Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

HÍRLAP, 1992. június 10., szerda HEVES ÉS KÖRZETE 5. Holnap délután 5 órai kezdet­tel Hevesen — a Móricz Zsig- mond Művelődési Központ nagytermében — a helyi állami zeneiskola évzáró hangversenyét tartják. A műsorban az oktatási intézmény tanárai és növendékei működnek közre különböző hangszereken, ismert szerzők darabjait megszólaltatva. A nyári táborokra készülnek Közeleg a vakáció, s immár a nyári táborokra gondolnak a he­vesi iskolások is. A helyi Gyer­mekház szervezésében a követ­kező hetekben is többféle lehető­séget kínálnak a fiataloknak. így megbeszélést tartottak a német- országi csereüdülésre készülők­nek, akik júliusban utaznak, to­vábbá a marosi és a tiszai vízitá­bor résztvevőinek, a nyelvi tá­borba, illetve az úszásoktatásra készülőknek. Ez utóbbit egyéb­ként a városi strandon rendezik a nyári hetekben. Takarékosság Komlón az áramszolgáltató vállalat szakemberei megkezd­ték az éjszakai árammal működő elektromos berendezések kap­csolóóráinak cseréjét. Az új szer­kezetek központilag kapcsolják be a fogyasztókat, s így megszű­nik az a korábbi gyakorlat, hogy a villanybojlerek és villanykály­hák egész nap folyamatosan üze­melnek. Az elképzelések szerint — az úgynevezett központi kap­csolás eredményeként — az esti órákban 22.30-tól 24 óráig, éjjel 1 órától reggel 6 óráig, valamint nappal 12.30-tól 14 óráig kap­csolnak be a készülékek. Június 14: polgárőrök országos találkozója Június 14-én rendezik meg Alatkán a polgárőrök országos találkozóját. A szervezők — az Országos Polgárőr Szövetség Heves Megyei Bizottsága — igen gazdag programot állítottak ösz- sze. A találkozó célja, hogy a polgárőrök megismeijék egymás munkáját, a nagyközönség pedig különböző vetélkedőkön vegyen részt. Ismét megjelent a Hevesi Ön- kormányzati Hírek, a városi ön- kormányzat havilapja, amelynek címoldalán a Hevesi Fúvós- és Majorette EgyüttesrőlkésmM fo- tografika látható. A következő oldalon — „A képviselő-testület tárgyalta” című rovatban — a legfrissebb híreket ismerheti meg a hevesi polgárság. Megtudhat­juk például azt is, hogy a képvi­selő-testület vagyonkezelő szer­vezetet hozott létre, amely a vá­ros vagyonával gazdálkodik majd a jövőben. Szó van az egy­házak által visszaigényelt ingat­lanokról is, s az ezzel kapcsolatos intézkedések kidolgozásáról — írja a lap — a polgármesteri hiva­tal gondoskodik majd, az előter­jesztés ezután kerül a városatyák asztalára. A közvéleményt élén­ken foglalkoztató második világ- háborús emlékműről is tudósít az orgánum. Ebből kiderül, hogy a lakossági vélemények alapján Kő Pál szobrászművész terve va­lósul meg, mégpedig úgy, hogy ebben az évben nem kerül sor a szobor felállítására, viszont az emlékfal — az áldozatok nevei­vel — legkésőbb a halottak nap­jára elkészül. Ebben a rovatban szerepel a cigánysegítő központ létrehozásának terve is: a képvi­selő-testület támogatja a cigány­ság összességét képviselő ci­gányönkormányzat létrehozá­sát. Az olvasó megtudhatja továb­bá, hogy a városban a Montavid Rt. végez útépítési munkálato­kat, s a cég építésvezetője részle­tesen taglalja: milyen techniká­val dolgoznak. Az újságban cikk található a Hevesi Önkéntestűzoltó Egyesü­let, valamint a Fúvós- és Majoret­te Együttes életéről. Az utóbbiról kiderül, hogy a fúvósok igen ko­moly anyagi gondokkal küzde­nek, olyan hangszereik vannak, amelyek gondozását a hangszer­javítók már nem is vállalják. Csakis a lelkes támogatók — köztük a szülők, a tűzoltó-egye­sület, a polgármesteri hivatal, a vízgazdálkodási társulat — jóin­dulatán múlik, hogy az egyre na­gyobb népszerűségnek örvendő együttes még működik. A „Megválaszolatlan kérdé­sek” című sorozat mostani, má­sodik részében adalékok és sze­melvények találhatók Heves hu­szadik századi történelméből, pontosabban az 1900-as és 1910-es évek históriájáról. Meg­tudhatjuk az írásból, hogy mi­lyen volt az akkori népoktatás helyzete és az elemi szintű iskolai képzés. Olvashatunk arról is, hogy milyen kulturális intézmé­nyek és civil szervezetek működ­tek akkoriban Hevesen, s hogy miképpen nézett ki a korabeli községi közigazgatás. Természetesen a lapból ezút­tal sem hiányoznak a könnye­debb hangvételű anyagok: rejt­vény és horoszkóp is szerepel az újságban. A sportoldalon cikk található a labdarúgó-teremtor­náról, s arról is, hogy megyei baj­nokként — ősztől — OB II-es le­het a város sakkcsapata. A körzeti orvos vállalkozó is lett Hargásztanyát épít — Alatkán Talán ma még ritkaságnak számít, hogy egy orvos hivatásá­nak gyakorlása mellett ez élet teljesen más területén vállalkozó lesz. Nos, erre is akad példa. Tör­tént ugyanis, hogy a boconádi dr. Simonváros Sándor— a falu kör­zeti orvosa — családjával össze­fogva és egy hamburgi kereske­dőház bizalmát élvezve, tavaly magyar-német vegyes vállalatot alapított, létrehozva a Kelet Kft. -t. Idegenforgalmi fejlesztési cél­lal láttak munkához. Miután a szomszédos A lat ka csárdánállé- vő egyik nagy sóderbányató kö­zelében a boconádi önkormány­zat telkeket osztott és értékesí­tett, a Kelet Kft. is vásárolt azok­ból. Elhatározták, hogy négy házból álló horgásztanyát alakí­tanak ki az említett helyen. Sok buktatóval megküzdve láttak hozzá a tervezéshez, és vállalko­zó ismerősök bevonásával meg­kezdték az építkezést. Ügy tűnik, hogy őszre elkészül az első két ház — a négyből —, amelyben nyolc, pihenésre vá­gyó — horgászszenvedélyének hódolni kívánó — családot he­lyezhetnek el. Azt tervezik, hogy tavasztól őszig folyamatosan vendégül láthatják az érdeklődő­ket. Természetesen külföldieket is, hiszen a vegyes vállalatban lé­vő hamburgi fél vállalta Német­országban a leendő alatkai hor­gásztanya népszerűsítését, ven­dégek szervezését és küldését is. Egyébként ha teljesen elké­szül az új horgászközpont, akkor már tizenhat családot fogadnak Alatkán. Kedvező ajánlat Cél: az energiatakarékosság A Hesco Hungarian Energy Services Company igen kedvező ajánlattal kereste meg Heves város ön- kormányzatát. A cég lehetőséget teremt arra, hogy a területen működő energiaforrásokat korszerűsít­sék, illetve az ezzel kapcsolatos beruházásokat megvalósítsák. A szerződés keretében lehetőség nyílik arra, hogy modernizálják és bővítsék a közvilágítást: ez magában foglalná a pusztacsászi részt, valamint a Bethlen Gábor úti tömbbelső közvilágítási gondjai­nak megoldását. A tervek szerint felülvizsgálnák az önkormányzathoz tartozó intézmények villamos- és hőenergia-rendszerét is. Mindez nagy lépést je­lentene annak a célnak az elérésében, hogy Heve­sen egy korszerű, energiatakarékos rendszer ala­kuljon ki. Az ajánlat jelentősége pedig abban áll, hogy a te­lepülésnek nem kellene ezekhez a munkákhoz saját forrásokat igénybe vennie. Mi több: még megtaka­rítást is el lehet érni, hiszen a korszerűsítés és az energiaracionalizálás eredményeként az első hat­van hónap alatt a megtakarítás 10 százaléka, az azt követő 60 hónap alatt pedig a megtakarítás 50 szá­zaléka a fogyasztót illeti meg. A megtakarítás fenn­maradó része fedezné a megtakarítás költségeit. A program befejezése után — ez 120 hónap — ezerfo­rintos eszmei értékben kerülne az összes berende­zés az önkormányzat tulajdonába. Mindez azt je­lenti, hogy a város gyakorlatilag ingyen jut birtoká­ba egy energiatakarékos rendszernek. Az ajánlat annyira kedvező, hogy a képviselő-testület egyhan­gúlag elfogadta a Hesco ajánlatát. IKEA stílus a népművészetben Május 27-én nyitották meg és nemreg zárták Budapesten, a Váci utcai Folkart Centrum Áru­házban a hevesi napokat. A ha- ,fOS rendezvény érdekes- hogy az alföldi város Népművészeti és Háziipari Szö­vetkezetében készült azonos szí­nű konyhai textíliákat, továbbá különféle szőtteseket, hímzett recski blúzokat állítottak ki. A tíz nap során Hegedűs Jánosné és Fülöp Pálné, a szövetkezetben dolgozó népművészet mesterei, valamint Kozma Józsefné, az ugyancsak Hevesen tevékenyke­dő iparművész a helyszínen mu­tatta be a szövés tudományát. A kiállításon nagy sikerük volt a svéd IKEA stílusban készült konyhatextíliáknak. A mutatós termékek hamar el is fogytak, így az első három nap után már pót­lásukról kellett gondoskodni. Mint Báder Miklosné elnök ér­deklődésünkre elmondta, az em­lített textilfélékkel ebben a kivi­telezésben és sokféle színben most jelentek meg először. A ki­állítás megrendezésében nat szerepe volt a bolt vezetőjénél Jani Júliának, aki a népművé­szeti kereskedelemben elismert szaktekintély. Bemutattak to­vábbá különféle függönyöket, térítőkét, díszpárnákat is. Tulaj­donképpen a modem irányzatot kapcsolták össze a népivel. Egyébként a hevesieknek már nem ez volt az első idei bemutat­kozásuk, hiszen áprilisban két héten át a József körúti népmű­vészeti boltban vendéglátóipart berendezésekhez kínáltak textí­liákat. Főleg rojtos abroszokat, színes térítőkét állítottak ki, amelyekre azóta megrendelése­ket is kaptak Balatonfüredről, valamint a Dunakanyarból. Vár­hatóan szeptemberben újból ki­állítási anyaggal jelentkeznek a Szent István körúti népművésze­ti bemutatóteremben. Ezt is épp­oly fontosnak tartják, mint a fel­soroltakat, hiszen minden lehe­tőséget megragadnak ahhoz, hogy termékeiket minél többen megismerhessék, és ezáltal még több partnert szerezhessenek. A népi építészet emlékei Bár egyre több új ház, lakótelepi épületsor jelzi Hevesen a mai kor igényeit, ám az alföldi városban még jócskán megtalálhatók a népi építészet emlékei is. A zegzugos mellékutcák színfoltjai ezek a há­zak, porták, amelyek a mólt hangulatát idézik. Zárt fakerítéseik mintha a visszahozhatatlan időt, a titkot őriznék. Vajon meddig állnak még? Erre egyelőre nehéz választ adni, mert elképzelhető, hogy valamikor — a városfejlesztési törekvések miatt — örökre el­tűnnek. Nyári délutánokon pihenőhelyet kínál a tornác (Mentusz Károly felvételei) Ki használ ma már nádat a tetőfedéshez? A várjátéktól a tányérfestésig Jól szórakoztak a gyerekek Mint lapunkban beszámol­tunk róla, jól szervezett gyerek­hetet tartottak Hevesen. A Gyer­mekházéval gondosan előkészí­tett programsorozattal kedves­kedtek az érdeklődő ifjaknak, több napon keresztül. A siker sem maradt el, hiszen legalább hatszáz gyerek vett részt a város­ból és annak vonzásköréből az eseményeken. Bár ezen a héten befejeződik az iskolai tanítás, a gyerekek azonban még most is szívesen felidézik a korábbi napok élmé­nyeit. Hat nagyobb rendezvé­nyen szerepelhettek, például az alatkai akadályversenyen, amely több mint száz gyereket vonzott, azután a kisnánai várjátékon, amelyre három busszal másfél száz fiatalt vittek. Volt evezés a Heveshez közeli Viczán-tavon, amelyen a helyi 1-es és 5-ös isko­lából jöttek a nebulók, akiket az időjárás is kegyeibe fogadott. Nagy sikere volt az úgyneve­zett népművészeti gyermeknap­nak, amelyre a helyieken kívül Kisköréről és Tarnaszentmiklós- ról is érkeztek érdeklődő csopor­tok. Négy helyszínen nép-, illet­ve iparművészek segítettek a fia­taloknak tányérfestésben, koron­gozásban, hímzésben, szövés­ben, ajándékkészítésben. A szer­vező ebben a Hevesi Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet kollektívája volt. Ennek az emlé­kezetes napnak a védnökségét Lengyel Györgyi pedagógus-író vállalta, aki nem csupán a meg­nyitót tartotta, hanem az érdek­lődő pedagógusokkal is találko­zott, és elbeszélgetett velük a népművészet helyéről és szere­péről. A legnagyobb érdeklődést talán a Móricz Zsigmond Műve­lődési Központ nagytermében tartott Tátika-döntő kísérte, amelyen 350-en ültek a sorok­ban. A zsűri tizenhét produkciót bírált, értékelt. A zárónapon vonzó programnak bizonyult a már említett Viczán-tavon tar­tott csónakbemutató. Ennek az volt az érdekessége, hogy a fiata­lok csíkos egyentrikókat öltöt­tek, és így eveztek a közönség előtt. A sikeres sorozat arra ösztönzi a rendezőket, hogy jövőre újból megszervezzék a gyermekhetet, legalább ilyen gazdag kínálattal. Hogy eligazodjanak a jogszabályok dzsungelében Vállalkoztak — a vállalkozókért A történet egyszerű. Tavaly februárban alakult meg Hevesen a Bonitas Betéti Társaság, az azóta üzletvezető igazgatóként a céget irányító Kasza Jánosné öt­lete nyomán. Akkor munkanél­küli volt, s elhatározta, hogy mérlegképes könyvelői képesí­tését uj területen kamatoztatja. A kezdés pillanatait így idézte fel: — Baráti körben sokszor be­szélgettünk, hogy hol folytassuk közös erővel. Öten vállalkoz­tunk a betéti társaság létrehozá­sára, amelyet azzal a céllal hoz­tunk létre, hogy vállalkozóknak, társaságoknak segítsünk az ala­pításnál, intézzük a cégbejegy­zést, az adóbevallást, emellett ve­zessük a könyveiket. Miután a bt. tagjai mind szakemberek, így el­ső feladatunk az volt, hogy az érintett körben a jogszabályokat pontosan tanulmányozzuk. Ezek ismerete nélkül ugyanis nem nyújthatunk tanácsokat a kezdő vállalkozóknak. Kissé fél­tünk a kezdéstől, de ahogy teltek a hónapok, egyre inkább megis­mertek bennünket. — Mára hány partnerük van? — Harminc vállalkozónak ve­zetjük a könyveit. Ügyfeleink részben egyéni vállalkozók, rész­ben társaságba tömörültek: többségük Hevesen, továbbá Tarnaszentmiklóson, Hevesve- zekényben, Tarnazsadányban, Erdőtelken tevékenykednek. Van közöttük lakatos, vízveze­ték-szerelő, élelmiszer-, illetve autóboltos és vendéglátós. Úgy látjuk, bizalommal vannak irán­tunk, és szívesen jönnek külön­féle tanácsokért. Jelenleg a heve­si Hunyadi utcában levő házat béreljük, de augusztusban a szomszédba költözünk át, mi­után 800 ezer forintért megvásá­roltunk egy házat. Azt most át­alakítjuk, s ott kényelmes körül­mények között (dolgozhatunk, fogadhatjuk az ügyfeleket. Ta­valy év végén vásároltunk egy számítógépet, fénymásolót és te­lefaxot, amelyeket olyan helyi­ségben helyeztünk el, ahol part­nereink igényeik szerint barmi­kor tárgyalásokat folytathatnak. — Ügy hírlik, novemberben tovább bővítették tevékenységi körüket. — Létrejött a Bonitas Trade Kft. is, amely önállóan működik, és a cseh-szlovák gyártmányú Liaz tehergépkocsikhoz alkatré­szeket szerez be, s árusít. Ebben egy szlovákiai kft. segít. Itt az épületben jelenleg is van egy Li- az-raktár, ahol több mint egy­millió forintos árukészlet várja a vásárlókat. Ezeket gyakran kere­sik az országban: Szegedtől Deb­recenig, illetve Hatvanig akad­nak rendszeres vásárlók. Ennek oka, hogy olcsóbban kínálják, mint más cégek. A társaság egyébként ingatlan-értékbecs­lései is foglalkozik, főként He­vesen és a környéken lévőfalvak­ban. Az említett Liaz-alkatré- szeket — amennyiben nincsenek éppen a raktárban — megrende­lésre általában két hét alatt be­szerzik. Ebben jelentős előnyt je­lent az önálló külkereskedelmi jog. — Az elmondottak azt bizo­nyítják, hogy érdemes volt vállal­kozniuk. — Valóban, hiszen a megala­kulást követően tavaly talpon maradtunk, és csaknem 700 ezer forint nyereséget értünk el. Érde­mes tehát ezzel foglalkozni, amely nemcsak megélhetést biz­tosít, hanem jó érzést ad, hogy az érdeklődőkön segíthetünk. Állí­tom, ha a vállalkozóknak nem megy, akkor nekünk sem mehet. Az idén eddig nagyon sokan pa­naszkodtak Hevesen is, hogy tönkrementek, főleg az élelmi­szer-kereskedők közül. Mi arra ii, a p: szonyokhoz igazodni. Ez nem kis felelősséget jelent, de még több erőfeszítést igényel tőlünk, illetve a leendő vállalkozóktól. (mentusz) t t t Aktualitások, történelem, sport

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents