukkal lé­tesült a szihalmibázis, a Tisza-tó környékiek segítségével pedig a sarudi őrs. Ezúton is szeretnénk ezért köszönetét mondani nekik. — Beszéljünk a jövőről... Mi­lyen célokat tűztek maguk elé? — A kialakított új szervezeti formák minőségi működtetését: ez a parancsnoki munka színvo­nalának emelésével és a követel­mények fokozásával kezdődik. Célunk minőségi munka végzé­se: az, hogy a nyomozómunka továbbra is törvényes legyen, és mindent kövessünk el a lakosság biztonságérzetének növelésére. A szervezeti egységek eredmé­nyes működésével és a megelő­zéssel 1993-ban szeretnénk elér­ni, hogy stagnáljon az ismertté vált bűncselekmények száma... (fazekas) Dr. Petrovits János: „Szeretnénk, ha jövőre stagnálna a bűncselek­mények száma...” (Fotó; perl Márton) A pályakezdők gondjairól Manapság, amikor a rohamo­san növekvő munkanélküliség­ről szinte nap mint nap szó esik, egyre inkább előtérbe kerülnek azok a generációk — a tizen- és huszonévesek —, amelyek szá­mára munkaviszony létesítése légvárnak, illúziónak tűnhet. Hiszen a pályakezdők helyze­te — akár országosan nézve, akár Füzesabony és körzetére vetítve — sajnos, egyáltalán nem ke­csegtető. Még ha a Megyei Mun­kaügyi Központ füzesabonyi ki- rendeltségén a regisztráltak kö­zött igencsak különböző szakké- pesítésűek (a virágkötőtől a gé­pésztechnikusig! is fellelhetők, nagy szerencse Kell ahhoz, hogy ezek a fiatalok belátható időn belül álláshoz jussanak. A leg­több esetben marad tehát a se­gély igénylése, amelyre a kére­lem beadását követő három hó­nap kivárása után lesz jogosult a kérelmező. Ez a fajta munkanélküli-se­gély pedig a mindenkori mini­málbérnek, azaz jelenleg 8000 forintnak a 75 százaléka. Természetesen ez a hat hóna­pig folyósítható ellátás nem lehet megoldás a körzetben lévő, az idei iskolai tanév befejeztével mintegy 231-re emelkedett fiatal álláskereső számára. Úgyhogy a mielőbbi elhelyezkedés remé­nyében célszerűbb több szakmát kitanulni, és ehhez ad támoga­tást a Heves Megyei Munkaügyi Központ. Az itt szervezett tanfolyamo­kon lehetőség adódik mind kö­zépfokú, mind felsőfokú szakké­pesítés megszerzésére is. Szajlai Csaba, Varga Zoltán: „Éjt nappallá téve dolgozunk...” (Fotó: Perl Márton,

Next

/
Thumbnails
Contents