Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
12. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. június 11., csütörtök Húszszázalékos munkanélküliség Kelet-Európábán? Kivándorlási hullám fenyeget Az egyre növekvő munkanélküliség Kelet-Európábán és az egykori Szovjetunió utódállamaiban katasztrófával fenyeget, s a második világháború óta nem látott mértékű kivándorlási hullámot válthat ki — tartalmazza a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb jelentése. Az érintett országokban hosszú távon 15-20 százalékos munkanélküliség várható, a kivándorlók száma pedig elérheti a 20 milliót is. Az ILO által kiadott dokumentum idézi a Világbank egyik nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmányát, mely szerint a munkanélküliek eltartásának és átképzésének egy főre jutó költsége a szovjet utódköztársaságokban átlagosan 1250, a keleteurópai országokban pedig 2500 dollár évente. Amennyiben a nemzetközi pénzügyi intézmény becslései pontosak, öt éven belül 52 millió munkanélkülire kell számítani a térségben, ami évente 72 milliárd dolláros kiadást jelent az érintett országok költség- vetésének. A tanulmány szerint a munkanélküliek számának eddigi viszonylag lassú növekedési üteme a tervutasításos gazdasági modell maradványának tekinthető. Egy Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban és Moszkva környékén elvégzett közvélemény-kutatás adatai szerint a megvizsgált területeken közel 2 millióan tervezik, hogy reménytelen helyzetükön kivándorlással próbálnak meg változtatni, és további 7-20 millió fő fontolgatja ezt. Az egykori Szovjetunió munkaügyi minisztériumának statisztikai adatai viszont arról tanúskodnak, hogy csak az utódállamok területéről 2 milliónyian szeretnének Nyugatra kivándorolni, ám a vízum- kényszer várhatóan sokukat maradásra késztet majd. Sokan a korlátozások ellenére is útra kelnek, és illegálisan lépik át valamelyik szomszédos ország határát. Egyes becslések szerint Magyarországon 60 ezer, Lengyelországban pedig 80 ezer egykori szovjet állampolgár telepedett le már eddig is, a hivatalos előírások megkerülésével. A közvélemény-kutatások adatai szerint a FÁK lakói és a lengyelek elsősorban Észak-Amerikát, míg a magyarok Németországot választanák új lakóhelyüknek. Az ILO dolgozata arra is rámutat, hogy világviszonylatban minden harmadik dolgozó vagy állás nélkül van, vagy éhbérért dolgozik. Körülbelül 100 millióan munkanélküliek, további 6-700 millióan pedig a puszta létfenntartáshoz szükséges ösz- szeget keresik meg. A jelentés szerint a munkanélküliség és az elszegényedés mind a fejlődő, mind a fejlett világban egyre súlyosodó problémát jelent. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban az állástalanok aránya meghaladja a munkaképes lakosság 7 százalékát, és a fejlett országokban mindinkább elfogadott nézet, hogy egyes munkák népszerűtlensége és a viszonylag biztos megélhetést nyújtó munkanélküli-segélyek miatt gyakorlatilag lehetetlen 6 százalék alá szorítani a munkanélküliségi rátát. Különösen aggasztó ütemben nőtt az elmúlt években a munka- nélküliség a latin-amerikai országokban, ahol a szegénységi küszöb alatt élők aránya a 10 évvel ezelőtti 35 százalékkal szemben 1990-ben elérte a 44 százalékot. Afrikában ugyancsak 'rendkívül magas a munkát nem találók száma, és a jelentés az ezredfordulóra 31 százalékos munkanélküliséget prognosztizál a kontinensen. A dokumentum az egyetlen kedvező változásként a délkeletázsiai országok, elsősorban Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan mérséklődő munkanélküliségét és emelkedő kereseteit említi. Miniexpo Szűcsiben Szűcsiben a közelmúltban rendezték meg a környékbeli polgármesterek találkozóját, amelyet miniexpóval kötöttek egy be. A Szűcsiben működő cégek, illetve a helybeli vállalkozók sorakoztatták fel termékeiket. Az érdeklődőknek bemutatták a MET Kft. és a Derplast műanyagüzem termékeit. S mivel a találkozó központi témája a térség telefonhálózatának fejlesztése volt, a kiállításon a legkorszerűbb telefonkészülékeket is láthatta a közönség. (Fotó: Perl Márton) Munkanélküliség és demográfia A KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatási jelentése A munkanélküliség az utóbbi időben előtérbe került, és lényeges társadalmi-gazdasági kérdéssé vált. Az újabban már mindinkább tömegessé vált munkanélküliség szempontjából nem mellőzhetők a munkanélküliek demográfiai jellemzőire vonatkozó információk. Ezek kiterjednek egyfelől a munka- nélküliség és a népességstruktúra, másfelől a munkanélküliség és a népesedési jelenségek összefüggéseire és kölcsönhatásaira. Az elemzés ezenkívül a munka- nélküliek mikrokömyezetével és lakásviszonyaival is foglalkozik, elsősorban az 1990. évi nép- számlálás adatai alapján. A II. fejezete a magyarországi munkanélküliség történetét vázolja fel 1949-től 1990-ig, rámutatva arra, hogy a munkanélküliség rejtett formában ebben az időszakban is létezett. Ezt követően a kötet a munkanélküliek kor, nem, családi állapot, iskolázottság, eredeti tevékenység jellege szerinti összetételével, családi viszonyaival foglalkozik. Szerbia eladta aranykészletét? Valószínű, hogy Szerbia az idei év első hónapjaiban eladta a volt Jugoszlávia aranytartalékainak jelentős, mintegy 650 millió dollár értékű hányadát, hogy finanszírozni tudja a polgárháború költségeit. Megfigyelők szerint Belgrád tanult Irak példájából, és Bagdadhoz hasonlóan, még jóval az ENSZ-szankciók megszavazása előtt eladta aranykészleteinek nagy részét. Egyes londoni aranypiaci források szerint Szerbia akkor adta el aranyát, amikor annak ára süllyedt, ami azt mutatja, hogy a délszláv köztársaságnak az árra való tekintet nélkül nagy szüksége volt készpénzre. Az aranypiacok ügynökei szerint nyugtalanság tapasztalható a piacon amiatt, hogy további aranyeladások történhetnek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számadatai szerint Szerbia külföldi valutában elhelyezett tartalékai az 1990 végén regisztrált 5,4 milliárd dollárról mostanra 2,2 milliárd dollárra apadtak, amiből következtetni lehet az aranytartalékok további csökkenésére. Európa kopogtat Bizonyára nem véletlen, hogy a francia tőkével létesült és rövid időn belül országosan jó szakmai hírnévre szert tett EURÓPA Biztosító Rt. Észak-Magyarországon, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is erősíteni kívánja pozícióit. Rövid idő alatt kiderült, hogy e régióban nagyobb az igény, es eppen az EURÓPA Biztosító arculatához illő exkluzív egyedi biztosításokra. Ezt véve figyelembe, döntött úgy EURÓPA Biztosító Rt. vezetése, hogy e régióban — Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében — hirdeti meg üzletkötői pályázatát. Váiják főállást vállaló, minimum érettségizett, vezetőkkel tárgyalóképes, kellemes megjelenésű, jó fellépésű, gépkocsival rendelkező férfiak-nők jelentkezését 45 éves korig. Saját telefon és idegennyel v-tudás előny. Az átlagosnál magasabb jövedelmet biztosítanak. Kézzel írt szakmai önéletrajzot várnak, amelyből kiderül, hogy a jelentkező milyen tényezők alapján választaná a biztosítási piacon való sokszínű tevékenységet. Beküldési határidő: 1992. június 26. Cím: EURÓPA Biztosító Rt. 1443 Bp. 70. Postafiók 137. Biztosító Rt. 1149 Budapest Angol u. 22. Az EURÓPA Biztosító múlt évi első jelentkezésekor választott jelmondata: „Velünk nem kötelező, velünk érdemes.9’ Azóta országszerte egyre többen tapasztalták e szlogen érvényességét, amikor nálunk kopogtattak a biztosító üzletkötőt Most az EURÓPA Biztosító a három megyében azoknál kopogtat, akik — két hónapos intenzív és színvonalas szakmai oktatás után — főállású üzletkötőként végzett munkájukkal bizonyíthatják, hogy az EURÓPA Biztosítóval érdemes.
