Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-29 / 152. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. június 29., hétfő Eszmecsere a grúziai, moldovai és a jugoszláviai eseményekről Bush—Jelcin telefonbeszélgetés Az amerikai elnök kezdeményezésére telefonbeszélgetést folytatott egymással a hét végén George Bush és Borisz Jelcin orosz államfő. Az ITAR- TASZSZ jelentése szerint a beszélgetés témái a legutóbbi, washingtoni csúcstalálkozó óta történt események voltak, ami valószínűsíti — mivel a csúcs óta még két hét sem telt el —, hogy mindenekelőtt a délszláv válságról esett szó. Az orosz elnök sajtóirodájának közleménye kitér arra, hogy Jelcin tájékoztatta Busht a dago- miszi ukrán-orosz csúcsról, a létrejött megállapodásokról. A telefonbeszélgetés során „mélyreható eszmecserét folytatott a két elnök a grúziai, moldovai és jugoszláviai eseményekről. Mindkét elnök nyugtalanságának adott hangot a szűnni nem akaró ellenségeskedések kapcsán, s egyaránt azon kölcsönös törekvésükről biztosították egymást, hogy megvalósuljanak a tűzszünetet szolgáló intézkedések, s a jelen konfliktusokat politikai eszközökkel oldják meg'’. A két elnök kölcsönösen tájékoztatta egymást országa belpolitikai helyzetéről is. Alkotmánybíróság: Anarchia fenyegeti Oroszországot Társadalmi robbanás és zűr- és anarchia veszélyét az ország- alkotmánybíróság szerint az állazavar veszélyére hívta fel a fi- ban — állapítja meg a december- mi szervek megengedhetetlenül gyeimet állásfoglalásában az ben alakult testület nyilatkozata, tétlenek, holott az alkotmányos orosz alkotmánybíróság. A 15 fős bíróság drámai képet rendszer, az állampolgárok jogaHa a parlament és a kormány festett az orosz társadalmi való- inak és szabadságának oltalma továbbra sem lép fel az alkotmá- Ságról, a növekvő bűnözésről és lenne kötelességük, nyos rend védelmében, nem le- arról, hogy az emberek elvesztethet kizárni társadalmi robbanás ték hitüket a hatóságokban. Az (MTI) Belfasti robbantás Belfastban 11 személyt sebesített meg szombaton egy pokolgép, s a merényletet rendkívül feltűnő, csaknem öngyilkos módon hajtották végre, feltételezések szerint a szeparatista ír Köztársasági Hadsereg —jelentették a hírügynökségek. Az északír főváros egyik kereszteződésében egy járókelő váratlanul robbanószerkezetet helyezett a közlekedési lámpánál várakozó rendőrautó tetejére. A merénylő elrohant a helyszínről, s a pokolgép szinte azonnal felrobbant. A rendőrautó lángokba borult, s csak nagy erőfeszítéssel sikerült kimenteni a benne ülő — sebesült — két rendőrt. A robbanás következtében a forgalmas útkereszteződés közelében további kilenc polgári személy sebesült meg. Elutazott a spanyol vezérkari főnök Elutazott Budapestről a Spanyol Haderő Egyesített Vezérkarának főnöke, Gonzalo Rodriguez Martin Granizo admirális, aki Lőrincz Kálmán vezérezredesnek, a Magyar Honvédség parancsnokának meghívására — küldöttség élén — háromnapos hivatalos látogatást tett hazánkban. A spanyol vezérkari főnök tárgyalásokat folytatott a Honvédelmi Minisztériumban, ahol kölcsönösen véleményt cseréltek aktuális katonapolitikai kérdésekről és konzultáltak a két hadsereg jövőbeni együttműködésének lehetőségeiről. A delegáció vidéki programja során felkereste Székesfehérvárott a Szárazföldi Csapatok Parancsnokságát, Veszprémben pedig a Légvédelmi Parancsnokságot. (MTI) KGB-akták Litvániának Az orosz kormány közel ötvenezer KGB-aktát küldött vissza az elmúlt hét végén Litvániába. Az iratok a Sztálin-korszakban a KGB által üldözött vagy Szibériába száműzött, illetve az NSZK- ba menekült litvánok személyi anyagát tartalmazzák. Juozas Pumelis litván történelemprofesszor, a KGB levéltárának visszaszerzésére alakult bizottság elnöke az AP hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy az akták az oroszországi Uljanovszkból teherautókon érkeztek a vilniusi nemzetbiztonsági hivatal — az egykori KGB- főnadiszállás — épületébe. Pumelis szerint a szállítmány csak egy kis része a Litvánia által visz- szaigényelt mennyiségnek. Az iratokat a szovjet kormány 1990 márciusában, Litvánia füg§ ellenségének kikiáltásakor ko- ozta el, amikor Vilnius a KGB tevékenységét törvényellenesnek nyilvánította. í Pályázati felhívás! Mezőkövesd Város Önkormányzata pályázatot hirdet a szakmunkásképző iskola udvarán létesülő tanműhely építésére. A versenykiírási tervdokumentáció 10.000 Ft befizetése ellenében átvehető a Polgármesteri Hivatal fsz. 9. sz. szobájában. Az ajánlatok benyújtásának utolsó napja: 1992. július 24. Az eredményhirdetés időpontja: L 1992. július 31. J / Budapesti külkereskedelmi részvénytársaság, 15 különféle nyugati kozmetikai és háztartásvegyi cikkeket, illatszereket gyártó cég kizárólagos magyarországi forgalmazója termékeinek széles körű értékesítésére szakértelemmel rendelkező ügynököt keres. Jelentkezni lehet: munkanapokon 9—15 óra között telefonon: 1530-511/218 sz. mellék, faxon: 2522-443 A Taurus Márkaboltban (A Stadion főbejáratával szemben) Stadion u. 15. Telefon: 12-845 100x1400x2000 mm 2,8 m2 4600 Ft 50x1400x2000 mm 2,8 m2 2300 Ft 10x1400x2000 mm 2,8 m2 480 Ft Ülőpárna huzat nélkül! 97 Ft/db Összehajtható huzattal ellátott napozó 810 Ft/db Ne utazzon, mától helyben megvásárolhatja a Porán habszivacsgyár termékeit. Hirdetésünk megjelenésétől, amíg a készlet tart, 50 % árengedmény az alábbi termékekből: Autógumiszőnyeg-garnitúra 720 Ft/garnitúra Gumitálca 100 Ft/db Szigetelőszalag 25 Ft/db Üléshuzat (szoc. autókhoz) 1600 Ft/garnitúra A Taurus továbbra is nagy választékkal áll Tisztelt vásárlói rendelkezésére, mg-i teher-, targonca- és személyköpenyekkel, tömlőkkel. KENTAUR KFT. „Európa demokratikus lelkiismerete” „Európa demokratikus lelkiismerete” — így emlegetik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, amely 1992. június 29. és július 1. között első esetben tartja kelet-európai országban — Budapesten — nyári tanácskozását. Az 1949. május 5-én Londonban alapított Európa Tanács kormányközi politikai szervezet, amely jelenleg Európa 27 pluralista demokráciáját tömön'ti. Alapításának dátumát, május 5-ét 1964 óta „Európa napjaként” ünnepük. A közép- és kelet-európai országok közül elsőként Magyarország lett az Európa Tanács tagja 1990. november 6-án, majd 1991. február 25-én Csehszlovákia, november 26-án Lengyelország csatlakozott. 1992. május 7-én vonták fel a 27. tagállam, Bulgária zászlaját az Európa Tanács állandó székhelye, a strasbourgi Európa Palota előtt, ahol ott leng a kék alapon 12 arany csillagból álló, kört ábrázoló európai zászló is. Az Európa Tanács célja, hogy az embereket szorosabban vonja be az európai egyesítési folyamatba, védelmezze és erősítse a pluralista demokráciát és az emberi jogokat; közös megoldásokat dolgozzon ki a társadalom problémáira, segítse elő az európai kulturális identitás tudatosítását és érvényesítését. Hivatalos nyelve a francia és az angol, de munkanyelv a német, az olasz, a spanyol, a holland, a portugál és a török is. Az Európa Tanács működésének két fő fóruma van. A Miniszteri Bizottság a szervezet döntéshozó szerve, amely a 27 tagállam külügyminisztereiből áll. A Parlamenti Közgyűlés 210 tagját és ugyanannyi póttagját a nemzeti parlamentek választják vagy jelölik ki saját képviselőik közül. (Magyarországot hét tag, illetve póttag képviseli.) A közgyűlés megvitatja az időszerű nemzetközi kérdéseket, és fontos szerepet játszik a tanács tevékenységének irányításában. Ot politikai csoportja van: Szocialista Csoport, Európai Néppárt, Európai Demokrata Csoport, Liberális, Demokrata és Reformer Csoport, továbbá az Európai Egyesült Baloldal Csoportja. Egyes képviselők nem tagjai egyik csoportnak sem. A közgyűlés évente három ülésszakot tart — tavasszal, ősszel és télen — Strasbourgban, ezek a plenáris ülések nyilvánosak. Évente egyszer a tagállamok valamelyikében nyári ülésszakot is összehívnak. A közgyűlés saját tagjai közül választ elnököt, aki három éven át tölti be ezt a tisztséget. Egyéves időtartamra 15 — különböző nemzetiségű — alelnököt választanak a képviselők. A jelenlegi elnök 1990. május 4. óta Miguel Angel Martinez spanyol politikus. A közgyűlés választja meg az Európa Tanács főtitkárát, főtitkárhelyettesét, jegyzőjét és az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjait. Az ET jelenlegi főtitkára a francia Catherine Lalumiere asszony. A közgyűlés munkáját félszáznyi bizottság és albizottság készíti elő. 1989- ben a közép- és kelet-európai demokráciákban működő törvényhozó testületekkel tartandó kapcsolatok megszilárdítása érdekében a közgyűlés létrehozta a különleges meghívotti státust: ezek az országok részt vehetnek a közgyűlés plenáris ülésein és azokon a bizottsági üléseken, amelyekre meghívják őket. Jelenleg nyolc ilyen „különleges meghívott” ország van: Albánia, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Oroszország, Románia és Szlovénia. 1990- ben fogadták el a „Démoszthenész”-programot, amelynek célja, hogy segítse a kelet-európai országok alkotmányos, törvényhozási és közigazgatási reformjainak megvalósítását. Az Európa Tanács eddig több mint 140 egyezményt (konvenció) és szerződést fogadott el, amelyeknek többsége a nem tagállamok előtt is nyitva áll. Ezek közül korszakalkotó jelentőségű az Emberi Jogok Európai Konvenciója, amely 1953. szeptember 3-án lépett életbe. Emellett a tanács a tagállamoknak szóló ajánlásokat fogad el, és egész Európára kiterjedő kampányokat szervez többek között a jogvédelem, a biztonság, a média, az ifjúság, az önkormányzatok területén. Budapesten most az 1992. évi, 44. ülésszak második szakaszát (az első május 4-8. között Strasbourgban volt), az iroda és az Állandó Bizottság nyári ülését, valamint a Parlamenti Közgyűlés más bizottságainak tanácskozását tartják. Az előzetes tervek szerint az ülés középpontjában a szervezet kibővítésének távlatai szerepelnek, amiről nemcsak bizottsági, de plenáris vitát is szerveznek. Megvizsgálják majd a kelet-nyugati gazdasági, illetve technológiai, tudományos és mezőgazdasági együttműködés lehetőségét, valamint a menekültkérdést is. A hivatalos rendezvényeken elhangzik majd az európai himnusz, amely a Miniszteri Bizottság 1982-es határozata értelmében Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája. fÁRVERÉSI HIRDETMÉNY! v A Füzesabonyi Állami Gazdaság 1992. július 3-án 13 órakor ismételt nyilvános árverésen árkedvezménnyel értékesíti az alábbi eszközeit: — tehergépkocsik — erőgépek9 RÁBA-250, DT-75 — munkagépek — kombájnok: CLAAS-lOOf E-514, E-524 — öntözőberendezések• Az árverés helye: a Füzesabonyi Állami Gazdaság Központin Füzesabony-Pusztaszikszó. Az árverésen résztvevők készpénzért vásárolhatnak. Az értékesítendő' eszközök az árverés előtt, 10 órától megtekinthetők. További információt áz értékesítésre kerülő eszközökről Lenkey János ad, Füzesabony-Pusztaszikszó. {^Telefon: 39/41-411 Lisszaboni mérleg Az Európai Közösségek országainak szemszögéből a lisszaboni csúcsértekezletnek a közép-európai országokkal kapcsolatos állásfoglalásai a társulási szerződések erősítését jelentik — mondotta Francois Mitterrand francia elnök Lisszabonban. A csúcsértekezlet a boszniai válsággal kapcsolatban a Biztonsági Tanácsot sürgette, hogy hozzon intézkedéseket a szarajevói repülőtér humanitárius célokra történő mihamarabbi megnyitására. John Major brit miniszter- elnök ezzel kapcsolatban elmondta : a közösség a békés eszközöket részesíti előnyben, de a Biztonsági Tanács ilyen értelmű határozata esetén nem zárja ki katonai eszközök alkalmazását sem. Csak saját pártjukat képviselik? Milan Knazko, a szlovák kül- kapcsolatok új minisztere szerint a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés politikai mozgalom és a Magyar Polgári Párt politikusai „nem a szlovákiai magyar kisebbséget képviselik, hanem csupán saját pártjukat”. Knazko a Telegraf című lap pozsonyi kiadásának szombati számában nyilatkozott a magyar képviselők által a közelmúltban többször hangoztatott autonómia-igényről. Boszniában a kormányerők lőnek? Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szombaton este azzal vádolta a boszniai kormányerőket, hogy támadásokat indítottak, s ezzel akadályozzák az ENSZ-erőket a szarajevói repülőtér megnyitásában. Gáli szerint a Szarajevó környékén tartózkodó szerb erők lépéseket tettek az ENSZ által szabott feltételek teljesítésére — azaz a tűzszünet betartására és a repülőtér környéki tankok visz- szavonására —, ám a boszniai kormányerők újabb támadásokat indítottak. Grúz támadás Dél-Oszétiában vasárnap délelőtt is heves lövöldözések zajlottak Chinvali körül. Egyelőre semmi jele annak, hogy az egymással háborúskodó erők hajlanának a fegyvemyugvásra, amelyről Eduard Sevardnadze és Borisz Jelcin állapodott meg a múlt héten Dagomiszban. Chinvali források azt közölték, hogy éjfél után a déloszét egységek beszüntették a tüzet, és a vasárnap déli órákig nem is válaszoltak a grúzok erős tüzérségi és rakéta- támadásaira. A déloszét fővárosra zúduló lövedékek egy asz- szony és két gyermek életét oltották ki vasárnapra virradóra. Olaszország Maffiaellenes tüntetés Hajókkal és különvonatokkal érkeztek szombaton Palermóba tüntetők egész Olaszországból, hogy egy hónappal Giovanni Falcone vizsgálóbíró és kísérete meggyilkolása után hatalmas tüntetésen adjanak hangot tiltakozásuknak a maffia ellen. A szakszervezetek által rendezett maffiaellenes tömegmegmozduláson legalább 150 ezren vettek részt. A tüntetők megkoszorúzták Falcone palermói lakóházát. A felvonulás utáni gyűlésen a három szakszervezeti főtitkár, Bruno Trentin (CGIL), Sergio D’Antoni (C1SL) és Pietro Lariz- za (UIL) mondott beszédet, majd Palermo bíboros-érseke, Salvatore Pappalardo is szólt az egybegyűltekhez. „Elég volt a gyilkosságokból”, „Falcone él”, „a maffia nem győzhet, ha a becsületes állampolgárok összefognak” — hangzottak a tüntetés jelszavai. Először fordult elő, hogy Szicíliában, a maffia hazájában ilyen hatalmas és egységes megmozdulásra került sor a szervezett bűnözés ellen, és hogy az emberek tömegesen mentek el részvételükkel kifejezni állásfoglalásukat.
