Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. július 15., szerda Választások Jugoszláviában? Ausztria hétfőn az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának sürgős ösz- szehívását kérte, és határozati ja­vaslatot teijesztett a testület elé. Ez élesen elítéli a szerbek bosz­niai offenzíváját, elfogadhatat­lannak minősíti a területhódítá- sokat, a kitelepítéseket, és sürge­ti a jogsértések elkövetőinek sze­mélyes felelősségre vonását. A javaslathoz támogatólag csatla­kozott Magyarország. A BT hét­fői, a délszláv válságról tartott egész napos konzultációján elfo­gadták Butrosz Gáli főtitkárnak azt a javaslatát, hogy a békefenn­tartó erőket a tervezett 1100 he­lyett 1600 fővel bővítsék. Jan El- iasson, az illetékes főtitkárhe­lyettes a menekülthelyzetről adott tájékoztatást. Erdős André magyar nagykö­vet az üléseken hangoztatta: a válságról olyan határozatot kell elfogadni, amely megfelelő üze­netet tartalmaz a helyzetért fele­lősöknek, hiszen egyben az ENSZ hiteléről, tekintélyéről van szó. A magyar nagykövet sürgette, hogy a főtitkár mielőbb adjon újabb tájékoztatást a bosz­niai helyzetről. Amerikai részről eddig nem foglaltak állást, míg az orosz képviselő közölte: sze­rinte a testület egyoldalú tájé­koztatásokat kap, és kívánatos lenne meghallgatni Belgrádot is. Jól értesült belgrádi források lehetségesnek tartják, hogy no­vember 22-én előrehozott vá­lasztásokat tartanak Jugoszlávi­ában. A Szerbiából és Monte­negróból álló kis-Jugoszlávia parlamentjét május 31-én vá­lasztották meg, de akkor az el­lenzék bojkottfelhívására a vá­lasztásra jogosultak alig fele já­rult az urnák elé. Az új választá­sok kiírását a kijelölt miniszterel­nök és Dobric Kosic jugoszláv el­nök javasolta. A Tanjug úgy tudja, hogy a ju­goszláv parlament megválasztá­sával egyidejűleg voksolnak az új szerb törvényhozás összetételé­ről is. Az új szerb parlament megválasztását az ellenzék már hosszabb ideje követeli Slobo­dan Milosevic szerb miniszterel­nöktől. Sorozások a Vajdaságban A boszniai és dal- máciai offenzívával egy időben a Vajda­ságban, pontosabban Becsén es környékén újabb nagyszabású mozgósítást hajtott végre a jugoszláv hadsereg. A behívot­tak egy része vissza­utasította a bevonu­lást, de Becsén mint­egy százan eleget tet­tek a behívóparancs­nak, mivel tartottak munkahelyük elvesz­tésétől és az egyéb re­torzióktól. Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zösségének elnöke levélben tiltakozott az újabb mozgósítás miatt Dobrica Cosic jugoszláv elnöknél. (MTI) Bush-bejelentés USA atomstop George Bush amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok a jövőben nem állít elő plutóniu­mot és dúsított urániumot, a nukleáris robbanótöl­tetek kulcsfontosságú összetevőjét, hogy ily módon vessen gátat a tömegpusztító fegyverek továbbter­jedésének. A lépés részé azoknak az új kezdemé­nyezéseknek, amelyek célja, hogy szigorú korláto­zásokat vezessenek be a nukleáris fegyverek elter­jedését célzó amerikai politika megvalósításának elősegítésére. A Kennenbunkportban kiadott nyilatkozatában az amerikai elnök közölte, hogy egy sor olyan alap­elv gyakorlati kivitelezésére adott zöldjelzést, ame­lyek évekre meghatározzák majd a nukleáris fegy­verek elterjedésének megakadályozását célzó ame­rikai lépéseket. Az új politika egyik meghatározó eleme az a döntés, hogy az Egyesült Államok a to­vábbiakban nem állít elő plutóniumot és dúsított urániumot nukleáris robbantások céljából. George Bush kezdeményezései között szerepel továbbá számos olyan javaslat, amelyek célja: szi­Í >orú nemzetközi intézkedések bevezetése azok él­én, akik hozzájárulnak tömegpusztító fegyverek és rakéták továbbadásához. Rabin kormánylistája Az izraeli parlament jóvá­hagyta a kijelölt miniszterelnök, Jicnak Rabin által előterjesztett kormánylistát. Hírügynökségi jelentések szerint a 120 tagú je- ruzsálemi kneszet 67 képviselője szavazott a 17 miniszterből álló kabinetre, 53-an ellene voksol­tak. A szavazás után az új kor­mány letette a hivatali esküt. A térseggel kapcsolatos az a jelen­tés is, amely szerint a jövő héten ismét a Közel-Keletre utazik Ja­mes Baker amerikai külügymi­niszter. Az amerikai diplomácia vezetője megkísérli mozgásba hozni a térségbeli békefolyama­tot. Fitzwater, a Fehér Ház szóvi­vője az AFP szerint közölte, hogy Bush elnök telefonon fel­hívta Jichak Rabint, Izrael új mi­niszterelnökét, és tájékoztatta őt James Baker tervezett útjáról. Bush, aki néhány napot kenne- bunkporti nyaralójában pihe­néssel tölt, meghívta Rabint, hogy augusztus elején látogasson el az USÁ-ba. A Demokrata Párt választási kongresszusa Az abortusz] oe kulcskérdés lesz? Hétfőn, közép-európai idő szerint az éjjeli órák­ban New Yorkban megkezdődött a Demokrata Párt választási kongresszusa. Bizonyos, hogy a párt jelöltje a novemberi elnökválasztásra Bili Clinton, Arkansas állam kormányzója, így a négynapos ta­nácskozás elsősorban a kampány nagyszabású ese­ménye: célja, hogy az országos tv- es sajtónyilvá­nossággal elve gyarapítsák a párt esélyeit a Fehér Ház elnódítására 12 ellenzéki év után. A célnak megfelelően az óriási sportcsarnokban, a Madison Square Gardenben színpompás külsősé­gek között gyülekezett a 4000-nél több küldött. A párt külpolitikai intézete egyébként a vendégek százait hívta meg a világ minden tájáról: Magyaror­szágról a Fidesz több képviselője van jelen, köztük Szajer József, helyettes frakcióvezető. Az MDF és az SZDSZ ugyancsak kapott meghívást, de képvi­selői eddig nem érkeztek meg. A megnyitó ülés egymást váltó, általános, lelke­sítő szónoklatai elsősorban az ingadozó választók­nak szóltak, akik eldöntik maja a novemberi vá­lasztás várhatóan szoros eredményét. Miután a de­mokraták az elmúlt 20 év 5 választásából csak egyet nyertek, 1976-ban, a kongresszus fő célja, hogy je­lezze: a belső vitáiról, megosztottságáról ismert párt ezúttal egységes és alkalmas a kormányzásra. A párt programja, amelyről tegnap kezdődött jó­részt formális vita, azzal vádolja az 1980 óta kor­mányzó republikánusokat, hogy felelőtlen vezeté­sük alatt az ország gazdaságilag, társadalmilag • csődbe került, s a lakosság többségét kitevő közép- osztály számára immár elerhetetlen a szolid jólét. A program többek között sürgeti, hogy a feleslegessé vált óriási katonai kiadásokat fordítsák békés célra, s vezessék be az általános betegbiztosítást. Nagy hangsúlyt adnak az abortuszjog fenntartásának a republikánus korlátozási kísérletekkel szemben: az ügy a választás egyik kulcskérdése lesz. Akik „ringbe” szálltak IJj elnök Indiában 1992. július 13-án ült össze az elnökválasztó elektori testület, hogy megválassza India 9. köz- társasági elnökét, miután a jelen- legi elnök, Ramaszvami Venka- taraman nem jelöltette újból ma­gát. Az alkotmány szerint az elnö­köt elektori kollégium választja, amely a szövetségi parlament két házának tagjaiból és a tagálla­mok arányos választási rendszer alapján választott képviselőiből áll. Az elektori kollégiumon be­lül a szövetségi és a tagállami parlamentek egyenlő súllyal bír­nak. Az alelnoköt a szövetségi parlament választja. A kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt az eddigi alelnököt, Sankar Dajal Sarmat jelölte az államfői posztra. Sar- ma, akit a baloldali csoportok is támogatnak, a legesélyesebb je­lölt, az előrejelzések szerint az elektori szavazatok 59 százalé­kára számíthat. Legnagyobb ri­válisának a hírügynökségek az ellenzéki Nemzeti Front es a ra­dikális-nacionalista hindu Bhá- ratíja Dzsanata párt által támo­gatott George Gilbert Swellt tartják, aki a szavazatok 35 szá­zalékának elnyerésére számít­hat. Az új elnök 1992. július 25-én veszi át hivatalát. Sankar Dajal Sarma 1918. au­gusztus 19-én született Bhopál- ban. Jogi tanulmányait Indiában és Nagy-Britanniában végezte. 1943-52 között az indiai Luck­now (Lakhnau) Egyetem jogi karán, majd 1946-47-ben a Cambridge-i Egyetemen taní­tott. 1952-56 között Bhopál fő­minisztere volt, és különböző miniszteri tisztségeket viselt Madhja Prades állam kormányá­ban is. Pártjában egyre maga­sabb tisztségeket töltött be: 1967- től egy évig az Indiai Nem­zeti Kongresszus Madhja Prades állambeli szervezetének elnöke, 1968- tól 1977-ig az Indiai Nem­zeti Kongresszus Országos Bi­zottságának főtitkára, 1972 má­jusa és 1974 októbere között pe­dig a párt elnöke volt. 1974-77 között közlekedési és távközlési miniszter a központi kormány­ban. 1971-77 között képviselő, 1984-85-ben Ándhra Prades ál­lam, 1985-ben Pandzsáb, 1986- 87-ben Mahárástra állam kor­mányzója. 1987 augusztusa óta az Indiai Köztársaság alelnöke. Nős, két fia és egy lánya van. George Gilbert Swell 1924. augusztus 5-én Asszám állam­ban született. Egyetemi tanul­mányainak elvégzése után egy ideig az angol nyelv professzora volt Etiópiában. 1962-67 között képviselő, 1967-tól 1969-ig pedig az alsó­ház alelnöke. Ezután diplomá­ciai pályára lépett, nagykövet­ként Képviselte nazáját Norvégi­ában es Izlandon (1977-80), majd Burmában (1980-85). A harmadik inauló, Kaka Jog- ider Szingh az indiai politikai életben csaknem teljesen isme­retlen. A köztársasági elnök a végre­hajtó hatalom feje és a fegyveres erők főparancsnoka. Elvben őt illeti meg mindazon végrehajtó hatalom, amelyet az ő nevében gyakorolnak. A kormányhata­lom azonban ténylegesen a mi­niszterelnök kezében van, az el­nök az ő javaslatai szerint cselek­szik. Hatáskörébe bizonyos vég­rehajtói, törvényhozói, igazság­szolgáltatási, pénzügyi és rend­kívüli (emergency) jogkörök tar­toznak. Az elnök nevezi ki a minisz­terelnököt az Alsóház (Nép Há­za) többségi pártjának tagjai kö­zül, valamint a miniszterelnök ja­vaslatára a minisztereket. Az el­nök elmozdítható, ha megsérti az alkotmányt. Ha az elnöki tisztség halál, lemondás vagy el­mozdítás miatt ürül meg, a vá­lasztást minél előbb, de legké­sőbb 6 hónappal az ilyen okból bekövetkezett megüresedést kö­vetően meg kell ejteni. A köztár­sasági alelnök, az elnök akadá­lyoztatása esetén, az alkotmány értelmében ellátja az elnöki te­endőket. Hivatalból a Felsőház (Államok Tanácsa) elnöke. Klestil a menekültekről Különbséget kell tennünk a valódi menekültek és a gazdasági okokból kivándorlással próbál­kozók között — jelentette ki Thomas Klestil osztrák elnök a Le Monde című francia lapnak adott nyilatkozatában. A lapban közzétett inteijúban az elnök azt mondta, hogy „a magyarországi menekülttábo­rokba küldték az Európa Tanács egy szakértőjét a helyzet pontos megismerésere”. Klestil szerint „emberiességi okokból segíteni kell” a bosnyák menekülteken, de a menekültek befogadása „objektíve támogatást jelent a népek kitelepítése politikájá­nak”. Az elnök ezzel válaszolt arra a kérdésre, hogy miért ve­zették be a jugoszláv állampolgá­rok számára a vízumkényszert Ausztriában. Thomas Kiesőihez kérdést in­téztek a lap munkatársai Csehor­szág és Szlovákia szétválásával, a Szlovákiában levő magyar ki­sebbséggel kapcsolatban. Az el­nök nem válaszolt közvetlenül a magyar kisebbség helyzetét érin­tő kérdésre, ehelyett az osztrák példára hivatkozott. — A nemzeti kisebbségek léte gazdagítja kultúránkat. Megol­dottuk Dél-Tirol problémáját Olaszországgal, igaz, hogy ez időbe került, de például szolgál­hat a nemzetiségek kérdésének rendezéséhez. Ha a határok egész Európában megnyílnak, nem lesz többé nehézség — han­goztatta az elnök. A Föld lakossága Az emberiség jelenlegi száma 5,5 milliárd fő, az évezred végére 6,2 milliárd, 2025-re pedig 8,5 milliárd ember fog a Földön élni — jelentette be az ENSZ népes­séggel foglalkozó hivatala a mi­nap, a Világnépességi Nap előes­téjén. A szervezet kétévente el­készülő jelentését később fogják teljes teljedelemben nyilvános­ságra hozni. A Föld lakosságá­nak száma jelenleg évi 1,7 száza­lékkal növekszik, ez 93 millió embert jelent. A növekedés üte­me 2025-re feltehetően 1 száza­lékra csökken, de ez akkor már 85 milliós növekedést jelent. A Föld lakosságának több mint há­romnegyede a kevésbé fejlett térségekben él, és a 2025-ig vár­ható növekedés 94 százaléka e területek lakóinak számát gyara­pítja. Afrikában a népesség vár­hatóan 2 és félszeresére nő. 2025-ben a világ lakosságának 19 százaléka lesz afrikai, most ez az arány 12 százalék. Európa az emberiség 4 százalékának ad majd otthont, szemben a mosta­ni 9 százalékkal. Az afrikai növe­kedésre az sem lesz komolyabb hatással, hogy az AIDS a jelzett időszakban várhatóan 13 millió ember halálát okozza majd a fe­kete földrészen. A népszaporu­lat csökken majd a fejlődő orszá­gokban. 1975-80 között egy nő­re ebben a térségben átlag 4,6 szülés jutott, ez 3,6 lesz 1990 és 1995 között. Az utolsó próbák is sikerültek, minden készen áll az útra: hol­nap indul az űrbe Cape Canava- ralról az Atlantis visszatérő űr­hajóval az első olasz űrhajós, Franco Malerba. A 45 éves, ge­novai születésű mérnök és fizi­kus, számítógépes szakember 7 napos űrutazást tesz a NASA-le- génység tagjaként, s visz magával egy egeszen különleges, újfajta műholdat. Ennek kipróbálása lesz tulajdonképpen az Atlantis fő feladata. Az olasz tervezésű és gyárt­mányú, 520 kilós, másfél méter átmérőjű gömb alakú műholdat „pórázon,vengedik ki az űrhajó­ból. Egy alig 2,5 milliméter át­mérőjű huzalon vontatja majd maga után, pontosabban maga fölött az Atlantis. A huzal 20 ki­lométer hosszúságú, ennyire tá­volodik el a műhold, majd a kí­sérletek és mérések befejezésé­vel — a huzalt felgöngyölve — visszahúzzák az űrhajóba. A padovai egyetemen dolgo­zó Giuseppe Colombo olasz űr­kutató mérnök, az amerikai NA­SA külső munkatársának ötlete volt ilyen műhold szerkesztése még a hetvenes években. Az űr­hajótól távol olyan kísérletek és mérések is folytathatók, ame­lyek magában az űrhajóban nem. Ez indokolja az ilyen újfajta űreszközök alkalmazását. A „Tethered” műholdat a pa­dovai egyetemen fejlesztették ki, és az ÍRI-csoporthoz tartozó Alenia híradástechnikai nagy- vállalat készítette el. Értéke löO milliárd líra (135 millió dollár). „Igen bonyolult berendezés. A NÄSA-ban átvételkor nagyon szigorú és komplex ellenőrzés­nek vetették alá, de minden pró­bat sikerrel kiállt — mondja alig leplezett büszkeséggel Gustavo Oelker mérnök, a Tethered- program vezetője. A tudományos közvélemény­ben nagy érdeklődéssel várják a pórázon kiengedett műhold első kísérletét. Egyebek között az űr­ben történő áramfejlesztés lehe­tőségét prábálják ki vele. 5000 voltos feszültséget remélnek ger­jeszteni benne, s mintegy 10 kilo- wattnyi áramot fejleszteni, amely az összekötő huzalpórá­zon keresztül érkezik az űrhajó­ba. Ha a kísérlet sikerül, a követ­kező nemzedékhez tartozó űrál­lomások áramfejlesztője körvo­nalazódhat az Atlantis útja ered­ményeként. Esetleg a Marsra in­duló, embert szállító űrhajóé — álmodoznak az olasz űrkutatási hivatal szakemberei. Az egész művelet legkénye­sebb mozzanatának a 20 kilomé­teres huzal felgöngyölítése ígér­kezik, a műhold behúzása az űr­hajóba. Ezt a hétórás műveletet lélegzet-visszafojtva követik maja az űrhajóból és a földi űr­központból. A Tethered előállításán szá­zan dolgoztak, összesen legalább egymillió munkaórát az Alenia laboratóriumában. A NASA-val kötött szerződés még két hason­ló felbocsátást és kísérletet tar­talmaz, az egyik talán száz kilo­méter hosszú „pórázzal”. „Büszkék vagyunk ötletünkre, az újfajta űreszközre, és bízunk benne, hogy az jól vizsgázik majd” — mondja az olasz űrprogram ve­zetője, Carlo Bonifazi. Malerba, az űrhajós pedig úgy érzi magát, mint nagy genovai elődje, Kolum­busz Kristóf, aki 500 évvel ezelőtt új világot fedezett fel. Kupa Párizsban Hétfőn este Párizsba érkezett Kupa Mihály pénzügyminiszter. Mától részt vesz azon a tanácskozáson, amelyet a francia pénzügymi­nisztérium rendez a közép- és kelet-európai országok képviselői szá­mára a köztulajdonban lévő vállalatoknak a piacgazdsag körülmé­nyei között történő korszerűsítéséről, és találkozik a francia kor­mány, valamint a gazdasági élet számos vezető képviselőjével. A ma­gyar pénzügyminiszter tegnap megtekintette a francia nemzeti ün­nepjúlius 14-e alkalmából megtartott díszszemlét, és jelen volt Fran­cois Mitterrand elnök ünnepi fogadásán az Elysée-palotában. Drágábban autózhatnak... Németországban a következő években jelentősen drágul az au­tózás, és ez a külföldieket is érin­ti, mivel várhatóan úthasználati illetéket fognak kérni tőlük, mind a kamionoktól, mind a sze­mélyautóktól. Günther Krause német közlekedési miniszter a Bild am Sonntag című lapban az autózási költségek 30 százalékos emelkedését harangozta be. A Der Spiegel című hamburgi hírmagazinnak adott interjújá­ban pedig bejelentette, hogy első lépésként — várhatóan 1993 kö­zepén — a hazai és külföldi ka­mionokon hajtják be az autópá­lya-használati illetéket, amely egy 40 tonnás teherautó eseté­ben évi 9 ezer márka is lehet, s legkésőbb 1995/96-ban a sze­mélyautók megadóztatására is sor kerül. A 162. tag Fehéroroszország a Nemzet­közi Valutaalap ut'án a Világa bankhoz is csatlakozott a szerve­zet 162. tagjaként. Belorusszia 17 miihó doljárt fizetett be a Nemzetközi Újjáépítési és Fej­lesztési Bank kasszájába, amely­ből a hiteleket folyósítják. Ultimátum a kormánynak Az ENSZ kambodzsai béke- fenntartó missziójában szolgáló hatszáz bolgár katona közölte a szófiai kormánnyal, hogy ha nem fizetnek nekik zsoldot es nem ja­vítanak életkörülményeiken, ér­vénytelennek tekintik szerződé­süket és elhagyják szolgálati he­lyüket. Az AFP francia hírügy­nökséghez eljuttatott Phnom Penh-i üzenetükben július 23-ig adtak időt a bolgár kormánynak arra, hogy eldöntse, fizet-e vagy sem. „Ha kormányunk nem akarja kifizetni a nekünk járó pénzt, lejártnak tekintjük a szer­ződést, és visszamegyünk Bulgá­riába” — jelentette be. Grúzia csökkentést szeretne Grúzia azt szeretné, ha a Dél- Oszétiában felállítandó béke- fenntartó erők számát legalább a felére csökkentenék — erősítette meg Tengiz Kitovani grúz védel­mi miniszter. A jelentős mérvű létszámcsökkentést grúz részről azzal indokolják, hogy ez a nagy­ságrend felelne meg leginkább a kialakult helyzetnek. Egyelőre nem tudni, hogy az orosz es őszét fél miként értékeli a javaslatot. Stolojan nem indul Theodor Stolojan román kor­mányfő közölte: nem indul a szeptemberi elnökválasztáson. A miniszterelnök a Curierul Na­tional című lapnak nyilatkozva kategorikusan kizárta, hogy je­löltesse magát a legmagasabb közjogi méltóságra. A politikus elmondta: teljességgel elutasítja több politikai pártnak a jelölésé­re vonatkozó javaslatát. Ezt az­zal magyarázta, hogy a mostani helyzet eltér a tavaly szeptembe­ritől, amikor az ország válsággal volt kénytelen szembenézni. Betiltott műsor Az orosz tévétársaság vezető­je politikai és szakmai okok miatt betiltotta annak a műsornak a sugárzását, amelyben Gennagyij Janajev nyilatkozott a tavaly au­gusztusi puccsról. A moszkvai Matrosszkaja Tyisina (Matróz­csend) börtönben májusban rög­zített tévéinterjúban Janajev, a hatalomátvételt irányító bizott­ság vezetője, egykori szovjet alelnök állítólag azt mondta, hogy a puccsot valójában Mihail Gorbacsov, a volt főtitkár-állam­fő készítette elő. 1991 áprilisá­ban ő adott utasítást a KGB-nek és a belügyminisztériumnak a • rendkívüli állapot esetleges be­vezetésével kapcsolatos doku­mentumok előkészítésére. A balszerencsés nagykövet Balszerencsék sorozata üldözi Törökország kirgizisztáni nagy­követét. Hétfő hajnalban Bis- kekben tolvaj surrant be a diplo­mata szállodai szobájába, ello­pott csaknem 2 millió török lírát, 600 dollárt és 8 ezer rubelt. A tö­rök diplomáciai képviselet nem­régen történt megnyitása előtt pedig a balszerencsés nagykövet ételmérgezést kapott egy étte­remben. Műhold „pórázon” ínuia euuigi emoKei: Rádzsendra PRASZÁD - 1950.01.26.-1962.05.23. Szervepalli RÁDHÁKRISNAN - 1962.05.13.-1967.05.13. Záhir HÚSZAIN - 1967.05.13.-1969.05.03. Varahagiri VENKATAGIRI - 1969.05.03.-1969.05.20. (ügy­vezető) Mohammad HIDAJATULLAH - 1969.07.20.-1969.08.24. (ügyvezető) Varahagiri VENKATAGIRI - 1969.08.24.-1974.08.24. Fakhruddin Ali AHMED - 1974.08.24.-1977.02.11. Baszappa Danappa DZSATTI - 1977.02.11.-1977.07.25. (ügyvezető) Nilam Szandzsíva REDDI - 1977.07.25.-1982.07.25. Giani Zail SZINGH - 1982.07.25.-1987.07.25. Ramaszvami VENKATARAMAN - 1987.07.25.-1992.07.25.

Next

/
Thumbnails
Contents