Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-04 / 131. szám
HÍRLAP, 1992. június 4., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Közösen az amerikaiakkal — További fejlesztések — Tessék választani! — Indul a mozicsatorna — Jönnek az ügynökök A kábeltelevíziózás jövője Egerben A kábeltelevíziózás kezdetére még valamennyien emlékezhetünk. Inkább jövője van, mint múltja. Sokat beszéltünk róla az elmúlt időszakban, viszont ennyi információnk, mint ezúttal, talán még soha sem volt. Mindez pedig egy nagyon egyszerű ténynek köszönhető. Nemrégiben arról tartottak sajtótájékoztatót Egerben, hogy megtörtént annak a szindikátusi szerződésnek az aláírása, amelynek értelmében az egri Telestar Kft., valamint az amerikai tulajdonú Kábelkom Kft. kifejezik együttműködési szándékukat, s hamarosan megalapítják az amerikai-magyar Telestar-Kábelkom Kábelkommunikációs Kft.-t. Mit is jelent mindez nekünk, tévénézőknek? Erről érdeklődtünk Réti Györgytől, a Telestar Kft. ügyvezető igazgatójától. — Az eddigieknél lényegesen színesebb, változatosabb, gazdagabb programok lehetőségét — mondta. — Eddig Egerben közel 12 ezer lakást kábeleztünk be, s egy éven belül ez a szám 15-16 ezerre nőhet együttműködésünk során. — Milyen lehetőségekhez jutunk ezáltal? Elöljáróban any- nyit, hogy tulajdonképpen ez jelenti az egri kábeltelevíziózás jövőjét. Eger a mai kor követelményeinek megfelelő, korszerű hálózathoz jut. Természetesen mindez a lakosság igényétől, na és természetesen a pénztárcájától is függ. A további kábelezési fejlesztések a szolgáltatáshoz képest jelképes összegét ugyanis a leendő televíziónézőknek kell megfizetniük. Szeretném hangsúlyozni, hogy ahol már eddig is kábelen érkeztek a jelek, ott nem merül fel semmilyen költség a hálózatfejlesztésre vonatkozóan. Ahol viszont nincs kábel, ott térítés fejében úgynevezett bekötési díjért a televízióig beszerelnek minden kelléket a szakemberek, sőt még a készülékeket is beállítják. — Mi történik akkor, ha csak a magyar 1-2-t szeretné valaki az eddigieknél jobb minőségben élvezni? — Tulajdonképpen semmi nem kötelező. A műszaki paraméterek választási lehetőséget biztosítanak, programcsomagokon keresztül. Létezik ugyanis úgynevezett minimumprogram, aminek 55 forint az előfizetési dija, s benne foglaltatik a magyar 1-2, a csehszlovák 1-2, valamint a városi tévé. A rádióprogramok közül tartalmazza a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, a Danubius, Eger, valamint a Sky-rádiók műsorainak vételét. Ezt követi az úgynevezett alapszolgáltatás, ami 110 forintba kerül, magában foglalja a minimumprogramot, plusz hat műholdas televízió adásainak vételére ad lehetőséget. A bővített szolgáltatás dija 200 forint, s az eddigiekhez képest még hét műholdas televíziós programmal több. Megnyílik továbbá a mozicsatorna is, ami a legnagyobb és legsikeresebb amerikai kábeltelevíziós csatorna, a Home Box Office (HBO), amit június 13-tól tíz napon keresztül, kódolás nélkül, ingyen továbbítunk, azt követően pedig 450 forint lesz a havi dija. Ezt a szolgáltatást Magyarország több városában bevezették már, s az eddigi tapasztalatok szerint nagyon nagy az érdeklődés iránta, ugyanis különböző szinkronizált sikerfilmeket fognak itt vetíteni. — Melyik csatornán láthatjuk ezeket a sikerfilmeket? — A kódolás nélküli időtartamban — mint azt már említettem, június 13-tól kezdődően — a jelenlegi Super helyén, tehát a 0-12-es csatornán lesz fogható, így a Super ideiglenesen nem nézhető, viszont a későbbiek folyamán valamelyik programcsomagban helyet kap majd. Nem lényegtelen információ, az sem hogy aki minden szolgáltatást igénybe kíván venni, annak 50 forint kedvezményt biztosítanak. — Mi lesz az Egri Városi Televízió adásainak a sorsa? Jobb minőségben az eddigieknél többen nézhetik-e műsorukat? — Örömmel mondhatom az egrieknek, hogy az újonnan megalakuló kft. az Egri Városi Televízió adásainak hosszú távon egy teljesen önálló csatornát biztosít díjmentesen, lényegesen megnövelve ezzel a vételi lehetőségek javítását. A kábelezés fejlesztési terveiről a korábbiakban már szóltam, így mondhatom, hogy az eddigieknél lényegesen többen láthatják majd ezeket a műsorokat. — Azt már tudjuk, hogy június 13-tól kódok nélkül, tehát valamennyi bekábelezett lakásban élvezhetjük a pluszszolgáltatásokat, mi lesz azt követően? — Az új programszerződések mielőbbi megkötése érdekében ügynökeink személyesen felkeresik a hálózatban működő lakások tulajdonosait, előfizetőit. Aki pedig nem akarja, hogy otthon zavarják, vagy azonnal szeretne szerződést kötni, megteheti irodánk marketingosztályán, Eger, Törvényház u. 15. Telefonon is adunk felvilágosítást a 12- 275, 21-841-es telefonszámokon. Mint hallhattuk, az egri kábeltelevíziózás jövőjét jelenti az új amerikai-magyar kft. megalakítása. Úgy tűnik, jogos elvárásunk válik valóra, amellyel mi, az elektronikus médiák kedvelői nyerhetünk a legtöbbet. A további fejleményekről rendszeresen tájékoztatjuk a televíziónézőket, hogy mindenki mihamarabb élvezhesse az új szolgáltatásokat... (kis szabó) Magánbánya Borsodban A felszámolás alatt álló Borsodi Szénbányák Vállalat Rudolf-telepi aknájában február elején szűnt meg a termelés, s most az akna, amely vesztesége miatt nem kellett az államnak, magánbányaként működik tovább. Jókai Mór Fekete gyémántok regényének hőse, Berend Iván a bánya megmentője volt. Most és itt Markó Istvánnak, a bánya egykori főmérnökének és csapatának, a Rudolf Kft.-nek jár ki a „megmentő” titulus, hiszen arra vállalkoztak, hogy tovább üzemeltetik a bányát. A Rudolf-telepi aknát tekintélyes, több évre elegendő szén- vagyonával az év első negyedében hirdette meg újrahasznosításra a Borsodi Szénbányák Vállalat. Három érdeklődő közül mindössze egy nyújtott be pályázatot a bányára, amelyet feltételes módon meg is nyert. A felszámoló szervezet (SZÉSZEK) ugyanis a részletkérdések tisztázása után, május 31-ét követően dönt a bánya üzemeltetéséről. Bár még nincs bányatörvény, de az szinte biztosra vehető, hogy a Rudolf Kft. augusztus elsejétől ismét vájárokat küldhet a mélybe, és a téli időszakra újból szenet termelhet egy már halálra ítélt bánya. KERESKEDELMI BANKOK DEVIZASZÁMLA KAMATAI OTP iooo é 3 ?ooo USD 4rtékT.BT.4r közöf. 1/4 *-kel, looc UsD érr. ett 1 %-kai Leveseit karcsiot fizet 9 fent közöltnél. .coo USD érték felett ez OTP külön kamatot állapit meg. o.ooo USD érték felett külön kemfitoegállapitás az 1ÍKB, MHE, K H, BB, Konzumbank, Iperbenkház a-s Takarák&anJcnál. kötheti min. értékhatár: MBB, BB 5qo USD Konzutabank ?oo UbD Postabank loo USD B VISA számla min. 25oo USD, kamata 3,75 % Torráfl: Viláeízazdasá« A Hírlap és az ÉMGK ajánlatai Információk a biztos sikerhez Manapság egyáltalán nem túlzás, ha azt állítjuk: a pontos, gyors és megfelelő információk meghatározzák életünket. Talán nem is hinnénk: közvetlen környezetünkben is rengeteg lehetőség adódik a szakmai tudás bővítésére, üzletek kötésére. S ha mindezekről időben értesülünk, akár máról holnapra gyökeresen megváltozhat életünk. Éppen ezért lapunk az Észak-magyarországi Gazdasági Kamarával közösen elhatározta, hogy — a megyében egyedülálló vállalkozásként — olyan információk birtokába juttatja a Hírlap olvasóit, amelyek egy sikeres életúthoz az első lépcsőfokot jelenthetik. Összeállításainkkal rendszeresen jelentkezünk a Piacgazdasági Figyelő című mellékletünkben, s pályázatokról, ösztöndíjakról, üzletkötési lehetőségekről tájékoztatjuk önöket. Menedzserképzés Schleswig-Holsteinben Schleswig-Holstein Gazdasági Minisztériuma megbízásából a Carl Duisberg Gesellschaft e. V. és a Magyar Gazdasági Kamara Oktatási Központja német nyelvű továbbképzést szervez közép- és felső szintű gazdasági vezetők számára. A továbbképzés célja a marketingszemléletű vállalkozás tervezési, vezetési és irányítási módszerei elméletének és gyakorlatának megismertetése a magyar menedzserekkel. A hallgatók saját szakterületükön működő cégeknél szakmai gyakorlaton vehetnek részt. Pályázati feltételek: — Magas szintű német nyelvtudás. — Egyetemi vagy főiskolai végzettség. — Két-három éves vezetői gyakorlat. A továbbképzés időtartama: 1 +4 hét — 1992. június 15-től 19-ig Budapesten. — 1992. augusztus 2-től 29-ig Kidben. A németországi képzés hallgatóit a pályázatok és a budapesti szeminárium idejére tervezett meghallgatások eredménye alapján választja ki a Carl Duisberg Geselschaft és a Magyar Gazdasági Kamara- Bizottsága. Kedvező elbírálás esetén az utazás költségei a hallgatókat terhelik, de a tanfolyamot és a kinttartózkodást a külföldi fél finanszírozza. A pályázatokat magyar és német nyelvű szakmai önéletrajzzal együtt a Magyar Gazdasági Kamara Oktatási Központjához (1114 Budapest, XI. Villányi u. 11-13.) kell beküldeni. Találkozó — sikeres üzletasszonyokkal Kelet- és nyugat-európai menedzserhölgyek között ebéddel összekötött ismerkedésre, tapasztalat- cserére kerül sor Budapesten 1992 októberében. Ezen a találkozón körülbelül 50 magyar vállalkozó hölgynek lesz alkalma részt venni. A Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány (1119 B udapest, A ndor u. 47-49. Tel.: 181-11-22/138) várja mindazoknak a jelentkezését, akik érdeklődnek a program iránt, s az eszmecserén cégük eredményéről vagy eredménytelenségéről, illetve azok okairól szeretnének referálni. A résztvevők kiválasztásánál az angol nyelvtudás előnyt jelent. Bécsi tanfolyam — trénereknek A Bécsi Közgazdaság-tudományi Egyetem Kisvállalkozási Tanszéke tanfolyamot hirdet az egyetemen vállalkozási oktatással foglalkozó szakemberek részére. Az ingyenes konzultációs sorozaton való részvétel feltételei: — Legalább kétéves gyakorlat egy kisvállalatnál. — Elfogadható angol nyelvtudás. A vállalkozásmenedzselésről A National Agency of Industry and Trade Denmark pályázatot hirdet, amelynek időtartama 10 hét. Erre elsősorban angolul beszélő kis- és közép- vállalati, vezető beosztású szakemberek érdeklődését várják. Az utazás, a szállás és kinttartózkodás költségeit a dán kormány vállalja, a tanfolyam 1993 januárjában kezdődik. Pályázati lapot és részletes felvilágosítást a Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítványnál (1119 Budapest, Andor út 47-49. Tel: 185-11-22/138) kaphatnak az érdeklődők. Kooperációs lehetőségek amerikai cégekkel A közelmúltban az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége elkezdte magyarországi vállalkozói adatbankjának kialakítását. Á rendszerbe bekerülő vállalkozásoknak jő esélyük nyílik az amerikai vállalatokkal való kapcsolatok felvételére, üzletek kötésére. Bővebb felvilágosítás a Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítványnál (a fentebb már említett címen) kapható. Összeállította: Molnár Zsolt Pénz-tárca A franchise titkai A gazdagság nem szégyen, és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Sorozatunk előző írásában Haraszti Mihállyal, a Magyar Franchise Szövetség alelnökével e szokatlanul hangzó gazdasági fogalomról kezdtünk beszélgetni. Mint kiderült, a franchise (ejts: frencsájz) nem más, mint egy idehaza még alig ismert marketingmódszer, amelynek keretében egy „bejáratott” üzleti gyakorlatot — a közös siker reményében — egy új vállalkozó is átvehet. — Tisztáztuk, ha valakinek a saját üzlete sikeres, nem biztos, hogy másutt, mások által ugyanolyan sikeresen kopírozható is. Vagy ha igen, akkor a részleteknek is nagyon egyezniük kell... — Ez az a csapda, amiről beszélni kell — magyarázza Haraszti Mihály. — A Burger King például két amerikai szakembert tart Magyarországon csak azért, hogy a menedzsment hatékonyságát biztosítsa, illetve hogy a helyszíneket állandóan vizsgálja. Ezért ha valaki szeretne egy új üzletet nyitni és franchise-vállalkozásba kezdeni, mintegy 300 oldalas tanulmány születik arról, hogy lehet-e, szabad-e neki ott és úgy megkezdenie a működését, ahogyan tervezi. Ha nem, azt is megmondják, hogy miért nem. Áz egyéni vállalkozásokra — különösen akkor, ha kezdő vállalkozóról van szó — millió csapda leselkedik. A franchise-rend- szerek előnye éppen az, hogy mindent előre megterveznek a vállalkozó helyett, neki már csak a vállalkozás sikeres működtetésével kell törődnie, hiszen ahhoz minden mást készen kap. A „mindenért” — alaptőke, jogi forma, szervezeti felépítés, termékszerkezet, berendezés, know-how stb. — azonban a li- cenc átadójának hosszú távú garanciát is kell vállalnia. A franchise-rendszerekben nem hamburgert, tisztítószalont vagy valami hasonlót kínál a rendszer tulajdonosa, hanem egzisztenciát. Ha tehát valaki bekapcsolódik egy rendszerbe, akkor saját maga és családja egzisztenciáját kell, hogy erre a vállalkozásra alapítsa. Ez pedig óriási felelősséget ró a rendszertulajdonosra is. — Ha egyszer valaki már átadta a rendszer kézikönyvét, mi a további teendője? — Itt van a következő csapda. Sokan ugyanis összetévesztik a rendszert a kézikönyvvel. A kézikönyv a franchise-átvevő ösz- szes feladatát és funkcióját meghatározza ugyan, de önmagában nem sokat ér az átadó közreműködése nélkül. A vállalkozót néha kényszeríteni is kell a jóra, a sikerre, az előírások betartására. — Nem paradox helyzet valakit a saját jól felfogott érdekére kényszeríteni? — Néha meg kell tenni, és nemcsak az illető személyes érdekében. A rendszert ugyanis nem elég átvenni, annak előírásait szigorúan be is kell tartani. Ez a rendszer minden egyes tagjának alapvető érdeke, hiszen minden résztvevő tevékenysége kölcsönösen záloga a sikernek. Vagyis minél erősebb, nagyobb a lánc, annál biztosabb egzisztenciát garantálhat. — Milyen képességekre van szüksége a rendszer gazdájának ahhoz, hogy jól ellássa a feladatát? — Másra, mint az egyes vállalkozásokban. Itt ugyanis inkább motiválni kell a rendszer tagjait, mintsem helyettük menedzselni az üzletet, hiszen a franchise- rendszerekre nem a főnök-beosztott viszony a jellemző. — Hogyan viselik ezt általában az alkalmazottak? — Nehezen. Nem véletlen ezért, hogy például a McDo- nalds-üzletekben az alkalmazottakat egy évben kétszer is lecserélik. Náluk ugyanis olyan katonai drillt alkalmaznak, amit hosz- szú távon nem is nagyon lehet kibírni. De az alkalmazott, az a világon mindenütt alkalmazott, az a dolga, hogy elfogadja a rendszer kínálta feltételeket. Bár úgy gondolom, ha Chaplin most forgatná a Modern idők c. filmjét, azt nem egy autógyárban, hanem egy gyorsétkeztetőben tenné. (FEB)
