Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
HÍRLAP, 1992. június 11., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. A BM politikai államtitkára Füzesabonyban A kárpótlási igénybejelentés 830 ezerre emelkedett A jó bornak ma sem kell cégér? Az ostorosi szőlőtermelők bizakodása Hiába a propaganda és a vállalatokhoz, intézményekhez kiküldött meghívók tömkelegé: Morvay István, a BM politikai államtitkárának gyűlésére vajmi kevesen mentek el Füzesabonyban. A magas beosztású vezető — a rövid köszöntő után — elmondta: nem tulajdonít nagy jelentőséget annak, hogy ilyen gyér az érdeklődés, hiszen most a földeken a „munka dandárja” zajlik, másfelől pedig országos probléma bármely politikai jellegű összejövetelre résztvevőket csalogatni. Ezt követően rátért azokra a témákra, amelyek valamilyen módon a BM fennhatósága alá tartoznak. A kárpótlással kapcsolatban például megemlítette, hogy — mint a miniszteri bizottságban dolgozó személy — nagy figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos történéseket: a kárpótlási igénybejelentések száma elérte a 830 ezret, s ennek a feldolgozására a jelenleg rendelkezésre álló apparátus rövid időn belül nem lesz képes. Tehát ezen a területen mindenképp fejlesztés kívánatos. Ezután kitért a szövetkezetek átalakulásának lényegére, s leszögezte: ez egy igazi demokratikus folyamat az újjászervezésben. A közbiztonságot illetően pedig elmondta: a mindenkori állami költségvetési viszonyok határozzák meg. Az idén mintegy 3000 fővel tudják növelni a rendőrség létszámát, és a „keretező megyék rövidesen megkapják. Azonban minden új szolgálatba lépő komoly kiképzést igényel. Itt is a legfőbb gond a tárgyi-technikai feltételek biztosítása, úgyhogy várhatóan új létesítmények építésére nem lesz pénz. Arról viszont örömmel értesült, hogy Füzesabonyban viszonylag jó a közbiztonság, erről a találkozó előtt sikerült beszélnie a város rendőrkapitányával, dr. Petro- vics Jánossal. Az előadás után a jelenlévők konzultálhattak Morvay Istvánnal. így többek között egy besenyőtelki kisgazda kérte véleményét az FKGP mostani, botrányokkal teli helyzetéről. A válaszból kiderült: e szomorú és sajnálatos állapotot mielőbb fel kellene számolni, vállalva a vidék erőteljesebb képviseletét és a polgáriasodást, ami sokkal inkább szívós, lassú munka, mintsem látványos. Ezt a közelmúltban alakult FKGP Történelmi Tagozata célként tűzte ki. Értékítéletük szerint megbocsáthatatlan az, hogy egy 60 évvel bíró történelmi párt személyi ambíciók színterévé váljon, és egy nagytőkés réteg mozgathassa a vezetőséget. A baloldali pártokról elmondta az államtitkár, hogy meglátása szerint azok nem is igazán baloldaliak. Az MSZMP-ből már a társadalom kiábrándult, az MSZP-t vizsgálva rájöhetünk, hogy Horn Gyula pártelnök kongresszusi pontjai nyitott kapukat döngetnek, és némelyikük szakmailag megalapozatlan. Szajlai Csaba Gázbeszerelés előtt Elköltözött az egeifarmosi hivatal Már egy h£te, hogy elköltözött Egerfarmoson a polgármesteri hivatal a községházáról. Összepakoltak, és átvonultak a majdnem szemközt lévő kultúrház könyvtári irodáiba, hogy átadják helyüket az építőknek. — Kívül-belül tatarozzák az öreg, régi, salétro- mos épületet — mondja a polgármester, Poczok Sándor. — A teljes felújítás során új villanyhálózatot, vizesblokkot, ajtókat, ablakokat szerelnek be, elhelyezik a villámhárítót és a hangosbemondót is. Két vállalkozó dolgozik, egymillió 200 ezer forintba kerülnek a munkálatok, amelyhez pályázaton 650 ezret nyertünk. Július 30-ra készülnek el, addig itt tanyázunk. Ami igaz, az igaz: most egy felbolygatott méhkashoz hasonlít a „tartalék, ideiglenes” községháza a szétszórt, apró irodáival. Ha többen jönnek ügyes-bajos dolgaikat intézni, a szűk folyosón kénytelenek sorukra várni. Most, ahogy a polgár- mester újságolja, legfontosabb teendő a gázprogram tervezése. A megyei közgyűlés a három érintett falunak — Szihalomnak, Mezőszemerének és Eger- formosnak — 300 ezer forintot szavazott meg, hogy el tudjanak indulni. Mezőkövesd önkormányzata hozzájárult, hogy a vezetéket onnan csatlakoztassák. A gerincvezeték a mezőszemerei Kossuth-ta- nyára érkezik majd be, és onnét ágaztatják tovább az érintett községekbe. — Elküldtük már a lakóknak a szándéknyilatkozatot, hogy pontosítsuk, felmérjük az igényeket. Sietős a munka, ezért jó lenne, ha minél előbb visszakerülnének hozzánk a már kitöltött nyomtatványok — magyarázza a falu első embere, s aztán még hozzáteszi: az idén ez lesz az a két nagyobb feladat, amit meg akarnak oldani, illetve amit el szeretnének kezdeni: a községháza és a gáz. A megmaradt pénzből még az új tanév kezdetére szeretnének az iskolában egy vizesblokkot kialakítani. Erre 300 ezer forintot tartalékoltak. Felsőtárkány Ató és a forrás gazdát cserél Az erre járók mind megcsodálják a tölgymatuzsálemet, az idők tanúját, és azt találgatják, hogy hány éves lehet? Hajdan — régi írások szerint — őserdő volt errefelé, bölények és farkasok kóboroltak a Bükkben, nagy uraságok, magas méltóságok lelték kedvüket és múlatták idejüket... Felsőtárkány szépségét már a XIV. században II. Miklós püspök felfedezte, és nagyszerű nyári lakot épített itt. Ez dióhéjban a történelem, az akkor még sebzetlen föld, a déli Bükk ősi tája, források, csermelyek és patakok háborítatlan hazája. Émberekben, idegenekben, látogatókban éppenséggel most sincs hiány; ezúttal néhány egri iskola diákjai érkeztek kirándulásra a városközeli felső- tárkányi tóhoz. A több évszázadot megélt tölgyfa közelében a fiatal tanárnő a szabadban tartja meg a biológiaórát, inkább sajnálkozva, mint gyönyörködve. A hajdani ősparkban égig nyúló gizgazok égtelenkednek, az alsó — egykori csónakázótóban néhány szál káka és nád bólint rá a múltra, és vízért kiált a szétszáradt csónak a tűző napon. Az önkormányzatnál írtam ki a pontos adatot, amely szerint az említett kisebb tó 2227 négyzet- méter volt, a nagyobbik — a környék néhány évtizeddel ezelőtti ékessége — háromszor akkora. A természetbe szabadult városi gyerekek kupacba ülve krumplit hámoznak; víz kellene a kondérba, de mivel a rozsdás dróttal bekerített Szikla-forrás szomjan halt, a szemben lévő vendégfogadóból kérnek egy főzet csapi vizet... A tanárok, Zydka Zsoltné és Fodor Ildikó vigyázó szemmel figyelik tanítványaikat, de nem zárkóznak el a kíváncsiskodó kérdésekre adandó válaszok elől sem. — Régebben is jártunk ide. Akkor még pisztrángok úszkáltak az alsó tóban, és valahogyan más volt itt minden... A felső tóba egy vékony csövön csordogál a víz, de mivel lefolyása nincs, a vize algás, egy csöppet sem szemgyönyörködtető. — Háromszáz köbméternyi víz kellene ahhoz, hogy életben maradjon ató— mondják az értők, akik a súlyos környezeti ártalmat attól az időtől számítják, amikor kilenc esztendővel ezelőtt 500-as csövekbe kényszerítették a Szikla-forrás vizét... A polgármesteri hivatalban egy füzetre leszek figyelmes: „Tanulmányterv a vízutánpótlási lehetőségekre.” A bemutatott kép valóságos, az idegenforgalom szempontjából szánalmas, inkább taszító, mint vonzó. így egy csöppet sem csodálkozom azon, hogy az önkormányzat, amely néhány hónapon belül átveszi az erdőgazdaságtól a felső- tárkányi tó és környékének tulajdonjogát, gondokkal és aggodalmakkal teli, minden elképzelhető közreműködőt megkeres ahhoz, hogy a „Bükk kapuja” mielőbb fogadóképes lehessen. — Készen van a község idegenforgalmi fejlesztési terve is, amely több más illetékes összefogásával egyszer talán majd valóra válik... Az ide látogatók, a pihenni vágyók csupán a tényeket könyvelik el, egyebek között azt, hogy a Bükk nevezetes forrásai közül a legtöbb már nem ad vizet: a Szikla-forrás, az Imókő, a Verskő már kiapadt...! Értő és megoldást kereső szervezetek, intézmények és tulajdonosok sürgős, mindennapi gondja, hogy a táj leromlása, pusztulása mielőbb megálljon, és jobb irányba forduljon. Remélnünk és bíznunk kell abban, hogy erőfeszítéseik eredményt hoznak. Mindez nem pótolja a saját személyes felelősségünket: a föld, az erdő, a természet kíméletét és óvását... Víz kellene a kruinplihámozáshoz Szalay István Az elmúlt évben gazdagon jutalmazta a természet a mezőgazdaságban dolgozókat: volt és van is emiatt gondjuk valamennyiüknek az értékesítéssel, már csak azért is, mert tavaly is olyan különböző „fékeket” raktak a magyar parasztok megélhetése elé, amilyennel azelőtt soha nem találkoztak. Amelyik gazdaság ilyen körülmények között is talpon tudott maradni, vagy legalábbis nem került a csőd szélére, az nyugodtan elmondhatja magáról: megmérettetett, jól állta a nem mindennapi vihart. A klasz- szikus magyar paraszti konzervativizmus most is szerencsésen kiállta a próbát ezeken a helyeken. „A jó bornak nem kell cégér!” — tartja a közmondás, amit ma úgy lehetne megfogalmazni: a minőséget mindig megfizeti a piac, az ilyen árura mindig akad vevő... Ilyen és ehhez hasonló témákról beszélgetünk, váltunk szót Ostoroson Szucsik Istvánnal, a helyi tsz elnökével, aki fiatalos lendületével igyekszik gazdaságát a kríziseken átsegíteni. — Hogyan néz ki a szőlő? Mit ígér a jelen a táblák között, és mire figyelmeztet a múlt? Tettek-e kárt az ültetvényekben a novemberi és húsvéti fagyok? — A végével kezdeném. Nálunk az említett fagykárok nem jelentkeztek. Ettől függetlenül tavasszal rizlingszilvánibóltőke- pusztulás következik be. Ennek oka döntően a tavalyi nagy termésben, valamint a vírus- és gombabetegségben keresendő. A kár jelentéktelennek bizonyult, szerencsére eddig az ültetvényeinkben gombabetegségek és állati kártevők rongálásai nem mutatkoztak. A meleg időjárás kedvező volt a szőlő fejlődésére, csupán az utóbbi napokban jelentkeztek a vízhiány jelei. A szőlő megkezdte virágzását, amelynek befolyása a napokban meghatározza a termés mennyiséget. A jelenlegi idő kedvező a virágzásnak. A területeket járva olyan megállapításra jutottunk, hogy a táblákon közepes vagy annál jobb termésre számíthatunk. — Még maradt megválaszolatlan kérdésünk... — A múltról beszéljünk: tagságunk előtt már ismert volt az elmúlt év hasonló időszakában is, hogy komoly gondok lesznek a szőlő, a bor értékesítésével. Ezért mindent megtettünk a szőlőtermelés során, hogy a lehető legjobb fajta kerüljön a feldolgozóba. A gazdaság tavaly október 6-án kezdte a szüretet, es november 12-én már be is fejezte. A késői kezdés miatt mennyiségi veszteségeink voltak, ám a minőség javult, s ennek igen nagy része van abban, hogy reményeink szerint a tavalyi termés nagy része szüret idejére nem lesz a pincénkben. Annyi borunk marad, amennyire szükséget tartunk. — Ez bátor kijelentés... S mit szól ehhez a többi szőlőtermelő gazdaság? — Valamennyien ezt az utat járják, akik késlekedtek, azok már lemaradtak. Véleményünk szerint az elkövetkezendő évek járható útja az, hogy a minőségi szőlőtermesztéshez az ahhoz kapcsolódó, magas szintű technikai borászkoaást is megteremtsük. Azt a páratlan adottságot például, amellyel a két község — Ostorosé s Novaj— rendelkezik, kötelességünk jó értelemben kihasználni, nem szabad elszalasztanunk. Nagyon fontos számunkra: a hazai fogyasztók is egyre jobban megismerjék a települések nevét, az itt termett borokat. Tervezzük ezt mindamellett, hogy boraink az idén is a Hungarovin Rt.-n keresztül, valamint más külföldi partnereink segítségével már eljutottak a világ számos részébe. — Akkor az itteni szőlőtermelőknek nem kell nyugtalankodniuk? — A mi gazdáink mindig azok voltak és lesznek is, míg a szőlő- termesztéssel foglalkoznak. Mert mennyi munka, áldozat van addig minden emberen, míg a termés, a jó bor eljut a fogyasztó asztaláig... Ezt csak az tudja megválaszolni, aki benne van. Mi négy részletben fizetjük ki a felvásárolt szőlőtermést a gazdáknak, a héten folyósítjuk például a harmadik részt. Ennek ósz- szegét az eladott bor árából számítjuk vissza, amit a minőség és a fajta is befolyásol. A művelést a szövetkezet megelőlegezi, amit a termelők a szőlő árából egészítenek ki. S ez az összeg nem kevés, nem csekély a levonás. Bizony, mindig van tagjainknak miért nyugtalankodniuk. Ezért keressük az új megoldásokat, hogy továbbra is talpon tudjunk maradni. (fazekas) A kompolti óvodások öröme Nagyszabású gyermeknapi rendezvényen vettek részt a minap a kompolti óvodások, felnőttek és gyerekek — mintegy 350-en — a. község sportpályáján. Hogy e nap igazán vidáman teljen, az óvoda kollektívája és a szülői munkaközösség vezetősége már betekkel előtte szervezte a nagy érdeklődéssel fogadott programokat: először a rendőrkutya- 5 rendőrautó-bemutatót láthatták, majd a káli iskolások előadásában a „Virágszépségverseny” című meset és a Tátika zenés műsorát nézhették meg a résztvevők. Az óvoda dolgozói a helyszínen felállított sátrakban ebédet főztek a gyermekeknek, ami után nyeregbe ültek a gyerekek, s pónilo- von lovagoltak. A rendezvény nem titkolt célja volt, hogy a gyermekek mellett a szülők is közelebb kerüljenek egymáshoz. A gyermkek által családi barátságok is kialakultak, amelyet a gyermekszülő futballmérkőzés is segített. Később az óvodások versenyjátékaira került sor: az eredmények elbírálására a gyermekekből és szülőkből álló zsűrit kérték fel, amely odaítélte a dijakat. A program befejező része az ovi-diszkó volt, melyen az óvodások, az iskolások és a szülők közösen táncoltak. Kál-kápolnai lövöldözés Jogerős ítélet: Megszületett a minap a jogerős ítélet abban az ügyben, amelyet a Füzesabonyi Városi Ügyészség csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettében nyújtott be még a múlt évben a bírósághoz, amelyben első fokon a Füzesabonyi Városi Bíróság még december 12-én hozott határozatot. Ennek értelmében az I. rendű vádlott ifj. Aszódi Dezsőt egyévi börtönre és 10 ezer forint pénz-mellékbüntetésre, a II. rendű Balogh Lajost egyévi börtönre és 10 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, ám mindkét vádlott esetében 3 év próbaidőre felfüggesztette. A III. rendű vádlott Burai Géza egy év börtönt és 7 ezer forint pénzbüntetést kapott, 4 évi próbaidőre felfüggesztve. Az ítélet ellen az ügyész és a vádlottak is fellebbeztek. A „káli lövöldözés” címen emlegetett bűnügy — lapunkban is többször írtunk róla — még tavaly január 12-én történt a kál- kápolnai vasútállomáson, ahol az említettek egy nagyobb társasággal ittas állapotban haladtak az úttesten úgy, hogy a forgalmat akadályozták. A helyszínen a szolgálati kocsival elhaladni kívánó rendőijárőr felszólítására sem tették szabaddá az utcát, sőt szóváltás kezdődött közöttük, és rátámadtak a járőrre, aki a támadás megelőzése érdekében ellökte magától Burait, és figyelmeztető lövést adott le. Ezután ifj. Aszódi is rátámadt a rendőrre, majd Balogh is. A rendőr a büfé falához szorult, és kénytelen volt rövid sorozatot leadni a nála lévő géppisztolyból a támadók lába elé, akik erre megtorpantak, és így Tóth Zoltán r. őrSzent Antal-bűcstí Demjénben Szombaton tartják hagyományos Szent Antal-búcsújukat a demjéniek. A hét végi — vasárnap is tartó — eseménysor délelőtt szentmisével kezdődik, majd bérmálásra, házaspárok templomi esküvőjére, valamint első áldozásukra is sor kerül. Az egyházi ünnepségen részt vesz dr. Seregély István egri érsek is, aki a bérmálás mellett 11 órakor felszenteli a templom mellett lévő kápolnát. Táborozásra készülnek A mezőszemerei önkormányzat döntése értelmében az idén 60-70 helyi iskolás üdülhet a hivatal költségén a szilvásváradi'ű- júsági táborban: a fiatalok a hónap végén kelnek útra. A 10 napos táborozásra 60 ezer forintot fordítanak a falu vezetői. Jelzőfény Sarudon Elkészült Sarudon, a Tisza-tó partján az a jelzőfény-berendezés, amely esős, ködös, párás időben a csónakázók, vitorlások, horgászok tájékozódását szolgálja. A magas oszlopra felszerelt villogó fényforrás 50 ezer forintjába került a helyi önkormányzatnak. Orvosházaspárok előnyben Szihalmon túl vannak egy gondon, amelynek megoldásában a falu lakossága is erősen megosztott volt. A község körzeti orvosa elérte a nyugdíjkorhatárt, és azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy munka- viszonyát jövő év szeptember 30-ig hosszabbítsa meg. Végül is a lehetőséget megadták az idős doktornak, de ettől függetlenül háziorvost és házi gyermekorvost is szívesen látnának a faluban. Elsősorban orvosházaspárra gondolnak: lakást és rendelőt munkájuk végzéséhez biztosítanak. Egy hónap múlva kész A közeli napokban kezdődött el Andornaktályán a Petőfi út építése és közművesítése. Az egy hónap múlva átadásra kerülő út mentén öt házhelyet is eladnak, amelyeket a helyi önkormányzat értékesít majd. börtön mester el tudta hagyni a helyszínt. A Heves Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, a jogerős ítéletben mindhárom vádlott vonatkozásában a főbüntetés felfüggesztését, valamint a mellék- büntetés kiszabását mellőzte, így mindhárom elítéltnek a börtön- büntetést le kell töltenie. Az indoklásban többek között az is elhangzott: az intézkedő rendőr személyi biztonságának megvédéséhez olyan fontos érdek fűződik, hogy a vele szemben elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása általában nem függeszthető fel, ha azt nagy nyilvánosság előtt, durva módon, a rendőrt emberi méltóságában megsértve valósítják meg.
