Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

HÍRLAP, 1992. június 24., szerda HATVAN ÉS KÖRZETE A horti polgármester pünkösdi levele Gázvezetéket kapnak „A pünkösdi búcsú előkészü­leteiben fordulok Önhöz felhívá­sommal. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az ünnepi sür­gés-forgás, a vasárnapi vendé­geskedés és a díszebéd közben lesz idő megbeszélni a rokonság­gal is annak tartalmát. Régi ál­munk, hogy a település vezetékes gázellátását megvalósítsuk. Most újra úgy tűnik, hogy lehetősé­günk van rá..." — így kezdődik Hort polgármesterének levele, amelyet a közelmúltban vala­mennyi helyi lakos megkapott. — A legutóbbi testületi ülé­sünk egyik témája is a gázvezeték építésének előkészítése volt — mondta Kassa László. — Három település összefogásával tudjuk megvalósítani, hozzánk csatla­kozott még Csány és Ecséd is. A Tigáz már elkészítette a tanul­mánytervet, amelynek zsűrizését rövid időn belül megkaptuk, s megvan a kivitelezési engedé­lyünk is. Most a lakosság szerve­zése folyik, segítségük nélkül ugyanis nem boldogulnánk. — Milyen kiadás vár a csalá­dokra? — A ház előtti gázóráig — elő­zetes becslések szerint — mint­egy 50-60 ezer forintba kerülne a vezeték költsége. Tudjuk, ez nem kevés, de azt is figyelembe kell venni: egy teherautónyi, jobb minőségű szén is ugyanennyibe kerül. Azonkívül a gázfűtés kor­szerű, takarékos, kényelmes és környezetbarát. A jelenlegi ára­kat figyelembe véve, a befekte­tett összeg rövid időn belül meg­térülne. — Az önkormányzat is hozzá­járul ehhez? — A lehetőségekhez mérten igyekszünk megoldani a beruhá­zás pénzügyi támogatását. Már tárgyaltunk az OTP-vel a ked­vezményes hitelkonstrukció biz­tosítására, s pályázatok útján is van lehetőségünk a lakosság ter­heinek könnyítésére. — Mikorra tervezik a vezeték- építést. — Bátran álh'tom, hogy Hort életében „történelmi a pillanat”: idén ősszel elkezdjük az építést, s 1993-94-re megtörténhet a be­kötés. A megyei önkormányzat 700 ezer forintot biztosított a há­rom községnek a kiviteli tervek elkészítésére, maga a beruházás 150-170 millióba kerül. Közös gázátadó állomást és gerincveze­téket építünk Csánnyal és Ecséddel, a település belső háló­zatát pedig az önkormányzatok külön oldják meg. Ám mindeh­hez a lakosság teljes összefogásá­ra is szükség van. M. M. Hatvan újjászületése a török kiűzése után Hatvan 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A Budát nagy erővel ostromló keresztény sereget állandóan nyugtalanítot­ták az egri és a hatvani törökök, rajtaütéseikkel. A császári had­vezetés megelégelte az örökös zaklatást, és egy megfelelő sere­get küldött Hatvan elfoglalására, ami rövid időn belül sikerült is, mert a török őrség szabad elvo­nulás fejében harc nélkül feladta a várat. Maga a vár a török kitakaro- dása után még évtizedeken át megmaradt, bár egyre jobban ro­mosodon. A Rákóczi-szabad- ságharcidején ismét katonai sze­repet kapott. Miután 1703-ban megszállták a kurucok, a fejede­lem utasítást adott rendbehoza­talára, megerősítésére. Egy ideig itt állomásozott a Bezerédj-ez- red, továbbá itt rendeztek be a kuruc sereg számára egy nagy élelmiszerraktárát. 1709-ben is­mét leégett a vár, és ezután foko­zatosan lepusztult. A török ura­lom végén már alig volt magyar lakosa a városnak, de a felszaba­dulás után egy birtokper kapcsán ki tudtak hallgatni tanúként hu­szonhét olyan lakost, akik a tö­rök korban is a városban laktak, és akiknek a neve magyar volt. 1686 után nagy népmozgalom zajlott le az egesz országban, az elnéptelenedett területre nagyon sokan áttelepültek a népesebb országrészekből, de külföldről is. Hatvanban 1700 és 1863 kö­zött 1382 család telepedett be: közülük 730magyar, 286 német, 356 szlovák, szerb, horvát, ru­szin, 10pedig egyéb nemzetiségre valló nevet viselt. A legrégebbi és ma is használatos jellegzetes ma­gyar családnév például: Fácán, Kasza, Pataki, Sipos, Csányi, Csomós, Kókai, Palásti, Pászti, Török, Túri. Német eredetű ne­vek e korból: Helfinger, Huber, Hirling, szláv hangzásúak: Ko- zsa, Jancsó, Szmuda. Az újból benépesülő város la­kosságának döntő többsége job­bágyokból állt, de volt közöttük néhány birtoktalan kisnemes is, akik a földesúrtól kapott job­bágytelken gazdálkodtak. Hely­zetük főleg abban különbözött a jobbágyokétól, hogy ők nem vol­tak robotra kötelezhetők. Közü­lük név szerint megemlíthető Dósa József, Anyicska Mihály, Bugyiás István, Toldi Pál és Tót Imre. A háborús idők elmúltával új­jászerveződött a város magyar közigazgatása. Az első főbíró Szőlősi István volt, 1696-ban Farkas György, 1700-ban Fejér András töltötte be ezt a tisztet, amely a kezdetekben valóban megtiszteltetés volt. Később azonban egyre súlyosabb teher volt a bíró személye, városunk­ban is „sorban ment” a bíróság. A bíró mellett volt jegyzője is a közösségnek. Az elsők közül meg lehet említeni Pagi Ferenc és Czigledi István nevét. A jegyző­ket és a tanács tagjait (esküdte­ket) a földesúr beavatkozása nél­kül választhatták a lakosok. A mezővárosi jogállás felelevene­désére utal, hogy 1688 óta ismét van pecsétje a városnak, bár an­nak rajzolata eltér a török kor előttitől. A gyarapodó lakosság megél­hetését főként a mezőgazdaság biztosította. A legáltalánosab­ban ismert növények termelésén túl kiemelkedően fontos volt a szőlő-, illetve a bortermelés. 1700 táján fellendült a szőlőter­melés, amit az is előmozdított, hogy 3-12 évre adómentességet kaptak azok, akik új szőlőt tele­pítettek. Hatvan területén szőlő- művelésre kiválóan alkalmas föl­dek voltak, amit az is bizonyít, hogy itt vettek bérbe e célból horti, árokszállási, jászberényi, felsőszentgyörgyi, vámosgyörki lakosok. A megfelelő misebor biztosítása érdekében szőlője volt itt a csányi, lőrinci, boldogi, vérségi plébánosnak és a váci nagyprépostnak. A parasztokon kívül betele­pültek Hatvanba a helyi szük­ségletet kielégítő kézművesek is. Rajtuk kívül említést érdemel­hetnek az ipar területéről a vízi­malmok. A 18. század végén a város mellett egy, Hatvan és Bol­dog között még további két vízi­malom működött. Nevezetes kí­sérlet volt a század második felé­ben a gyapjúszövő gyár (manu­faktúra) létesítése, de ez nem ve­zetett tartós sikerre. A gyár alig egy évtizedes működés után csődbe jutott, mert nem tudta felvenni a versenyt az állam által támogatott és nagyobb tapaszta­latokkal rendelkező osztrák- cseh manufaktúrákkal. A kül­földről ide hívott szakmunkások egy része visszatelepült, egy ré­szük takács kisiparosként itt ta­lált megélhetést. Működött még a városban egy sörfőző üzem is egészen a 19. század végéig. A gazdasági élet vérkeringését elő­mozdította, hogy Hatvant 1689- ben bekapcsolták az országos postahálózatba. Az első posta­mester Szabó Máté volt. Már 1687-ben újjászervezték a prépostságot, majd 1700-ban a plébániát. Az első prépostok: 1687-ben Demka Márton, 1692- ben Kondor László. A kapuci­nus rend 1729-ben telepedett le a városban. A gyermekek iskolai oktatása a kántor feladata volt. Az első kántor neve 1726-ból is­meretes: Sipos Gergely. Hogy hol folyt a tanítás kezdetben, azt jelenleg még nem tudjuk, de azt igen, hogy a kapucinus rend fel­oszlatása után a zárda épületé­ben alakítottak ki két tantermet 1787-ben. A török uralom megszűnése megnyitotta az utat Hatvan újjá­születéséhez, de ahhoz, hogy is­mét elfoglalhassa helyét a jelen­tős magyar városok sorában, több mint kétszáz évet kellett várnia. Németi Gábor MM ár többször örülhettek ki- ItE esik és nagyok a Hatvány Lajos Múzeumban rendezett já­ték-, illetve babakiállításnak. Ezekben a hetekben Wiedra Ber­zsenyi Mónika babáit tekinthetik meg a látogatók. A magyar szár­mazású, Münchenben élő asz- szony 1987 óta tagja a Nemzet­közi Babakészítő Szövetségnek. A nemzetközi elismerés a mű­vésznő egyedi, a szakmában is eredeti, textiltestű babáinak szól. Ezek a babák egyéniségek. „Minden azzal kezdődött” — emlékezik vissza Wiedra Berzse­nyi Mónika —, „hogy felnőtt lá­nyom kapott egy szép porcelán babafejet. Olyan szépet, hogy muszáj volt testet, kezeket, lába­kat csinálnom hozzá. Aztán fel­öltöztettem.” Az első sikeren felbuzdulva, újabb babával próbálkozott. De nem tetszettek neki az uniformi­zált, bágyatag mosolyú babafe­jek, maga formázta a fejüket is. Különböző anyagokkal, techni­kákkal, égetéssel, szárítással Í iróbálkozott. S mivel a gondolat oglalkoztatta, alapos divattörté­neti, művészettörténeti ismere­tek birtokában 48-50 cm-es „hölgyeket, urakat” kezdett ter­vezni. Gyurmából, rongyból, A környékbeliek már jól isme­rik a zagyvaszántói Nagy József halasboltját, de magát a vállalko­zót is, aki rendszeresen körbejár­ja kocsijával a falvakat. A tipp­topp kis boltban azonban leg­utóbb hiába kerestük a finom fa­latoknak valót, egy sem úszkált a hatalmas akváriumban. — Mindez azért, mert február óta egyszerűen nem tudunk ha­lat szerezni. Ilyenkor ívnak ugyanis, s csak július 15-től sza­badítják fel a tilalmat. Ez eddig rendben is volna, hiszen én sem adnék el olyat, amelyik tele van ikrával — magyarázza Nagy Jó­zsef. — Csakhogy azért hosszú ez az idő, itt vidéken szezonális az üzlet. Á magánkereskedők mind állnak. Salgótarjánban nincs hal, a pásztói halas „feladta”, Hat­vanban azért van gyakrabban, mert van egy saját tava. — Ön honnan szerzi be az árut? — Eddig Tiszasülyből hoz­tam, igaz, százhatvan kilométer oda-vissza, de megérte. Nagyon keresik, hiszen egészséges, szinte „rászokott” a környék. Csak saj­nos, most mindenkinek azt kell mondani: „nincs, nincs...” — Honnan az ötlet, hogy ilyen boltot nyisson? — Szenvedélyes horgász va­gyok. Sokáig Nyugaton dolgoz­tam, az onnan összekovácsolt tő­két fektettem ebbe. Harminc éve már, hogy szeretem a halakat, hi­vatalosan versenyzek is Heves megye színeiben... Itt a környé­ken tizenkét faluban nem árul­nak élő halat, gondoltam, ezért is megéri. Minden héten más-más helyre vittem kocsival, s időben ott kellett lenni, különben nem jöttek volna az emberek. De a festékkel, ragasztással, valódi hajjal, tűvel, cérnával, fémmel formálódnak a babák. Bolhapia­cokról, rongyoszsákokból, csalá­di, baráti regi ruhatárakból szár­maznak az anyagok, a csipkék, szalagok, díszek, melyekből a korhű stílusú ruhák készülnek. Egy-egy baba elkészítése két-há- rom napi munka, 28-30 órába is beletelik. A csaknem kilencven baba­manöken a kora középkortól a századfordulóig megannyi divat, stílus — barokk, rokokó, empire, klasszicista, szecesszió — jegyé­hatvani kórház, szakközépiskola is megrendelőim közé tartozik. A vállalkozásba egy éve fogtam bele — most jött ez a négy hóna­pos szünet —, utána viszont nem győzöm majd hordani a halat. — Egyáltalán, milyen meny- nyiségre készül fel? — Attól függ. A közületeknek tudom előre, mikor mennyi kell. Elkél úgy hetente négy-öt mázsa. A tartályaim oxigénellátást biz­tosítanak, az akváriumokat is úgy szereltem, hogy mindig friss legyen a hal. Többféléből válo­gathatnak, kérésre szeletelem, előkészítem az árut. — Itt helyben hogyan segítik a váltakozókat? Van egy klubunk, az „Öregfiúk klubja”, amelybe többségében kisiparosok járnak. Valamikor Zagyvaszántón volt egy vízgyűjtő tórendszer. Szó volt róla egy falugyűlésen, hogy ezt újra meg kellene csinálni. Akkor jött az ötletem, miként is ben pompázik. Stílszerű a sminkjük, az öltözékük tetőtől talpig. A harmincas évek öltözé­két viselő, szépítkező „kis hölgy” szoknyája alatt eredeti a haris­nyatartói is. Az első baba akár Gizella királynő is lehetne István király társaságában, de megta­láljuk itt a zsémbes házmestert is. Érdemes családi kirándulást ten­ni Hatvanba, a Hatvány Lajos Múzeumba. A kiállítást október 4-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Robotkay Lajosné fejleszthetném tovább. Mintegy félhektáros tó lenne, és tavasszal vagy ősszel betelepíteném hallal. Saját magam vállaltam a körbe­kerítését, gyepesíteném, fűzfá­kat ültetnek. Egy szép szabad­időközpont lenne. — És mi az akadálya? — A terület az önkormányza­té. S hiába gondoltam, hogy Százhalombattáról tíz-tizenöt kilós pontyokkal betelepíteném, bérhorgászatot lehetne indíta­ni... Egy kempingre is megkér­tem volna az engedélyt. Csak­hogy egy éve már húzódik a do­log: hajlandó-e az önkormány­zat kikotorni, vagy sem. Egysze­rűen nem lépnek. Úgyhogy most újra kimegyek Nyugatra dolgoz­ni, s az onnan hozott tőkét ha­sonló tervek megvalósítására fordítom. De már nem Zagyva- szántón. Inkább elköltözöm máshová... (mikes) Olvasótábor Nagykökényesen A hatvani Ratkó József Köz- művelődési Egyesület ezen a nyáron is szervez olvasótáboro­kat. A középiskolásoké július 10-től 20-ig tart, s a résztvevők ellátogatnak Kolozsvárra, Ma­rosvásárhelyre, Kézdivásárhely- re, Zágonba és a csángók földjé­re. Az általános iskolás vasutas­tábor Nagykökényesen lesz au­gusztus 9-től 18-ig. Innen há­romnapos kirándulásra indulnak a gyerekek Jósvafő-Aggtelekre. Mindkét táborba korlátozott számban még lehet jelentkezni. Ügyfélfogadás a lőrinci rendőrőrsön A közelmúltban megváltozott a lőrinci rendőrőrs igazgatásren­dészeti ügyintézése. Eszerint kedden 8-tól 12-ig, szerdán 8-tól 12-ig és 13-tól 17-ig, pénteken pedig 11-től 15.30-ig\an ügyfél- fogadás. Ez időpontokban végzi a rendőrőrs a személyiigazol- vány-cserét, az újak kiadását, va­lamint a gépjármű-ügyintézést, s helyben lehet megkötni a kötele­ző felelősségbiztosítást is. Petőfibányai tervek A petőfibányai önkormányzat elkészítette a község hosszú távú rendezési tervét. Ehhez kapcso­lódik az önkormányzat munka- programja, melyben többek kö­zött egészségház építése, közvi­lágítás-korszerűsítés, a crossbar­telefonhálózat kiépítése, vala­mint a hiányzó szennyvízvezeték létrehozása szerepel. Biztosítani kívánják — első lépcsőben — a község részvételét a földgázellá­tás szempontjából fontos zagy­vaszántói gázátadó állomás bő­vítésében. Ez lehetőséget nyúj­tana a községi gázellátás fejlesz­tésére. Cristoforo A hatvani Városi Művelődési Központ nyári kulturális ajánla­tai között szerepel a Margitszige­ti Szabadtéri Színpadon június 29-én és 30-án bemutatásra ke­rülő „Cristoforo” balett, vala­mint a július 5-én és 7-én bemu­tatandó „Liverpool Oratorio” zenés darab megtekintése. Strandszezon Lőrinciben is Új büfével gyarapodott a lő­rinci strand. Emellett az idén először két- és négyszemélyes ví­zibiciklik és gumicsónakok is várják a vendégeket. Az Erőmű sporttelepén a teke, a biliárd, a szauna és a kondicionálóterem mellett lehetőség van a tenisze­zésre is. Filmműzeumi napok A Hatvani Expo rendezvé­nyeihez kapcsolódóan az Apolló moziban június 26-tól július 5-ig filmmúzeumi napokat tartanak. A hét filmbemutató között sze­repel a Mózes, a Gulliver, a Tris- tana, A nagy zabálás, a Ben Húr, az Ördögök és az Aguirre, Isten haragja című alkotás. Zagyvaszántón és környékén „harapnának” a finomságra Holnap: halnap? „Vidéken szezonális az üzlet...” — mondja az üzletvezető Zálogház is, nem is... Mi az érték, mi az értékes? Az alábbi levél a minap érkezett szerkesz­tőségünkbe. Mivel tartalma hatvani témájú, ezúton adjuk közre; „Megszorultam. Egyre többünkkel előfor­dul az ilyesmi. Mivel a határidős fizetést min­denképp meg kellett oldanom, mentőötle­tem támadt. Olvastam az újságban, hogy nemrégiban zálogház nyűt Hatvanban. Uccu neki, összecsomagoltam néhány értékemet. Amikor beléptem a homályos terembe, nem­igen tolongtak a kuncsaftok. Zavartan ér­deklődtem, hogy milyen feltételekkel vesz­nek be zálogtárgyakat. Csak arany és műsza­ki cikk jöhetett szóba, amit jelzálogként fo­gadnak el a hitelfedezeteként. Jelzálog? Hi­tel? Hát ez nem igazi „zaci”? Itt nem veszik be nyáron a bundát? Itt nem érték a műtárgy, a herendj, a kristály? Tárolási problémákra hi­vatkoztak. Aranyat sajnos, én nem gyűjtök, meglévő műszaki cikkeimtől pedig rövid időre is nehe­zen válnék meg. Ellenben szívesen beadnám júniusban a bundámat, a készleteimet egy rö­vid időre. Vajon miért ez a szelekció? Miért könnyebb, illetve nehezebb tárolni ezeket a dolgokat? Mindenesetre a zálogház elesett egy biztosnak ígérkező üzlettől, és a haszon: tói is. Mindketten rosszul jártunk. Sajnálom, és abban bízom, hogy mielőbb nyitnak újabb és jobb zálogházak. » * „Csak az a kar, hogy nem lehet velük játszani” Babák, ezer év divatjában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents