Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-14 / 165. szám
HÍRLAP, 1992. július 14., kedd SPORT 7. Bérelt hely az alsóházban A nagyrédei gárda minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult, hogy megkapaszkodjon az NB Ill- ban. Ez akkor is szomorú tényként könyvelhető el, ha tudjuk: nem vállalkozott egyszerű feladatra az a három (!) edző, akik a pontvadászat alatt megkísérelték kivezetni az alsóházból a rédei fiúkat. A jobbára kieső helyen tanyázó együttes — úgy tűnik — megmakacsolta magát, mintegy helyet bérelt a sereghajtók között, ettől a kevéssé előkelő környezettől csupán egy-két forduló erejéig tudtak elszakadni. A pontvadászat rajtjánál még Kovács FerencüIt a kispadon, de mindössze nyolc mérkőzésen élvezte a rédei vezetők bizalmát. Rövid ténykedéséről nem kívánt nyilatkozni, hogy miért, talán az is megérne egy misét. Mindenesetre álljanak itt a száraz tények erről az időszakról. Két győzelem, egy döntetlen, vagyis a megszerezhető 16 pontból ötöt mondhattak magukénak. Rozovits János a Gödöllő elleni találkozótól vette át a stafétabotot, ám sokat ő sem tudott változtatni. Az edző így összegezte tevékenységét: — Egy morálisan szétesett, erejét vesztett csapatot kaptam örökül. Már a kezdet kezdetén megegyeztem a vezetőkkel, hogy csupán ideiglenesen vállalom a szakmai munkát, addig, amíg nem találnak egy erre teljes mértékben alkalmas személyt. A mandátumom legfeljebb az őszi szezon végéig szólt, s eközben a játékosok csekély száma és a külső körülmények folytán lehetetlenségnek bizonyult megfelelően dolgozni. Azt már mi fűzzük hozzá, hogy a bizonyítvány nem is sikeredett túlságosan fényesre, hiszen a hétszer kilencven perc alatt egyetlenegyszer nyert a csapat, és ezt megtoldotta még egy ponttal. Az őszi mérleg ezt mutatta: 15. Nagyréde 15 3 2 10 19-21 8 A rédei vezetés újra összeült, és a felmerült nevek közül végül Nagy Vilmosra esett a választás. Az edző imigyen emlékezett vissza ténykedésére: — Úgy érzem, a félév során sikerült a játékosaimmal jó kapcsolatot kialakítani, és megteremteni az egészséges versenyszellemet. Tanítványaim ebben teljes mértékben partnerek voltak. A vezetőkről inkább nem mondok semmit... Az alaposabb értékelésre a harmadik mester sem volt hajlandó. Bizonyára úgy gondolta, esetleg túlságosan is keserűre sikerülne. Pedig a mérleg még ez esetben a legkedvezőbb, mivel 15 meccsből négy győzelmet és hat döntetlent könyvelhettek el, ami csaknem 50 százalékos teljesítmény. A bentmaradás igazán nem sokon múlott, de hát az ilyen esetekben lehet igazán bosszankodni... Juhász Péter Harmincnyolc évesem harmadik olimpia Az FTC birkózócsamoka nehéz testek „puffogásától” hangos. Többek között két „old boy” is szorgosan gyakorol. Növényi Norbert, az 1980-as moszkvai olimpia bajnoka 35 évesen a 100 kg-osok között lép szőnyegre a barcelonai ötkarikás fesztiválon. A terem rangidőse azonban nem ő. A nála 3 évvel öregebb Kas zap Károly is itt csiszolja a fogásokat. — Magyar, de nem magyar válogatott. A vajdasági Adón született, élt. Egykoron Kocsis Ferenc riválisa volt, jugoszláv színekben versengve. Nem kis bravúr, hogy tavaly ősszel a vb-n Barcelonára kvalifikálta magát, immáron azonban kanadai színekben. — Magyar vagyok, régóta készülök közösen Komáromiék- kal, hiszen Kanadában nem túl erős a kötöttfogás — mondta Ka- szap Károly. — Ez az év eddig szerencsés. Néhány napja csak, hogy öcsém végre áttelepülhetett Kanadába. A háború elől menekült át a Vajdaságból Szegedre. Ott várt fél évig, mostantól Gu- elph-ben velünk él majd. Csak az izgat, nehogy Adán élő szüleimmel valami történjék... — Mit vár 38 évesen az olimpiától? — Már az is nagy eredmény, hogy képes voltam helyet biztosítani magamnak a „juharleveles” küldöttségben. Nem olcsó mulatság most Budapesten készülni, hiszen saját zsebre megy. Guelph-ben, az ottani középiskolában testnevelő tanár vagyok, az egyetemen pedig birkózóedzőként is pénzt keresek. Most ezek az összegek nem illetnek meg. De hát az olimpiáért áldozni kell! Magyarországról még átruccanunk a francia magaslatokra, ott fejezzük be az edzőtáborozást. Velem van a nehézsúlyú Andrew Borodow is, együtt készülünk a magyar klasszisokkal. — Az óceán másik oldalán világverő csapattal készül az Egyesült Államok szabadfogású együttese. Milyen híreket tud róluk? — A földkerekség legjobbjának tartott John Smith (62 kg) csak nevének köszönhette részvételét. A harmadik válogató csatán 2:l-re kikapott, mégis ő indul. Négyszeres világelső, címvédő, ezért szavaztak neki bizalmat... — fejezte Jbe Kaszap Károly, aki a legidősebb induló lesz a birkózóolimpián. Évzárás Hevesen Az egriek 3-2-re vezettek... Az eső közbeszólt A hét végén kettős fordulóval zárult a női tenisz OB I. csapat- bajnoksága. Pontosabban zárult volna, hiszen tegnap az MTK pályáján az időjárás közbeszólt, és 3-2-es egri vezetésnél félbeszakadt a mérkőzés, amely tegnap lapzártánk után ért véget. Az egri lányok a szombati, BSE-től elszenvedett vereség után is őrizték hatodik helyüket. BSE — Eger SE-Koíruct 6:3 OB I-es női csapatmérkőzés, Budapest. Az eredmények: Mészáros — Rozor 2:1 (3:6,6:3,6:1), Szeiler — Kovács 2:0 (6:1,6:0), Somor- jai — Zamoveanu 1:2 (6:3, 4:6, 2:6), Piski — Ferenczy 2:0 (6:2, 6:1), Somogyi — Pestuka 0:2 (1:6, 0:6), Németh — Domán (691, 6:2). Párosban: Mészáros, Somoijai — Rozor, Fernczy 1:2 (6:7, 7:6, 1:6), Szeiler, Budai — Kovács, Pestuka 2:0 (6:4, 6:3), Piski, Németh — Zamoveanu, Domán 2:0 (6:1, 6:4). A bajnokság állása az utolsó mérkőzés előtt: 1. Vasas 6 6 — 42-12 6 2. UTE 6 5 1 42-12 5 3. Spartacus 6 4 2 35-19 4 4. MTK 6 3 3 32-22 3 5. BSE 6 3 3 29-25 3 6. Eger 6 2 4 19-35 2 7. SVSE 6 1 5 12-42 1 8. Keresztúr 6 — 6 8-46 0 Szeretne újra válogatott lenni Úszóból bajnok triatlonista A futás egyelőre még az Achilles-sarka a kiskörei bajnok Krajnyák Györgynek A triatlon megszületése és magyarországi elterjedése utáni időkben a legtöbb babér azoknak termett az új sportágban, akik előtte úszók voltak, és átváltottak erre az egyre népszerűbbé váló összetett sportágra. Az egri Krajhyák György is hasonló pályát tudhat maga mögött, ám az jókorát téved, aki azt hiszi, hogy a sikerek«— a tavalyi válogatottság, és most legutóbb a kiskörei országos bajnoki cím — csak úgy az ölébe pottyantak. Az úszással eltöltött esztendők valóban kitűnő erőnléti alapokat adtak, de ahhoz, hogy igazi triatlonista váljon belőle, kilométerek tízezreit kellett letekemie, és több ezer kilométert végigfutnia. Talán említeni sem érdemes, hogy beszélgetésünk apropóját a július elején elhódított bajnoki cím jelentette. A huszonnégy éves fiatalember így idézte fel a kiskörei viadal emlékeit. — Nem túlzás, ha azt állítom, hogy esélyesként érkeztem Kiskörére. A két héttel korábbi kaposvári válogatón a sportág krémjét adó válogatottak mögött hetedikként érkeztem célba. Tudtam, hogy ők nem lesznek ott a Tisza-tónál, mert közben a határokon túl versenyeznek. — Hogyan alakult a kiskörei megméretés? — Az úszást két kijométeres- nek hirdették meg, de mivel Slett Tamással egyetemben 31 perc alatt teljesítettük a távot, szerintem nem lehetett több 1800 méternél. Egy kenukkal kijelölt háromszög oldalai mentén szeltük a habokat, és Tamással együtt jöttem ki a tóból. Kerékpárra pattantunk, és szüntelenül változó irányú szélben tekertük le a 80 kilométert. Én olyan negyven kilométeres tempóban haladtam, ellenfelem viszont gyorsabban hajtott, és hétperces előnyre tett szert a húsz kilométeres futás előtt. Láthatóan az volt a taktikája, hogy lelkileg letörjön, ám közben nem jól osztotta be az erejét. Amint azt várni lehetett, Slett kifáradt, ezért le tudtam dolgozni a tetemes hátrányt is. Veszélyesen jött viszont a másik szóba kerülhető rivális, Kindl Gábor. Neki egyébként is a futás az erőssége — Kropkóval is képes lépést tartani —, de már nem tudott utolérni. — Mennyire vagy megelégedve az időddel? — Az úszás és a kerékpár jól ment, viszont a harmadik számban öt perccel elmaradtam a kívánatos eredménytől. — Mi ennek az oka? — Egyszerű lenne a kánikulára fogni, de ez nem fedné egészen a valóságot. Az az igazság, hogy komoly hátrányban vagyok azokkal szemben, akik télen is fedett csarnokban tréningezhetnek. Születésemtől fogva lassú, inkább állóképes, mint gyors izomrostokkal rendelkezem, ezért már a télen is hiányzik a résztávozás. A vetélytársak fedett helyen hajtják végig a hideg hónapokat, ugyanakkor én még csak tapicskolok a hóban-sár- ban. Ettől lehet, hogy kitartó leszek, ám a gyorsaságom semmit sem javul. Érzem az edzőpartner hiányát is, mert arra nemigen találok vállalkozót, hogy mondjuk 10x400-at fusson velem, 65-70 másodpercesekre, két percről indulva. — Tavaly is így tréningeztél, ráadásul még a főiskolai záróvizsgáidra is gőzerővel készülnöd kellett, mégis bekerültél a nemzeti csapatba. Az idén ez miért nem sikerült? — Testnevelés-biológia szakon végeztem, és mivel nem tudtam állást találni, látszólag kedvezőbb feltételek mellett készülhettem. Az elmúlt évben viszont jobban kedvezett nekem a versenynaptár, mint az idén. Akkor augusztus végén volt a válogató, és addigra már nekem is volt időm felpörögni. Most ellenben már júniusban sor került a kaposvári erőpróbára, ekkorra még nem lendülhettem formába. Hiába jöttem be kerékpáron negyediknek — az első hármat beválogatták —, a futás közben még hárman is megelőztek. — Ha nincs állásod, és csak a sportnak élsz, akkor te voltaképpen profinak nevezheted magad? — Ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, vissza kell nézni négy évvel ezelőttre, amikor az egyik haverom elcsalt a miskolci egyetemista triatlonra, ahol lettem vagy harmincvalahányadik. Fogytam vagy hét kilót, néhányszor olyan lettem, mint a meszelt fal, de mégsem ment el a kedvem, sőt, ellenkezőleg. Szerettem volna egyszer utolérni azokat, akik többször is leköröztek ezen a versenyen. — Erre tettéivel mindent? — Amíg a főiskolára jártam, megmaradt hobbinak, de a diplomaszerzés után már lényegesen több idővel rendelkeztem, a pénzben viszont nem bővelkedtem ennyire. A dohánygyáron kívül valamennyi nagyobb céget felkerestem, hatha nyújthatnának támogatást, de csupán egyetlen helyen kérdezték meg, hogy milyen szinten sportolok. Az Adamo kerékpárüzlet tulajdonosa, Nagy Adám segített egyedül, ő kerékpártartozékokkal támogatott. Beláttam, ez nem megy, valamilyen „tisztességes” elfoglaltság után kell néznem. Már eldőlt, hogy augusztustól oktatástechnológus leszek a nggyes iskolában. — Mi lesz a triatlonnal? Vannak még terveid, netán álmaid ebben a sportágban? — Nem érzem még, hogy minden energiaforrásom kimerült volna, és amatőrként is terveket szövögetek. Augusztus végén Nagyatádon első ízben állok rajthoz egy igazi Iron Man-ver- senyen, vagyis 3800 méter úszás, 180 kilométer kerékpár és egy maraton (42 km 196 m) vár rám. A maratoni távnak is első alkalommal vágok neki. Mivel állóképes típus vagyok, talán sikerül az élbolyban végeznem. Álmodozni nem szoktam, de még nem adtam fel a válogatottság tervét. Talán ez még nem tartozik az álmok birodalmába... Buttinger László Harmadszor is világbajnok a női párbajtőrcsapat A „sajt” a magyarok szájában maradt A tízpróba királya volt Thompson visszavonult Nemrégiben tartotta meg évzáró értekezletét a Heves Körzeti Labdarúgó Szövetség elnöksége. Az eseményen dr. Nagy Ferenc elnök értékelte a Heves-Fü- zesabony körzet pontvadászatát, majd sportvezetők, edzők, játékvezetők jutalmazására került sor. Tárgyjutalmat vehetett át Faragó József, az utánpótlás-bizottság elnöke, akinek vezetésével tornagyőzelmek sorát érték el a körzet ifjú tehetségei a körzeti válogatottak tornáin. Elismerésben részesült még Kalicz József, a Játékvezetői Bizottság elnöke, Szabó Sándor]áték\ezető és Za- varkó Ferencné, a versenybizottság tagja, aki szintén már hosszú évek óta végzi lelküsmeretes munkáját. Búcsúzott a sportvezető Szép és megható percek voltak, amikor megköszönték Szá- szi András munkáját, aki nem kevesebb, mint tizenhét éven át a kömlői sportegyesület elnökeként szolgálta a község sportját. A labdarúgás megszállottjaként, a falusi spartakiádok nagy öregjeként tartották számon szerte a környéken. Vezetése alatt minden évben népes kömlői csapat indult a spartakiádok küzdelmein. Miután felhagyott a focival és atletizálással, maga is példát mutatva, rajthoz állt magasugrásban, súlylökésben és gránáthajításban. A kömlői focisták mindig a bajnokság élvonalában voltak megtalálhatók, sőt, öt éve a megyeibe is felkerültek. Sportmúltját így összegezte Szászi András: — Úgy érzem, amit tettem Kömlő sportjáért, nem volt könnyű munka, de talán nem is volt felesleges. Elismerve sportvezetői tevékenysége eredményességét, Za- varkó Ferencné városi sportvezető is ajándékot nyújtott át neki. A havannai női párbajtőr-világbajnokság csapatversenyének döntőjében a Horváth Marianna, Nagy Tímea, Szalay Gyöngyi, Szőcs Zsuzsa, Várkonyi Marina összeállítású magyar válogatott 8:7 arányban győzött Németország ellen, s ezzel megvédte világbajnoki címét. A magyar ötösfogat nem örült annak, hogy a németekkel kell csatáznia az aranyéremért. — Nagyon erőszakosan vívnak, kellemetlen ellenfelek — fogalmaztak a lányok. Emlékezetes, hogy az 1990-es lyoni vb-n is a németek „énekelték ki” a sajtot az akkor is címvédőként pástra lépő magyarok szájából. Á piros-fehér-zöld színek képviselőit biztatni kilátogatott a csarnokba Bardócz Béla havannai magyar nagykövet is. Hiába volt azonban a szurkolás, Szalay vereséggel kezdett. Szőcs egyenlített ugyan, de az egyéni világbajnok Horváth és a Mesterek Tornáján győztes Várkonyi is kikapott, s máris 3:1 az ellenfél javára. A következő fordulóban Szalay és Szőcs volt a „nyerő”, a „Mestemő” és a világbajnok azonban nem volt formában — 5:3-ra a németek vezettek. Mindkét válogatott lecserélte nyeretlen emberét, Ophardt helyett Nass, Horváth helyén pedig Nagy Tímea vívott tovább. A németek 6:3-as vezetésénél elúszni látszott a hajó, a találkozó kísértetiesen hasonlított az elődöntőhöz. Aztán Szalay sikere mintegy jeladásként hatott, nyert Várkonyi és Szőcs is, s máris egyenlő, 6:6 az állás. A mélyvízbe dobott újonc Nagy Tímea szinte szemtelenül nyugodtan vívott, adta találatait, s máris fordult a kocka, vezetett a magyar csapat. — Ma már másodszor keltünk fel a padlóról — kommentált Kunfalvy Péter versenybíró. Várkonyi győzelme után Sza- layra várt a feladat, hogy feltegye a pontot az i-re. Győznie sem kellett, csak kétszer megszúrnia ellenfelét, meft jobb volt a magyarok találataránya, s így az egyenlő állás is aranyérmet jelentett volna. A tapolcai vívónő kikapott Ittnertől, de ez nem befolyásolta az eredményt: a magyar válogatott 1989 és 1991 után harmadszor is világbajnok lett! Minden idők egyik legeredményesebb tízpróbázója búcsút intett az atlétikának. A brit Daley Thompson, a férfi tízpróba kétszeres olimpiai bajnoka és világcsúcstartója utolsó kísérletével is kudarcot vallott a barcelonai részvétel kapcsán. A kitűnő, ám évek óta sérülésekkel bajlódó sportembernek ez volt a végső lehetősége arra, hogy teljesítse az olimpiai kiküldetést jelentő 7850 pontos szintet. Ám a nyitószám, a 100 méter közben meghúzódott, így fel kellett adnia a versenyt. A néhány hét múlva 34 éves Thompson a szomorú tényt követő órákban be is jelentette visz- szavonulását a nemzetközi versenyektől. Nem akármilyen egyéniséggel lesz szegényebb a sportág. A kétszeres családapa Moszkvában és Los Angelesben nyerte meg az ötkarikás játékokat, az első világbajnokságon, 1983-ban Helsinkiben is győzött, kétszeres Európa-bajnok (1982,1986), háromszor diadalmaskodott a Nemzetközösségi Játékokon (1978, 1982, 1986). Négy alkalommal állított fel világcsúcsot, 1984-es 8847 pontos eredményét mind a mai napig nem tudták megjavítani. Barcelona Thompson ötödik olimpiája lett volna. A két aranyérem mellett Montrealban 18., Szöulban pedig 4. lett. Kár, hogy a búcsú ilyen szomorkásra sikeredett... HUNGARIAN TRAVEL COMPANY ÜDÜLÉS IBIZÁN — a napfény, a szórakozás, az üdülés szigetén 1992. szeptember 24. — október 5. Utazás: Egerből luxusautóbusszal 7 éjszaka, félpanzióval San Antonióban, 2 éjszaka reggelivel Barcelonában. Részvételi díj: 39.900 Ft Költőpénz: 12.000 Ft Totónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a totó 28. fogadási hetének nyereményei a következők. 13 plusz egy talála- tos szelvény nem volt. 13 találatos szelvény 1 darab, nyereménye 3.894.151 forint. 12 találatos szelvény 7 darab, nyereményük egyenként 370.872 forint, 11 találatos szelvény 110 darab, nyereményük egyenként 23.601 forint, 10 találatos szelvény 1240 darab, nyereményük egyenként 3140 forint. 4 4 i
