Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06-07 / 133. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. június 6—7., szombat—vasárnap Kertész leszek Ki mint veti... Termesztésünk sikere nagy mértékben függ attól, hogy a magvetés, palántázás mennyire volt szakszerű. Az idei, száraz ta­vasz szinte lehetetlenné tette, hojjy a talajt gondosan készítsük elő, ami feltétele a magvak egyenletes mélységbe, egyenlő távolságra kerülésének, majd a sikeres kelésnek. A vetés mély­sége több tényezőtől függ. Befo­lyásolja a mag nagysága, a csírá­zás időtartama, a talaj szerkezete és nedvessége. Minél nagyobb és súlyosabb a vetőmag, annál több benne a tartalék tápanyag, így mélyebbről is a felszínre tud tör­ni. A csírázáshoz szükséges víz­ből is több van a mélyebb réte­gekben. Ezeket a magvakat (borsó, bab nagyságút) 6-8 cm- re vethetjük. Az apróbbakat (sárgarépa, petrezselyem, sóska, stb.) 1-2 cm-re juttatjuk. Leve­gős, könnyen felmelegedő tala­jokon, vagy száraz időben a mélységet növelhetjük. Ennek egyik módja az ún. barázdás ve­tés. Barázdás vetést akkor alkal­mazunk, ha olyan talajba kell vetni, amelynek a felszíni rétege kedvezőtlenül száraz. Ez esetben a sorok helyén a vetéssel egyidő- ben sekély barázdát nyitunk a nedves réteg eléréséig. A vető­magot a barázdák alján lévő, nedvesebb talajrétegbejuttatjuk, de nem takarjuk túl vastagon. A barázdákat csak a magvak kelése után, az első talaj munkák alkal­mával töltjük fel. Vetés után a talajt a maghoz kell tömöríteni. Csak így tudja a talaj nedvességét felvenni. Egyúttal a talaj kiszáradását is mérsékeljük. Apróbb magvak esetén a tömörítetlenül maradt talajt a szél a maggal együtt más­hova viheti. Nagyon oda kell fi­f yelnünk a palánták ültetésének örülményeire is. Néhány nö­vény kifejezetten érzékeny az ül­tetés (palántázás) mélységére. A zellert a (középső) szívlevelekig ültetjük (1-es kép). A gumó ké­sőbb így félig a föld felszíne felett nő, kevesebb gyökeret fejleszt. Mélyebbre téve, a felső gumó­rész is „begyökeresedik”, a mi­nőségét rontva. Hasonló a kara­lábé palántázási mélysége is. Ha a szívlevél túl mélyre kerül, bero­had, ha túl magas a gumó, nem tud a talajra „ráülni”. í2-es kép) Tápkockában nevelt, saláta- alántát elég csak a 2/3 részéig efedni, szálas palántákat pedig csak a szívlevéhg ültetni, mivel a rothadás veszélye így kisebb. (3. sz. kép) A mély ültetést szereti, illetve mélyen kell duggatni a pó­réhagymát, ha szép hosszú reszt akarunk. (15-30 cm mélység a hagyma nagyságától függően.) Ültetés előtt a gyökereket vissza­vágjuk, a leveleket egyharmadá- ra kurtítjuk. A zöldhagyma cél­jára duggatott vöröshagyma hagymáit is mélyebbre kell tenni a szokásosnál, hasonló okokból, mint a pórénál. Gyakran előfor­dul, hogy a paradicsompalán­tánk megnyúlt, hosszabb a kelle­ténél. Ilyenkor olyan mélyre ül­tethetünk, hogy a normális nagy­ság maradjon a felszínen. A pa­radicsom hajlamos a járulékos gyökérképzésre, tehát a föld alatt lévő hajtásain is gyökér nő. Tápkockás palántákat ültetőka­nál segítségével palántázzuk. A kanállal annyi földet emelünk ki, amennyinek a helyére befér a földlabda, majd a földet kézzel nyomjuk a helyére. Gyakoribb az ún. szálas palánta, amihez ül­tetőfát ífurKÓt) használunk. Ezek különböző alakúak és nagyságúak, lehetnek fából vagy műanyagból. Az ültetőfát a talaj­ba szúrva, akkora lyukat készí­tünk, hogy a gyökér kényelme­sen elféijen, majd beleengedjük a palántát, úgy, hogy a gyökérzet természetes állásban helyezked­jen el. Ferdén mellészúijuk az ül­tetőfát, és a földet a gyökérhez szorítjuk. Végül ezt a lyukat egy mozdulattal — az ültetőfa segít­ségével — eltüntetjük. V. Pénzes Judit „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje...” Közleményünk címéül nem véletlenül idéztük meg Balassi Bálint szinte zsoltáros ihletésű verssorát éppen a Szentlélek ün­nepe, a pünkösdi nyelvek tüzes keringésére is emlékeztető nap, a „piros pünkösd napja” alkalmá­ból. Mind az egyházi rítus, mind a vele kapcsolatos népi szoká­sok, nyelvhasználati formák vi­lága annál is inkább megérdemli figyelmünket, mert ezek ismere­te nélkül szegényebbek lennénk a bibliai ihletésű jelképek, szó- és szóláshasználati formák pün­kösddel kapcsolatos jelenségei­nek megértését célzó ismerete­inkben. Kezdjük azzal, hogy az ünnep megnevezése, a pünkösd” a „be­szédes ” nevek közé tartozik, s ar­ra utal, hogy a húsvét utáni ötve­nedik napra esik ez az ünnep. Mint vándorszó a görög penté- koszté megnevezés áttételes hangrendi illeszkedéssel a latin nyelv közvetítésével terjedt el a régies pünköst és a mai pünkösd formákban, elveszítve eredeti fo­galmi és használati értékét: az öt­ven, ötvenedik jelentéstartalom­ra utalást. S ugyanakkor gazdagodott új jelentésváltozatokkal, s utal arra a bibliai eseményre, amikor a Szentlélek ajándékai tüzes nyel­vek formájában az apostolokra szállottak. A magyar népi pün- kösdölés jeles napján felhangzó verses forma így mondja el a bib­liai történést: „A pünkösdnek jeles napja /Szentlélek /.v/e«í kül­dötte /Megerősíteni szívókét/ Az apostolokat/ Tüzes nyelveknek szólása, / Úgy mint szeleknek zúgása/ Lehullott az ő fejökre/ Nagy hirtelenséggel,/ Megtelnek Szentlélekkel/ Fehér galamb képibe.” A népi pünkösdölési szokása­inkat kísérő nyelvhasználati for­mákban is megszaporodtak a Biblia képei, nyelvi fordulatai, a keresztény hagyományokkal kapcsolatos stíluselemei. Az apostolokat eltöltő Lélek erejé­nek jelképei : a zúgás, a lángnyel­vek, a különböző nyelveken be­szólás csodája, s általában a „pünkösdi csoda”, a Szenthá­romság, az Atya, Fiú, Szentlélek újszövetségi, evangéliumi szöveg- összefüggésekben megjelenített bibliai eseménysor, mint Krisz­tus ajándékait tanítványainak emelik ki a népi szokásvilág ese- ményiben szerepet játszó rigmu­sok, szólásalakulatok. így a pün­kösdölőadománygyűjtés, a pün­kösdi királyasszony-hordozás, a pünkösdi királynőválasztás. Saj­nos, egyre felejtődnek e pünkös­di szokásokhoz kapcsolható népi versezetek, mint például ez a kedves versrészlet is: „Elhozta az Isten/ Piros pünkösd napját, /Mi is meghordozzuk/ Királyné asszonykát.” A falusi nyári ün­nepkör pünkösdkor kezdődött, amikor a gyerekek szívesen men­tek köszönteni piros pünkösd napját, s hangos lett az utca e rig­musrészlet felidézésekor: „Jól meghúzd, jól megfogd/ A lovak kantárját /Ne tapodja, ne tapod- ja/ A pünkösdi rózsát”. Nem véletlenül emlegeti több szólásunk a pünkösdi királyság szokásával kapcsolatosan ezeket a szólásváltozatokat: Rövid, mint a pünkösdi királyság, Pün­kösdi királyság, nem nagy ura­ság, Hamar romlik, mint a pün­kösdi királyság. Ez is csak pün­kösdi királyság (nem tart sokáig, értéktelen dolog), stb. A pünkös­di ünnepek során több játékos versengés dívott országszerte. A legismertebb voltak ezek között a pünkösdi király választással kapcsolatos játékok: lóverse­nyek, birkahajszák tették válto­zatossá ezt a pünkösdi szokást. A nyertes legény, a pünkösdi király a falu legényeinek vezetője, le- génybírája volt hosszabb-rövi- debb ideig. Erre az inkább rövi- debb időszakra utalnak idézett szólásaink is. Pünkösd ünnepéhez társítha­tó szólások a népi tapasztalatok tükörképei is. Ilyen szólás ez a változat: Pünkösdi hó, nem kell hordó. A pünkösdi ünnepekhez társíthatok a népi humorral telí­tett e szólásváltozatok: Meg­szállja a szentlélek (váratlanul megjavul). Beleszorult a szentlé­lek (nagyon öregről mondják: csoda, hogy még él). A kedveskedő szólások között számolhatjuk el ezt a valóban szeretettel teljes népi szólásfor­mát: Szép, mint a pünkösdi ró­zsa. Befejezésül idézzük meg kedves mindnyájunknak ezeket a versmondatokat: „Mi van ma, mivan ma / Piros pünkösd nap­ja/ a béke, a jóakarat, / a Szentlé­lek kitöltetésének ünnepi alkal­ma.” Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Festőművészek 4 ío* rí “'**-*7‘ 1. sz. minta r . # * -* Átfejt "/ 2. sz. minta }f(Cc ÄXp c~t ~LoJr*\. fccp L^yutu. f VtU*. a. (xXtXt, Oc 4-, tecu. a- _ 3. sz. minta A művészet — Babits Mihály szavaival — az emberiség tudatra ébredése s egyben az emberiség egyetemes nyelve. Az ember egyre többet tud a világról a tu­domány és a tapasztalat révén, de igényli, hogy — a művészet tükrébe nézve — a világ alkotó­részeként fölismerhesse önma­gát. Nagyon nehéz lenne defini­álni az úgynevezett művésztí- ust, hiszen ez a véletlentől el- ezdve sokminden egyéb ténye­zőtől is függhet. Az sem mind­egy, hogy a művészeti ágak közül melyikkel jegyezte el magát, mert pl. egy akvarellt nem lehet félbehagyni, sem utólag javítani, ezért hallatlanul nagy feszültsé­get és összpontosító képességet S íi. Érdekes összefüggés ál- ató meg a koruk által meg nem értett és el nem ismert, de haláluk után „nagynak” kikiál­tott festőzsenik tragikus élete és művészi nagysága között. So­kuknak meg Kellett halnia előbb, mintsem élvezhették volna sike­reiket. Van Gogh — életében egyetlen eladott képével, a törté­nelem legrosszabbul díjazott gé­niuszaként — 37 évesen lőtte at a szívét. Az „íriszek” c. képe 1987-ben 54 millió (!) dollárért kelt el. Azért a szerencsés vélet­lenen és a különösen tragikus életúton kívül szükségeltetik egyfajta extra érzékenység, amely felfogja, megfejti és föl- erősiti a külvilág jelzéseit. Ezeket a belső világon áteresztve — megszületik a mű. Ha nem ren­delkeznének igen jó tér-, forma- és színérzékkel, valamint az el­mélyülés képességével, nem tud­nának alkotni. Gondolkodás- módjuk analizáló, a részletek mellett nem szabad elmenniük. Általában vizuális felfogótípu- súak, élményanyagaikat, ismere­teiket képekben tarolják. A mű­vészet kegyeltjeinek kemény éle­te bizonyítja, mennyire megkö­veteli ez a hivatás a feltétel nél­küli küzdelmet, erőfeszítést, a végsőkig vállalt kockázatot. Nem egyszer tapasztalható az­után, hogy érték és érdek külön­válik. Ha van a művésznek egy jól sikerült kiállítása, ahol kitűnt valamivel, növekvő áron fogy­nak a képei. Benne van a levegő­ben az attraktivitás igénye: vala­mivel fel kell tűnni. Legyen a kép méreteiben extravagáns, vagy az elviselhetetlenségig gusztusta­lan, vagy egyéb módón sokkoló. Mindezek mellett kevesen van­nak olyanok, akiknek a kezében stílus'egyéni nyelv, saját monda­nivaló által hitelesített forma­nyelv van. A személyiség szerke­zetének kutatásakor azt látjuk, hogy az egyénre az élmény- anyaggal való bánásmód is jel­lemző/ A romantikusnak neve­zett személyiség könynedén bá­nik szellemi-lelki élményanya­gával, felmerült ötleteit könnye­dén vetíti a világba, a rögtönös hatásra fekteti a hangsúlyt. Árny­oldala ennek a típusnak a felüle­tesség. A klasszikus ezzel szem­ben sokáig érlel, végletekig csi­szolja anyagát, nem a mának, ha­nem az örökkévalóságnak ter­mel. Árnyoldala az, hogy köny- nyen elszakad az élettol, hogy formákba megmerevedik. Nagy Ernőfestőművész (1. sz. minta): Az írásmű világos betű­vetése, határozottsága, a mérsé­kelt dőlési szög, az egyszerű és értelmes betűelemek, a termé­szetes és folyamatos kötés, a vo­nalvezetés tárgyiassága magán viseli az objektív, határozott em­ber képét. A lényegmegragadás, a fogalmi tisztaság, a gyakorlati életfelfogás mellett felismerhető az elvonatkoztatni tudás. Mun­kássága céltudatos, a feldolgozás módja elmélyülést mutat, önálló, biztos ítélőképességet. A „szere­pet” szóban merészen föllendülő „t” betű élénk fantáziát, jobbra nyitottsága vállalkozószellemet sejtet. Érdekességképpen szeret­nem melléhelyezni (értékelés nélkül) a 2. sz. mintát, aminek írója Rippl-Rónai. Herczeg István festőművész (3. sz. minta): Az írás arányossá­ga mindig a személyiség integ­ráltságát mutatja meg. A közép- oválok zártsága, elhurkolása (’’homloka” „o betűje, „szívé­ben” „b”-je) a befelé integrált személyiség elmélyülő készségé­nek jelentkezése. Intellektusát főképp arra használja, hogy él- ményanyaeait felértékelje es át­dolgozza. Írásában ún. pozitív passzív jegyeket találunk. így például a tartózkodást, a szelíd­séget, a megtartás vágyát, az ár­nyalati különbségek iránti érzé­ket. Ebben az írásban (a többi grafikai jellemzőt is figyelembe véve) a pontosan a betű fölé he­lyezett ekezetek pontos, megbíz­ható embert mutatnak. Katona Ágnes Egy Cusack-mondás „Ha nem akaijuk, hogy úgy nőjenek fel a gyerekek, hogy egy nagy űr van a szívük helyén...” Dymphna Ellen Cusack mon­dásának folytatását a vizsz. 1., valamint függ. 13. és 21. sz. sorok tartalmazzák. Vízszintes: 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: É, N, V, H, O) 13. Ráspoly- lyal megmunkálja 14. Tragikus sorsú amerikai filmszínésznő (Marilyn) 15. A legmélyebb női enekhang 16. Kiváló színművész (Attila) 18. Szintén ne 19. Len­gyelország gk-jele 20. Visszaég! 22. Világbajnok kajakozó (Jó­zsef) 24. Zenés-táncos műsor 25. Heves megyei település 278. A víz színén úszik 29. Aszlányi Károly 30. Vonzalmat érez irán­tam 32. Kísérlet, pszichikum 34. Női név 35. Vége — angolul 36. Olasz férfinév 38. Finnugor nép tagja 39. Arab fiúnév 40. Nem működik folyamatosan 4L Ma­gasabbra tartott 43. Katonai ve­zényszó 44. Igen — oroszul 46. A túloldalra hajít 48. Vízszolgálta­tó építmény 49. A MÁV ügyfele 50. Szabószerszám 52. Brigitte Bardot monogramja 53. Rövidí­tés idegen számok előtt 54. Fel­téve 56. Taszított 58. Hüvelyes növény 59. Az udvarra taszító 62. Ezen a szigeten született Na­póleon 64. Lágy fém Függőleges: 2. Jelfogó 3. Napszak — régie­sen 4. Azonos mássalhangzók 5. ...-Aviv (Izrael legnagyobb váro­sa) 6. A család őse 7. Itt ömlik a Tisza a Dunába 8. Mutatószó 9. A juh hímje 10. Villamosipari szakember 11. Líra egynemű hangzói 12. Titokban 13. Az idé­zetmásodik része(zárt betűk: A, O, H, U) 17. Magasabbra tartani 21. Az idézet harmadik, befejező része (zárt betű: B) 23. Főétke­zés 25. Méteráru 26. Női név 28. Tova 31. ...lit (szilikátféleség) 33. Fűtött szobát hidegebbé tesz 35. Tovább taszított 37. Usti... La­ben (város Csehszlovákiában) 39. ... Moro (meggyilkolt olasz politikus) 40. Kupagyőztesek Európa Kupája 42. Klasszikus kötőszó45.... del Cavallo (hegy­ség Olaszországban) 47. Tömb 51. Lágy fém 52. Hóhér 55. An­nál lentebbi helyre 57. Három — oroszul 58. Információegység számítógépeknél 60. Némán tűz! 61. Megfelelő minőségű (ford.) 63. A cink vegyjele *** A megfejtéseket június 11-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents