Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-05 / 132. szám
TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON S HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. JÚNIUS 5. PÉNTEK mm HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA ni. ÉVFOLYAM 132. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V. KEDVES VÁSÁRLÓINK! Köszönjük, hogy az IFJÚSÁGI HÁZBAN érdeklődésükkel megtiszteltek. Továbbra is MEGÉRI, HA MEGNÉZI! PRESENT-DISZKONT Eger, Hadnagy üti Szolgáltatóház Tel.: 36/11-633 VASUDVAR Eger, Nagyváradi u. 18. Tel.: 36/24-606 Csökkent a reáljövedelem, a fogyasztás Az elmúlt évben 10,2 százalékkal csökkent 1990-hez képest a bruttó hazai termék (GDP), amely 1991-ben összesen 2300 milliárd forint volt. A termelés- csökkenés elsősorban a nagyvállalati körben alakult ki, a kisvállalkozások teljesítménye viszont dinamikusan nőtt — mondta a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A KSH adatai szerint csökkent a lakosság reáljövedelme és fogyasztása is. Az egy főre jutó nettó reáljövedelem 9,8 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A lakosság fogyasztása 9,5 százalékos csökkenést mutat. Elkerülni a kamionblokádot A Országos Vám- és Pénzügyőrség mindenképpen szeretné elkerülni egy esetleges kamionblokád kialakulását Magyar- országon — mondta Arnold Mihály országos parancsnok. Ezért, az ország területén tartózkodó korábban belépett szerb kamionok az elkövetkezendő 36-48 órában még elhagyhatják hazánkat. A pénzügyőrség felvette a kapcsolatot a szomszédos országok vámparancsnokságaival, hogy szoros együttműködést alakítson ki. Mindenképpen arra törekednek: Magyarországra lehetőleg már ne kerüljenek külföldi embargós szálh'tmányok. Alföld-program A Gazdasági Kabinet megtárgyalta az Alföld rövid- és hosszú távú tájvédelmi és tájhasznosítási koncepcióját. Az Országgyűlés előzőleg határozatban kérte fel a kormányt, hogy a korábbi és a jelenlegi kutatási eredményeire alapozva az ökológiai elvek és az ökonómiai érdekek egyeztetésével dolgozza ki a koncepciót. Az Alföld-program összesen 4,3 millió hektár mezőgazdasági hasznosítású és 11 mezőtájter- melési körzetre terjed ki. Megkárosított fogyasztók A vásárlókat leginkább az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban károsítják meg — mondta a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője. A szabálytalanságok 20 százalékát számolási és mérési hibák okozzák. Az 1990. évihez képest duplájára nőtt a lejárt szavatossági idejű, vagy minőségi vizsgálatok nélküli áruk forgalmazása. A várost adottságai alkalmassá teszik a gyógy- turizmusra, de azok sem csalódnak, akik az egyedi látványosságok miatt érkeznek ide (Fotó: Perl Márton) Elképzelés már van, immár a vállalkozókon a sor... Mivel csalogassuk Egerbe a turistákat? Három évvel ezelőtt 156 ezer 627 vendég látogatta meg Egert. Eb-» bői 88 ezer 868-an külföldről érkeztek. Az elmúlt esztendőben — a statisztikai adatok tanúsága szerint — már csak 113 ezer 947 látogatót fogadott a város, köztük 59 ezer 570 külföldit. Ez a tény még akkor is töprengésre késztethet bennünket, ha belekalkuláljuk a csökkenő életszínvonalat, s a kelet-európai térség politikai bizonytalanságát, ami miatt kevesebb idegen országbeli merészkedett hozzánk ebben az időszakban. Mindenképpen változtatni kell a szolgáltatások színvonalán, s érdemes — a nyugat-európai turistaközpontok példáját ellesve — céltudatosan fejleszteni Egerben az idegenforgalmat. Annál is inkább, mivel mára már bebizonyosodott, hogy a gazdasági fejlődés a városban elsődlegesen ebből az ágazatból várható. Egy hónappal ezelőtt a város közgyűlése megtárgyalta és elfogadta az idegenforgalmi és kereskedelmi bizottság által kidolgozott koncepciót. A tervezetet — amelyet a Bíró József tanácsnok vezette szakértői csoport állított össze — a képviselők többségében dicsérettel illették, s a vita során többnyire kiegészítették, ellenvetés jóformán nem is volt. „Már a hetvenes években országosan elismerték Eger idegenforgalmijelentőségét. 1979-ben egy minisztertanácsi rendelet a Mát- ra-bükki üdülőkörzetet, benne Egerrel, a kiemeltek sorába léptette. Mindezek ellenére a turizmusnem kapta meg azt a megkülönböztetett szerepet, amely jelentőségénél fogva megillette volna ” — szögezték le elöljáróban. A várost adottságai alkalmassá teszik a gyógyturizmusra, de azok sem csalódnak, akik az egyedi látványosságok (vár, bazilika) miatt érkeznek ide. A szőlő- és a borkultúrát, s a gasztronómiát sem lehet alábecsülni. A tavaszi-őszi hónapokban többnyire a diákok jönnek látogatóba, nyáron pedig a külföldiek. Erőteljesen csökkent a volt szocialista országokból az érdeklődés. A helyi turizmus nagy dilemmája, hogy az átlagos tartózkodási idő (2-4 nap) rendkívül alacsony. Nem sikerült megismertetni azt a gazdag kínálatot, amelyet a város gyógyvízadottságai nyújtanak. Az utóbbi években a kongresszusi turizmus is kialakulóban van, amely kedvező tendencia, de arra készteti az utazást szervezőket és az utazókat, hogy megfelelően felkészüljenek erre. Az elmúlt években „megszaporodtak” a szálláshelyek a városban. Nemcsak magasabb kategóriájú szállodák, hanem olcsóbb férőhelyek is vannak. Kihasználtságuk azonban ellentmondásos: az elő- és utószezonban bőven van hely, a főszezonban pedig több is elkelne. Fejlesztették a kiskereskedelmi hálózatot, a napicikk-kínálat megfelel a turisták igényeinek, a vendéglátás sokszínűbb mint korábban, különleges színfolt a sok terasz az üzletek előtt. Az utazási irodák száma aránytalanul sok — állapítják meg a koncepcióban. Nagyobb probléma az, hogy tevékenységük egysíkú, és kevésbé foglalkoznak az ideérkezőkkel, így az idegenforgalmi programokban és propagandákban való részvételük sem megfelelő, a kulturális programok idegenforgalmi vonzása alig lépte túl a helyi, regionális határokat. (Folytatás a 3. oldalon) Légügyi lobbi A magyar Országgyűlés képviselői létrehozták a Légügyi Törvényhozást Támogatók Csoportját. A csoport az érdekelt polgári és katonai személyek bevonásával az egységes magyar repülési koncepció kialakítását kívánja támogatni. A referensi rendszerre alapozott parlamenti szintű tevékenységet Horváth Lajos katonai repülési referens és Papp Lehel György polgári repülési referens, országgyűlési képviselők fogják össze. Tevékenységükkel a korszerű, európai szintű magyar Légügyi Törvény létrejöttét kívánják segíteni. (MII) A magyar—szerb határállomásokon Bizonytalan az átjárás Továbbra is bizonytalan a magyar — szerb határállomások átjárhatósága. Tegnap az embargó hatályba lépése után fél órával, 0 óra 30 perctől két órán keresztül szerb teherautók ismét eltorlaszolták a Röszkével szemközti horgosi átkelőt. Rendőri beavatkozásra éjjel 1/2 3-tól ismét megindult a forgalom. A turisták számára figyelmeztető jel, hogy Röszkénél a szerb hatóságok megtagadták két, Görögországba tartó német turistabusz beléptetését. A nyaralásra indulóknak végül Tompánál sikerült átlépniük a határt. A határőrség ezért azt tanácsolja, hogy a magyar turisták inkább Románián és Bulgárián át utazzanak Görögországba. (MTI) PAL-adáskísérlet A lakosság köréből beérkezett válaszok kétharmada — együttesen mintegy 130 — értesítette a Magyar Műsorszóró Vállalatot, hogy az első szombat délutáni, PAL-rendszerű adást csak fekete-fehérben tudták fogni. Ez S rendszer vételére alkalmas, egyes régi, is megerősíti, bár a televíziók isége mindkét magyar és szovjet típusok a PAL-rendszerű színes adásokat csak fekete-fehérben tudják venni. Erre vonatkozó megbízható statisztikai adat azonban nem áll rendelkezésre, ezért a vállalat, mielőtt átállna a PAL-rendszerre, 6 alkalommal kísérleti adást sugároz és az erre érkező jelzésekből következtetnek majd a hagyományos típusú televíziók számára. A következő kísérleti adások június 5-én, 6-án, 10-én, 12-én és 13- án lesznek. A vállalat kéri az érintetteket, hogy akik nem tudják a színes adást fogni, csak egyszer jelezzék ezt a kísérlet folyamán. Az adások előtt tudatni fogják a PAL-rendszeru adások kezdetét és végét. Az Alkotmánybíróság már tudja...(?) Válasz öt kérdésre Antall József miniszterelnök indítványát tárgyalta meg tegnap délelőtti zárt ülésen az Alkotmánybíróság. Az ülésen részt vett és kifejtette álláspontját Göncz Árpád köztársasági elnök és a miniszter- elnök, aki öt kérdést tett fel az alkotmánybíróknak a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatban. A 45 perces délelőtti ülés után sem Antall József, sem Göncz Árpád nem nyilatkozott a zárt ajtók mögött történtekről. Balsai István igaszságügy-miniszter is mindössze azt erősítette meg, hogy a kulcskérdés: az alkotmánynak megfelelően járt-e el a köztársasági elnök, amikor nem írta alá a rádió elnökének felmentéséről szóló miniszterelnöki előterjesztést. Az Alkotmánybíróság úgy tervezi, hogy közel egyidőben zárja le a miniszterelnöki kérdések és Dombach Alajos SZDSZ-es képviselő indítványainak tárgyalását. Az Alkotmánybíróság várhatóan ma is ezzel a témával foglalkozik. Más volt a halál oka Hamarosan hazatérhetnek a bélapátfalvai fertőzöttek ként tizenketten kerültek az osztályra, egyikőjük sincs életveszélyben, s tíz nap után — mivel állapotuk napról napra javul — hazaengedik őket. A megyei tisztiorvosi szolgálatnál dr. Borosznói Etelkától, a járványügyi osztály vezetőjétől megtudtuk: még mindig nincs biztos adat arról — csak valószínű —, hogy a bajt a nyers kecsketej okozta. Ismételten felhívja nemcsak a bélapátfalviak, hanem a környékbeliek figyelmét is arra, hogy senki se igyon forra- latlan tehén- és kecsketejet. Forralással a mostani fertőzést is elkerülhették volna... (szüle) — Miért nem írja meg az újság az igazat? Már ketten meghaltak az agyhártyagyulladás vírusával fertőzött kecsketejtől! — mondta felháborodott hangon a telefonba egy magát Nagy Józsefnek nevező férfi. Kérdésére természetesen csak azt tudtuk válaszolni: a lap munkatársa az illetékes tisztiorvosi szolgálat információja alapján írta tegnapi számunkban, hogy „...Senki sincsen életveszélyben.” Az ápoltakról kértünk friss híreket először dr. Szerdahelyi Ferenciül, a megyei kórház fertőzőosztályának vezetőjétől, aki elmondta: egy idős asszonyt valóban elveszítettek, de halálát más, súlyos betegség okozta. EgyébKárpótlási j egyek: értékemelkedés Emelkedik a kárpótlási jegyek értéke júniustól — közölte az MTI- vel az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. A kárpótlási jegyek ugyanis kamatoznak, a kamatok pedig emelik az értéküket. A kamat jelenleg 16,5 százalék. A kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek értéke a hónap első napjától számítva 114,3 százalékra nőtt. Eszerint a háromféle címletben a következőképpen alakulnak az értékek: az 1000 forintos címletű jegyek 1143 forintot, az 5000 forintosak 5715 forintot, a 10.000 forintosak 11.430 forintot érnek. Csökkenteni az aszálykárokat Kisebbségek — országos listán? Az aszálykárok csökkentésére, illetve az aszály miatt az agrárvállalkozókat sújtó gondok enyhítésére a kormány ülésén több intézkedést is hozott — jelentették be tegnap. A kormány- döntés értelmében az agrárvállalkozók öntözővíz-felhasználás esetén mentesülnek a vízdíj megfizetése alól, illetve a vízszolgál- tatási dijak 50 százalékát támogatásként igényelhetik. Ugyancsak a mezőgazdasági vállalkozók aszálykárból eredő nehézségeit enyhíti, hogy a gazdálkodók az adóhatóságnál kérhetik a földadó mérséklését, illetve elengedését. A kabinet első olvasatban megtárgyalta a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvénytervezetet. Az előteijesztés szerint a kisebbségek — a pozitív diszkrimináció elve szerint — lényegesen kevesebb szavazattal jutnának parlamenti képviselethez, mint a politikai pártok. Ugyanakkor a választásokon a kisebbségek a pártokhoz hasonlóan országos listát indíthatnának.A kormány a közeli napokban konzultációra hívja össze a kisebbségek képviselőit a törvény- javaslat megvitatására. A kabinetülés külpolitikai vonatkozású napirendjén a kormány beszámolót hallgatott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt szankciók hazai életbe léptetéséről. A külgazdasági tárca megkezdte az embargóból eredően a magyar gazdaságot sújtó károk felmérését annak érdekében, hogy egy későbbi időpontban hazánk kártérítési igénnyel fordulhasson az ENSZ-hez. A kormány döntött arról is, hogy újabb külföldi hitelfelvétellel gyorsítja meg a közúthálózat fejlesztését. Hűségjutalom — szénjárandóság Miért harcol a bányászszakszervezet? Hűségjutalom, a januárban elfogadott tizenöt százalékos bérfejlesztés kifizetése, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának fenntartása — három olyan kérdéskör, amelyekről szó volt a kormányzat és az ágazati szakszervezet vezetőinek legutóbbi megbeszélésén. A megállapodásról kiadott emlékeztetőt Schalkhammer Antal a bányászszakszervezet sztrájkbizottságának vezetőjeként írta alá, holott eredetileg az érdekképviselet elnöke. — Ezek szerint mégis lesz munkabeszüntetés? — kérdeztük a szakszervezeti vezetőt. — A sztrájk csak a legvégső esetben bevethető eszköz. Amikor munkabeszüntetésről beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagyni a bányászság egészének a képviseletét. Egy-egy kisebb kollektíva követelésinek megítélésekor nekünk a döntésnek az egész bányásztársadalmat érintő eH s — Most például a hűségjutalom kifizetése került előtérbe... hatását kell szem előtt tartanunk. — Méghozzá a jelenleg érvényes adózási feltételek szerint. Bár egyes bányáknak nagyon súlyosak a likviditási gondjai, bízunk benne, hogy — éppen a kormányzattal folytatott legutóbbi tárgyalások eredményeként is — lesz fedezet a hűségjutalomra. (Folytatás a 2. oldalon)
