Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. június 9., kedd Kozirev Washingtonban Andrej Kozirev orosz külügy­miniszter vasárnap este Wa­shingtonba érkezett, hogy előké­szítse Borisz Jelcin orosz elnök június 15-én kezdődő amerikai látogatását. A politikus megbe­széléseket folytat majd amerikai kollégájával, James Bakerrel, s elképzelhető, hogy találkozik George Bush elnökkel is. A Ba­kerrel folytatandó megbeszélé­sek fő témája a leszerelés, vala­mint a két ország közötti gazda­sági kapcsolatok helyzete lesz. Agyagból és homokból Készül Lech Walesa lengyel köztársasági elnök első szobra. A Nobel-dijas munkásvezér 8 méter magas szobrának terveit egy, a koszalini vajdaságban levő javítóintézet diákjai készítették, és kulturális foglalkozásuk kere­tében saját kezűleg építik agyag­ból és homokból. Major bizakodó John Major brit kormányfő szerint egyáltalán nem biztos, hogy a dánok végül is nem iktat­ják majd törvénybe a mélyebb közös piaci egységről szóló ma- astrichti megállapodásokat. — Lesz egy kis szünet, de azzal a munkahipotézissel dolgozunk, hogy a dánok végül ratifikálják az egyezményt. Van is pár ötle­tem a múlt heti dán népszavazás okozta nehézségek leküzdésére — mondta Major a Time ameri­kai hírmagazinnak adott nyilat­kozatában. Bolgár rendsürgetők Bulgáriában növekszik azok­nak a száma, akik szerint még a demokrácia ideiglenes korláto­zása árán is biztosítani kell a ren­det. Az 1000 nap (Hiljada dni) című hetilap legfrissebb számá­ban ismertette annak a közvéle- mény-kutatásnak az eredmé­nyét, amelyet az Országos Köz­vélemény-kutató Intézet készí­tett május 14. és 20. között. Már­ciusban a megkérdezettek 46, míg májusban 48 százaléka vélte úgy, hogy olyan hatalomra van szükség, amely akár a demokrá­cia ideiglenes korlátozásával is biztosítja a rendet az országban. A válaszadók mindössze 6 szá­zaléka vélte úgy, hogy elsősor­ban a kormány az az erő, amely a legnagyobb mértékben járul hozzá a stabilitáshoz és az előre­lépés biztosításához. Ugyaneny- nyi azoknak a száma, akik a poli­tikai pártokban látják ezt az erőt. Tíz halott Hétfőn reggel óta a grúz erők nagy erejű tüzérségi támogatás­sal a dél-oszétiai Chinvali váro­sát, s annak környékén lévő tele­püléseket támadták. A grúz és a dél-oszétiai gárda között vasár­nap óta folyó harcokban legke­vesebb tíz ember — polgári lakos — vesztette életét, és további negyven megsebesült. A dél- oszétiai legfelsőbb tanács és az észak-oszétiai biztonsági minisz­térium közlése szerint a grúz fegyveres erők tankokat és pán­célosokat bevetve elvágták az oszétiai városhoz vezető utakat. Hangtompítós fegyverrel lőtték le Palesztin vezetőt gyilkoltak meg Párizsban Meggyilkolták a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet egy magas rangú biztonsági tisztjét Párizsban. Atef Bszeiszo, aki állítólag a palesztin szervezet megbízásából a rendőrséggel folytatott tárgyaláso­kat a francia fővárosban, álnéven lakott Párizs egyik rendkívül drága szállodájában, és vasárnap éjjel egy vacsoráról tért haza, amikor ismeretlen tet­tesek, igen kis távolságból, egy hangtompítós fegy­verrel lelőtték. A francia rendőrség a hétfő délutáni órákig nem adott ki közleményt a merényletről, a tájékoztatás palesztin forrásokból származik, de a rendőrség megkezdte a nyomozást. A palesztinok az izraeli titkosszolgálatot gyanú­sítják a merénylettel. A negyvenes éveiben járó férfi állítólag Abu íjad, Arafat egyik helyettesének mun­katársa volt korábban. Abu íjaddal, aki egyben a biztonsági szervezet vezetője volt, egy izraeli kom­mandó végzett tavaly januárban Tuniszban. Párizsban már nem egy palesztin tisztségviselő esett merénylet áldozatául, a PFSZ képviselete szerint Bsze­iszo volt a hatodik áldozat az elmúlt húsz évben. Moszkva Szolzsenyicin lakást kapott A moszkvai városi tanács úgy határozott, hogy visszaadja Alekszander Szolzsenyicinnek korábbi lakását — jelentette az AP amerikai hírügynökség. For­málisan a lakás annak az alapít­ványnak a tulajdonába kerül, amelyet Szolzsenyicin alapított a korábbi Szovjetunióban üldö­zött személyek és családjaik megsegítésére. Az ITAR- TASZSZ hírügynökség szerint azonban a Szolzsenyicin család fog beköltözni a lakásba. Azt nem közölték, hol van a lakás, milyen méretű és milyen állapot­ban van, s azt sem, hogy kik lak­tak benne az elmúlt 18 évben. A moszkvai hatóságok egyéb­ként azt is tervezik, hogy irodát bocsátanak az üldözötteket segí­tő alapítvány rendelkezésére Oroszország fővárosában. Az alapítvány központja jelenleg Zürichben van. A 74 éves Szolzsenyicin 1970- ben nyerte el az irodalmi Nobel- dijat regényeiért, amelyekben a szovjet büntetőtáborok életét ír­ta le. 1974. február 12-én letar­tóztatták, megfosztották állam- polgárságától, s másnap kiutasí­tották a Szovjetunióból. Család­jának két hónappal később en­gedték meg, hogy követhesse az írót. Szolzsenyicin feleségét is megfosztották állampolgárságá­tól 1977-ben. A szovjet hatóságok csak 1990-ben ajánlották fel Szolzse­nyicinnek, hogy visszaadják ál­lampolgárságát. Ő azonban visz- szautasította az ajánlatot, mond­ván, hogy előbb töröljék az elle­ne emelt vádakat. Ez végül is megtörtént, és Gorbacsov meg­küldte neki a vele foglalkozó KGB-dossziét. Ezután az író ki­jelentette, hogy vissza fog térni hazájába. Szolzsenyicin felesége, Natal- ja május 22-én visszaérkezett Moszkvába három fiával együtt, hogy előkészítse a család végle­ges hazatérését. Azt nyilatkozta, hogy férje valószínűleg csak az év végén fog hazautazni, ha talál­nak megfelelő helyet, ahol dol­gozhat, s elhelyezheti hatalmas könyvtárát. Még nem tudni, hogy a moszkvai tanács mostani határozata meggyorsítja-e az író hazatérését az Egyesült Álla­mokból, a Vermont állambeli Cavendish-ból, ahol jelenleg él. Jelképes ismétlés Megemlékezés a normandiai partraszállásról Az elmúlt hét vé­gén Normandiában ünnepségeken emlé­keztek meg a szövet­ségesek második vi­lágháborús partra­szállásának 48. év­fordulójáról Pénteken Caen normandiai város közelében, Ranville- nél 120 brit ejtőer­nyős ereszkedett le a partra, hogy jelképe­sen megismételje az 1944. június 6-i akci­ót, amely Franciaor­szág felszabadításá­hoz és a szövetsége­sek győzelméhez ve­zetett. A 135 kilométeres szakaszon végrehaj­tott partraszállással megindult ütközet­ben — a történelem eddigi legnagyobb csatájában — három­milliónál több kato­na harcolt egymással a két oldalon 76 na­pon át. A halottak és sebesültek száma meghaladta a 365.000-et. Az évforduló al­kalmából a túlélők és a harcokban részt vett katonák család­tagjai közül sokan felkeresték a nor­mandiai partokon lé­tesült katonatemető­ket. Vasárnap nagy tömegek látogatták a partraszállás emléké­nek szentelt norman­diai múzeumot. Lengyel koalíció Különös házasság? Napra pontosan három éven át vezették Lengyel- országot a Szolidaritásból kinőtt politikai erők, amikor Lech Walesa államfő úgy döntött: ki kell bővíteni a kormány társadalmi-politikai bázisát, és Waldemar Pawlakot, a Lengyel Parasztpárt (PSL) csaknem ismeretlen vezérétbízta meg kormányala­kítással. Természetesen ez a párt is, csakúgy mint bármelyik másik a parlamentben, csak koalíciós partnerekkel képes kormányt alakítani. E koalíció alakulóban van, és meglehetősen furcsa és ellent­mondásos nézeteket és programokat próbál közös nevezőre hozni. A PSL elődpártja a LEMP alárendeltségében, de formailag szövetségesként részt vett az ország veze­tésében a háború utáni első negyven évben, s ezt a jobboldal nem képes megbocsátani, még akkor sem, ha Pawlaknak fiatal kora miatt személy szerint nemcsak a szocialista rendszerhez, de még az előd­párthoz sem volt sok köze, ráadásul vezetése alatt a párt erősen közeledett a jobboldali katolikus erők­höz. Amiben viszont a bírálóknak igaza van: a PSL eddig a politikai színtéren gyakorlatilag'semmilyen más kérdésben nem foglalt állást, mint a parasztság támogatásának ügyében, s ez kormányprogramnak meglehetősen sovány volna. Az emellett most a nagyipar megmentése érdekében a bukott kormá­nyéhoz igen hasonló gondolatokat hangoztató Pawlak kirajzolódóban levő elképzelései szöges el­lentétben áÚnak az őt hatalomra segítő kiskoalíció terveivel. A Demokratikus Unió (UD) ugyan foko­zottabban szociális gondolkodású, de a Liberális Demokrata Kongresszus (KLD) szélsőségesen li­berális gazdaságpolitikát lován csakúgy, mint a ha­zai nagytőke érdekeit képviselő Lengyel Gazdasági Program (PPG). A leendő kormány gazdaságpoli­tikájának kialaKÍtása így nem lesz könnyű. A parlamenti aritmetika ráadásul elengedhetet­lenné teszi legalább még egy nagy párt csatlakozá­sát, s ettől a kép még zavarosabbá válik. ígéretes tár­gyalásokat folytatnak a Független Lengyelország Konföderációjával (KPN), amely gazdasági elkép­zeléseiben ugyan közel áll a Lengyel Parasztpárt­hoz, de politikai felfogása élesen különbözik a koa­líció valamennyi tagjáétól. A korábban leginkább anarchista jellegű akcióiról ismert párt ugyan sokat „civilizálódott”, amióta a szabad választások ered­ményeként a parlament egyik jelentős ereje lett, s már a második helyen áll a pártok népszerűségi lis­táján, radikális jobboldalisága azonban szembeál­lítja potenciális partnereivel. A KPN ugyanis min­denestől szeretné kiirtani az elmúlt 45 évet a lengyel történelemből azok képviselőivel együtt, akár az ország romba döntése árán is, hogy aztán a törmelé­ket eltakarítva építhessen fel egy szép új világot. AkZ egyetlen, ami esélyt ad a készülő koalícióban való részvételére, hogy a pártot sokként érte, hogy vezetője, Leszek Moczulski az egykori titkosrend­őrség ügynökeinek listáján szerepelt, s ez ráébresz­tette őket arra, milyen nehéz a valóságban megítélni a múlt még egyszerűnek látszó történéseit vagy sze­mélyiségeit is. Jönnek a„nagyágyúk” Környezet­védelmi csúcstalálkozó A brazil házigazdák jóvoltá­ból a szépséges Rio de Janeiro és környékének megismerésével eltöltött, élményekben gazdag hétvége után az ENSZ környe­zetvédelmi csúcstalálkozójának küldöttei hétfőn újra a konferen­ciateremben adtak egymásnak randevút, hogy a hét vegéig meg­próbálják nyélbe ütni azokat a globális szerződéseket, amelyek többek között olyan környezetek védelmét szolgálják, mint ami­lyen a riói. E héten kapcsolódnak be a konferencia munkájába a „nagy­ágyúk”: az amerikai elnök, a brit miniszterelnök, a német kancel­lár, és sokan mások. Nem kis mértékben rajtuk múlik a világ- konferencia sikere, s Földünk megingott egészségének helyre- állítása. Michel Camdessus, a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) vezérigaz­gatója az AFP-nek adott különül­ted újában azt mondta, hogy ren­delkezésre állnak azok az anyagi eszközök, amelyekkel biztosíthat­ják az átmenetet a harmadik világ tartós fejlődéséhez. Ehhez azon­ban véget kell vetni a „perverz ka­tonai költekezésnek és a protekci­onizmusnak”. Camdessus elmondta, hogy a Világbank számításai szerint a harmadik világ évente 75-100 milliárd dollár pótlólagos segít­ségre szorul. „Annak idején, a kommunista veszéllyel szemben hivatalosan is segélyezték a fejlő­dő országokat, most viszont azt kérdezik tőlünk, milyen megfon­tolásból teszik majd ugyanezt. Végre valódi okokból segíthe­tünk: a környezet védelmében és főleg a szegénység leküzdésé­ben" — mondotta Camdessus. Csehszlovákia — választások után Jelölteti-e magát Havel elnök? Václav Havel csehszlovák el­nök vasárnap megbeszélést tar­tott Václav Klausszal, a pénteken és szombaton tartott csehszlová­kiai parlamenti választások leg­eredményesebb csehországi párt­jának, a Polgári Demokrata Pártnak (ODS) az elnökével. Felkérte a politikust, hogy kezd­jen koalíciós tárgyalásokat az új csehszlovák szövetségi kormány megalakításáról. A CSTK hír- ügynökség — első gyorshírében — még azt írta, hogy Havel kor­mányalakítási megbízást adott Klausnak. Ezt javították később tárgyalási felkérésre. Václav Havel elnök — vasár­nap délutáni rádiónyilatkozatá­ban — azt a meggyőződését han­goztatta, hogy a csehországi és a szlovákiai győztes erő egyetért a gazdasági reform folytatásának szükségességében, s csupán e re­formok formáját illetően lehet­nek köztük nézeteltérések. El­mondta azt is, hogy a szövetségi kormány megalakítása szerinte nehezebb lesz, mint a két köztár­sasági kormányé. Nyilatkozatá­ban egyúttal kilátásba helyezte, hogy esetleg visszavonja jelöltsé­géta jövő hónapban esedékes el­nökválasztáson, amennyiben „nem lát esélyt az általa védelme­zett politikai és morális értékek fenntarthatóságára ”. Václav Klaus egyébként már szombat este közölte: lehet, hogy hamarosan találkozik a szlovák B 'őztes Meciarral. — A Polgári emokrata Párt nem kíván en­gedni saját választási programjá­ból: a működőképes közös ál­lamból, a piacgazdaság elvéből és a demokráciából — mondta. Vladimír Meciar, a HZDS (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) vezetője vasárnapi sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a választások nem hoztak meglepetést. Saját mozgalmá­nak győzelmét annak tudta be, hogy az eddigi szlovák kormány­zat eltért korábban meghirdetett programjától, és a szavazók „re­agáltak a szociális területen meg­mutatkozó válságra, elsősorban a munkanélküliség növekedésé­re”. — Nem látok okot arra, hogy június 25-ig ne tudnánk létre­hozni a Szövetségi Gyűlés összes képőzdményét — fogalmazott Vladimír Meciar, aki a „képződ­mény” kifejezéssel tudatosan ke­rülte a „szövetségi kormány” használatát: mozgalma szerint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaságot laza konföderációvá kell alakítani, és a szövetségi mi­niszterek száma is csökkenten­dő. Meciar sajtóértekezletén azt is megjegyezte, hogy Havel újbóli elnokke választásának „minimá­lisak az esélyei”. A sajtó képvise­lői előtt egyúttal bejelentette: azonnal követelni fogja a cseh­szlovák szövetségi televízió és a szövetségi rádió műsorának megszüntetését. Hosonló mó­don kíván eljárni e két médium szövetségi költségvetésből törté­nő finanszírozását illetően is. Ötezer lövedék Szarajevóra A szerb fegyveres erők vasár­nap délután is folytatták Szaraje­vó ágyúzását, s boszniai források szerint az utóbbi két napban leg­alább ötezer lövedék érte a füg­getlenné vált köztársaság főváro­sát. Jelentések szerint a harcok­ban legalább harmincán vesztet­ték életüket, és százhúszan sebe­sültek meg. A szerb irreguláris erők hétfő hajnaltól ismét heves tüzérségi tűz alá vették Szaraje­vót. Immár két hónapja ostro­molják Bosznia-Hercegovina fő­városát. A környező hegyvidék­ről ágyúkkal, aknavetőkkel és rakétákkal lövik a várost. Alija Izetbegovics boszniai el­nök felszólította Borisz Jelcin orosz elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Szerbiára a Bosznia- Hercegovina elleni agresszió be­szüntetése érdekében. A Jelcin­nek írt levélben Izetbegovics hangsúlyozta, hogy a Belgrád el­leni ENSZ-határozat életbe lé­A boszniai „szerb köztársa­ság” vezetése szerint a szövetségi csapatok pénteki kivonulása óta a muzulmán és horvát fegyvere­sek népirtást kezdtek a szerb la­kosság körében. Az ENSZ-nelí, az Európai Közösségnek, illetve Moszkvának és Washingtonnak küldött nyilatkozatban a szerb közösség vezetői hagsúlyozták: minden tőlük telhetőt megtesz­nek önvédelmük érdekében. New York-i ENSZ-források szerint elkészült a világszervezet főtitkárának a szarajevói repülő­tér tervezett megnyitásával kap­csolatos jelentése. A Bosznia­Herceg '1-----­b en í egyezségre a repülőtér mégnyitá- '-------■-—íhumani­s aság és a Szarajevó elleni agresz- sziót. t az arra rászorulóknak. Megállapodtak abban is, hogy a műveletet az ENSZ felügyelete alatt hajtják végre. Butrosz Gáli ENSZ-foti- kár szerint a repülőtér megnyitá­sára a Biztonsági Tanács ilyen ér­telmű döntésétől számított tíz na­pon belül kerülhet sor. Hírek a repülés világából Korszerűbb utasszállítók A nagy nemzetközi légitársa­ságok gyorsított ütemben cseré­lik ki régebbi gépeiket új típusú­akra annak örömére, hogy az Öböl-háború okozta hullámvöl­gyön túljutottak, és világszerte újra élénkül az utazási kedv. A Lufthansa hatvan darab új repülőgépet vásárolt hárommil- liárd márkáért. Egyúttal kivont a forgalomból harminc darab ré­gebbi, de teljesen ép és „repülő­korának teljében” lévő gépet. Az utóbbiakat könnyűszerrel érté­kesítette a nemzetközi piacon, hiszen a légitársaság neve garan­cia az eladott gépek jó állapotá­ra. A német légitársaság 1995-ig további száztizenhárom repülő­gépet vásárol. A mögöttünk álló tíz évben a Lufthansa száz gépet vont ki a forgalomból, és pótolta őket újakkal. Az Air-France 29 darab négy­motoros A-340 típusú Airbust rendelt a toulouse-i repülőgép- gyártól. Az A-340-esek az A-300 típusú gépekéhez képest meghosszabbított motorjaikkal 295 utast tudnak szállítani le­szállás nélkül akár 12.500 kilo­méterre is. A Swissair az idén MD-11- esekkel cseréli ki összes DC-10- eseit. Összesen tizenkét darabot rendelt belőlük. Az MD- 11-es a DC-10-es korszerűbb változata­ként automatizált leszállóberen­dezéssel rendelkezik, és rendkí­vül korlátozott látási viszonyok között is biztonságosan landol. Svájcban ez különösen fontos, hiszen a genfi és a zürichi repülő­térre igen gyakran ereszkedik köd. MD-11-esekkel egészül ki az Alitalia is. Máris ilyenekkel közlekedik a Róma-Buenos Ai­res útvonalon, az olasz légitársa­ság leszállás nélküli (nonstop) leghosszabb járatán. Az idén nyártól az Alitalia hosszú távú légiflottáját ötven százalékkal gyarapítják, elsősorban MD-11- esekkel. Fiumicino repülőteré­ből Európa egyik legfontosabb légiközlekedési csomópontját akarják kialakítani. A világon jelenleg a Boeing- 737 típusú, rövid távú gépből rendelnek a legtöbbet. A Luft­hansa egymaga hatvan darabbal rendelkezik, s az év végéig továb­bi negyvennégyet akar forga­lomba állítani. A B-737-eseket 1968 óta gyártják, és jelenleg már az ötödik változatnál tarta­nak (B-737-500). A seattle-i cég eddig több mint háromezer dara­bot adott el belőlük. Az osztrák Lauda Air, Niki Lauda légiszálh'tási vállalata kezd túljutni a távol-keleti sze­rencsétlenség okozta bizalmat­lanságon. Jelenleg az olaszokkal tárgyal, hogy részvényei 10-15 százalékának átengedésével ér­dekeltté tegye őket állandó char­ter-járatok létesítésében Milánó és a jamaicai Montego Bay, illet­ve Santo Domingo között. A KLM holland légitársaság külön azonosító kódot rendsze­resít leghűségesebb utasainak. A KLM irodáinál igényelhető azo­nosítási kód birtokosa megkü­lönböztetett bánásmódban ré­szesül, és abszolút elsőbbséget biztosítanak neki a helyfoglalás­kor, és minden egyéb szolgálta­tás tekintetében is. A Swissair új szolgáltatása a „Quick meal”, azaz a könnyű és gyors étkezés. Az első osztályon vehető igénybe, mindenekelőtt a leszállás nélküli, rövidített idő­tartamú interkontinentális éjsza­kaijáratokon, például Bostonból Zürichbe. Lényege, hogy az első osztályon utazó utasnak nem kell „végigennie” a négy- vagy ötfo- gásos vacsorát, hanem váloga- tottan finom, könnyű falatokkal járnak a kedvébe, és nem traktál- ják. Nem kell mondani, mennyi­vel jobban alszik az ember — kü­lönösen repülés közben —, ha gyomrát nem terhelik túl az egyébként finom ételekkel. A Quick meal főként rák- és halfé­léket, kaviárt, lazacot, esetleg szárnyast, és különlegesen elké­szített más könnyebb falatokat tartalmaz, rendkívül ízléses fel­szolgálásban. Párizs Orly repülőterén 1952- ben három stewardess állt az uta­zóközönség rendelkezésére in­formációval. Piros egyenruhá­jukról, hosszú szoknyájukról, kis kalapjukról és fehér kesztyűjük­ről ismerték őket. Mára a párizsi repülőterek kiszolgálószemély­zete inkább már hadseregnek mondható, hiszen kétezer-két­száz főből áll. Egyenruhájukat pedig olyan hírességek szabják, mint a Maggy Rouff, a Nina Ric­ci és a Carven cég. Legújabban pedig a Rodier. Az új kosztümön a piros és a fekete dominál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents