Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-23 / 147. szám
HÍRLAP, 1992. június 23., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Harvardi egyetemisták tanítják az angolt Aldebrői újdonságok A Forrás Isztambulban Törököket hódítottak a makiáriak Egy emlékkép az utazásról... Áfészkiildöttgyűlés Június 26-án délután egy órától tartják meg a Füzesabony és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Sző vetkezet küldött- gyűlését a városi művelődési központban. Hat téma kerül napirendre: többek között megvitatják a szövetkezet alapszabályának módosítását, a munkajogi kérdéseket, majd megválasztják a tisztségviselőket és a kongresz- szusi küldöttüket. Sort kerítenek a szövetkezet gazdasági megszilárdítását célzó intézkedések elfogadására is. Újabb hosszabbítás Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan, az idén is arra törekszik Szi- halom önkormányzata, hogy a helybéli munkanélküliek egy részének közmunkát biztosítson. Ebben az évben 17 helybeli foglalkoztatására nyílik lehetőség. A polgármesteri hivatal most 4-5 hónapra meghosszabbította ezeket a szerződéseket. A sarudi gyógyszerész... Egy héttel ezelőtt riportot közöltünk hasonló területi összeállításunkban Újlőrincfalváról. Az írásban — félreértés miatt — egy elírás történt, mert mint a polgármester közölte: „A gyógyszerszobát nem a poroszlói, hanem a sarudi gyógyszerész, Kácsándiné Csathó Tünde kezeli majd”. Önkormányzati ülés Nagytályán Csütörtökön délután tartja soron következő ülését Nagytálya képviselő-testülete. Először az állattartásról szóló rendelet betartásáról készült jelentést vitatják meg a jelenlévők, majd a volt tanácsi alapítású megyei vállalatok önkormányzati tulajdonba adásáról szóló állásfoglalást beszélik meg. Táborozó füzesabonyiak A füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola diákjai alighogy befejezték az idei tanévet, máris belecseppentek a szünidei programokba. Egy részük már maga mögött tudja az egyhetes szilvásváradi népművészeti tábort, míg mások június 26-ig úszásoktatáson vesznek részt az egri strandon. Július 3-12. között pedig vízitáborozásra utaznak Poroszlóra. Amennyiben a jelenlegi és a jövendőbeli kormányzat a lehető legjobb gazdaságpolitikát alkalmazná, valószínű, hogy a munkanélküliséget akkor sem lehetne tíz százalék alá szorítani. Egyrészt azért nem, mert a magyar gazdaság elavult szerkezete nem képes gyors ütemben megjavulni, másrészt a fejlettebb országokban is — az utóbbi évek lassú növekedését figyelembe véve — úgy tíz százalék körül alakult a munkanélküliségi ráta. Megoldást természetesen taSzomorú hírrel fogad bennünket, ahogy kerékpáiját a falhoz támasztja és lelakatolja Farkas László, Aldebrő polgármestere. A minap váratlanul elhunyt dr. Dobos László, Tófalu és Aldebrő körjegyzője; 59 éves volt. Most őt gyászolják, az élet azonban nem áll meg. Helyét meg kell pályáztatniuk, mert a két község nem maradhat sokáig jegyző nélkül. Sok a munka, a jogi és egyéb adminisztrációs teendő. A község lakói elvárják, hogy a hivatal segítsen nekik a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatos „dzsungelben”, a rendeletek, törvények, végrehajtási utasítások közötti eligazodásban. — Ezért már kissé „szó érte a ház elejét” — magyarázza. — Megalakítjuk a gazdakört, az első összejövetelt már meg is tartottuk. Az alapszabályt kell elfogadnunk, meg egyéb ilyen jellegű teendőket elvégezni: 40-50 gazda részvételére számítunk. Aktuális kérdésekről tartunk nekik előadásokat. Kettő már lezajlott: előbb a családi gazdálkodás lehetőségeit boncolgattuk, legutóbb pedig Varga Zoltán, a Magyar Gazdakörök országos titkára és egyik munkatársa beszélt a szövetkezetek átalakulásáról, a törvényekről. Nagy vonalakban ide tartozik az is, hogy egy hete eldőlt: nálunk, de a Tárná mentén is végig együtt marad az áfész. — Áruljon el közülük egyet- kettőt... — biztatom a Hirsch Fe- rencné pékségében dolgozó Pénz György pékmestert. Ő azonban csupán huncutul mosolyog, és udvariasságból sorolja a nyilvánvalókat: a jó kenyérhez jó liszt, jó kemence és főleg jó pék kell... A titok tehát titok marad, nevezetesen az, mi az oka annak, hogy az egri Belvárosi ABC és lálni kell, hiszen mindenféle szempontból tarthatatlan a mostani helyzet. Szűkebb hazánkban — a Heves Megyei Munkaügyi Központ irányításával — a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések között egyre nagyobb hangsúlyt kap a közhasznú munka megszervezése. Ezzel az egyfajta munkalehetőséggel a polgár- mesteri hivatalok már több mint egy éve élhetnek. (A szerződés- kötés után a közhasznú munka bérköltségeinek hetven százalékát a megyei munkaügyi közJobb megoldást nem találtak az emberek. Témát váltva, de még mindig az aktuális eseményeknél maradva megtudjuk azt is, hogy pünkösdkor búcsú volt, s lezajlott a nyolcadikosok ballagása, a tanévzárás. A faluból — nagy örömükre — 15 gyereket vettek fel különböző középfokú iskolákba, ami a helyi tanári kar jó munkáját dicséri. A gyerekekre egyébként is büszkék a helybeliek. Az aldebrői és tófalui iskolások színjátszói sikeresen vették az akadályokat a gyöngyösi megyei, a debreceni területi és a lakitelki országos vetélkedőn. Az utóbbi helyen arany minősítést szereztek Darányiné Csintalan Márta tanárnő tanítványai. A Ludas Matyi című darabot adták elő eredeti feldolgozásban, kevés kellékkel, ám látványos módon. Újra készül a fellépésekre a két község néptáncegyüttese is: 30- 35 fiú és lány jár rendszeresen a próbákra. — Egy hete indult az angol nyelvtanfolyam a településen. Két csoportban húsz hallgatót okítanak az amerikai Bostonból, a Harvardrólé rkezett egyetemisták, akik Feldebrőn, Recsken és máshol is július végéig ingyen segítenek naponta két órában a nyelv elsajátításában: nálunk kezdő és haladó csoport van. Iskolánkban négy éve tanítanak angolt — újságolja a polgármesmás nagyobb üzlet is a mezősze- mereikenyeret tartja a legmegfelelőbbnek... — A mi szakmánkban is van titok. Ezt annál inkább nem árulhatom el, mivel a falvakban gomba módra szaporodnak a pékségek, és növekszik a konkurencia. Nincs könnyű dolga a pékeknek, legalábbis erről győz meg Pénz úr, aki estétől hajnalig süti a pont fedezi, az önkormányzatot pedig harminc százalék terheli.) Füzesabonyban és körzetében az első fél évben hét településen — Poroszlón, Feldebrőn, Szihal- mon, Sarudon, Aldebrőn, Füzesabonyban és Mezőtárkányban— történt ilyen foglalkoztatás, s ez összesen 64 helybelit érintett. Míg a múlt évben főként közterület-fenntartásban, parkosításban vettek részt a munkanélküliek, az utóbbi hónapokban egyre inkább a szakmunka kerül előtérbe. tér, majd arról beszél, hogy jövőre ünnepük a község fennállásának 250. évfordulóját, már megalakult egy 20 tagú szervezőbizottság. Van már egy vázlatos elképzelésük is az ünnepségre: a búcsú napján, pünkösdkor kerül sor az eseményre, amikor sokan hazalátogatnak a rokonok közül, és amikor a legszebb, a legvirágosabb a falu. Ehhez a felkészüléshez vátják a helybeliek és az elszármazottak közreműködését. — Akkorra elkészül a község zászlaja, amelyet az ünnepség napján szentelnek fel, s ezután az önkormányzati határozat szerint nagyobb állami és egyházi ünnepeken tűzünk majd ki a községházára. Létrehoztuk az Aldebrő- ért című alapítványt, amelynek elsődleges célja a helyi általános és középiskolások külföldi nyelvgyakorlásának támogatása, valamint a település kulturális értékeinek, hagyományainak ösz- szegyűjtése, ápolása, s a mező- gazdasági szakmai képzés segítése. Már most is sok anyag jött ösz- sze: az egri vármúzeum megígérte, hogy az évfordulóra helytörténeti kiállítást állít össze a régi iskolában, amely ugyan már az egyházé, de megállapodtunk, ilyen célra a két helyiséget rendelkezésünkre bocsátják, és továbbra is engedélyezik az idősek klubjának ottani működtetését. (fazekas) kenyeret, de dél körüli ottlétemkor már kovászt tett... — Mikor alszik? — Amikor el tudok csípni egy kevéske időt a munkától. Természetesen vannak munkatársaim is, akikkel együtt sütünk, így aztán kibírható ez a kemény, izzasztó munka. Titkai közül arról érdeklődöm, hogy milyen lesz a jó kenyér első fő kelléke, az idei liszt? — Könnyebbet kérdezzen... Itt, uram, alig volt eső, mi egy száraz zónában vagyunk, és bár búzából kellene, hogy a legtöbb teremjen, az idén minibúzák és minikalászok teremnek. Aztán hogy milyen lesz belőlük a liszt...? — És a kemence? — Ez a legmodernebb: „Pajtás” nevű, magyar gyártmányú, minden igényt kielégít, és amint látja, az új pékség is korszerűnek nevezhető. A környéken sokan ismerik a mezőszemerei kenyeret, hiszen Átánytól Egerig viszik, hordják, és mindent el kell majd követni, hogy az ébredő konkurenciával versenyben maradhassanak. — Miért nincs péksütemény? — Ez a jövő tervei között szerepel, erre csupán azt mondhatom: majd meglátjuk... Ebben jó példával jár elöl Füzesabony, ahol az egykori „közhasznúsokból” mára ketten a polgármesteri hivatal alkalmazottai. A közeljövőben — mint jelzik — bevonhatják az érintetteket az óvodák, iskolák felújításába, karbantartásába, gyermek-szabadidőprogramok szervezésébe, környezetvédő, egészségügyi és szociális feladatok eredményes megoldásába. Szajlai Csaba Isztambulban járt a makiári Forrás Néptáncegyüttes. A helybeli általános és középiskolásokból szerveződött társulat az elmúlt években — szakmai értelemben legalábbis — felnőtt együttessé érett. Ennek eredménye, hogy nemrégiben az isztambuli nemzetközi gyermek-nép- táncfesztivál résztvevői voltak. Huszonkét csoport szerepelt itt: köztük csehek, finnek, románok, kurdok, macedónok, és természetesen magyarok. Ha ezt öt évszázaddal ezelőtt eleink megsejtették volna: a makiári táncosok meghódították a vendéglátó török közönséget. Háromszor léptek fel egy hatalmas körcsarnokban. Németh Erzsébetiériével, Kovács Ernővel irányítja az együttest. Tőlük tudjuk, hogy a szokatlan körülmények ellenére is sikerült a gyerekeknek helytállniuk: a buszban öltöztek, s naponta száz kilométernyi utat tettek meg a szálláshelyről a fesztivál színhelyére, a török fővárosba. Ennek is megvolt az előnye, mert a táncosok török családoknál vendégeskedtek, így közvetlen közelről ismerhették meg az ottaniak életét. A fesztiválon — amely egy hatalmas kavalkád volt — több ezer résztvevőt „mozgattak” a szervezők. A találkozás, a személyes kapcsolatteremtés volt a lényeg, így dijakat nem is osztotSzép számmal található — hazai és külföldi — vállalkozó Besenyőtelken. Működik itt hentesüzlet, több butik, autószalon és egy holland virágcsarnok is, amely az elmúlt hetekben új tulajdonost kapott. Átszervezés folytán dr. Simon János, a község szülötte, az SH Impex Külkereskedelmi Kft. vezetője vette át az Inter Corall Kft.-tőiaz üzlet irányítását. A gazdacsere új elképzelések megvalósítását is serkenti a virágforgalomban. Legfontosabb céljuk, hogy az idejáró, nagyban vásárló kereskedők igényeit a legteljesebb mértékben kielégítsék, hogy a nyugati színvonalú virág- és lakáskultúrát elterjesszék. Kéthavonta megrendezik a vásárlók napját is, amikor megbeszélik a jobb együttműködés további feltételeit, ugyanakkor egy-egy virágféleséget pedig olcsóbban értékesítenek. A nagy mennyiségű árut elsősorban a virágok hazájából, Hol- landiábólszerzik be, de a választék bővítéséért a vágott virágok egy részét Dél-Amerikából, valamint Izraelből szállítják. Jó a kapcsolatuk a hazai kellék-előáltak ki, ajándékokat annál inkább. A legkedvesebb, s egyben legötletesebb ajándék — amely jó példaként szolgálhat a hasonló események hazai szervezőinek is — , hogy mindenki megkaphatta a fellépését megörökítő videokazettát. A Forrás Néptáncegyüttes gazdag repertoárt mutatott be: szatmári és kalotaszegi táncokat, palóc karikázót és lakodalmi eszközös — botos, seprős, kisszékes — táncokat. Nagy tetszést aratott a kalocsai, amelyet külön erre az alkalomra tanultak, s amelynek koreográfiáját a neves szakember, Tóth Ferenc tanította be az együttesnek. A sikeres vendégszereplésről hazatérőket meleg fogadtatás várta. Ujj István polgármester és a gyerekek szülei ünnepi fogadást rendeztek a község törökhonban járt követeinek. Ezért — mondta az együttes vezetője — külön hálásak az otthoniaknak, hiszen a sikeres szereplés és a további munka alapvető feltétele a közösség bizalma és szeretete. Isztambulból az élményeken kívül még mást is „hoztak.” Az együttest elkísérte Katona Istvánná, a Megyei Művelődési Központ főelőadója, aki a látottak alapján a kurd, a macedón és a török együttes fellépését készíti elő. Az egri szüreti napok nemzetközi néptánctalálkozóján a hazai közönség is láthatja majd őket. — Jámbor — Utókkal is, így elegendő váza, kerámia, ajándéktárgy is megtalálható a boltban. A cserepes és vágott virágok mellett a kínálatukat gyarapították díszfákkal, cserjékkel, lombhullató és örökzölddel. Nagy előnye ezeknek a növényeknek, hogy a fejlődési időszak alatt is telepíthetők, mivel a gyökerük „konténerezve” van, így a beültetés az év bármely szakában lehetséges. Dr. Simon János és kollégái arra törekednek a megbízhatóság és pontosság mellett, hogy egyre gyakrabban találkozhassanak — különösen Egerben — a vásárlók a virágaikkal, szoliter növényeikkel és a virágkultúrát teljesebbé tevő kellékeikkel azokban az üzletekben, amelyeket az ő szakembereik rendeztek be. Ilyen például a Cyros söröző és a Sipos könyvesbolt. A besenyőtelki virágcsarnok működése gyarapítja a helyi ön- kormányzat saját erőforrásait a bérleti díjjal. Ezenkívül a tulajdonos szponzorálja a község labdarúgócsapatát is, mert lelkes sportember, korábban az NB II- ben kergette a labdát. Pólyák Pál Pénz György: „...a jó kenyérhez jó liszt, jó kemence és főleg jó pék kell...” — bogácsi — Az első fél évben 7 településen volt ilyen foglalkoztatás Közhasznú munkák Egerbe is eljut a mezőszemerei kenyér A jó kenyérnek titkai vannak ••• Új tulajdonos Besenyőtelken Szélesebb a virág és áruválaszték
