Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-20-21 / 145. szám
HÍRLAP, 1992. június 20—21., szombat—vasárnap HATVAN ÉS KÖRZETE 5. A családvédelemről — Lőrinciben A napokban ülést tartott Lőrinci képviselő-testülete. A városatyák többek között meghallgatták a Március 15. Szakmunkásképző és Szakközépiskola gazdálkodásáról szóló beszámolót, módosították a szervezeti és működési szabályzatot, és értékelték a családvédelmi tevékenységet. Yasutasgyerekek vetélkedője A Hatvani MÁV Vontatási Főnöksége az elmúlt napokban különvonatot indított Nógrád megyébe, Tarra. Az utasok gyerekek voltak, akik egész napos játékos vetélkedőn vettek részt. A foci, a zsákban futás, a tollaslabda mellett légpuskalövészet is szerepelt, melyhez a hatvani vasutas lövészklub nyújtott segítséget. A vetélkedőn a legjobban szerepeltek: Bartha László, Ba- ranyi Béla, Lőke Zoltán, Ocso- vai Dóra és Oldal Erzsébet. Targoncavezetői tanfolyam A TIT Hatvan Városi Szervezete könnyűgépkezelői és targoncavezetői tanfolyamot szervez a Mátravidéki Cukorgyárak selypi magüzemében. A környékbeli érdeklődők még jelentkezhetnek a TIT irodájában személyesen, vagy a 12-059-es telefonszámon. Petőfibányai tervek A petőfibányai önkormányzat elkészítette a község hosszú távú rendezési tervét. Az elképzelésekről három szakaszban megtartott falugyűlésen tájékoztatják a lakosságot. Többek között markáns jellegű, a környezetbe illeszkedő települési központot terveznek kialakítani, rendezik a községen áthaladó országút melletti üres telkeket, és helyet kívánnak biztosítani a lakossági szolgáltatást segítő, bővítő vállalkozóknak. Norvég testvérkapcsolat A TIT Hatvan Városi Szervezete kapcsolatot épített ki Rogu- land norvég város ismeretterjesztő társulatával. Ennek keretében volt orosz szakos tanárok angol beszédkészség-fejlesztő tanfolyamát szervezik meg június 29-től július 10-ig Hatvanban. A kurzust a cambridge-i egyetemen végzett tanárok vezetik. Korlátozott számban még elfogadnak jelentkezőket az ingyenes tanfolyamra a környékbeli községekből is. Műzeumbarátoknak A Hatvány Lajos Múzeum Baráti Köre következő összejövetelét június 24-én, szerdán délután 5 órakor tartja a múzeum előadótermében. Ezúttal Mol- námé Püski Irén a Kodály Zoltán Általános Iskolában folyó néprajzi tevékenységről beszél az érdeklődőknek. Miniszakácsok hete A hatvani városi művelődési központban az elmúlt évekhez hasonlóan idén nyáron is szerveznek különböző témájú napközis táborokat. Az első ilyen egyhetes programsorozat június 22-én kezdődik. A miniszakácsok hete keretében a gyerekek főzési, konyhatechnikai alapismereteket sajátíthatnak el, megismerkedhetnek idegen tájak ételeivel, s kapnak némi reformkonyhai ízelítőt is. Városképvázlatok A városi művelődési központ Grassalkovich Antal által 1754-1763 között építtetett barokk műemlék kastély nyugati szárnyában működik a városi művelődési központ. (A kastély két szárnyát 1763-ban Jung József, a középső részt pedig 1754- ben Oraschek Ignác építette. A nyugati szárnyat utoljára az Ag- Rober, illetve alvállalkozóként a Kiskunhalasi Vörös Október Tsz tatarozta. A jeles közművelődési intézmény 1986. november 25- én kezdte meg működését a kastély már említett, nyugati szárnyában. Korábban a már elbontott Horváth Mihály úti épületben, majd 1983-86 között a városháza három kis irodahelyiséf ében dolgoztak. A művelődési özpont rendezvényeihez a termeket ekkor a Cukorgyári Művelődési Ház és a Vasutas Művelődési Ház („Dali”) biztosította. A csaknem 600 négyzetméter alapterületű jelenlegi művelődési központ legnagyobb terme a 100 négyzetméteres, 100 személyt befogadó „barokk terem”. Kisebb pódiumesteket, hangversenyeket, előadásokat, táncesteket és kiállításokat rendeznek itt. Az Uránia-klub a kisközösségek működésének a színhelye. Konferenciákat és tanfolyamokat is szerveznek ebben a teremben. A művelődési központ igazgatónőjén, Matiszlovicsné Horváth Éván kívül a két népművelő, a gazdasági vezető, az adminisztrátor és a technikai személyzet évek óta színvonalas munkát végez a házban, annak ellenére, hogy számos technikai akadály- lyal kell megbirkózniuk. Tavaly az alagsort háromszor öntötte el a szennyvíz, az Urá- nia-klubban tönkrement az asztalok, a székek, a szőnyegek nagy része. Az intézmény vízellátását és fűtését a kórház adja. Az épület rezsijét egyre nehezebben tudják kifizetni. 1992-re 900 ezer forintot irányoztak elő a fűtésre és 250 ezret a világításra. A fenntartási összegeknek csak kis töredékére elegendő a különféle rendezvényekből származó bevétel. A művelődési központ több közösségnek ad otthont (például: díszítőművészeti szakkör, ebtenyésztők szövetsége, Hatvani Kvartett, kamarazenekar, kaktuszkor, nyugdíjasok klubja, színkör). Tartott már itt rendezvényt más kulturális egyesület is, például a Francia-Magyar Baráti Társaság és a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület hatvani tagcsoportja is. 1991. november 25- én megalakult a Hatvani Polgárok Népfőiskolája. Hallgatói rendszeresen itt tartják az összejöveteleiket. A művelődési központ által kiadott, havonta megjelenő Közművelődési Híradó szerint rendszeresen rendeznek itt nyelvtanfolyamokat, jóga- és jazzbalett-kurzusokat, stb. A művelődési központ több szolgáltatást is nyújt a hatvani lakosságnak, akik róvidebb időre kibérelhetik a termeket, technikai eszközöket kölcsönözhetnek, iratokat másolhatnak, a faxot használhatják, s különféle nyomtatványokat is megvásárolhatnak itt. Demény-Dittel Lajos A galériában Babakiállítás Hatvanban A Hatvány Lajos Múzeum kiállítótermében a közelmúltban nyűt meg Wiedra Berzsenyi Mónika magyar származású müncheni művésznő babakiállítása. Az alkotóról és a tárlat részleteiről következő hatvani összeállításunkban számolunk be bővebben. Olvasótábor a Székelyföldön Sportnapok a kastélykertben A közelmúltban rendezték meg Lőrinciben, a vörösmajori kastélykertben a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége által rendezett sportnapokat. Az események megszervezésére hatévenként más-más iskola kap megbízást, így ezúttal — 1986 után — a Március 15. Szakmunkásképző és Szakközépiskolára került a sor. A hazaiak mellett Ajka, Komló, Oroszlány, Tata és Várpalota diákjai mérhették össze tudásukat kézilabdában és fociban. A mintegy 240 tanulót mozgósító programsorozat nyitányaként a Petőfibányai Bányász Fúvószenekar működött közre, s Rabi Ferenc, a Bányaipari Szak- szervezet főtanácsosa mondott megnyitóbeszédet. Mivel a szak- szervezetük tradicionális feladata a fiatalok kulturális és — ezen belül — testedzési lehetőségeinek biztosítása, a változó gazdasági feltételek ellenére a jövőben is szeretnék ezeket ösztönözni. Az idei program mintegy 350 ezer forintba került, de bíznak abban, hogy az anyagi alapok jövőre is lehetővé tesznek majd hasonló találkozót. Gazdag és élményteli programot kínálnak Hatvanban az Ády Endre Könyvtár és Közösségi Ház és a Ratkó József Közművelődési Egyesület által a Székelyföldre szervezett olvasótábor résztvevőinek. A július 10-től 20-ig zajló táborba elsősorban középiskolások, főiskolások és egyetemisták jelentkezését várják. A tervezett útvonal ígéretes, de lássuk ezen belül az állomásokat: A megérkezést követő napon, július 11-én a csoport tagjai Kolozsváron felkeresik a Szent Mi- hály-templomot, Mátyás király szülőházát és szobrát, a Farkas utcai református templomot, majd szakavatott vezetővel kegyeleti sétára indulnak a Há- zsongárdi temetőbe. Még ezen a napon szeretnének eljutni Marosvásárhelyre, ahol otthonában kívánják felkeresni Sütő Andrást, majd a Teleki Tékát és a vártemplomot tekintik meg. A táborhelyen, Kézdivásárhelyen július 13-án, hétfőn 30 helyi középiskolás csatlakozik a hatvaniakhoz, akikkel közösen töltik az elkövetkező napokat. Kedden délelőtt Magyari Lajos és Farkas Árpád költőket várják vendégségbe a táborba, a délután folyamán pedig kiscsoportos foglalkozások keretében hallgatnak meg előadást „A kelet-európai kisállamok nyomorúsága” és „A trianoni komplexum Bibó István társadalomelmélete alapján” címmel. Szerdán délelőtt kirándulást szerveznek a Bálványos fürdőhöz, a Madár temetőhöz és a Szent Anna-tóhoz, délután pedig az erdélyi magyar irodalomról beszélgetnek. Csütörtökön az egész naposra tervezett kirándulás keretében ellátogatnak egyebek között a csemátoni falumúzeumba, Zágonba, Kovász- nára, ahol a helyi nevezetességeket tekintik meg. Pénteken délelőtt Kányádi Sándor költővel találkozhatnak a táborhelyen, akit Pilich Katalin, a Kolozsvári Magyar Könyvtár igazgatója mutat be a fiataloknak. Szombaton a táborlakók házigazdáik meghívására kézdivá- sárhelyi csoporttársuk, barátjuk otthonába látogatnak el, vasárnap pedig az Ojtoz-Békás-szo- rost és a Gyilkos-tavat érintve indulnak haza a táborozok. A Gyergyószentmiklóson eltöltött utolsó éjszaka után a Marosvécs- Régen-Kolozsvár-Bor-Artánd útvonalon keresztül térnek haza az olvasótábor résztvevői. A szervezőktől kapott információ szerint június 25-ig még korlátozott számban elfogadnak jelentkezéseket az Ady Endre könyvtárban. Miért is kedveszegett a vállalkozó? „Lépcsősztori” Apcon Pohárdi József: „A sikeres periódus megszakadt” A ki valamelyest jártas a lakberendezésben, az bizonyára hallott már a Po- hárdi-lépcsőről. Ez az egyedi, míves lépcsőszerkezet néhány év alatt látványos karriert futott be hazai és külföldi viszonylatban is. Talán kevesen tudják, hogy ezt a jellegzetes lakberendezési eszközt Apcon álmodta meg és készítette el először Pohárdi József. A helyi vállalkozók között nem akármilyen rangot vívott ki emberünk ezzel a termékkel, s most mégis kedveszegetten beszél a jelenlegi helyzetről. De még mielőtt rosszkedvének okairól kérdeznénk, halljuk, miként kezdődött a lépcsősztori. — Húsz évig dolgoztam az ap- ci Qualitálnál — mondja. — 1982-ben aztán kiváltottam az iparengedélyt, és itthon kezdtem el öntvények készítésével foglalkozni. Abban az időben nagyon szegények voltunk, sokszor akadt kenyérgondunk. Aztán egy baráti beszélgetés alkalmával fölvetődött, hogy az ismerősöm építkezik, és a ház két szintjét szeretné csigalépcsővel összekötni. Én nagy bátran kijelentettem, hogy megcsinálom. Másnap én lepődtem meg a legjobban, amikor megkérdezte, hogy mikor kezdek hozzá, őszintén szólva azt se tudtam, hogy kezdjem el, de aztán belejöttem. Már az első darabnál arra gondoltam, hogy olyan terméket adok ki a kezem közül, ami bárhol megállná a helyét. Igaz, fél évig tartott a munka, de olyan lett, amilyet megálmodtam. A híre gyorsan teijedt, s hamarosan Budapesten a Skála Prizma vállalta a forgalmazást. Mintadarab után, megrendelésre, két héten belül szállítottam a lépcsőt. Mivel egyre több megbízást kaptam, úgy gondoltam, tökéletes műszaki hátteret alakítok ki, s fölvettem néhány alkalmazottat is. Időközben zsűrizett iparművészeti termék lett a lépcsőből, s több nyugat-európai nagyvárosban is szerepelt különböző kiállításokon, vásárokon. Németországból, a Szovjetunióból, Jugoszláviából érkeztek a megrendelések. S előfordult az is, hogy franciák kerestek meg személyesen itt, Apcon. Akadt olyan időszak, amikor 1000 darabra kaptam megbízást. — Miért ez a „múlt idős”felsorolás? — Mert ez a sikeres periódus megszakadt. A rendszerváltást követően egyre sokasodtak a gondok. A legnagyobb baj természetesen az, hogy az embereknek nincs pénzük építkezni. Itt, Apcon — tudomásom szerint — az elmúlt egy évben mindössze egyetlenegy ház épült. Ehhez társult az a minősíthetetlenül nagy teher, amit a kormányzat a vállalkozók nyakába zúdított. A személyi jövedelemadó, az áfa, a fizethetetlenül magas társadalombiztosítási díj teljesen megbénított engem is. Megrendelés nincs, az alkalmazottakat elküldtem, a drága gépekkel felszerelt műhely pedig itt áll munka nélkül. — Nem próbálkozott esetleg a külföldi értékesítéssel? — Ezt a terméket először is meg kell ismertetni. Ehhez vásárokon kellene megjelenni, ami rengeteg pénzbe kerül. Másrészt a lépcső olyan berendezés, aminek kialakítása előtt látnom kell a belső teret, ahová majd kerül. Akadt amerikai érdeklődő, aki nagy tételben vásárolt volna, de a szállítási költségek miatt ő is elállt a szándékától. A jugoszláv piac a háborús viszonyok miatt szintén elveszett. — Hogyan tovább? — Jelenleg vegetálunk, s a tartalékainkat éljük fel. Természetesen állandóan töröm a fejem valami új dolgon, amire akadna vevő. Ilyen például a fából készült szeméttartó, ami jól illeszkedik a természetes környezetbe. Erre már kaptam megbízást az önkormányzattól is. Van egyéb ötletem is, de ezt egyelőre nem szeretném elkíabálni. — Tudomásom szerint ön itt, Apcon, az egyik legnagyobb létszámú párt, a Vállalkozók Pártjának elnöke is. Hogyan ítéli meg a helyi vállalkozók helyzetét? — Körülbelül hetven tagunk van, túlnyomórészt iparosok, kereskedők. Rendszeresen találkozunk, s — sajnos — az a tapasztalat, hogy mindenki gondokkal küszködik. Igazi érdekképviseletre nincs lehetőségünk, s ez — azt hiszem — nem is változik addig, amíg nem jutnak be a Parlamentbe a képviselőink. Mindenesetre a helyi szervezet tagsága összetart, s mára az is elmondható, hogy egyfajta rangot jelent, ha valaki bekerül ebbe a körbe. Ez azzal is magyarázható, hogy megpróbálunk a régi, klasszikus ipartestület szellemében együttműködni. Programjainkat, ösz- szejöveteleinket is ez a szemlélet jellemzi. (b.k.) Postán kaphatók a nyomtatványok Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal — a Magyar Posta közreműködésével — megkezdte a kárpótlási igények benyújtásához szükséges nyomtatványok terjesztését. Az 1992. évi XXIV. törvény alapján benyújtható, úgynevezett II. kárpótláshoz szükséges papírokat a városokban és a 4-5 ezer lakost meghaladó lélekszámú települések postahivatalaiban vásárolhatják meg az érintettek. így Hatvanon kívül Apcon, Ecsé- den, Horton, Lőrinciben és Pető- fibányán juthatnak formanyomtatványokhoz a körzetben élők. Lőrinci Hírei Az ifjú város lakói már kezükben tarthatják a Lőrinci Hírei legújabb számát. A tizenkét oldalas lapban többek között olvashatják Pádár Dénesné oktatásügyi tanácsnok gondolatait az elmúlt iskolai tanév tapasztalatairól, a pedagógusok munkájáról s a továbbtanulásokról. A „Mátravidéki Erőmű 50 éve és jövője” című írás az újonnan részvénytársasággá alakult vállalat fejlődéséről, létszámgazdálkodásáról, a villamosenergia-ter- meléshez létesített infrastruktúrájáról szól. Megismerkedhetnek az olvasók a B-30 Free Blues Band rétegzenekarral, tudósít a lap egy úi játszótér születéséről, a Selypi Általános Iskola terveiről, fari Ottó arról beszélgetett dr. Kárász Imre főiskolai tanárral, védett parkká nyilvánítják-e az erőműi lakótelepet. A kispályás labdarúgótorna eredményei mellett szerepelnek a lapban rendőrségi hírek és közérdekű információk is. ♦ *
