Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-20-21 / 145. szám

HÍRLAP, 1992. június 20—21., szombat—vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Évadzáró a Kopcsik cukrászdában Az egri Kopcsik cukrászdá­ban tavaly novembertől az idei év júniusáig hét helyi képzőmű­vész kiállítását láthatták az ér­deklődők. Ugyanennyi alkotó­val készült nyilvános interjú is. Június 25-én, csütörtökön este hat órakor évadzáró találkozó lesz, s ezúttal Jámbor Ildikó újság­író magát a művészetpártoló cukrászmestert, Kopcsik Lajost kérdezi. A nyári hónapok idején egyébként helyi és fővárosi mű­vészek képeiből nyílik tárlat, s az első ilyen bemutatóra szeptem­berben kerül sor. Üzletnyitás Bekölcén Az egri áfész és a bekölcei pol­gármesteri hivatal közös beruhá­zással építette fel a községben az ABC-áruházat, valamint az or­vosi lakást. A szövetkezet és a polgármesteri hivatal képviselői — a testület nevében — június 22-én, hétfőn 11 órakor ünnepé­lyes üzletnyitó ünnepséget ren­deznek. Horgászverseny Ecséden A gyöngyösi horgászegyesület ma tartja éves egyesületi halfo­góbajnokságát. A gazdagon tele­pített ecsédi tavonfelnőtt, csóna­kos, valamint női és ifjúsági kate­góriában mérik össze tudásukat a pecások. A nyertesek értékes jutalomban részesülnek. Bródy János koncertje Június 22-én, hétfőn este hét órakor kezdődik a népszerű Bródy János önálló koncertje Egerben, a zeneiskola udvarán. Jegyek a helyszínen — a Kossuth Lajos utca 14/A alatt — kapha­tók. Eredményhirdetés Nagytályán Nagytálya története címmel nemrégiben pályázatot írt ki az önkormányzat a helyi általános iskolás tanulók részére. A beér­kezett munkákat már el is bírálta a zsűri, s az eredményhirdetésen bejelentették azt is, kik lettek a győztesek. Az első dijat Sasvári Katalin, a másodikat Gilyén An­namária, a harmadikat pedig Mészáros Edina és Nagy Julian­na kapta. Keresztrejtvényünk nyertesei A június 13-án közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: „A fél siker egyenlő a felsüléssel. A ha­zugság a gyöngék fegyvere...” A helyes választ beküldők közül a következők nyertek százforintos könyvutalványt: Bordán János- né (Eger), Józsa Józsefné (Csány), illetve Sipos Károlyné (Szentdomonkos). Gratulálunk! A mai, 12. oldalon található fel­adványunk megfejtését június 26-ig küldhetik el címünkre — Eger, Barkóczy utca 7., Pf. 23. — a rejtvényeket kedvelő olvasó­ink. Földtani örökségünk Az Országos Természetvédel­mi Hivatal Földtani örökségünk rímmel hirdetett pályázató! kö­zépiskolás tanulók részére. E pá­lyázat nyerteseinek — a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának szervezésében — június 22. és 25. között rendeznek földtani, természetvédelmi tábort a rejteki kutatóház központjában. A díj­átadás, valamint az aktuális ter­mészetvédelmi kérdések ismer­tetése 22-én este 18 órától lesz Rejteken, ami az eger-lillafüredi közút mellett, Hollóstető és Ré­páshuta között található. A dija­kat átadja és az ismertetést tartja dr. Tardy János helyettes állam­titkár, az Országos Természetvé­delmi Hivatal elnöke. Garabonciás-udvar Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont a nyár folyamán több napközis tábort is szervez. Ezek közül az egyik június 22- én, hétfőn kezdődik, s 26-ig tart. A Garabonciás-udvar nevet vi­selő táborban a lovaglás és a kéz­művesség fogásaival ismerked­hetnek meg a gyerekek. Csődöt jelentett a Nógrádhő Tartozás Visontának Salgótarján hőellátását — a Nógrád Megyei Hő­szolgáltató Vállalaton (Nógrádhő) keresztül — a Mátrai Erőmű Részvénytársaság salgótarjáni fűtő­erőműve biztosítja. A fűtőerőmű mint hőtermelő, a Nógrádhő mint hőszolgáltató van egymással és — a mintegy 4 ezer távfűtött lakás révén — a lakosság­gal kapcsolatban. A Nógrádhő jelenleg 64 millió forint hődíjjal tartozik a visontai székhelyű rt.-nek. Detre Jenő, Salgótarján város alpolgármestere mindenekelőtt közölte a sajtó képviselőivel, hogy a Nógrádhő ez év április 6-án öncsődöt jelentett, és a június 12-i tárgyaláson nem tudtak megegyezni a Mátrai Erőmű Részvénytársasággal, ezért a vison­tai székhelyű rt. kezdeményezte a hőszolgáltató vállalat felszámolását. Csőke Béla, a Nógrádhő igazgatója leszögezte, hogy — erőművel vagy anélkül — nem tartható fenn sem gazdaságilag, sem műszakilag ez a helyzet. Füleki Sándor, a Mátrai Erőmű Rt. vezérigazga­tója tényként említette, hogy a salgótarjáni fűtőmű­ben a jelenlegi árak mellett gazdaságosan hőenergi­át előállítani nem lehet. Igényt tartanak a hődrjra és a folyó fizetési kötelezettség teljesítésére. Leszö­gezte, a Mátrai Erőmű Rt. a továbbiakban biztosítja Salgótarján hőellátását. Készek a felszámolás bár­mely időszakában a megegyezésre, amennyiben a hőszolgáltató vállalat elfogadható és megalapozott javaslatot készít. (korcsog) Társy József válasza a bérvitáról szóló cikkünkre „Találkoztam sok elégedett, csendben mosolygó pedagógussal...99 Lapunk június 16-i számában megjelent „Mit ér az ember, ha pedagógus?” című cikkünkre Társy József, az egri polgármes­teri hivatal művelődési és sport­irodájának vezetője levelet írt szerkesztőségünkbe, amelyben többek között kifogásolja: a cikkben nem kapott említést az, hogy a Balassi Bálint Általános Iskola önálló szakszervezete nyílt levele összekapcsolta a pol­gármesteri hivatal pedagógus végzettségű dolgozóinak bér­emelési kérdését az oktatásügyi dolgozóknak elkülönített forrá­sok felhasználásával. Leszögezi: a hivatal pedagógus végzettségű dolgozói az elkülönített pénzösz- szegbőlnem részesültek, ezért az erre utaló felvetés egyértelmű de­magógia, mert ilyen szintű tájé­kozatlanságot feltételezni sem lehet. Számokról előzetesen egy szempontból esett szó, nevezete­sen, hogy milyen átlagbérszintig lehetséges a rendelkezésre álló összegből felzárkóztatni az in­tézményeket. Szerinte nem felel meg a valóságnak, hogy a szak­szervezetek nem kaptak előzete­sen lehetőséget az egyeztetésre, illetve a módosító javaslatok megtételére. A szolgálati évek misztifikálása sehová sem vezet, hiszen ez egy változó tényező minden tantestület életében — véli. Emellett állítja', senki nem „harangozott be” semmiféle bér­emelést, pusztán újságírói kér­désre korrekt tájékoztatás hang­zott el összeg, illetve százalék megjelölésével. „Sajnálattal kell jeleznem, hogy az iskola igazgatónője a bi­zalmatlanságszói ki sem ejtette a száján, ezért igen meglepő, hogy az újságírónő tanulságmegvo­násként ezt a mondatot emelte ki” — írta az irodavezető... (A hi­telesség kedvéért meg kell je­gyeznünk : az iskola igazgatónő­je és az újságíró közti beszélgetés­kor elhangzott ez szó. A szerk.) A levélíró számon kéri az ob­jektivitást, s az alábbi mondattal záija levelét: „Egy tény: találkoztam sok elégedett és csendben mosolygó pedagógussal...” Az egri Medicenterben Fogászati bemutató Tegnap délelőtt Egerben, a Medicenter orvosiműszer-szak- üzletében mutatta be az idei év legmodernebb fogászati termé­keit a világhírű Dental cég. Me­gyénk fogorvosai láthatták itt többek között azokat a nélkülöz­hetetlen berendezéseket és tar­tozékokat, segédanyagokat, amelyeket mindennapi munká­juk során használnak. Amint a Dental Plus Kft. budapesti ügy­vezetője elmondta, szeretnék itt­hon is árusítani forintért, reális áron ezeket a termékeket, vala­mint szakmai tanácsadással is el­látják az érdeklődőket. Szokatlan reklámfogás „Ragasztó” sétál Egerben Bizonyára sok egrinek feltűnt tegnap délután, hogy a Líceum szomszédságában két jól megtermett „ragasztó” sétálgatott. A rejté­lyesjelenség nyomába eredtünk, s mint kiderült, látványos reklámfo­gásról van szó. A Henkel Taurus osztrák-magyar vegyes vállalat hívta fel magára a figyelmet ilyen — nálunk még — szokatlan módon. Az egyik legnagyobb forgalmazójukkal, a Szivárvány Kereskedelmi Ta­nácsadó Irodával találták ki e meghökkentő módszert: két emberük Pritt Stift papírragasztónak öltözött. Az érdeklődőknek matricákat és piros luftballonokat osztogattak, a cég gyártmányaira, elsősorban a Pálma ragasztócsaládra felhívva a figyelmet. A két „ragasztó” még ma délelőtt is korzózik a belvárosban... Markazon Angol nyelvi tábor Néhány esztendeje még az óvodában elkezdődött az angol nyelv oktatása Markazon, s az­óta a német mellett — szakköri szinten — az általános iskolában is folytatódik. Az érdeklődő kisdiákok szá­mára a tanulás könnyítésére, eredményesebbé tételére a köz­ségi önkormányzat most nyári tábort is szervezett. Az első alka­lommal sorra került ilyen foglal­kozásokon egy bostoni egyete­mista fiatal vállalkozott a tanítás­ra. Hadobás Dezső építési vállal­kozó — helybeli alpolgármester — adta kölcsön a kisiparosok kö­zös telephelyén lévő oktatóter­mét a nyelvgyakorláshoz, amely e hét keddje óta tart. A tíznapos első turnust hason­ló időtartamé második is követi majd, ugyancsak 15 hallgatóval. Naponta 15 óráig maradnak együtt a gyerekek, akik nagy kedvvel, élvezettel látogatják a településen eddig szokatlan ta­lálkozásokat, s észrevehetően gyarapodnak tudásukban. A biztató kedvező tapasztalatok alapján máris szó van arról, hogy a markazi nyelvi táboroknak esetleg hagyományt teremtenek. „Felelősséggel érezni irántuk...” Értelmi fogyatékosok országos találkozója Csütörtöktől három napon keresztül Andornaktálya, illetve Eger ad otthont a felnőtt értelmi fogyatékosok VI. országos nép­tánc- és népdalfesztiváljának. A megérkezés utáni szabad progra­mokat — a környékkel való is­merkedést, a játékos vetélkedőt, videovetítést, a táncestet — kö­vetően tegnap a Megyei Művelő­dési Központban tartották meg a bemutatókat. A fesztivál meg­nyitóján dr. Lukács Tamás or­szággyűlési képviselő, a Szent Lázár Lovagrend tagja — a Bib­liából idézve — a támogatásra, a segítségre szorulók helyzetére hívta fel a figyelmet, majd ki­emelte: „a rendezvény célja, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsenek az értelmi fogyaté­kosoknak, s hogy az egész társa­dalom felelősséggel érezzen irántuk...” Az ország különböző része­iből — a működő 53 intézet kö­zül Putnoktól Kéthelyig, Bércéi­től Regöly-Majsapusztáig, s a vendéglátó Andornaktályáig — 28 csoport csaknem háromszáz tagja lépett színpadra, hogy a né­zősereg és a zsűri előtt bizonyítsa ügyességét, tudását. — Ahhoz képest, hogy az első alkalommal, hat évvel ezelőtt még csupán egyszerű dalocskák, botladozó tánclépések jellemez­ték a bemutatókat — mondta Herczog Tamás, az andomaktá- lyai intézet igazgatója —, mára igazán színvonalas produkciók jöttek létre... Ebben nincs semmi elfogult­ság, semmi túlzás: a művelődési ház folyosóit, termeit és a színpa­dot birtokba vevő fiatalabb és idősebb intézetiek szebbnél szebb népviseletben, izgatottan készültek a fellépésre, s ugyan­olyan kíváncsian várták az egyes produkciók értékelését, mint akármelyik más kulturális be­mutatón. — Sokat jelent nekik, s ne­künk, gondozóknak is ez a „nyílt kilépés ” a tágabban vett életbe — folytatta a házigazda igazgató —, leköti szabadidejüket, erősíti kö­zösségi szellemüket, együvé tar­tozásukat, s azt az érzésüket, hogy odafigyelnek rájuk, elisme­rik, segítik őket. Ez utóbbira ezúttal is volt szép példa: dr. Horváth László or­szággyűlési képviselő — miután a Fidesz-frakció alapítványra szánta a felemelt honatyai fizetés január 1-jéig visszamenőleg járó részét — hozzávetőlegesen 27 ezer forinttal támogatta az orszá­gos találkozó megrendezését. (s) Gyermekek és könyvek Az újhatvani fiók- könyvtár célul tűzte maga elé, hogy minél több gyereket csalo­gasson be, akik a könyvtárosok irányí­tásával a jövőben rendszeres, tudatos olvasókká válnak majd. Ennek érdeké­ben különböző cso­portos foglalkozáso­kat szerveznek, fi­gyelembe véve az egyéni és a korosztály érdeklődését, vala­mint az iskolai köve­telmények kielégíté­sét is. Az első osztályo­sokat fokozatosan hozzászoktatják a könyvtár légköréhez. Felkeltik érdeklődé­süket a bibliotéka sokszínűségével: le­mezhallgatással, dia­filmvetítéssel, gyer­mekfolyóiratokkal, kézügyesség-fej lesz- tő foglalkozásokkal. A nagyobbakat, akik a Móra-klub és a könyvbarátklub tag­jai — játékos keretek között —, nemcsak a könyv szeretetére, a könyvtár használatá­ra, tudásuk gyarapí­tására buzdítják, ha­nem az írás sok ezer éves fejlődésére, a mai írás kialakulásá­val kapcsolatos kér­désekre is választ kapnak. A nyári szünetben minden csütörtökön délelőtt 10 és 12 óra között váiják az ér­deklődő gyerekeket, akik játékkészítéssel, bábozással, kollázs- zsal, montázzsal fog­lalkozhatnak. Kitérőn a gyöngyösi kitérőgyár? (Folytatás az 1. oldalról) Különben pedig marad a fő profilunk, ezután is vasúti fel­építményeket és egyéb fémszer­kezeteket, valamint hozzájuk szükséges alkatrészeket készí­tünk Gyöngyösön. Ám célunk, hogy — a határainkon túliak kor­szerűbb technológiájának átvé­telével — egy idő után a 160-200 kilométeres sebességű vonatok számára is megfelelő kitérőket gyárthassunk, olyan nagy teher­bírású keresztezési középrésze­ket előállíthassunk, amilyenekre eddig csak Zeltweg vállalkozott. Bizakodással láttunk dolgunk­hoz az idei januárban. A Magyar Államvasutak — amelynek sajá­tos módon a tulajdona és bérlői is vagyunk — folyamatos meg­rendelést ígért, termelésünk csu­pán kisebb részének értékesíté­sével kellett másutt számolnunk. A megmaradt, átvett 450 embert foglalkoztatni tudtuk. Utóbb jött az a bizonyos hidegzuhany. A MÁV-nak közel sem állt rendel­kezésére az a pénzösszeg, amiből az elképzeléseit szerette volna megvalósítani. A sínpályák fenntartására, építésére sokkal kevesebb jutott. így mind fölösle­gesebbé vált itteni igyekezetünk. Olyannyira rosszabbodott a helyzetünk, romlottak kilátása­ink, hogy április 1-jétől már kénytelenek voltunk áttérni a háromnapos munkahétre, s 140 dolgozónktól is meg kell vál­nunk... — Az egyik, s a másik is igen fájdalmas annak, akit érint... — Nekünk sem könnyű a té­nyekkel szembenézni, ám — saj­nos — jobbat nem tehettünk. Igyekeztünk megértetni a várat­lan körülményeket, együttmű­ködtünk a szakszervezettel, hogy a keserűség kisebb legyen. Fel­ajánlottuk a közös megegyezést. Százöt munkatársunk hajlott is a szóra, s így a szerződésbontás után a márciusi bérével együtt megkapta a tisztességes végkielé­gítést, amiből a továbbiakban akár vállalkozó lehet. Amit ad­tunk, igazán nem kevés: összes­ségében 31 millió forint. Meg­győződésünk, hogy — legalábbis a környékünkön — másutt sem sikerült jobban a vigasztalás. S aki maradt, az sem járt éppen rosszul, mivel a legutóbbi, erő­teljesebb bérrendezés következ­tében nálunk ma a háromnapos munkahétnek is többé-kevésbé elfogadható a fizetsége. A ko­rábbi 60 százaléka sem jelenték­telen, s éppen mostanában leve­lezünk, tárgyalunk még 20 szá­zalékos kiegészítésről. — Egyszóval az igazgató a történtek után is nyugodt szívvel lemehet a munkahelyekre, végig­sétálhat a gyöngyösi utcákon? — Nem voltak munkaügyi vi­táink, úgy érzem, ki-ki beletö­rődhet sorsába a mai világban. Akadt ugyan, aki rám csapta az ajtót, pedig régi kollégám, meg­becsült emberünk volt, s — igen méltányosan — a szolgálati laká­sát is megvehette. Bántotta, hogy a gyerekével együtt távozott tő­lünk. Ez azonban nem jellemző eset. A „leépítésnél” iparkod­tunk körültekintőek lenni. Akik­nek több eltartottról kellett gon­doskodniuk, s nem volt velük különösebb baj, jobbára marad­tak. Ugyanakkor — merem re­mélni — akinek felmondtunk, talán azok sem szakadnak el tő­lünk véglegesen. Hiszem, hogy lehet még szükségünk rájuk. Leg­alábbis a „hadra foghatóbbak­nak” előbb vagy utóbb üzenünk: jöhetnek közénk megint! — Honnan az optimizmus? — Amint erről már szó van: a jövő évtől az állam finanszírozza majd a vasúti fenntartásokat, fej­lesztéseket, a MÁV a létesítmé­nyeknek csak bérlője lesz. így biztosabb az anyagi alap. Kell is a tehetősebb gazda, mert lehetet­lenség sorra lezárni a síneket, fő­leg a nemzetközi forgalom elől. Teljességgel elodázhatatlan pél­dául a Budapest — Kelebia vagy a Budapest — Hegyeshalom vo­nalak korszerűsítése. S ezek a munkák mind-mind megbízáso­kat jelenthetnek nekünk. — Mindaddig pedig termé­szetesen más irányban is próbál­kozunk — fűzi az iméntiekhez a másik ügyvezető igazgató, Alf­red Handl. — Jobban előtérbe került exportunk, a harmadik pi­ac. Igyekszünk kihasználni a vi­lágcégnek számító, mintegy 40- 50 országba szállító Voest-Alpi­ne szerteágazó kapcsolatait. El­sősorban azoknál keressük a megrendeléseket, akik a holding közismerten magas minőségi és árszínvonalánál valamelyest alább is adják, vagyis a gyöngyö­si kft. ajánlatait elfogadhatják. Egy-egy megállapodáshoz per­sze talán egy év is kell, szerencsé­sebb esetben is leghamarább csupán az idei utolsó negyedben számíthatunk jelentősebb üzlet­kötésre. A kilátásunk azonban annál több, Kelet-Európa és a Közel-Kelet egyaránt igényelhe­ti munkánkat. — Számítógépes rendszerünk máris sokat segít törekvéseink­ben — folytatja Kelemen Árpád. — Nyolc dolgozónk Zeltwegben tanulmányozza, gyakorolja a testvérgyár fejlettebb technoló­giáját, munkamódszereit. Még e hónap végéig elkészül idei beru­házási programunk, s kidolgoz­zuk a következő három esztendő terveit is. Korszerűsítjük a gyár­tást, új gépeket, berendezéseket igyekszünk munkába állítani. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy háromszázasra apadt gár­dánk nélkülözhetetlen legyen a vasutak számára idehaza és ide­genben. S hogy a növekvő érdek­lődést csapatunk — megerősít­heti ezt Alfred Handl úr — a bo­rítékban is még jobban megérez­ze. Gyóni Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents