Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06-07 / 133. szám

2 HÍRLAP, 1992. június 6—7., szombat—vasárnap Kétszáz forintnál kevesebb nem lehet A júliusi nyugdíj emelésről (Folytatás az 1. oldalról) A III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjas ellátása az is­mertetett táblázat szerint emel­kedik. A I-n. rokkantsági cso­portba tartozó rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdija azon­ban 13 százalékkal emelkedik, kivéve, ha a szolgálati időre és a nyugdíjazás időpontjára tekin­tettel a 18 százalékos emelésre jogosult. A tájékoztató szerint az eme­lés összegének meghatározásá­nál azt a szolgálati időt kell ala­pul venni, amelyet a nyugdíj megállapításánál, az ellátás eset­leges módosításánál — ide értve a politikai rehabilitáció alapján elismert szolgálati időt is — fi­gyelembe vettek. Az 1992. júüus havi, még ezen emelés nélküli nyugdijat kell az előbbiek szerint meghatározott mértékkel növelni. Ez a nyugdíj- összeg azonban a házastársi pót­lék, a házastárs utáni jövedelem- pótlék, a családi pótlék, a nem társadalombiztosítási ellátás (pl. cukorbeteg részére járó támoga­tás, lakbérpótlék, kártérítés) ösz- szegét, a politikai rehabilitáció keretében járó nyugdíjemelést és a tudományos fokozat alapján járó kiegészítést nem tartalmaz­hatja. Az emelés összege havi 200 forintnál kevesebb nem lehet. A hozzátartozói nyugellátáso­kat a korrekciós intézkedések nem érintik. Ha azonban az öz­vegy részére 1989. január 1-je előtt öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdijat állapítottak meg, és ezt az ellá­tást özvegyi nyugdijával kiegé­szítve, havi 8610 forintban kap­ja, az együtt folyósított nyugdijat kell havi 300 forinttal emelni. Az együtt folyósított és havi 300 fo­rinttal kiegészített nyugdíj he­lyett azonban ezen intézkedés alapján emelt saját jogú nyugdí­jat folyósítják, ha annak összege kedvezőbb. Az özvegynek ezt külön kérnie nem kell, mert a fo­lyósító szervek az emelés végre­hajtása során tisztázzák, hogy az együtt folyósított vagy önmagá­ban a saját jogú nyugdíj kedve­zőbb-e. A magasabb összegű ellátás az érintett nyugdíjasoknak 1992. január 1. napjától jár, tehát a ja­nuár és június hónapra járó kü- lönbözetet (az emelés összegét) a folyósító szervek júliusban külön kiutalják, az emelt összegű ellá­tást pedig júliustól folyósítják — tájékoztat az OTF közleménye. (MTI) Szimpatikus a texasi milliárdos Bonyolult lehetőségek az amerikai választási rendszerben Azáltal, hogy az amerikai előválasztásokon rendkívül jól szere­pelt a két hagyományos nagy párt pályázóján kívül még egy texasi milliárdos is, az elnökválasztás hosszú évek óta megszokott rendje némileg felborulni látszik. A hét elején lezárult előválasztások kü­lönböző fordulói során készített felmérések szerint az egyes pártok­hoz tartozó választók nagy része nem saját pártja jelöltjére, hanem az indulását hivatalosan még be sem jeíentett Ross Perot-ra adná szavazatát. Mi több, számos államban, köztük a legnépesebb Kali­forniában, ha ma tartanák az elnökválasztást, a választott tisztséget még soha nem viselt Perot kerülne ki győztesként. Augusztus végétől kezdődnek Senki sem marad le a föld­árverésekről (Folytatás az 1. oldalról) A-mellékelt kérdőíveket a ta­pasztalatok alapján igyekeztünk egyszerűsíteni. Eszerint az első árverést akkor lehet megtartani, ha az adott szövetkezet termő­földjeire bejelentett kárpótlási igények aranykorona-értékre vetített 30 százalékát a hivatal már jogerősen elbírálta. Új sza­bály, hogy ebben az esetben a ki­jelölt termőföldeknek is csak a 30 százalékát lehet árverésre bo­csátani. A másik 70 százalék tü­relemmel kivárhatja az értesítést, mert a földek 70 százaléka addig „zár alatt” marad. — Nem fordulhat elő, hogy mondjuk valahol az összes szán­tóföld kalapács alá kerül már az első fordulóban, és a később je­lentkezőknek már csak rét, gyü­mölcsös marad? — Erről is intézkedik a kor­mányrendelet: a 30 százalékos művelési ágak szerint, azonos arányban kell kijelölni. — Eszerint várhatóan elhú­zódnak az árverések. Mikor ke­rülhet sor a második lépcsőre? — Az időpontot akkor tűzhe­tik ki, ha az igénylések 70 száza­lékát már elbírálta a hivatal. Erre is igaz: ha csak a kérelmek 70 százalékát bírálták el, akkor a földterület — művelési ágak sze­rint arányosan kijelölt — 70 szá­zalékát lehet árverésre bocsáta­ni. — Mi lesz a maradék 30 szá­zalék sorsa? — Ez amolyan tartalék, bizto­síték arra, hogy az eljárás legvé­gén sorra kerülők se maradjanak le a földhözjutás lehetőségéről. Lesz még egy földalap, amelyet kizárólag állami földekből külö­nítenek el legkésőbb jövő év feb- ruárjának végéig. Ennek árvere­zésére csak akkor kerülhet sor, ha a második vagyoni kárpótlási törvény alapján beadott kérel­meknek legalább a felét a hivata­lok már jogerősen elbírálták. Nem szeretnénk tehát senkit sem kirekeszteni a földvásárlás lehe­tőségéből, nem kívánunk senkit sem hátrányos helyzetbe hozni a törvényhozás elhúzódása miatt. (somfai) Ferenczy-Europress Kullancs okozta Az egri tisztiorvosi szolgálat gyanúja beigazolódott a bélapát­falvi tejfertőzés ügyében: az Or­szágos Közegészségügyi Intézet­től tegnap kapott vírusdiagnosz­tikai laboratóriumi vizsgálat megerősítette, hogy a betegek fertőzött kullancs által okozott sávos agyhártyagyulladásos megbetegedésben szenvednek. Jelenleg kórházi kezelés, illetve megfigyelés alatt állnak. (MTI) Perot indulása egyre valószí­nűbb, hiszen szerdán jelentette be: kampánycsapatához csatla­kozott az ország legjobb politikai stratégái közé tartozó, demokra­ta párti Hamilton Jordan és a Re­publikánus Párthoz tartozó Ed Rollins. Jordan egykor Jimmy Cartert segítette az elnöki szék­be, míg Rollins Ronald Reagan 1984-es földcsuszamlásszerű győzelmének volt egyik kovácsa. A három résztvevős elnökvá­lasztási küzdelem — egyelőre természetesen elméletben — kü­lönböző, eddig nem tapasztalt eredményeket hozhat. Az egész folyamat november 3-án kezdődik, amikor az ameri­kai állampolgárok mind az ötven államban és a fővárosban (a District of Columbia külön kör­zetnek számít) szavaznak az úgy­nevezett elektori kollégiumra. Ennek 538 tagja van. Egy indu­lónak az elektori szavazatok többségét, minimum 270-et kell megszereznie ahhoz, hogy elnök lehessen. Minden szövetségi ál­lamnak annyi elektora van, ahány képviselővel és szenátor­ral együttesen rendelkezik. (Minden államnak két szenáto­ra, és a népességtől függő számú képviselője van. A District of Columbiának 3 képviselője van a kongresszusban.) Általában egy jelölt egy állam összes elek­tori szavazatát megkapja, ha a szavazók többsége rá voksol. Ugyanakkor matematikailag lehetséges az is, hogy egy három résztvevős versenyben az egyik jelölt a szavazatok 34 százaléká­val nyerhet, amennyiben olyan államokban végez az első helyen, amelyek sok elektorral rendel­keznek, azaz könnyen összejön a 270 elektori szavazat. Matematikailag az sem kizárt, hogy valaki úgy lehet győztes, hogy néhány államban „nagyon” veszít, és az állampolgári szava­zatok aránya még az egyharma- dot sem éri el. Amennyiben azonban egyik induló sem szerzi meg a 270 elektori szavazatot, akkor ajelöl­tek egyezséget köthetnek egy­más között is. Az alkotmány szerint az elek­torok december 14-én adják le szavazataikat, amelyeket január hatodikán, három nappal azután számolnak össze, hogy az új kongresszus megkezdte munká­ját. (Az elektorok, bár szabadon dönthetnek arról, hogy kire ad­ják voksukat, általában azt tá­mogatják, aki államukban a többséget megszerezte.) Ha itt sincs nyertes, akkor a képviselőháznak kell döntenie a három jelölt között. Ebben az esetben mind az ötven államnak csak egy szavazata van, azaz a legnépesebb Kalifornia ugyan­olyan súllyal szerepel, mint a leg­kisebb Vermont. Az alkotmány 12. kiegészítése írja elő, hogy az ötvenből 26 szavazatot kell meg­kapni ahhoz, hogy az egyik jelölt elnök lehessen. Ezt a többséget néha azonban nagyon nehéz elérni. 1801-ben a képviselőház például 36-szor szavazott, mire Thomas Jeffer­son letehette a hivatali esküt. 1876-ban viszont egy kongresz- szusi bizottságnak kellett meg­hoznia a döntést, mivel a teljes testület erre nem volt képes. A többség megítélése most sem egyértelmű. A képviselő­házban a demokratáknak jelen­leg 268-166 arányú többsége van a republikánusokkal szem­ben, ugyanakkor sok demokrata visszavonul, és különböző pénz­ügyi botrányok az alapokig ráz­ták meg a képviselőházat. így na­gyon nehéz megjósolni az új kép­viselőház összetételét. Amennyiben a képviselőház nem tudna dönteni, akkor a sze­nátoroknak kellene a jelöltek kö­zül egy alelnököt választani, aki ügyvivő elnökként tevékenyked­ne az új elnök megválasztásáig. Ha ez sem sikerülne, akkor a képviselőház elnökét kérnék fel az ügyvivői poszt betöltésére. Ám ehhez le kellene mondania a házelnöki tisztségről, ez azonban nem valószínű. A következő a sorban a szenátus „pro tempore” elnöke, ám a helyzet vele hason­ló a házelnökéhez. A következő a sorban a külügyminiszter len­ne, mivel a kabinet tagjai mind­addig hivatalban maradnak, amíg le nem mondanak, vagy újat nem neveznek ki helyettük. Tehát elméletben akár James Baker is lehet ideiglenes elnök. S a sor folytatható... (MTI) \ Vállalkozások, vállalatok, önkormányzatok, intézmények alkalmazásába ajánljuk végzett hallgatóinkat: 21 fő vállalkozások ügyintézője Hatvanban, 20 fő' vállalkozások ügyintézője Egerben intenzív tanfolyamon sajátították el a korszerű', moduláris tananyagra épülő számviteli, pénzügyi, számítástechnikai ismereteket. Ügyintézői vagy kisebb vállalkozások irodavezetői teendőit szakértelemmel tudják ellátni. A végzettekről további információkat a Heves Megyei Munkaügyi Központ Hatvani Kirendeltségén és az ÉRÁK Heves Megyei Irodájánál adunk. Az Erlau biztonsági üvege: garancia! Pórul járt betörő oldalgott el hosszú orral az egri Panoger Üz­letházból, ugyanis az Erlau Kereskedelmi Kft. által forgalma­zott biztonsági üvegbe ütközött. Hatszori kemény kísérletre sem tudott benyúlni a kirakatba, pedig igencsak megfeszítette erejét. Az Erlau biztonsági üvege garancia a biztonságra! Eladták a pártüdülőt A Miniszterelnöki Hivatal 405 millió forintért a Golden- gate Kft.-nek adta el a balatonföld- vári volt MSZMP-üdülőt. Az er­ről szóló szerződést pénteken ír­ták alá. Az üzlet nyélbe ütése azért is jelentős, mert az infor­mációk szerint két éve ez az első eladott nagy értékű balatoni in­gatlan. A gazdaságosan csak az év egy részében üzemeltethető objektu­mot már több tenderen is meg­próbálták értékesíteni. Először 630 millió forintért hirdették meg, ám nem sikerült üzletet kötni. Egy újabb pályázaton már 480 millió forintért is odaadták volna, ám ez az ár is soknak bizo­nyult. A kormányhivatal most olyan szerződést kötött, amely 1992. december 31-ig visszavá­sárlásijogot biztosít számára, így mód nyílik arra, hogy az esetleg később jelentkező, kedvezőbb árat kínáló vevő szerezze meg a tulajdont. A megegyezés az üdü­lő jelenlegi alkalmazottainak át­vételét, további foglalkoztatását is garantálja. Szilvásy György, a Miniszter- elnöki Hivatal helyettes államtit­kára az MTI érdeklődésére in­formációt adott a többi volt MSZMP-üdülő hasznosításáról is. Eszerint a dobogókői és a ba- latonaligai nyaralóhelyek eladá­sáról előrehaladott tárgyalások folynak, a tihanyi üdülő pedig egyelőre zárolt vagyon, a Kincs­tári Vagyonkezelő Szervezet ke­zelésében áll.

Next

/
Thumbnails
Contents