Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
HÍRLAP, 1992. június 1., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Természetjáró novaji kisiskolások Záróvizsga — óvisoknak Június 3-án délután negyed 4-től tartja záróvizsgáját a füzesabonyi művelődési központban az óvodások művészitorna-tan- folyama. A gyerekek két művészi és egy dzsesszbalett-műsort mutatnak be a jelenlévőknek. Szihalmi telkek Testületi döntés született Szi- halmon az építési telkek kialakításáról és értékesítéséről. Ennek megfelelően a Bocskay utcában tizennégy 800-1000 négyzetméteres területet alakítottak ki, ezekért százezer forintot kérnek, részletfizetési kedvezményt is adva. A 3-as főút mellett vállalkozók részére négy nagyobb területet jelöltek ki, míg Zsóri-für- dőn ugyancsak 14 üdülőtelket kínálnak tavalyi áron, azaz 600 forintért négyzetméterenként. Poroszlói Újság Újabb számmal jelentkezett a poroszlóiak újságja, amelyben bemutatkoznak az újlőrincfalva- iak is. Az aktuális hírek mellett folytatják a helytörténeti emlékek közlését, bemutatják a falu kovácsát, illetve Szabó Vinceön- kormányzati képviselőt. Közlik továbbá a második világháborúban meghalt helybeliek névsorát, de cikkeznek a Tisza-tóról szóló kormány-előterjesztésről. Autóbusz-kirándulás Csütörtökön egész napos kirándulást szervez a Mátrába és környékére a kerecsendi idősek klubja, a község nyugdíjasainak részvételével. A mintegy 30 kiránduló Kékestető, Párád és Bükkszék nevezetességeivel ismerkedik majd. Bélyegkiállítás Nagytályán Június 4-6. között ifjúsági bélyegkiállítást rendeznek Nagytályán, a községi klubkönyvtárban. A hagyományos eseményen hat tályai ifjú gyűjtő 12 tablón mutatja be szerzeményeit. A Zöldszívküldi című természetvédő lapban olvasta a pályázati felhívást Daragó Istvánnébi- ológia szakos, napközis novaji nevelő. Esze és szíve diktálta parancsra összeverbuválta az apróságokat, az alsó tagozatosakat, és benevezett velük az országos pályázatra, amelynek Foton volt a III. országos találkozója. Siker született: az apró gyermekszívekbe a természet védelmét és olthatatlan szeretetét beleplántáló Tériké néni — valamint Gerencsér Zoltánné nevelőszülő — hűsz-huszonöt önként jelentkezővel harmadik díjat nyert. Pályamunkájuk három, szívhez- és testhezálló munkát tartalmazott: téli madárvédelem, a ritka gyurgyalag madarak fészkelőhelyeinek felkutatása, valamint a novaji patak medrének takarítása, rendben tartása. — Egy szikra volt csupán, amely lángra lobbant... A kirándulásainkat szombatonként tartjuk, és mostanra ott tartunk, hogy szívesen jönnek velünk szülők, pártfogók természetjáró utazásainkra. Daragóné minden levelet, ajándékcsomagot, meghívást megmutat, a fényképeket is, amelyek az Eged-hegy, a Tisza- partiés más kirándulásokról, valamint a munkákról készültek. A Szép, csinos, ízléses a környék ritkasága, az ostorosi bazár. Tavaly épült bérelt telken, saját erőből, nagy reményekkel, azzal a szándékkal, hogy falun is hozzájuthassanak az emberek a hírlapokhoz, a könyvekhez, ajándék- tárgyakhoz. A tulajdonos Jan- kovics Józsefné, akinek a neve nem ismeretlen a hírlapos szakmában, lévén, hogy Egerben ez a főfoglalkozása. Itt, Ostoroson 7-11-ig és délután 2-6-ig tart nyitva. — Melyek az első hónapok tapasztalatai? — A város közelsége egyaránt előny és hátrány. Ennek ellenére minden olyan hírlap, folyóirat megvásárolható nálam, amit a megyeszékhelyen a postai elárusítóknál forgalomba hoznak. Elmondhatom, hogy már akadnak törzsvásárlóim is, akik rendszekis természetbarátok sikereire felfigyelt a helyi önkormányzat, a társadalmi szervek vezetése, s ha szerényen is, de az autóbuszköltségeikhez hozzájárulnak. — A nyáron természetvédő szaktáborba Szentendre szigetére visznek két kiscsoportot... Ma már mindenki tud Nova- jon az apróságok munkájáról, a maguk ültette kis fenyőfákról is— Minden gyereknek saját fája van... Látni kellene, amint gondozzák, babusgatják a kis csemetéket, többen meg is simogatják a parányi zöld hajtásokat, mert ugye, a szeretetnek növesztenie kell a növényeket, arról nem is szólva, hogy neveket is adnak a „gondozottaknak...” Valamilyen kimondhatatlan belső kényszer, erő a motorja a megyénkben még alig ismert, szervezett kezdeményezésnek. A gondolat pedig lenyűgöző: a legkisebbekbe belenevelni, megszerettetni a természetet, óvni, védeni a körülöttünk lévő éltető világot. És ha már ott vannak a gyerekek a természetjáró autóbuszon, nem hiányozhatnak a szülők sem mellőlük... Amilyen nagy a lelkesedésük, olyan kevés a pénzük, ám a Zöldszívküldi nagy erő: ők a világot akarják megmenteni... — bogácsi — résén nálam veszik meg kedvenc lapjukat. — És melyek a kedvencek, a kelendőbbek? — A Heves Megyei Hírlap után a Sport, a Népszabadság és a Szabad Föld. Az autóbuszhoz sietnek, jön- nek-mennek az emberek. Bak Mariann beugrik egy „Tele- hold”-ért. Bótáné Nyilas Anita Egerben, az ékszerüzletben dolgozik, ő is a hazai kereskedelmet pártolja, a falujában vásárol valamit. A polcokon könyvek sorakoznak: bizony, mostanság gyéren kelendő portékák, nagyobb tételt a közösségi könyvtár vásárolt közülük. — Melyik a legértékesebb könyve? — A Nagy Egészségkönyv: 1500 forint. Hírlap, könyv, ajándék! Nagyobb forgalmat remél az ostorosi bazár Már a belső munkálatokat végzik a péküzemben Sarudon — számolva az idegenforgalom növekedésével — a kirándulók, kempingezők hadának egyre több lakossági szolgáltatást nyújtó létesítmény, illetve szórakozóhely létesül. így épült Füzes Mátyás gyöngyösi vállalkozójóvoltából a péküzem és üzlet a község központjában, ahol mindennap friss pékáruval állnak a fogyasztók rendelkezésére. Kissé „csúsznak” a határidővel, ezért — ahogy ezt Soltész Béla, Gulyás József és Veres József leendő péksegédek mondják — ők is besegítenének, hogy júniusban a próbaüzemelés beindulhasson. Ugyancsak az idén szeretné megnyitni üzletét, illetve kétszintes panzióját, bár- és egyéb szolgáltatóhelyiségét Kormos Zoltán egri vállalkozó, aki a 77- sza-tó üdülőkörzetben várja a nyár folyamán a vendégeket. Leütötték, kirabolták pénzes társukat Nem érdemes ittasan barátságot kötni Az ital rossz tanácsadó: van, akiben agresszív hajlamokat gerjeszt, s beleköt fűbe-fába, más búskomorságba esik és sírni kezd, s van olyan is, aki ilyenkor bárkivel lebratyizik, barátságot, ismeretséget köt, és úgy fizet, mintha ő lenne a Csekonics báró, de legalábbis az OTP vezérigazgatója. Másnap reggel aztán, amikor tisztul az agy, üres a pénztárca, s keze, lába, arca ösz- szetörve zsibbad, kénytelen orvoshoz és rendőrséghez fordulni a sértett. S mivel legtöbbször hiányosan adja elő az eseményt— mi több, van, aki arra sem emlékszik, mi történt vele —, időt rabló nyomozásra kényszeríti a rendőröket. Két ilyen eseményt adunk most közre, közös mottójuk ? lehetne: ne mutogasd a pénz rfádat, és főleg ne fizess feleslegesen mindenkinek, mert alkalom szüli a tolvajt...! Március 14-én B. József helyi lakos betért Füzesabonyban a Muskátli nevű vendéglőbe, ahol összetalálkozott az ugyancsak spicces Kolompár János 21 éves besenyőtelki lakossal és Penti Kálmánnal: közösen folytatták az italozást, a számlát a későbbi sértett állta. Egy idő után Kolompár pénzt akart kérni B. Józseftől, de az nem adott neki, ha nem elindult a vasútállomásra. A két „barát” is vele ment, s továbbra is pénzt követeltek. Mivel nem kaptak, a büntetett Kolompár a nemdohányzó váróterem ajtajában hátulról, a hajánál fogva a földre rántotta és megütötte az aznap megismert, erősen ittas egyént, s elvette a zsebében tartott 860 forintot... Ezután elinaltak — azt, hogy Penti Kálmán részt vett-e az „akcióban”, nem lehet igazolni —, s tovább mulatoztak. Az áldozat visszatért a Muskátliba, ahol arra a kérdésre, hogy „mi van, indiánfilmben szerepeltél?” — arca karmolva volt, orra vérzett —, közölte, hogy Kolompár János leütötte, és elvette a pénzét. Ezért a cselekedetéért rablás bűntette miatt nyújtott be ellene az elmúlt héten vádiratot a Füzesabonyi Városi Ügyészség a bírósághoz. A másik eset Mezőszemerén történt még tavaly december 12- én: a büntetett előéletű Mihály Sándor — aki más bűnügy elkövetése miatt most előzetes letartóztatásban van — aznap este úgy hét óra körül a helyi „fakocsmában” italozott egyik társával. Nem sokkal később érkezett ide a későbbi károsult, B. Endre helyi lakos is. Amikor ezt meglátta Mihály, megjegyezte: „leverem ezt a...”, majd hangosan B. Endre felé kiáltott: „bort, kólával!” A. férfi fizetett az asztaltársnak is, magának pedig sört rendelt. Később elindult hazafelé, Mihály Sándor meg utána. „Mindkettőjükben volt már egy-egy löket”, így fordulhatott elő, hogy Mihály Sándor hamarabb a sértett lakásának udvarára ért, mint a házigazda. Szándéka világos volt: elvenni a gazda pénzét. (Gyakorlata volt már benne, mert utoljára jogerősen az egri bíróság lopás bűntette és más bűncselekmények miatt többszörös visszaesőként 2 év és 6 hónapi fegyházra ítélte, 2 évre pedig eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A büntetésből 1990. október 15-én szabadult közkegyelemmel.) Nos, a sötétség leple alatt ököllel arcul ütötte B. Endrét, aki elesett. A vádlott ekkor a földön fekvő ember kabátjának belső zsebéből kivett 300 forintot, eközben többször belerúgott, és megfenyegette. A bántalmazás következtében a sértett jobb lábán bokatörést szenvedett... Ez az ügy is bíróságon fejeződik majd be, mert az ügyészség Mihály Sándor ellen vádiratot adott be rablás bűntette és más bűncselekmények miatt. Továbbra is „izzik” a parázs íme, a választék... Kiderül, hogy nem mutatványpéldány, négy már el is kelt e drágaságból. Az ajándéktárgyak inkább nyáron — amikor a tónál zajlik az élet — kelendőek ... A bazár még fehér holló falun, és ha döcögve is, azért van, illetve lesz jövője. Csupán ki kell várni... — szalay — A munkajogász válaszol „Kérdezzen, a munkajogász válaszol!” — csalogatta a plakát a füzesabonyi érdeklődőket, munkanélkülieket és az álláskeresőket a városi könyvtárba. Az említett időben és helyen aztán a Heves Megyei Munkaügyi Központ jogásza, dr. Máté Katalin várta őket, s javasolta, a fórum alakuljon kötetlen beszélgetéssé. Az első kérdés mindjárt arra irányult, hogy milyenek az átszervezéssel megszüntetett munkaviszony fellebbezési lehetőségei, s hol lehet azokat megtenni. A jogász válaszából megtudhatták: az új Munka Törvénykönyve hatályba lépése óta a munkavállaló szinte egyedüli lehetősége a bírósági eljárás kezdeményezése a Munkaügyi Bíróságnál. De a munkáltató felmondásának nem megalapozott voltát — ha ténylegesen átszervezés miatt történt — nehéz megindokolni. Ezt követően egy dormándi szülő az iránt érdeklődött, hogy az idei évben a szakmunkásképző intézetben végző fia hová forduljon elhelyezkedése végett. — Amennyiben nem talál munkalehetőséget, akkor a Munkaügyi Központ területileg illetékes kirendeltségén tanácsos jelentkeznie. Itt a tájékoztatás után segélyre adhat be kérelmet, illetve átképzésben is részesülhet. Erre a Heves Megyei Munkaügyi Központ nagy gondot fordít, ugyanis több szakmával nagyobbá munkavállalás esélye. Az átképzések kapcsán még megemlítette: 1991-92-ben számos lehetőség adódott a különböző szakmák elsajátítására. Szajlai Csaba (Folytatás az 1. oldalról) — Folytassam tovább? Megegyezett hét község a kápolnai rendőrőrs kialakításában, s végül Komp olt nem volt hajlandó anyagilag hozzájárulni ehhez, pedig előzetesen erre ígéretet tett. Sajnos, a Kálban elindított mentőállomás ügye is teljesen holtvágányra futott, szintén vagyonmegosztás miatt. A mostani tűzoltószertár, ami a községháza mellett van, tulajdonjogilag ma, nincs rendezve. Ézt úgy akarják ők megoldani: a nagy, hangárméretű épületrészt — ami értékben egyharmad részét teszi ki a többinek — Kálnak szánja, az értékesebb részt pedig magának. Érdemes felhívni a figyelmet: a káli nagyközségi íűna'cvjogutód- ja Kű'/önkormányzata, az irattári példányokat nekünk kellene őrizni. A volt tanács vezetői, akik most Kompokon vezetők, ezeket nem hajlandóak átadni. — A mentőállomással kapcsolatosan még annyit: Kompolt tűzoltószertára káli közigazgatási területen van, s itt kívánja az állomást elhelyezni. Ezzel mi két okból nem értünk egyet, először: a lakók egy része korábban úgy nyilatkozott, Kompolt ne közösködjön senkivel, mert közös lónak túrós a háta. A másik ok: nemrég beszéltem Nagy Gábor századossal, a füzesabonyi városi tűzoltóparancsnokkal, aki azt mondta, ezt az épületet nem lehet átalakítani, mert ebbe a tűzoltóság is anyagot és pénzt fektetett be. A káli önkormányzat úgy döntött, erre az épületre a működési engedélyt nem adja ki, és tulajdonjogilag sem járul hozzá az átépítéshez. Önkormányzatunk a megyei mentőfőorvosnak felajánlotta, hogy más területen ad helyiséget, és oda pénzt is a kialakításhoz. — Szemünkre vetik, hogy nem engedjük őket önálló életet élni: mi nem akarunk Kompol- ton semmit csinálni, de elvárjuk, hogy ők se intézkedjenek a mi területünkön. Bennünket lefoglal a viz-, a gázvezeték- és az útépítés, hagyjanak hát nyugodtan dolgozni. Érdekes, hogy a volt három községből Kál és Kápolna mindenben meg tud egyezni, de Kompolttal egyik sem tud kijönni. Bennünk van a hiba? Farkas Pál (Kompolt): — Most is azt tudom mondani, minden ellentétnek alapja az a terület, amelyet Kompolt követel vissza Káltól, s ők tisztességtelen módon elállnak ettől. Ami az egészségügyi körzetközpont kérdését illeti, a következők a tények — s ezt a megyei önkormányzat vezetői is bizonyítják, mert ott folyt a tárgyalás —, Kompolt kezdeményezte annak idején az épület „elosztását” a lakosság lélekszáma arányában. Ezt írásban meg is küldtük a szomszédos két község önkormányzatának. Az elmúlt év során nem fogadták el, így ebből következett — a jogszabályok értelmében, s mivel megegyezés nem jött létre —, hogy a tulajdonosoknak az épületből egyharmad rész jut. Azt is bejelentettük az utolsó megyei tárgyaláson, hogy amennyiben Kál akadályokat gördít a beindítás elé, Kompolt a saját 113 részében megteszi a szükséges lépéseket a TB-nél egy fogászati és a gyermekgyógyászati rendelő létesítésére. Ez nemcsak Kompolt, de a térség ellátását is biztosítja. Az engedélyt a TB megadta, és hozzájárult a finanszírozásához. — S hogy mi van a tűzoltószertár ügye mögött? Nincs egy fél éve, hogy fele-fele arányban felajánlotta ezt a káli polgármester rendőrőrs céljára. Akkor miért baj az, kérdem, hogy ha Kompok polgármestere legalább olyan fontos célra, mentőállomás létesítésére felajánlja a szertár felét? Véleményem szerint a térség lakosságának legalább olyan érdeke a mentőállomás, mint a rendőrőrs. Ami a gyorsaságot illeti: a betegszállításban lényeges, hogy nem kell a vasútállomás sorompójánál várakozni, a mentő gyorsabban kiér az M3-ra is, ahol eléggé gyakori a baleset. Ezért tettük meg ezt az ajánlatot. A tűzoltószertár egyébként a két község közös költségéből épült fel, ehhez nem adott senki semmiféle hozzájárulást. A káli tűzoltók maradnak a helyükön, a kompokiak pedig — egyetértésükkel — beköltöznek a régi tűzoltószertár helyére, a Deák Ferenc utcába. — Kompok élni, dolgozni akar, és az a kérésünk, hagyjanak békén bennünket. Sajnos, a káli önkormányzat minden olyan lépést megtesz, amivel árthatnak nekünk. A káli árusokat, kisiparosokat például megfenyegették, hogy Kompokon nem végezhetnek munkát, mert „kicsinálják” őket. Egy klikk van kialakulóban ott, akik Kompoltot megfojtanák egy kanál vízben. Az a csodálatos, hogy ’amikor a káli polgármesterrel megegyezünk, másnap már nem tartja be a szavát. Az egyeztetésekben én vagyok a kezdeményező. Nekik a tanácskozások azért kellenek, hogy belőlem kiszedjék az információt, hogy aztán azt felhasználják ellenünk. Erről többször meggyőződtem. A mentőállomás pedig — tetszik, nem tetszik — ott lesz, ahová terveztük... Fazekas István Sántái épít kelések
