Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-19 / 144. szám

HÍRLAP, 1992. június 19., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Jutalomtáborozás A Forrás Gyermek-Szabad­időközpont a szakköri munká­ban eredményesen résztvevő gyerekek részére nyári táboro­zást szervez a Cseh- és Szlovák Köztársaságban, a poprádi Gyermek- és Ifjúsági Ház tábo­rában. All napos üdülés igen­csak szép természeti környezet­ben, a Tátra lábánál zajlik, ahol is kényelmes faházak adnak majd otthont a kis lakóknak. Diák környezetvédők A III. Országos Környezettu­dományi Diákköri Konferencián az Eszterházy Károly Tanárkép­ző Főiskola hallgatói is részt vet­tek dolgozataikkal, és értékes helyezéseket vívtak ki maguk­nak. A „Levegőszennyezés, köz­lekedés és zajártalmak” kategó­riában a Népjóléti Minisztérium különdiját Acs Gábor és Samu László kapta. „Környezetvéde­lem a mező- és erdőgazdaság­ban” című munkája nyomán Marshall Mariann második helyzeti lett. A Magyar Madár­tani Egyesület és az Országos Tudományos Diákköri Tanács különdiját pedig llonczai Zol­tánnak és Gombkötő Péternek ítélték oda. Kirándulás a kaptárkövekhez A Bükki Vörös Meteor SE természetjárói vasárnap a Cse­répváralja közelében lévő felső- szorosi riolitszikla szurdokát ke­resik fel Jakab Lajosné vezetésé­vel. A 17 kilométeres táv állomá­sai: Hór-völgyi elágazó — Far­kaskő — Kő-völgy — Felsőszo­ros — Mangó-tetői kaptárkövek — Cserépváralja — Bogács. In­dulás fél 9-kor az egri autóbusz­állomásról. A MÁS-klub programja Az Ifjúsági Ház alternatív ze­nei klubja szombaton este fél 8-tól az ország egyik legjobb hardrock együttesét, a Leokémi- át fogadja Budapestről, valamint a Fermentation zenekart, amely egy új egri death-metal banda, néhány volt Boston Klinika-tag­gal. Fotóművészeti tárlat a megyei könyvtárban Az egri barokk fesztivál kere­tén belül tegnaptól fotóművésze­ti tárlat nyűt a megyei könyvtár aulájában, ahol a megyeszékhely barokk építészeti nevezetessége­iről készült felvételeket tekinthe­tik meg az érdeklődők. Gaál Gaszton az IH-ban Gaál Gaszton zongoramű­vészt nem kell bemutatni az egri­eknek, hiszen tehetségével sok­szor elkápráztatta már a zene­kedvelőket. Az Ifjúsági Házban rendezett estjén a boogie-woogie műfaj gyöngyszemeit hallhatta a szépszámú közönség. Világbanki forintok — iskoláknak Mint ismeretes, az idei évi költségvetés tartalékalapjába 3 millió forintot különítettek el a világbanki programban résztve­vő iskolák támogatására. A köz­gyűlés megtárgyalta az oktatási és sportbizottság előterjesztését e témában, és döntött arról is, hogyan osszák fel ezt az összeget. Ennek értelmében az Egri Köz- gazdasági, a Gép- és Műszeripa­ri, valamint a Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium 840 ezer forintot, míg a Kossuth Zsuzsa Egészség- ügyi Szakközépiskola 480 ezret kap. „...rengeteg energia feszül benne” Ási Walesbe ... Bódy Ági Mezőkövesden la­kik, most végezte a harmadik osztályt. A tanítás végét követő napon félórát várok rá a Dobó­gimnázium igazgatóhelyettesi irodájában. Egészen kivételes dolog történt vele. A történelem tanulmányi verseny országos ne­gyedik helyezettje egyszer csak kapott egy levelet a minisztéri­umból: elbeszélgetésre hívták, azokkal a harmadikosokkal együtt, akik az OKTV-n valame­lyik tárgyból bejutottak az első tíz közé. A beszélgetés tétje egy- egy megszerezhető külföldi ösz­töndíj volt, amit — az egészen friss értesítés szerint — Ági meg is kapott: szeptemberben Wales­ben kezdheti a középiskolát, ahol két év után nemzetközi érettségi bizonyítványt szerez­het. Ennyit tudok elöljáróban róla, miközben várok rá. Időköz­ben megérkezik az osztályfőnö­ke, Nagy József né, akivel sikeres tanítványáról beszélgetünk: — Ez a lány olyan, mint egy versenyló — mondja. — Nem is tudom honnan, de rengeteg energia feszül benne! Humán ér­deklődésű, de pillanatok alatt megtanul mindent. Úgyhogy — mielőtt még ezt az értesítést megkapta volna — kitalálta, hogy ő negyedikben tolmács­vizsgát tesz! Mert majd futja az idejéből... Hát, erre már nem ke­rül sor. De mondok egy másik példát. Az idén kivették a man­duláját, ami ilyen korban már nem gyerekjáték. Több mint egy hónapot hiányzott. Ennek elle­nére két-három nap alatt bepó­tolta a tudnivalókat, és remekül megírta a dolgozatot fizikából. Ő egyszerűen ilyen. Szertelen, hi­hetetlen teljesítményekre képes, de — ilyen is van — egyszer csak lenullázódik. Volt, hogy az utcán összeesett... Aztán ismét neki­lendült. Hajói tudom, hittant ta­nít cigánygyerekeknek Komlón. Jó a kapcsolata a református egyházzal. Tavaly nyáron így járt kint Walesben egy hitközösség­gel. Jól tud angolul, megvan a nyelvvizsgája. Több tárgyból is indult a versenyen, magyarból, földrajzból és történelemből. Er­re is futotta az energiájából... Fergeteges személyiség! Időközben megérkezik Ági. Egy kicsit félszeg, de csöppet sincs zavarban. Hamar megtalál­juk a hangot, közvetlen, nyílt, mint a mai tizenévesek általában. Elmondja, hogy az erdélyi refor­mációról írt tanulmányt, ez volt a belépője a történelemversenyre. Hálás tanárnőjének, Berzy Pi­roskának, aki nem kímélte a fel­készülésnél, így aztán tényleg előre tanult. Ezért is gondolta, hogy leteszi negyedikben a tol­mácsvizsgát. Most azonban vál­tozott a helyzet. Huszonkilenc diák pályázta meg a külföldi ösz­töndíj lehetőségét, hatan kapták meg. A beszélgetésen általános — Szeptember elején indulok útnak — mondja a dobós diák­lány témákról volt szó, könyvekről, zenéről, szórakozásról, sőt poli­tikáról is. De ezen a ponton Ági nem volt hajlandó nyilatkozni. Nekem sem mond véleményt, noha megpróbálom kifaggatni pártállása felől... Az különösen érdekel, hogy hogyan került kap­csolatba az egyházzal. — Nem kaptam vallásos ne­velést — mondja —, egész egy­szerűen elmentünk Egerlövőn az istentiszteletre, és ottragadtunk. A református egyház keretében működik a walesi magyar baráti kör. így jutottam ki tavaly nyá­ron hozzám hasonló korú fiata­lokkal együtt. Megismertük a környék összes nevezetességét, csodálatos volt. — 5 most véletlen szerencse, avagy tudatos választás, hogy ép­pen Walesbe mész tanulni? — Több lehetőség volt. Már a minisztériumi megbeszélésen választani kellett. Jelentkezhet­tem volna Kanadába, Mexikóba is. Úgy gondoltam, Európa még­iscsak közelebb van. Édes­anyámmal már érdeklődtünk a részletek felől is. Úgy néz ki, hogy a két év alatt egyszer jöhe­tek haza. Nem leszek egyedül, mert még egy diák jön most Ma­gyarországról velem együtt, de nem tudom, hogy ki. Az ottani iskola nemzetközi érettségit ad a második év végén. Az iskola- rendszert diplomaták hozták lét­re valamikor a hatvanas évek­ben. Az alapítvány fizet mindent. — S mit szólt a lehetőséghez a család? Nem féltenek? — A szüleim és a tizennégy éves húgom nagyon bízik ben­nem, örültek ennek a lehetőségnek. — S az osztálytársak? — Még annyira friss a hír, hogy nem is tudják... — Meglehet, hogy az újságból értesülnek erről. Mivel töltőd a nyarat? — Egyelőre tanulok vezetni. S most átprogramoztam a nyara­mat, úgy volt, hogy megyek kül­földre, de így inkább itthon pihe­nek, rendezem a dolgaimat, s szeptember elején indulok út­nak... — Jámbor — Néptánc- és népdal- fesztivál Hatodik alkalommal rendezik meg Egerben, a Megyei Művelő­dési Központ színháztermében ma délelőtt fél 9-től az Értelmi Fogyatékosok néptánc- és nép­dalfesztiválját. A résztvevőket Rátérné Józsa Judit, az ÉFO- ÉSZ főtitkára köszönti majd. Az egész napos programon az or­szágból 11 szociális foglalkozta­tó intézet és 17 szakosított szo­ciális otthon 252 szereplője lép majd színpadra „szóló és páros tánc, néptánccsoport, szóló ének és kórus” kategóriában. A mű­sort Balogh András, az egri Gár­donyi Géza Színház művésze ve­zeti. A legszínvonalasabb pro­dukciókat dijakkal jutalmazzák. A rendezvény egyik kiemelkedő eseménye lesz Bródy János elő­adóművész egyórás önálló mű­sora. Amennyiben az idő is meg­engedi, a legjobb produkciókat a Dobó téren este 3/4 6-kor bárki megtekintheti. A rendezvény létrejöttéért so­kat tett a Heves megyei önkor­mányzat, az ÉFOÉSZ országos és megyei vezetése, a Szociális Művészeti Műhely, a Szent Lázár Lovagrend, a Fidesz, a Coopvin, a Régió Press, az Express étte­rem, az MMK és Tóth József egri autószerelő mester. A fesztivál rendezői bíznak abban, hogy ez­zel az összejövetellel a fogyaté­kosok közelebb kerülnek az „épek” társadalmához, és az elő­ítéletek elleni küzdelemben is többeknél csatát nyernek — az emberi értelem és erzelem meg­érintésének sajátos fegyverével. Nemcsak a jószág, a gazdi is lehet vétkes... Az Érsekkertben nem szaladozhatnak a kutyák? Eger Megyei Jogú Város köz­gyűlése új rendeletben szabá­lyozza a város közigazgatási te­rületén az állatok tartását. A ren­delet céja, hogy biztosítsa a la­kossági, közegészségügyi, állat­egészségügyi érdekek összhangját. A rendelettervezet kidolgozá­sa dr. Szalmás Lajos városi főál­latorvos nevéhez fűződik. A vá­rosatyák megvitatták és a közel­múltban elfogadták az új szabá­lyozást, amelynek lényeges pontjait ismertetjük az alábbiakban. Általános elv, hogy azokon a területeken lehet állatokat tarta­ni, ahol jogszabályok nem tiltják, és olyan módon, hogy jelenlétük senkit ne zavarjon. A város területe négy övezetre van osztva, ahol nagy (ló, szar­vasmarha) és kis testű (sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, ga­lamb stb.), illetve a kedvtelést szolgáló (kutya, macska, dísz­madarak stb.) állatok tarthatók. A haszonállatokat jól tisztít­ható, a lakóházaktól 16 méterre lévő létesítményekben — ólak­ban, istállókban — lehet tartani, ahol a zárt trágyakezelés biztosí­tott, s az a környezet tisztaságát nem veszélyezteti. A létesítmé­nyek tisztán tartásáról, fertőtle­nítéséről, a rágcsálók és legyek rendszeres irtásáról a tulajdonos köteles gondoskodni az első és a második övezetben. A haszonál­latokat kiengedni, legeltetni nem lehet. Külön rendelkezett az egri ön- kormányzat a kedvtelésből tar­tott állatok sorsáról. Társashá­zakban — a jelenlegi szabályozás szerint — kutya és macska tart­ható, egyes nagy testű kutyafaj­ták kivételével. Ez meglehetősen tág kategó­ria. Az egri polgármesteri hivatal idegenforgalmi és kereskedelmi irodájának — ott foglalkoznak ugyanis ezzel — vezetőjét, Baró- csi Tibort erről külön megkér­deztük. Válasza szerint nem tart­ható például német juhász, ko­mondor, rotweiler, vagy akár ku­vasz sem a társasházakban. Egyébként is meglehetősen szi­gorú szabályok korlátozzák a kedves négylábúak tartását. Fontos feltétel, hogy a háziállat a házban vagy annak szomszédsá­gában lakók nyugalmát ne zavar­ja, anyagi kárt ne okozzon, az emberek testi épségét ne veszé­lyeztesse. Társasházakban lakónként két kutya, illetve macska tartha­tó. Ez a rendelkezés nemcsak a szomszédokra van tekintettel, hanem az állatokra is, hiszen — noha elvileg elférnének — töb­ben már könnyebben okozhat­nak galibát... Az egri tulajdonos köteles be­jelenteni minden — három hóna­pos kort elért — ebet a polgár- mesteri hivatalnak. Ott ugyanis nyilvántartják az állatokat. A hi­giénikus tartás, a veszettség elle­ni védőoltás beadatása is a gaz­dik kötelessége, mint ahogy az is — bármennyire sajnálják ked­vencüket —, hogy közterületen pórázon kell vezetni azokat, s a vadabb — hivatalos megfogal­mazás szerint: támadóbb — ter­mészetűeket szájkosárral is „fel kell szerelni”. Az élelmiszerboltokba, kultu­rális és közintézményekbe, mi több, a diák- és munkásszállókba se lehet bevinni a házőrzőt, de még a macskát sem. A kisgyer­mekek és a fürdőzők épségét óv­ja a rendelkezésnek az a pontja, miszerint sem strandra, sem ját­szótérre nem vihetők az állatok. Valószínű, hogy komoly vissz­hangot vált majd ki, miszerint az egri Érsekkertben sem lehet a későbbiekben szabadon engedni a kedvenceket. Az önkormány­zat így határozott. Mi történik akkor, ha valakit megharapott a macska vagy a kutya? Elsősorban a „vétkes ál­lat” tulajdonosa köteles a sértett személy adatainak közlésével a marás időpontját a városi állat­orvosnak és tisztiorvosi szolgá­latnak haladéktalanul bejelente­ni. Nemcsak a humánus, a min­den tulajdonostól elvárható er­kölcsi törvények követelik meg, hogy ki-ki jól bánjon a rá bízott jószággal, de az önkormányzati rendelet is szabályozza ezt. Minden tulajdonos köteles ál­latait gondozni, ápolni, a megbe­tegedését, esetleges elhullást a városi állatorvosnak bejelenteni, a beteg állat kezeltetéséről gon­doskodni. Aki a rendeletben foglaltakat nem tartja be, azt tíz­ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújthatják, illetve az álla­tok tartását az ilyenek számára meg is tilthatják — rögzíti a ren­delet, amelynek részletes szöve­gét a polgármesteri hivatal ügy­félszolgálati irodájában megte­kinthetik az állampolgárok. Lapozgatás az érseki könyvtár vendégkönyvében Egerben nap mint nap szóba kerülő téma a város kimagasló idegenforgalma. Sajnos, az átlag egri polgár nem ismeri — de még az arra illetékesek sem — a me­gyeszékhely idegenforgalmi múltját, amely közel sem csak az első világháború utáni fellendü­lés éveiben vette kezdetét. A le­véltári iratokból és a régi köny­vekből előtárulkozó igen korai — bár érdekes — idegenforgalmi kuriózumokkal nem kívánom traktálni olvasóinkat, de igen­igen tanulságos adatokkal szol­f ál az Egri Főegyházmegyei könyvtár XIX. századból fenn­maradt vendégkönyve, rendkí­vül változatosan gazdag bejegy­zéseivel. E nagy választékból mutatok be „ízelítőként” egy sor jeles hazai nagyságot, nem Feled­kezve meg a különböző vidékek­ről Egerbe látogató polgárokról sem. Kezdjük a sort az uralkodók­kal, politikusokkal és egyházi méltóságokkal. Ferenc József császár 1857. szeptember 4-én, Széchenyi István 1845. szeptem­ber 28-án, Kossuth Lajos — még mint „táblai jurátus” — 1821- ben, Pyrker szepesi püspök 1819-ben, 1866-ban a „római f orog és rutén papi kollégium”- ól Josphus Sembratovicz érsek­püspök és Isidorus Dolnicki pro­fesszor, 1873-ban Ignatius Paoli nikápolyi püspök, a havasalföldi vikariátus adminisztrátora ven­dégeskedett itt. Nézzünk körül a művészek között is... 1870-ben megláto­gatta a könyvtárat Kovács Mi­hály „képíró” és felesége, Petra de Castro y Kovács, 1867-ben Sajósy Alajos „akadémiai festő”, 1881-ben Telepy Károly „aka­démiai festész”, 1842-ben pedig Barabás Miklós „cs. k. akadé­miai képíró,” 1898-ban Rippl- Rónai József, 1910-ben pedig Carlo Adalberto Casimiro di Rónay, a milánói Scala tenoristá­ja. Láthatóan különlegesen nagy érdeklődést tanúsítottak a bibli­otéka iránt az Egerben megfor­dúlt színészek, színházi dolgo­zók. Három „erdélyi nemzeti művész” között a „magyar szín­játszó” Gyöngyösi Farkas József 1824-ben, . Gabányi Árpád 1877-ben járt e helyen. 1812- ben Molnár Hetényi Laura, „a budai Népszínház igazgatóné- ja”, 1855-ben Hetényi József „magyar színészigazgató” és Megyery Pál 6 színesztársával együtt, 1887-ben a városban vendégszereplő színtársulat ze­nészei: „színházi karnagy”, „színházi zenész, hegedűs, nó- tás, klarinétos”, 1866-ban Eg- ressy Gábor, 1877-ben Krecsa- nyi Ignác. Az írók és irodalmárok közül hadd említsek meg csak néhá­nyat. Vörösmarty Mihály 1829- ben, Toldy Ferenc 1830-ban, 1852-ben és 1853-ban, Szabó Károly 1853-ban, Kapácsy De­zső 1861-ben, Jókai Mór 1860- ban, Czuczor Gergely báró Jósi­ka Miklóssal 1832-ben. De a tudósok sem hiányoztak. Ponori Thewrewk Aurél „Pest­ről” 1851-ben, Fejér György „pesti professzor” 1819-ben, Bugáth Pál „pesti egyetemi se­bész professor” 1826-ban és 1829-oen, Budenz János és Szarvas Gábor 1871-ben, Kubi- nyi Ágoston, „a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója” 1853-ban, Rómer Floris „egyetemi tanár” 1866-ban, dr. Nékám Sándor „egyetemi tanár Pesten” 1865- ben, Thaly Kálmán „Magyar Tu­dományos Akadémia” 1867- ben. 1831-ben és 1834-ben egy páduai egyetemi tanár és két kas­sai professzor. S egy kurta tallózás a polgárok sorából... Köllner Lőrinc egri gyógyszerész, Csiky Sándor 1882-ben, Zubek Endre, az „Egri Intelligentia Társulat” (ilyen is volt) elnöke 1879-ben, Vitkovics Mihály „ügyvéd” 1828-ban, Löffler János hatvani postamester 1854-ben. De meg­látogatta a könyvtárat 1819-ben Buttler János is. Amikor pedig Joó János rokonai itt i áriak 1839-ben Szegedről, a felesége mutatta meg nekik az érseki könyvtárat. Kétségtelenül az egyik legtanulságosabb bejegy­zés 1861. október 24-éről szár­mazik, amikor „az egri városi nyilvános mintaóvoda népessé­gének korosabb osztálya” láto­gatta meg a könyvtárat. De ott járt Pakh János „épí­tész” 1829-ben — aki Pyrker ér­sek részére készített egy székes­egyháztervet —, Kazinczy Gá­bor 1583-ban, 1856-ban és 1859-ben, Kazinczy Lajos és „hitvese”, gróf Török Sofie 1830-ban, Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna „főápolónő” 1849. május 17-én, Moser Ludvig salz­burgi orgonakészítő mester 1855-ben, dr. Schenzl Guidó, „a M. Kir. Központi Meteorológiai Intézet” igazgatója 1872-ben, Máriássy János, az 1848-49. évi szabadságharc hadosztálypa­rancsnoka — miután szabadult olmützi börtönéből — 1864-ben, Bucsánszky, a híres „pesti nyom­dász” 1861 -ben. S legyen szabad megemlítenem Borsod megyei családomból dédapám fiveret, Sugár Fábián „nevendék orvost” 1838-ból, akibői - az 1848-49- beli „viselt dolgai” miatt kapott börtönbüntetés letöltése után — a főváros főorvosa lett. Kuriózumképpen néhány kül­földit is felsorolhatunk: 1830- ban egy férfi a dán fővárosból, Koppenhágából, Arthur J. Pet- terson, Londonból 1862-ben, Ch. Turville angol „gentleman” 1827-ben, Alexander Raphael „angol lovag” 1828-ban, dr. L. J. Czapkay, az USA romániai ügy­vivője és a San Franciscó-i kon­zulátus elnöke 1872-ben, végül Thaddeus és Henriette Kull- mann a Rajna melletti Mainzból. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár vendégkönyvi bejegy­zéseinek szemléjét Orem János Ecserből hozzánk látogatott pol­gár feljegyzett soraival zárom: „A magyar Athén megbecsülhe­tetlen kincseit álmélkodva és tisztelve csudáltam. 1870.” Sugár István A testvérvárosi kapcsolatokért A városatyák nemrégen arról határoztak, hogy Eger lépjen be az Egyesült Városok Világszövetsé­gebe, illetve annak magyar nemzeti tagozatába. Az EWSZ olyan nemzetközi szervezet, amelynek legfőbb feladata, hogy a testvérvárosi kapcsolato­kon keresztül segítse a nemzetközi együttműködés szélesítését. Alapítása óta harmincéves tapasztala­tával áll tagjainak szolgálatában, támogatja az egyre növekvő számú egyesüléseket. Irányítja továbbá az együttműködés létrejöttét, felkutatja a nemzeti és nemzetközi anyagi forrásokat is. Vezetői, műszaki szakértői helyszíni szemléket végeznek, tanulmá­nyokat, jelentéseket készítenek, javaslatokat dol­goznak ki az együttműködések megvalósítására, és különféle konferenciákat szerveznek. A szervezet törekvése, hogy ezek a kapcsolatok ne korlátozód­janak kizárólag a városok közötti hagyományos kulturális és sportterületekre, hanem gazdasági té­ren is minél aktívabbak legyenek. Az 1989-ben lét­rehozott Európai Alap, amely a testvérvárosok kapcsolatainak fejlesztését hivatott gondozni, a Közös Piac támogatását is élvezi. Az idén megala­kult az EWSZ magyar nemzeti bizottsága is, amelynek feladata a helyi és területi önkormányza­tok működésének segítese, információk továbbítá­sa, ismeretek és szakértők cseréje, a helyi lakosság részvételének bátorítása a partnerkapcsolatok élet­tel való megtöltése érdekeben.

Next

/
Thumbnails
Contents