Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06-07 / 133. szám

HÍRLAP, 1992. június 6—7., szombat—vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE Segítség Ludasnak A Gyöngyös körzetében mű­ködő városkörnyéki bizottság legutóbbi ülésén — Szűcsiben — 3,5 millió forint kamatmentes hi­telt szavazott meg hat hónapra az igénylő településeknek. Ludas község — már épülő új óvodájá­hoz — 500 ezer forintot kapottá kivitelezés folytatására. A vendég: Utassy József A könyv ünnepe alkalmából író-olvasó találkozóra kerül sor június 8-án, hétfőn Gyöngyö­sön. A Vachott Sándor Városi Könyvtár rendezvényén 18 órá­tól a megyénkből elszármazott költő, Utassy József beszél majd pályájáról, munkájáról, törekvé­seiről a a megjelent irodalomba­rátoknak. Megújul az adácsi toronyóra A helyi önkormányzat felújít­tatja az adácsi templom torony­óráját. A már tartó és rövidesen befejeződő munkára a község vezető testületé 125 ezer forintot szavazott meg. Jobb körülmények az időseknek A gyöngyösi Jószerencsét ut­cából a Lokodi úti volt bölcsőde épületébe kerül a III. sz. Idősek Klubja. A városi önkormányzat költségvetésének tartalékkereté­ből mintegy 2,4 millió forintot biztosít a szükséges átalakítás­hoz, berendezéshez. Új helyén az intézmény közel 200 négyzet- méteres területhez, a korábbinál jobb körülményekhez jut. A mátrafüredi erdészképzéshez Jóllehet, 42,5 millió forintos­nál is nagyobb a mátrafüredi Va­das Jenő Erdészeti Középiskola idei költségvetése — s az intéz­mény például önköltséges tanfo­lyamok szervezésével, facseme­ték értékesítésével, eszközeinek kölcsönzésével, szabad szállás­helyeinek kiadásával növeli be­vételeit —, pénzéből a kelleténél kevesebbre futja. Ezért a városi önkormányzat — képviselőinek legutóbbi határozata alapján — további kétmillió forinttal támo­gatja ebben az esztendőben az intézetet. Képzőművészeti szabadiskola A Gyöngyösi Képzőművész Műhely nyári intenzív szabadis­kolát szervez. A tandíjas kurzu­son június 15-e és 19-e között a résztvevők az akt rajzolásában és festésében mélyülhetnek el. Gyöngyösi szabálysértések A korábbi évihez képest ta­valy a gyöngyösi városházán ke­vesebb feljelentéssel és feljelen­tett személlyel foglalkoztak — de valamivel több állampolgár, ösz- szesen 108 lakos ellen hoztak bírságolási határozatot. Az együttesen kirótt 194 ezer forin­tos összegen többnyire — az ese­tek csaknem felét jelentő — tu­lajdon elleni vétségek miatt osz­toztak az elkövetők. Tizenegy gyöngyösit a tankötelezettség megszegése, tízet építésügyi sza­bálytalanság miatt kellett anya­gilag elmarasztalni, s a kisipar el­leni jogos kifogások száma is meglehetősen magas. A döntések ellen négyen fel­lebbeztek, s közülük háromnál — másodfokon — meg is válto­zott az ítélet. A bírságot — ön­ként vagy letiltással — döntően megfizették, de nyolc olyan is akadt, aki inkább az elzárást vá­lasztotta, mintsem, hogy pénzzel vezekeljen. Börtönben azonban végül is csak egyetlen ember tör­lesztette vétkét. S hogy mit hoz az idei év? Nos, ezt jelenleg inkább még csak ta­lálgatni lehet. Az újabb tapaszta­latok is meglehetősen vegyesek, s a derűre kevésbé adnak okot. Decemberig többet tudha­tunk. (-i) Kellemes klub Kisnánán Találkozások a zene szárnyain A gyöngyösi II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola évek óta kapcsolatban áll a németországi Algermissen hasonló típusú in­tézményével. A barátság annak idején a két iskola kórusainak ta­lálkozásával kezdődött, amikor a gyöngyösi gyerekek tették tiszte­letüket Németországban 1989 júniusában. A viszontlátás pillanata há- •rom évvel később, idén április 30-án történt meg újra. Az alger- misseni kórus és kísérőik vendé­geskedéséről két rákóczis diák, Gubancsik Gréta és Horváth Zsófia számol be levelében. Eb­ből idézünk néhány sort: „Felzendült a dal: „Újra itt van, újra itt van...” — és mindenki rohant a vendégek élé. Az ének­kar tagjai azóta kicserélődtek, leg­alábbis Gyöngyösön, de maradt valaki, aki összetartotta a csapa­tot, Nagy György énektanár. Vendégeinket stílusosan Rá- kóczi-túrós és a híres mátrai bor fogadta... Az elkövetkező na­pokban barátaink sok érdekes­séggel ismerkedhettek meg, töb­bek közt Esztergommal, Viseg- ráddal, Szentendrével. Gyön­gyös legszebb templomában együtt koncerteztünk a diákmi­sén. Ezt követte egy térzene a Máltai Szeretetszolgálat javára, végül az algermisseni tűzoltók szerenádot adtak a gyöngyösi tűzoltóknak. A találkozó csúcs­pontja május 3-án, vasárnap kö­vetkezett el, a két énekkar a né­met, majd a magyar Himnusz el­hangzása után Habsburg Ottó tiszteletére előadta a Kecskeméti toborzó című dalt... Gyöngyös és Algermissen polgármesterei, va­lamint Németország budapesti nagykövete mondott köszöntőt, ami után elkezdődött a bankett, a búcsúest.” Ki tud többet fizikából? Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Berze Nagy János Gimnázium és a Mátra Művelődési Központ immáron ti­zenegyedik alkalom­mal rendezi meg Gyöngyösön a kö­zépiskola első osztá­lyosainak országos tehetségkutató ver­senyének döntőjét fi­zikából. Az ese­ménysorozat tegnap este 7 órakor vette kezdetét egy megnyi­tóval, amely után is­merkedési estet, illet­ve táncházat rendez­tek a Mátra Művelő­dési Központban. Ma reggel fél 9-kor kezdődik az írásbeli forduló, majd dél­után kirándulni in­dulnak a fiatalok a Mátrába, kora este pedig egy Pa-dö-dö koncerten vesznek részt. Vasárnap kü­lönféle gyakorlati feladatokat teljesíte­nek a versenyzők. A rendezvénysorozat utolsó napján, azaz június 8-án, hétfőn reggel 8 órakor tudo­mányos előadás kez­dődik, amelynek cí­me: Kísérletek a fizi­ka köréből. Ennek helyszíne a művelő­dési központ kama­raterme lesz. Még ezen a napon sor ke­rül — körülbelül dél­előtt fél 11-kor — a XI. Mikola Sándor országos' középisko­lai tehetségkutató verseny eredményei­nek kihirdetésére. Korszerűbb lett, megszépült a kisnánai község­háza, tavaly óta nemcsak az itt dolgozóknak, ha­nem az ügyes-bajos dolgaikat intéző falubelieknek is jobban esik bejárni a polgármesteri hivatalba: Az önkormányzat természetesen nem ezt tartotta a legfontosabbnak, sok egyébbel is törődött, amióta a település új gazdája. Támogatta a helység jobb el­látására irányuló kezdeményezéseket, törekvéseket, ingatlanvásárlással maga is a kereskedelmi hálózat fejlesztéséhez kezdett. Mint Búzás Istvánná jegyzőtől megtudtuk: tíz üzlet is elférhet az elképzelt bevásárló udvaron, sőt, kiegészítésül, egy kisebb fajta piaccsarnok kaphat helyet, hogy a szintén megálmoidott nyitott standról már ne szóljunk. Kész a terv a közművesítésre, s több jelentkező is van a pavilonokra. Rendben van az óvoda, az öregek napközi ottho­na. Nemrégiben javították, festették az általános is­kola nyílászáróit, a nyári vakáció idején pedig a ha­gyományos évi nagykarbantartásra is sort kerítenek három saját iparosukkal. S az intézmények tisztes­séges fenntartása mellett a közterülettel is törőd­nek. Közhasznú munkát szerveztek a vízlefolyók tisztításához, a parkgondozáshoz. Az önkormány­zat 100 ezer forinttal segítette a templomtorony fel­újítását, a Béke utcát további lámpaoszlop felállítá­sával teszi világosabbá az éjszakai órákra. Újdonság a községi klub kialakítása. A koráb­ban is különféle rendezvényeket szolgáló „nagyte­rem” az elképzelésekkel lényegesen megváltozott, az eddiginél alkalmasabbá vált az igények kiszolgá­lására. Bővült az előtere, vizes blokk épült kiegészí­tésül, parkettát, festést kapott a helyiség, s új székek tették barátságosabbá, kellemesebbé. A sokfajta összejövetel mellett ilyenformán a házasságkötési ünnepségeknek is megfelel. Ritka fejlesztés Detken Májusi ülésén ritka fejlesztési programothagyott jóvá Detk köz­ség önkormányzatának képvise- lő-testülete. Jellemző a lehetősé­gekre, hogy amíg tavaly mindösz- sze 1,7 miÚió forintot költhettek ilyen célokra, az idén már közel 7 millió jut a továbblépésre. Ahogyan Pelle Sándor polgár- mester mondta: minden utat rendbe tesznek ebben az évben, sőt, a temetőhöz újat is épitének. A remélhető társadalmi munkát is megragadva, nem marad utca járda nélkül, s egy régi gond el­oszlatására a műemlék híd mel­lett gyalogos átkelő készül a Be- ne-patakon. Sortatarozással csi­nosítják az általános iskolát, a könyvtárat, a művelődési köz­pontot és a régi községházát, ahol majd az új rendőrállomás is helyet kap. Néhány hete — a községi bú­csú alkalmával — Kovács Endre püspök szentelte fel a Dunántúl­ról két esztendeje vett múlt szá­zadi orgonát, amihez az önkor­mányzat 150 ezer forintot adott. A nyárra, Szent István király ün­nepére elkészülnek a kivitelezők az értékes Szentháromság szo­bor restaurálásával Budapesten, illetve Gyöngyösön, miután a község mellett a Mátraalji Szén­bányák is áldozott a felújításra. Vele egyidejűleg pedig majd új emléktáblát is avathatnak a templom előtti Hősök kertjében. (gy) Lengyel László a Manager Klubban A gyöngyösi Manager Klub június 8-án, hétfőn tart­ja legközelebbi összejövetelét a mátrafüredi Avar Szálló ét­termében. Ez alkalommal 17 órától Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. igazgatója tart előadást A környező or­szágok gazdasági egymásra hatása címmel. Az érdeklő­dők az előadóval konzultáci­ón is találkozhatnak. A klubfoglalkozás során telekommunikációs bemuta­tó idesz, amelyen a Westel rá­diótelefon-rendszerrel, a ter­vezett helyi személyhívóval ismerkedhetnek a résztvevők. A. Gyöngyösi Műhelyről Gyöngyösi Műhely a címe annak a csinos ismertető füzetnek, külalakjában katalógus­nak, amelyet az azonos nevű alkotóközösség a napokban megjelentetett. Hézagpótló, mert már évtizedekkel korábban is igényel­ték a helyi alkotók a munkájukat ismertető kiadványt, ám a nyomdakész anyag sohasem látott napvilágot. Ügyanis 1964 őszén a város és a megye tanácsi vezetői „feleslegesnek” tartották a „csak amatőrökről” való híradást. Bemutatkozó is ez a füzet, mert méltán hozza elénk a helyi művészeti élet jeles sze­mélyeit. A műhely baráti köre egyik tagjá­nak, dr. Bállá Józsefnek előszavából kivilág­lik, nem elég az elhatározás, az elhivatottság, a folytonos önképzés a művészeti tevékeny­séghez: „Az érdeklődésen felül létezik bizo­nyos többlet, ami arra ösztönöz, hogy ve­gyünk kézbe valamit, azt alakítsuk, hozzunk létre olyat, ami eddig nem volt. Ami nem anyagi célt szolgál, hanem létrehozása örö­möt jelent, megbékéléssel jár, mert jólesik nézni, mert gyönyörködni lehet benne, és ta­lán másoknak is jelent valamit.” Ezért is je­lentkeztek katalógussal fennállásuk ötödik évfordulóján a kör tagjai. Az előszó megszív­lelendő gondolata pedig időtlen érvényű: „A képzőművészeti kiállítások hatása túlér a rendező közösség határain, ily módon jelen­tős szerepet játszik egy-egy város külső képé­nek és jó hírnevének kialakításában.” A füzet szerkesztője, Delast Elena, a Gyöngyösi Műhely művészeti vezetője a Visz- szatekintés című bevezetőben azt a több évti­zedes utat vázolja, amely megannyi erőfeszí­téssel és változatban eddig elvezetett. Gon­dosan sorakoztatja elő a korábbi kultúrház, szakszervezeti székház, a Pince Műhely, Bar- kács- és Fafaragószakkör, Képzőművészeti Szakkör, Kerámia Műhely, Dekorációs Mű­hely és a Gyöngyösi Képzőművészeti Stúdió törekvéseit. Történeti áttekintéséhez fűzhet­jük a már 1946-ban csoportot szervező Ko­lozsvári Moldován István, majd 1947-ben — a Magyar Helikon Társaság képviseletében — Kemény Zsigmond (akit Gyöngyös „örök­be fogadott”) és 1948-ban Juhász Antal fes­tőművészt — Gyöngyös szülötteit. Akkor azonban folyamatos működésüket részint a mecénások hiánya, részint a bekövetkező, a közművelődési életet visszafogó „proletkul- tos” légkör tétlenségre, gyöngyösi tevékenye ségük abbahagyására ítélte. Delast Elena hozzáértően mutatja be a műhely huszon­nyolc tagját arcképpel (szól az öt elhunytról is) és egy-egy alkotásuk fényképével. Sokszí­nű ez a paletta, van közöttük festő, szobrász, fafaragó, fényképész, tanár és grafikus. A legfiatalabb 22, a legidősebb 72 éves. A negyvenoldalas kiadvány megjelenését a gyöngyösi képviselő-testület segítette. Ki­adója a Gyöngyösi Műhely és Mátra Művelő­dési Központ. Dr. Misóczki Lajos „A kritikák segítik a munkát” (Folytatás az 1. oldalról) — Pártpolitikai okot nem le­het találni a sikertelenségben? — Nem lehet döntő súlya, mert a legtöbb pályázó kilenc szavazatot kapott. Ez is jelzi, hogy nemcsak pártpolitikai szempontok motiválhatták a tes­tület tagjainak a véleményét. — Hogy van megelégedve a város idei költségvetésével a pol­gármester úr? — Olyan még nem fordult elő, hogy bárki azt mondta vol­na : ez túl sok, és visszaadom. Azt hiszem, célkitűzéseinket ebből az összegből meg lehet valósíta­ni. Intézményeink működtethe­tők tovább. Amitől joggal tar­tunk : a szociális feszültség enyhí­tésére nem alkalmas. Hiába dup­láztuk meg a szociális segélyekre szánt összeget, ez még mindig nem elég. — Hallani olyan véleményt a városban, hogy nem eléggé megfontoltan választják ki azok körét, akiket szociális segélyben részesítenek. — Ha valaki jobbat tudna ajánlani, örömmel venném. A hatósági szabályok pontosan megfogalmazzák, hogy milyen feladataink vannak a segélyek megállapításában. De keressük a módját, hogy hatékonyabb szo­ciálpolitikát tudjunk folytatni. Vannak még tartalékaink. Az el­osztás módja valóban hagy még sok kívánnivalót maga után. — Arról beszélnek, hogy vannak olyan személyek, akik nyugati márkájú autót vettek, és ugyanakkor szociális segélyben részesülnek. Tud erről? — Én annak örülnék, ha nem általános megfogalmazáso­kat, hanem konkrét példákat hallanék. Pletykák vannak gar­madával... — Lehet azt várni az embe­rektől, hogy árulkodjanak? — Én azt hiszem, az önkor­mányzat, a helyi hatóság munká­ját segíteni minden állampolgár­nak a kötelessége, de érdeke is. A környezettanulmány nem tud minden részletet feltárni, mert csak azt állapíthatja meg, ami az adott pillanatra jellemző. A gyám­ügyi eseteknél viszonylag köny- nyebb a dolgunk, mert ebben az iskola a segítségünkre van. — A városban megfogal­mazzák, hogy a polgármester úr kissé jobban húz az egyházhoz, mint kellene. Mit szól ehhez? — Egy kicsit pontosabb megfogalmazásban ezt a kérdést örömmel venném. — Mondhatok példát? Ilyen a nagytemplom rekonstrukciójá­ban való részvétel. Vagy a 3-as számú iskola felajánlása a 4-es számú iskola helyébe... — A templom rekonstrukci­óját az egyház finanszírozza. Mi annyiban kapcsolódunk hozzá, hogy a templom műemléki kör­nyezetét igyekszünk kialakítani, hogy az összkép teljes legyen. Ugyanis a városnak óriási adós­sága van a műemléki feltárások­ban. Mi elindultunk most egy olyan úton, aminek segítségével szeretnénk felkészülni a ’96-os világkiállításra. Nemrég jelentős esemény helye volt a városunk: itt ülésezett a műemléki bizott­ság, az egyház és a Vatikán illeté­keseinek a jelenlétében. Igaz, ez a tanácskozás sajtónyilvánosságot nem kapott. Ami az iskolaügyet illeti: az oktatási bizottság elnö­ke tett javaslatot arra, hogy a tör­vény szerint gyorsítsuk fel a tár­gyalásokat. Az új tanévre való felkészülés is ezt indokolja. Egy ellenzéki képviselő javasolta, hogy a volt egyházi iskola cseréje fejében egy centrumban lévő is­kolát kínáljunk fel. Az ennek kö­vetkeztében . megindult puhato- lódzó tárgyalást egyesek pártpo­litikai célokból kihasználták. Úgy állították be, mintha az egy­ház egy olyan iskolát kért volna, amihez semmi köze nincs. — A polgármester úr ezeken a tárgyalásokon az egyház képvi­selőivel együtt vett részt. Mintha ezzel is kifejezte volna elkötele­zettségét az egyház mellett. így volt? — Én a beosztásomnál fog­va nyilván az önkormányzatot képviselem. De a két oldal nem zárja ki egymást, mert az érdekek egybe is eshetnek. — Maradt még egy kérdésem a sajtóval kapcsolatban. Többen úgy vélik, hogy a polgármester úr nem veszi szívesen a helyi újsá­gokban megjelent kritikákat. Mi a válasz erre? — A kritikák segítik a mun­kát. Nekem bizonyos stílussal, megfogalmazásokkal van gon­dom. Szívesen adok információt mindenkinek mindaddig, amíg azt tapasztalom, hogy a valóság­hoz való hűségük nem kérdője­lezhető meg. Miután a hivatal­nak van egy sajtóreferense, van lehetőségem arra, hogy bizonyos esetekben az ő közreműködését kérjem. Az is tény, hogy a testü­leti üléseink nyilvánosak, de a sajtó munkatársai általában ak­kor vesznek részt ezeken, ha va­lami botrányszag érződik a leve­gőben. Hadd térjék vissza még egy pillanatra a templomre­konstrukcióra. Sokan kérdez­ték: miért éppen most, ebben a nehéz gazdasági helyzetben vé­geztük el az épület környezeté­nek a rendbetételét. Látni kell, hogy ilyen módon sok ember munkához jutott, ami fontos kö­rülmény'. Azzal, hogy lekötjük a termelésben a szabad kapacitást, serkentjük a gazdaságot. Ezt is mérlegelni kell. G. Molnár Ferenc Jelleg­zetes falu­kép — Gyön­gyös- patáról *** (Fotó: Gyóni Gvulni

Next

/
Thumbnails
Contents