Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-05 / 132. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. június 5., péntek Ma már a könyvtárak féltett különlegességei közé tartozik az a szép kiállítású, színes mellékletekkel, táblákkal és szövegrajzokkal illusztrált mű, amelyet kereken 60 évvel ezelőtt, 1932-ben adott ki a Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Egy mára szinte elfeledett tudós, dr. Rapaics Raymund könyvéről, A magyarság virágai című munkáról talán a leghitelesebben egykori barátja, Móra Ferenc nyilatkozott, aki ajánlásként a következőket írta: „Kevés olyan szép könyvet láttam, mint a Rapaicsé. Megvallom, négy hétig csak a külső szépségét, csinos rajzait, mellékleteit méltányoltam a könyvnek, amelyet ezzel a dedikációval kaptam: Szeretném, ha néhány kellemes percet szerezne neked vele a szerző... Olvasd el, meg fogod köszönni, hogy kezedbe adtam. Ne ijedj meg tőle, ez nem növénytan, hanem művelődéstörténet, amiből megszereted a növénytant is. Ez nem tankönyv, hanem olvasnivaló, amiről észre sem veszed, hogy tudomány...” A mű felidézése kapcsán emlékezünk a tudós szerzőre. Kultúrhistória növényekről, kertekről, gyümölcsökről A magyar tudomány „második Herman Ottója" Rapaics Raymund azoknak a táborába való, akiket manapság újra előszeretettel fedezünk fel. Az erdélyi Nagyenyeden született 1885. február 15-én. Biológusnak készült, egyetemi tanulmányait Budapesten és az akkor Németországhoz tartozó Boroszlóban — a mai lengyelországi Wroclávban — végezte. 1906- ban nyerte el első álláshelyét a budapesti egyetem növénytani tanszékén, de már a következő esztendőben Kassán, majd Kolozsvárott, végül Debrecenben találjuk. Minthárom helyen a gazdasági akadámián tanított növénytant. Ez utóbbi helyen 1919-ig élt, ám a forradalmak idején tanúsított magatartása miatt 1920-ban elveszítette állását, és nyugállományba helyezték. Az akkor 35 esztendős, fiatal tanárember már jelentős szakmai sikereket mondhatott magáénak. Főleg növényrendszertani és növényföldrajzi dolgozatait tartották számon. Az alföldi városban, Debrecenben való tartózkodása idején figyelme az Alföld növényvilága felé fordult. Ennek a munkásságnak a gyümölcse lett a város flórájáról írt tanulmánya, később pedig — a tudósvilágban méltán feltűnést keltő műve — Az Alföld növényföldrajzi jelleme című munkája, amelyben a szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint a meggyökeresedett „pusztaelmélet” cáfolatára. Rapaics nyugdíjaztatását követően Budapestre került. Eleinte még tartott a botanikai újdonságokra összpontosító, tudományos lendülete. Ennek köszönhető, hogy 1924-ben jelent meg A növények társadalma, amellyel Magyarországon a növénytársulástan meghonosítója lett. A tudós ekkor már nem kutatóhelyen dolgozik, hanem magántisztviselő, majd a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársa. A szükség miatt eltávolodott az alapkutatásoktól, és csak 1929-ben jutott alkatának megfelelő álláshoz a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnál, ahol könyvtáros lett. Az évek óta a tudományos ismerettelj esztést fő feladatának tekintő Rapaics Raymund ott igazán elemében érezhette magát. Szinte ontotta a cikkeket, tanulmányokat, amelyek a Természettudományi Közlönyben, a Kertészeti Szemlében, a Köztelekben, a Magyar Szemlében, és a Botanikai Közleményekben láttak napvilágot. Útleírásokat is fordított, miközben érdeklődése elsősorban a növényvilág művelődéstörténete felé fordult. Ebben a tárgykörben három ma is jegyzett művét tartják számon a szak- irodalomban : A magyarság virágait 1932-ből, A magyar gyümölcsöt, valamint a Magyar kertek-e. t 1940-ből. Későn, 1948-ban választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Utolsó műve halála előtt egy esztendővel, 1953-ban jelent meg A magyar botanika története címmel. Rapaics termékeny szerző és jó stiliszta volt. 1954. március 19-én — 69 éves korában — hunyt el Budapesten. Sírjánál méltán úgy búcsúztatták, mint a magyar tudomány „második Herman Ottóját”. Az ismert néprajztudós, Kosa László Rapaics Raymund munkásságát méltatva, 1985 októberében írta róla: „Művelődéstörténeti munkáiban igen nagy ismeretanyagot dolgozott fel. Nem túlzás állítani, hogy A magyarság virágaihoz könyvtárnyi irodalmat kellett áttekintenie. A botanikai művek mellett figyelemre méltó az ikonográfiái és a szépirodalmi tájékozottság. Mégsem csupán ezt — vagv hogy minden nyugati nyelven olvasott, és eligazodott az újkori latin rejtelmeiben — csodáljuk, hiszen ezek a munka elemi feltételei voltak, és jórészt beletartoztak a kor humán túlsúlyú általános műveltségébe. Ami valóban elismerésre méltó, az a természettudományos és a humán műveltség kiegyensúlyozott viszonya. ” Rapaics azt a tudástípust képviselte, amelyik az élővilág ismeretébe beleértette nemcsak a természethistóriát, hanem az emberi tevékenység egész történetét is. Kései örököse volt azoknak a természettudósoknak, akiknek polihisztorságát egyetemes műveltség fogta keretbe. Érdemes néhány mondat erejéig felidéznünk a már említett három nagy művelődéstörténeti könyvet, amelyekben fejlődésrajzot igyekezett adni. A Magyar gyümölcsben az egyre több és ízlete- sebb fajtát kínáló kert, a Magyar kertekben az esztétikai és a gyakorlati szerepkörök egymásra épülő változásai állnak a középpontban. A magyarság virágainak írói szerkesztése sokban Hasonlít a két későbbi könyvhöz, de legalább annyira el is tér tőlük. Az ember és a virág kapcsolatában is felfedezhető az egyenes vonalú fejlődés. Ezt tanúsítja a mind több fajjal és fajtával pompázó virágos kert. A megnövekedett technikai lehetőségeknek köszönhetően minden korábbinál szélesebb társadalmi kör hódolhat a virágok kultuszának. Másfelől a könyv azt sugallja, hogy a civilizált ember mindig kedvelte a virágot. Ez nem változott, de az ember hol kilépett a szabad természetbe, hol visszahúzódott kertjébe, sőt, üvegházába. „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet”. Manapság nem mindig halljuk szívesen az efféle szólásokat, mert túl sokat használtuk őket, elkoptak, komolytalanná váltak. Pedig, ha a virág életünket szebbé tevő hivatására gondolunk, épp ettől a mondástól nem lehet némi igazságot elvitatni. Ám ha az egyes emberre nem is érvényes általánosan, nincs nép, amely állítaná, hogy tagjai nem szeretik a virágot. Igaz, nehéz lenne eldönteni, melyik nép melyik virágot kedveli leginkább. Ezért igazán nagyon találó a könyv címe, amely pompás csokorba kötve nyújtja át mindnyájunknak a magyarság virágait. (mentusz) A franciáknál bukkant fel A virágkultusz történetében szó esik arról is, hogy a szegfűnek elég tarka története van. Legelső nyoma a franciáknál bukkant fel, Szent Lajos király idejében, s azóta is megtartotta népszerűségét, különösen a piros. A francia forradalom idején a royalisták ezzel léptek a vérpadra — most a szocialisták virága. Magyar neve legkorábban a XVI. század elején fordult elő. Leginkább a gyöngyvirág kérkedhet vele... Rapaics Raymund kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy kerti virágaink között még leginkább a gyöngyvirág kérkedhet azzal, hogy régi magyar neve van. Azt nem a kolostori, tudós barátoktól kapta, hanem a középkori lovag uraktól. Igen kedvelték a gyöngyöt, s a „gyöngyöm, virágom” becézge- tésért nem kellett sem nyugatra, sem keletre menni. Ezt nemcsak a kisasszony kapta, hanem a jószágé, fehér gyöngyöt nyitó virág is. A tulipános láda sem magyar találmány Az istenfáról Móra Ferencet érdemes idézni Rapaics könyvével kapcsolatban, amikor az istenfájára utal: „Az istenfáját! Népszerű magyar fohászkodás. Gondolom, még a káromkodási törvény sem tilalmazza. Az istenfáját németül, lengyelül, oroszul is így hívják. Sőt, már a görög Dioszküridész is így hívta, aki az ókor legjelesebb botanikusa volt. Ez a nagytudású ember feljegyezte az istenfáról, nogy jó az ágát a vánkos alá tenni, mert szerelemre ingerel, és elveszi a mérgét mindenféle szerelmi rontásnak. Minden okos ember belátja, hogy az ilyen nagyérdemű növény megérdemelte az ab- rotonon nevet, ami any- nyit tesz: „isteni”. S ez az ősi görög név él ma is az európai nyelvekben. Az istenfa különben nem is fa, csak gyöngécske cseije: a joszagú üröm. Az én gyermekkoromban leginkább sírokra ültették, s onnan préseltük a levelét az imádságos könyvünkbe. Alkalmazunk felsőfokú földmérő végzettségű, számítógépes gyakorlattal rendelkező földmérőt. Jelentkezni: Körzeti Földhivatal vezetőjénél Gyöngyös, Kossuth u. 1. sz. alatt Tel.: 37/11-850 Gyöngyös, Jászsági út 20. Tel.: 37/16-471 Ajánlat: — Dodge Lancer 2,2 Turbó- VW Golf GTD- TOYOTA TERCELL 4 WD — FORD Scorpio 2,0 L Nyitva: naponta 9-17-ig vasárnap 9-13-ig . ÓN ói SELYEM- és pamut-\ blúz, valamint férfiing- bálát bont a MINI-MONEY szombat-vasárnap 10 órakor. 200 Ft/db Eger (Felnémet-Pásztorvölgy) Sólyom út 6. Nyitva: 10-18, szünnap: hétfő-es busz végállomásánál.^/ f NYÁRI VÁSÁR ^ Olcsó, tiszta és környezetbarát a SZALMABRIKETT Most csak 380 Ft/q ömlesztve JÁSZBRIKETT KFT. Jászdózsa, Széchenyi út Tel.: 56/40-328 Nyitva: H-P 7-17 óráig, szombat 7-14 óráig, jj J V. Próbálja ki szerencséjét a Joker JÁTÉKTEREMBEN! Eger, Pallos u. 2. Nyitva: 11-24 óráig minden \ nap S Az Eszterházy károly Tanárképző Főiskola 4. sz. Gyakorló Általános Iskolája állást hirdet lfő oktatástechnikus részére. Végzettség: felsőfokú vagy középfokú Jelentkezni lehet az iskola igazgatójánál személyesen Eger, Bartók B. tér 4. sz. //fa Kanadai-Magyar Kft. bemutatóval egybekötött tájékoztatót tart 1992. június 9-én és 16-án 18 órától a 10. sz. Általános Iskolában Eger, Kodály Z. u. 5. (Hadnagy úti Itp). Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Levélcím: Takács András \\^Eger, Rákóczi út 52. 6/17. jj Erotikus táncverseny minden pénteken a „VENUS” centrumban „GALASSY” Hotel Első díj: 3000 Ft. Jelentkezni a helyszínen, III. 36/13-583 Egerben megnyílt az ÁFÉSZ Áruház II. emeletén (Piaccsarnokkal szemben) a JÁTÉKÉS BILIÁRDTEREM drinkbár szolgáltatással. Európai színvonal. Nyitva naponta 9-02 óráig Vasárnap, június 7-én pótgyermeknapra látunk vendégül minden 14 éven aluli fiatalt 9-16 óráig. játékgépeket érme nélkül használhatják jó minőségű hústípusú sertésállományából hasított, bőrös félsertést kínál, mennyiségtől függően megegyezéses áron. Igény esetén a feldarabolást is vállaljuk. Szállítás a hét bármely napján. Telefon: 06-36/53-011 24-es mell. Telex: 063 201 Élelmiszer 1VAGYKER Intézmények, kiskereskedők, vendéglátások, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, rizs, száraztészták, liszt, sertésmájkrém, üdftó'k stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar domb) Tel/lax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 9-12-ig, vasárnap szünnap. EZ IS PHILIPS... PHILIPS HR 1380 kézi turmix 2820,PHILIPS HR 2185 kávéőrlő 2490,PHILIPS HR 2300 fagylaltgép 5340,PHILIPS HP 4315 hajszárító 1420,PHILIPS HP 4446 hajsütővas 1250,PHILIPS HR 6300/A porszívó 11.900,- PHILIPS HD 1462 gőzölős vasaló 3050,- PHILIPS AWB 905 automata mosógép 41.900,PHILIPS AWG 327 aut. mosó- és szárítógép 64.200,VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT... SKALA GYONGYSZOV ÁRUHÁZ Gyöngyös, Koháry út 21-25 Telefon: 37/12-274 37/12-338 TAPÉTA! TAPÉTA! Ne fizessen többet, mint amennyit szükséges! A megyében a legkedvezőbb árakkal és a legnagyobb választékkal várjuk kedves vásárlóinkat! Kedvezményes akciók folyamatosan. Cím: Gyöngyös, Török I. u. 2. Eger, Harangöntő u. 2. Idezzunk néhány gondolatot A maßyarsag viragai-tméltató, Mór; Ferenc által írt cikkből: „A magyarság virágai... a könyv sokkal töb bet ad, mint a címe. Az európai virágkultusz történetét. A magyar ságnak nincsenek ősi, nemzeti virágai, mint ahogy más nációknál sincsenek. A virág, már amennyire a természet engedi, intemacioná lis. Mesebeszéd, hogy a honfoglalóknál nagy szerepe volt a tulipán nak. Az ázsiai puszták szép viraga — Sztambul közvetítésével — csal a XVII. sz. közepén kerül Nyugat-Európába. Onnan mihozzánk szá: évvel később. A polgári tulipán pedig kertben és iparművészetbei szinte csak a múlt szazad divatja. A tulipános láda sem magyar talál mány, a neve is egészen újkeletű — Gvadányi idejében még liliomo ládának hívták —, s a tulipános szűrrel meg a székelykapuval együt az általános európai művészeti áramlatok terméke. Az árvalányhaj bizonyosan őslakója a magyar földnek, de a XVI századbeli Clusiusig senki sem vetett rá ügyet. Népszerűségét Petőfi nek, Tompának—s nyilván a Bach-korszaknak — köszönheti. A név kétségtelenül régi, de nem a néptől származik, amely sohasem roman tizált. Tudós fordítás a latinból magyarra, s a latin eredetiből tűnik ki hnov m árvalánv alatt a7 öree botanikusok olvan nő.S7emélvt értettek
