Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

HÍRLAP, 1992. június 4., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Menyasszony a ládán A közelmúltban avatták fel Parádfürdőn Kő Pál szobrászművész Menyasszony a ládán című alkotását. A márványból készült szobor a parádfürdői ősparkban kapott helyet, ott készült felvételünk is. Nyugdíjasok Pétervásárán Számlát nyitottak az adakozóknak A pétervásári nyugdíjas fó­rumnak nem jött igazán jól, ami­kor 1990-ben a Hazafias Nép­front feloszlatta önmagát, és a ke­retein belül működő szervezetek is megszűntek. Ők azonban nem estek kétségbe, hanem kimond­ták az új egyesülés megszületé­sét, amelynek neve: Nyugdíja­sok Pétervásárai Szövetsége. Nemsokára be is jegyezték a tár­saságot, így semmi akadálya nem volt, hogy szervezetten, intézmé­nyesen tovább végezzék a már megkezdett munkát. Folyama­tosan látogatják a városban élő, hetven évnél idősebb embereket, s nagy részükről helyzetelemzést is készítettek, s javaslatukra ta­valy az önkormányzat azonnali támogatásban részesített 51 em­bert, s erre 69 ezer forintot hasz­náltak fel. A kezdet kezdetén még úgy volt, hogy összesen nyolc házas­pár üli majd meg szervezésükben az aranylakodalmukat, ám végül csak négy pár vállalkozott erre. Annál többen elmentek viszont a nyugdijasestre, ahol nagyon sok támogató gondoskodott arról, hogy az együtt mulató idős em­berek remekül érezzék magukat. De nem volt ez másképpen ak­kor sem, amikor nyolcvanan színházba mentek a honvédség és a szakiskola segítségével. Saj­nos, azonban nem mindenki tud résztvenni ezeken az eseménye­ken, hiszen az egészségi állapota nem engedi. Összesen 169 em­bert látogattak meg emiatt, s vit­tek nekik ajándékcsomagot, amelyre az önkormányzat népjó­léti bizottsága összesen S3 800 forintot biztosított. De nemcsak az idősekkel fog­lalkozik az egyesület, hanem a gyerekekkel is. Tavaly például az év utolsó akciója az volt, hogy a művelődési házban feldíszítették a gyerekek karácsonyfáját, így kedveskedtek a legkisebbeknek. Ezután pedig együtt töltötték a délutánt — teázással, videofil­mek megtekintésével. Akik pedig rendszeres talál­kozásra vágynak, időről időre felkereshetik a művelődési ház­ban működő nyugdijasklubot, ahol találkozhatnak, elbeszél­gethetnek egymással, s tervezhe­tik azt — ami újabb elképzelésük —, hogy még alaposabban ki­használják ennek a kis helyiség­nek az adottságait. Az egyesület a helyi takarék- szövetkezetnél számlával is ren­delkezik, s minden — a legkisebb — adományt is örömmel fogad­nak, hiszen így tudnak minél na­gyobb mértékben segíteni az öregeken. A számla száma: 359- 98354-00009. Minden lakásra jutna telefon Szóláton Meglehetősen fejlett a kábel­kommunikáció Egerszóláton — tudtuk meg a minap a község polgármesterétől, Tuza Ferenc- től. Nemrégiben üzemeltek be ugyanis egy telefonközpontot, amely a kábeleken keresztül négyszáz állomást tud bekap­csolni a nemzetközi távhívásba, s így néhány tárcsázással pillana­tokon belül elérhető Egerszólát- ról Budapest, Rio De Janeiro, avagy éppen Bogota. A polgár- mester igazán nem panaszkod­hat arra, hogy esetleg nem tud­nak minden igényt kielégíteni, hiszen Szóláton összesen négy­száz ház van, így elméletileg min­denhol lehet telefon, s megvaló­sulhat az az ideális helyzet, amely Magyarországon még nem jellemző: azaz, hogy egy te­lepülés minden egyes családja te­lefontulajdonos, még az udvarra sem kell kimenni ahhoz, hogy szót váltson a szomszéddal. A helyzet azonban nem ennyi­re rózsás, hiszen például az egye­dülálló idős néniknek sem ked­vük, sem pénzük nincsen ahhoz, hogy telefonkészüléket szerel­tessenek be a tisztaszobába. Mind ez idáig 90 készüléket kö­töttek be, s még 110 igényt tarta­nak számon, s ez összesen két­száz készüléket jelent. A polgár- mester azonban szeretné, na még több lenne, ugyanis a távközlési üzem már kilátásba helyezte: ha nem lesznek igénylők, a mara­dék kétszáz vonalat elviszik más­hova. Éppen ezért a két „cég” között most tárgyalások folynak, hogy ne legyen olyan drága egy bekötés, mint most: ötvenezer forint. Ha sikerülne mérsékelni az árakat, akkor talán többen él­nének ezzel a lehetőséggel, ám az tökéletesen bizonyos, hogy mind a négyszáz vonal akkor sem kel el. A leleményes szólátiak másra is használják a kábelt, meg kí­vánják például honosítani a helyi televíziózást a faluban. Jelenleg már a nézők megtekinthetik az éjjel-nappal üzemelő képújsá­got, amelynek szolgáltatása csak aramkimaradás esetén nem je­lentkezik, így tervezik, hogy rö­videsen beszereznek egy olyan telepet, amely a gépet folyama­tosan üzemelteti. De így is már több oldalon megjelennek, s fi­zetett hirdetéseket is közölnek. Most már csak egy kamera kelle­ne — mondják, es akkor rendsze­resen műsorokat is közvetítené­nek a stúdióból, ahonnan előbb- utóbb játékfilmek vetítését is ter­vezik. Ez talán már az ősszel megvalósul, s akkor — szándé­kaik szerint — a falutévé felválta­ná a községben eddig működő hangoshíradót, s újságszerepet is vállalna. A kérdésre, hogy kívánják-e, hogy ez a televízió konkurrenciá- ja legyen a Heves Megyei Hírlap­nak, egyértelmű nem volt a vá­lasz, hiszen — ahogy meg is emlí­tették — ők mindössze a saját kis községük életével foglalkoznak majd. Diplomataasszonyok és -feleségek látogatása Egynapos, autó­buszos vidéki kirán­dulásra várják hol­nap megyénkbe a magyarországi nagy­kő vetek feleségeit és a nagykövet asszonyo­kat. A szervező az Országgyűlés kül­ügyi főosztálya, a vendéglátó pedig Ke­lemen József, a me­gyei 2. számú válasz­tókerület — Pétervá- sára és térsége — or­szággyűlési képvise­lője. A tervezett prog­ram szerint a vendé­gek reggel nyolckor indulnak el a fővá­rosból, s délelőtt fél tíz tájt érkeznek Pa- rádsasvárra, ahol először a Károlyi­kastélyt tekintik meg. Ezután látoga­tást tesznek a parád- sasvári üveggyárban, a gyár mintaboltjá­ban pedig vásárlási lehetőség várja a höl­gyeket, akik például csiszolt és metszett vázák, szép poharak között válogathat­nak. Az ebédet követő­en a parádfürdői Cif­ra-istálló, a kocsimú­zeum lesz az újabb ál­lomás, majd Szilvás­várad következik, ahol egyebek mellett lovasbemutató szó­rakoztatja majd a vendégeket. Délután városnézés lesz Eger belvárosában, a nap végén pedig a Szép- asszony-völgybe lá­togatnak, a Ködmön csárdába, ahonnan este indulnak vissza Budapestre. Bélapátfalva a harmadik Nemrégiben szá­moltunk be egy szajlai háborúság­ról a képviselő- testület és a pol­gármester között. Most másik hí­rünk is van a falu­ról, hiszen nemré­giben átadták az új polgármesteri hi­vatalt, amely a fa­lu szélén épült. Ottani látogatá­sunkkor megálla­píthattuk, hogy az ajtó még egy kicsit nehezen nyílik, de a szajlaiak minden bizonnyal nem bánnák, ha ez len­ne a községben a legnagyobb baj... A túlnyomó többség független Pártok, csaták Bródy János koncertezik június 5-én, pénteken este 8 órakor a parádfürdői SZOT-szanatóri- umban. Jegyeket elővételben is lehet váltani a helyszínen. Készül a rendelő Lassan-lassan a hajrájához ér­kezik az új orvosi rendelő építése Balatonban. A hátralévő hetek­ben már csak a belső festés, vala­mint a szerkezetek beépítése van hátra, s azt követően el is kez­dődhet a gyógyító munka. A ter­vek szerint a létesítményt au­gusztus 31-én adják át, de Kor­mos Béla polgármester szerint arra is mutatkozik esély, hogy az említett időpontnál hamarabb kész legyen a régen várt intéz­mény. Közmunkák Egerszóláton is nagy gond a munkanélküliség, több mint öt­ven ember kel úgy a községben reggel, hogy nincs hová menni dolgoznia. Közülük most négy­nek tudott közmunkát biztosíta­ni a helyi önkormányzat, ők a Brezovay-kastély felújításában vesznek részt, ahol idősek és gye­rekek számára működik napközi otthon. Emellett folyamatosan közreműködnek más — közterü­leteken található — építmények javításában, felújításában is. Fotópályázat Fotópályázatot hirdetett nem­régiben a Kisbíró című pétervá­sári városi lap. A „viadalon” részt vehet mindenki, aki a vá­rosban vagy társközségeiben — Ivádon, Erdőkövesden, Kisfüze­sen vagy Váraszón — él. Két té­makörben várják a felvételeket a bírálók: így szeretnének történe­ti értékű, régi képekkel találkoz­ni, amelyekről másolatokat ké­szítenek majd, s az eredetiket a tulajdonosok visszakapják, ám emellett napjainkban készült fo­tókat is szívesen látnak. A bekül­dési határidő: decemberig min­den hónap tizenötödike, s a leg­jobb alkotásokból időről időre kiállításokat rendeznek a műve­lődési házban, ahová postázni is kell a pályamunkákat. A legjob­bak az év végén különdíjat kap­nak, s nevüket a Kisbírón kívül a Hírlap is közli majd. Tizenkét település golgármes- tere, illetve képviselője vehette át a napokban a megyei közgyű­lésen dr. Jakab István elnöktől azt a serleget, amely igazolja: részt vettek az idén is a kihívás napján. Pétervásárán és környé­kén is több ezren mozdultak meg, s teljesítettek fejenként sokszor negyed órát. Szép sikert is elért az egyik település, jelesül Bélapátfalva, hiszen kategóriá­jában országosan harmadik he­lyezett lett. A körzetben találha­tó települések közül részt vett még a versengésben többek kö­zött Nagyvisnyó, Párád, Péter- vására és Sírok is. Párádon és Pé­tervásárán már éjfélkor elkezdő­dött a sportolás, az előbbi nagy­községben magának a polgár- mesternek a csatakiáltásával, aki hivatalában kurjantotta el ma­gát: hajrá Párád! Pétervásárán is sportolva találta a város apraját és nagyját a felkelő nap, míg Sí­rokban reggel kezdődött a prog­ram. A folytatásra egy évet várni kell, ám e vidéken nemcsak egy évben egyszer sportolnak az em­berek, s nemcsak .ott, ahol meg­rendezték a Challenge Day-t, ha­nem másutt is. Erre utal, hogy több sportlétesítményt adtak át a környéken a közelmúltban, s ezek a tornacsarnokok majd mindenkor labdapattogástól, szurkolástól hangosak. A már itt lévő nyár pedig sok alkalmat kí­nál túrázásra, hegymászásra, hi­szen ezekben az „adottságok­ban” sem szűkölködik e táj. „Az országos sajtóban folyton arról olvasok, hogy melyik párt mit mondott, hogyan vélekedik erről meg arról, önök viszont rendszeresen mellőzik az ilyen véleményeket. Mi, akik Pétervá- sára közelében élünk, nem tud­juk, hogy az itt működő pártok mit akarnak, hogyan szavaznak az önkrormányzatokban. Azt mondják a tévében, hogy már megkezdődött a választási kam­pány. Mi is szeretnénk dönteni, hogy kire szavazzunk majd, ki segít rajtunk, akik közismerten az ország egyik legelmaradot­tabb vidékén élünk... íijanak többet arról, hogy mit csinálnak itt a pártok, meijenek foglalkoz­ni velük!” Merünk. Szemben kedves ol­vasónkkal, akiről annyit tudni, hogy Pétervásárán adta fel a le­velét — ezt a bélyegzőből követ­keztettük ki —, s még annyit, hogy monogramja — amit aláírt -: F. H. G. Kutakodtunk egy kicsit a tele­fonkönyvben, de nem leltünk ilyen nevű embert, amitől per­sze, még létezhet. Levelének egy jellemző részletét mégis azért közöljük, mert ennek pontosan az ellenkezőjét szokták a sze­münkre vetni, jelesül azt, hogy agyonpolitizáltak vagyunk, párt­érdekek lebegnek a szemünk előtt, és hát mindent, ami azzal ellentétes, amit F. H. G. volt szí­ves papírra vetni. De maradjunk a konkrét fel­vetésnél. Miért nem írunk többet a Pétervására környékén műkö­dő pártokról? Vissza is kérdezhetnénk: mi­ért nem hallatnak magukról töb­bet a Pétervására környéki pár­tok? Ez a terület, ahol mi dolgo­zunk, igen nagy, Pétervásárától egészen Nagyvisnyóig tart, s ren­geteg apró települést foglal ma­gába. Azt, hogy a térség nem egyértelműen agyonpolitizált, jól mutatja, hogy a két éve meg­választott 38 polgármesterből mindössze nyolc vallotta magát párttámogatottnak, a többi har­minc függetlenként indult csatá­ba, s nyerte meg azt. (Azt, hogy ki független és mitől, most ne fir­tassuk, azt nem tetszett kérdez­ni.) Közülük ketten szabad de­mokraták, kettő a Magyar De­mokrata Fórum híve, ketten szo­cialisták, egy kereszténydemok­ratát találunk, egy polgármester pedig a fölöttébb izgalmas MDF-FKGP-SZDSZ koalíció támogatottjaként futott célba. (Itt látszik pontosan, hogy a helyi szervezetek nem feltétlenül az országos politika helyi képződ­ményei.) A térség országgyűlési képviselője, Kelemen József kormánypárti, az MDF-frakció- ban ül a Parlamentben. Ezek a tények, és most jöhet ismét a kérdés: miért nem írunk a pártokról? Ezúttal már nem kérdezünk vissza, hanem válaszolunk: min­dig írunk róluk, amikor csinál­nak valamit. Tessék csak vissza­emlékezni például arra, amikor a lapunkban sokat szereplő mátra- derecskei SZDSZ legutóbb a he­lyi költségvetést bírálta. De em­líthetnénk a recski szabad de­mokratákat is, akik szintén sokat hallatnak magukról, legutóbb éppen horgászversenyt szervez­tek. Sokat tudhatunk a pétervá­sári Torgyán-párti kisgazdákról is; akik hatalmas vehemenciával dolgoznak, s lankadatlan energi­ájú vezetőjükkel, Ivády Bélával éppen a következő területi olda­lunkra tervezünk egy teijedel- mesebb inteijút. De szóltunk már a bátori MDF-ről, az eger- csehi MSZMP-ről és SZDSZ- ről, és mindenkiről, akiről lehe­tett mit szólni. Nem lehet szólni például a pé­tervásári Fidesz-ről, mert az nin­csen. Sok faluban nem lehet szól­ni sokféle pártról, mert nincse­nek, vagy ha papíron léteznek is, nem működnek, nincsenek ren­dezvényeik, nem mondják el a véleményüket, nem csinálnak semmit. Nem biztos, hogy ez baj. An­nak idején — a Kádár-rendszer­ben — egy ilyen kis településen alig néhány tagja volt az alap­szervezetnek. Mitől lenne most több? Hiszen, valljuk be, hogy ha egy apró településen magvan a járda, a közmű, nyitva van a bolt, akkor a kert művelésén kívül sokkal több tennivaló nincsen. Isten őrizz tehát attól, hogy el­hallgassunk információkat — nem szándékunk. Azonban az sem az, hogy-kitaláljunk ilyene­ket, esetleg nemlétező pártprog­ramokat irkáljunk. A néhány be­kezdéssel feljebb említett pártok helyi szervezeteivel történt vala­mi, állandó szereplői a közélet­nek, muszáj írni róluk. Nem léte­zőkről viszont valószínűleg tilos. így hát, kedves F. H. G., nincs mit tenni, ön él ott, önnek kell felkavarni az állóvizet. Belépni az önnek szimpatikus pártba, és akciókat szervezni, vagy csak megkeresni az ottani pártokat, és felrázni őket, mint egyszerű vá­lasztópolgárnak, aki nem tudja, hogy legközelebb mitévő legyen. Két év múlva pedig szavazzon azokra, akik az ön számára a leg­aktívabbnak tűnnek. Tapasztalatairól — ha felfedi kilétét — szívesen tudósítunk majd. Kovács Attila Parádi vizet tessék! Sokan tudják, hogy nem csupán a boltokban, hanem a helyszínen, a parádsasvári csevice kútnális lehet vásárolni a híres parádi víz „bü­dös” és szénsavas változatából. Ezt a közelmúltig a palackozóüzem­nek helyet adó pagoda oldalán lévő ablaknál lehetett megtehni, nem­rég azonban egy tetszetős kis pavilon épült a csevice kút mellett, s im­már ott kínálják a sok bajon segítő ásványvizet.

Next

/
Thumbnails
Contents