Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
14 PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. június 11., csütörtök Négy emelet magasságban több nyomómu hengerei között fut a papír, amelyből többszínnyomású, 32-64-128 oldalas újság lesz Gépmesterek — fehér trikóban. Számítógépek vezérlik a papír útját, a festékezést, a nyomás erősségét, gyorsaságát... Újságnyomás ’92-ben Bécs mellett Tulln-ban nyomják az osztrák Standard című lapot, amelynek oldalait elektronikus táv-adatátviteli rendszeren juttatják a nyomdába... (Fotó: Pilisy Elemér)- i. Q'T'äXITUÄ Vállalkozni pedig szükséges Jó kezekbe kerülhet Fitness szalon: olvasom a feliratot. Furcsa képzettársítás jut az eszembe. Lehet, hogy csak én vagyok ilyen? Arra gondoltam, szét kellene nézni belülről. Mi történik egy ilyen helyen? És ki az, aki hajlandó mások testét simogatni, gyúrni, kenegetni? Az első meglepetés akkor ért, amikor egy fiatal hölgy fogadott. A második akkor, amikor az arcára néztem, és meg kellett állapítanom: semmi csábos mosoly, ígéretes tekintet. — Tari Dóra vagyok — mutatkozott be. — Kisvállalkozó. — És mire vállalkozik? — Masszőr vagyok. — Hogyan lett az? — Úgy, hogy megtanultam ezt a szakmát. Vizsgáztam belőle, és nemcsak ebből, mert a minisztérium kikötötte, hogy a pedikű- rösséget is meg kell tanulnom mellé. — Miért ezt a szakmát választotta? — Évekig voltam egészség- ügyi asszisztens. Nagyon sok beteggel találkoztam, s láttam, mennyire szenvednek a különböző fájdalmak miatt. Segíteni akartam. Ennek egyik módja a masszázs is. — Hogyan tud a masszázzsal segíteni azokon, akiknek valami testi panaszuk van? — Különböző masszázs van: gyógymasszázs, sportmasszázs, kondicionáló masszázs és levezető masszázs. Mindegyik más és más, és az alkalmazásuk is különböző feltételektől függ. — Kik járnak ide? — Főként a hölgyek. Inkább a középkorúak. — És a férfiak? — Ök kevesebben vannak. Valahogy mintha nem törődnének úgy magukkal, mint a hölgyek. — Nem fordult elő, hogy félreértették a férfiak közül néhányon a masszázs szót? — De előfordult. Akkor azt mondtam, hogy elég csak itt szétnéznie, hogy tudja, mit várhat. Ami azt illeti, egy szerény, puritán módra berendezett helyiség az egész. Középen egy fehér vaságy, az egyik fal mellett egy kis szekrényke, rajta rádió és néhány üveg, valamiféle folyadékkal, amiről kiderült, hogy olaj. — Gondolom, nemcsak azért vállalkozott arra, hogy masz- százst végezzen, mert segíteni akar az embereken. — Természetesen nem. Ebből élek, ebből akarok megélni. — Milyen színvonalon? — Nem mondhatom, hogy ez egy „nagy üzlet”. Nagyon drágák az eszközök, a különböző olajok. Miután még nincs egy éve, hogy kiváltottam a vállalkozói engedélyt, adót nem kell fizetnem, de az SZTK igencsak sok. Minden vállalkozó emiatt panaszkodik. — Mennyi ideig tart nyitva, fogadja a vendégeket? — Reggel nyolctól este nyolcig vagyok itt én is és a társaim is, mert van itt még edzőterem és szolárium, minden, ami akár a fogyasztáshoz, akár az erősítéshez kell. — Be lehet ide nyitni minden előzetes bejelentés nélkül? — Úgy is, de akkor előfordulhat, hogy várakoznia kell a vendégnek. Általában bejelentkeznek azok, akik ide jönnek. A megszokott az, hogy legalább 24 órával hamarabb közük a szándékukat. — Mennyi ideig tart a masszírozás? — Az attól függ...! A leghosz- szabb egy órát vesz igénybe. — Nagyon erős karizmokra van szüksége a masszőrnek? — Nem kell vasgyúrónak lennie. A masszírozást gyengéden, de megfelelő erőkifejtéssel kell végeznie. Sokan azt gondolják, hogy itt egy jól megtermett izomkolosszus kezébe jutnak. Én pedig...! Kénytelen vagyok megnézni: középtermetű, karcsú alakú hölgy áll előttem. De azért el tudom képzelni, hogy nem köszönném meg, ha kapnék egy pofont tőle. Aki masszőr, az mégiscsak domborodó bicepszekkel rendelkezhet. — Le tudja mérni, milyen hatása van a maga munkájának? — Hogyne. A vendégek arcára van írva. Felfrissülnek, megpihennek, fájdalmuk elmúlik: egyszóval jól érzik magukat a masz- százs után. Ránézek még egyszer, és megállapítom: nem lehet rossz egy ilyen csinos hölgy keze alá kerülni. G. Molnár Ferenc Munkavállalói résztulajdonosi program Kiből lesz tulajdonos? A szó szoros értelmében csak az országgyűlési végszónak kell elhangzania ahhoz, hogy végleges formát öltve életbe lépjen a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat. A jogszabály adta lehetőséget főként azoknál a vállalatoknál várják, ahol már régóta készülnek a privatizációnak erre a formájára. De vajon egy adott — gyakran nem túl kedvező — pénzügyi helyzetben mennyire lehetséges megítélni azt, hogy a cégnek éppen erre a kedvezményes privatizálási formára van-e szüksége? Nem könnyű dönteni, még a program és a törvénytervezet ismeretében sem. Mint ismeretes, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program alapgondolatát az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában már évtizedek óta bevált ESOP (Employee Stock Ownership Plan) dolgozói tulajdonosi program adta. A konstrukció lényege az, hogy a vállalat dolgozói maguk is résztulajdonosokká (részvényesekké) válva, sokkal érdekeltebbekké válnak a cég üzletmenetének, gazdálkodási eredményeinek javításában, mint azt megelőzően. Itthon is nagy várakozás előzi meg ezt a privatizációs formát, ám még mindig kevesen tudják azt, hogy az MRP-t csak olyan vállalatoknál érdemes bevezetni, ahol a vállalat képes lesz megtermelni a dolgozói résztulajdon megteremtésének pénzügyi alapjait. A Riverside Budapest Kft. szakértői szerint — az amerikai-magyar befektető cég volt az első, amely még az MRP-tör- vény véglegessé válása előtt kidolgozott és megvalósított a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál egy ilyen konstrukciót — az alkalmazottak részére megszabott eladási árat a cég üzleti értéke határozza meg. Vagyis az ÁVÜ- nek olyan eladási vételárat kell kialakítania, amely a piaci érték körül mozog. Ehhez azonban a vállalat nyereséges működése szükséges, szavatolva azt, hogy a résztulajdonosi konstrukcióhoz felvett hitelt képes lesz visszafizetni. Az ÁVÜ, a szakminisztériumok és a tanácsadó cégek egyetértenek abban, hogy a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítása főként szellemi tőkével rendelkező vállalatok esetében lehet sikeres. Melyek azok a pontok, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni ahhoz, hogy a helyi MRP kérdésében döntés születhessen? Az első és legfontosabb annak tudatosítása, hogy a dolgozók résztulajdonának megvásárlására létre kell hozni egy helyi MRP-szervezetet, amelynek mindvégig jó munkakapcsolatban kell lennie a vállalatból átalakult gazdasági társasággal. Ezt követően igen alaposan fel kell mérni a társaság jelenlegi és jövőbeni gazdasági helyzetét, valamint azt, hogy milyen lesz a vállalkozás teherviselési képessége. Mindez a Riverside Kft. tapasztalatai alapján, körültekintő pénzügyi, jogi és közgazdasági elemzőmunkát feltételez. Bár a kész helyzetelemzést még ennél is nehezebb szakmai munka követi: az ÁVÜ-vel való megegyezés kialakítása és a speciális privatizációs hitel felvételének kidolgozása. Ezek után — a dolgozókkal szorosan együttműködve — kell kidolgozni a leendő tulajdonosok legfontosabb okmányát, a helyi MRP-szervezet belső szabályzatát. Ez — noha minden MRP önmagában egyedi — mégis rendelkezik néhány fontos sarokponttal. így pontosan rögzítendők a tulajdonosi részarányok, valamint az, hogy e jogosultság milyen arányban nő az MRP-hitel-törlesztéssel. Az alkalmazott-tulajdonosnak pontosan tudnia kell azt, hogy miként lehet a szervezet tagja, s hogyan juthat pénzéhez, ha a társaságtól kilép, elbocsátják, nyugdíjba vonul, vagy mi a teendő egy haláleset kapcsán. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat esetét mindenképpen úttörőnek tekinthetjük, mivel a vállalat és tanácsadója, a Riverside Kft. csak az MRP-szabályok körvonalainak ismeretében vállalkozott az első „magyar ESOP” bevezetésére. A négyezer dolgozót foglalkoztató ipari szolgáltatóvállalat alaptőkebázisa — amely egyenlő a cég piaci értékével — 800 millió forint volt. (A cég számára kidolgozott tízéves üzleti terv alapján biztosítottnak látszott, hogy a privatizációhoz felvett hitelt a vállalatból alakult kft. vissza is tudja majd fizetni.^) A dolgozók ennek 15 százalékara kaphatnak résztulajdonosi kedvezményt. A privatizációs hitel folyósítása azonban — az érvényben lévő rendelkezések alapján — olyan alapfeltételhez van kötve, amely szerint a leendő tulajdonosoknak egy összegben kell letenniük a hitel 25 százalékát, s mivel ez nem csekélység, a tanácsadó cég a következő megoldást találta: az ÁVÜ-től egy összegben kérték és kapták meg a 25 százalékos dolgozói tulajdonhányad értékét. Ez a megoldás azzal az előnynyel járt, hogy a fenti összeget a GYGV MRP szervezetének alaptőkéjébe helyezve, a cégnek az eredetinél kétszer nagyobb, közel 436 milliós privatizációs hitel felvételére nyílt lehetősége. A privatizációs szerződés alapján egyébként a társaság dolgozói a hitel visszafizetésének mértékében, tíz év alatt fokozatosan válnak vállalatuk 82 százalékos tulajdonosaivá. Ha az MRP-törvény elnyeri végleges formáját, természetesen több tekintetben könnyebb lesz az ügyletet lebonyolító partnerek helyzete, de korántsem egyszerű. Erről, és még sok időszerű kérdésről esik szó azon a június 19-i MRP-konferencián is, amelyet a Riverside Budapest Kft. és a Rész-Vétel Alapítvány szervez az érdeklődő vállalatok számára. Cseh eurokötvények A prágai Corfin Rt. az első olyan cseh magántársaság, amely a fejlesztéshez szükséges eszközök előteremtése céljából kötvényeket bocsát ki és helyez el az európai tőkepiacon — olvasható a Rzeczpospolitában. Az összesen 25 millió német márka értékben kibocsátandó, hároméves lejáratú kötvényekre 11,5 százalékos kamatot fizet. (A német vállalatok és bankok eu- rokötvényei ennél 2 százalékponttal kevesebbet kamatoznak.) Az 1990-ben alapított Corfin Rt. Csehszlovákia legnagyobb gépkocsi- és ingatlanlízingelő vállalata. A 8 részvényes által 5,4 millió korona alaptőkével létrehozott részvénytársaság alaptőkéjét 1991-ben 108 millió koronára emelték. A részvények 37 százaléka a bécsi Z-Euroleas lízingcég kezében van. Kína újabb államkötvénye A kínai pénzügyminisztérium július 1-jén újabb 21 milliárd jüan (4 milliárd dollár) értékű államkötvényt helyez el a belföldi piacon, hogy megcsapolja a rohamosan növekvő egyéni megtakarításokat. A hároméves lejáratú állampapírokra évi 9,5 százalék adómentes kamatot fizetnek. Az idei évre tervezett 31,1 milliárd jüanos kötvény- kibocsátásból 10 milliárdot már korábban végrehajtottak. A kibocsátásból befolyó pénzből a kormány az ország korszerűsítési és építkezési terveit kívánja finanszírozni, valamint a költségvetést kiegyensúlyozni. Kínában tavaly 21 milliárd jüanos rekordhiányt regisztráltak, ez 71 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. Az idei költségvetés 20,7 milliárd jüanos hiányt engedélyez a kormánynak. (AP) A szerkesztő az utolsó lehetőséget is ki használja: hiba nem maradhat a lapbar Frau Feuchinger nyomdavezető-tulajdonost a lapindulás is érdekli