Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. június 18„ csütörtök Bernadette szobra a kegyhely parkjában Akik a lourdes-i zarándoklatot szervezték A környék más érdekességet is kínál a látogatóknak „ Új vállalkozást jelentett számunkra ” Mint beszámoltunk róla, má­jus végén a legjelentősebb Má- ria-kegyhelyre, a franciaországi Lourdes-ba nyolcvan év után új­ra hivatalos magyar zarándoklat indult. A világ minden tájáról ér­keztek magyarok, hogy közösen imádkozzanak hazánkért. Az anyaországból a legtöbb zarán­dokot egy különvonat szállította, melynek útját a Budapest Tou­rist Rt. egri irodája szervezte. A nagy vállalkozás zökkenőmente­sen zajlott le, ezért Smuczer Irén irodavezető már sokkal nyugod- tabb, mint e rendhagyó kezde­ményezés indításakor. — Tavaly szeptemberben ke­resett meg bennünket az egri ér­seki iroda nevében Czakó István kanonok úr — idézi föl az előz­ményeket. — Megkaptuk tőle azt a megbízatást, amelyet az első perctől kezdve megtiszteltetés­nek tartottunk. így készítettünk el egy ajánlatot. Ezt kedvezőnek találták, s elfogadták: ezek után láttunk a feladathoz. Sokkal job­ban odafigyeltünk a szervezés legapróbb mozzanatára is, mint más, megszokott útnál. Nem az üzleti szándék vezérelt elsősor­ban bennünket, hanem presztízs- kérdés volt számunkra, hogy a zarándoklatjelleget biztosítsuk. Ügy készítettünk elő mindent: a kiutazást, a kinttartózkodást, a visszatérést, az idegenvezetői munkát. Nagy segítséget nyújtott ehhez az érseki iroda, a jelentke­zésektől kezdve a kinti progra­mok megszervezéséig. Nagy je­lentősége volt annak, hogy az ér­sek úr személyesen vezette a za­rándoklatot, hiszen hívők voltak a vonaton, s jelenléte megtisztel­tetés volt számukra. — Szokatlan, hogy egy vidéki iroda az egész országban meghir­det egy különvonatot. Nem jelen- tett-e ez nehézséget? — Nem okozott különösebb gondot, mert a Budapest Tourist Részvénytársaságon belül mű­ködünk, s a központunktól — amely az ország második legna­gyobb és legrégebbi utazási iro­dája — minden szakmai segítsé­get megkaptunk. Igyekeztünk, hogy ne legyen semmilyen prob­léma abból, hogy Egerből szer­vezzük az utat. Ebben azzal is tá­mogatott bennünket az érseki iroda, hogy összefogták a jelent­kezéseket, amelyek az ország legkülönbözőbb részeiről futot­tak be. Időben megkapták a za­rándokok az értesítéseket, a részvételi jegyeket, sőt azt is, hogy melyik kocsiban és hányas ülésen foglaljanak helyet. — Azt hiszem, olyan szem­pontból is tanulságos volt az út, hogy nemcsak a „bundatúrák” léteznek, hanem arra is kell fi­gyelni: sok ember másfajta igé­nyekkel vág neki a világnak... — A mi irodánk üzleti alapo­kon áll. Igyekszünk alkalmaz­kodni a mindenkori kereslethez, a piac igényeihez. Nem titkolom azt, hogy a bevásárlóutaktól kezdve az üdüléseken keresztül mindennel foglalkozunk, ami az embereket érdekli. De ez szá­momra is egy új vállalkozást je­lentett. Nagyon remélem, hogy elnyeljük azt a bizalmat, hogy a következő zarándoklatot is mi szervezzük. Örömmel állunk elébe. Minden úton tanul az em­ber, mi is így voltunk ezzel. Nem is abban, hogy valami alapvető­en mást csinálnánk, de az biztos, hogy zökkenőmentesebben, ru­galmasabban. — A lourdes-i kegyhely igaz­gatója hangsúlyozta, hogy ez a zarándoklat megváltoztatta a vé­leményét a magyarokról. De azt is hozzátette: csak olyan utazási irodának adnak kedvezménye­ket, amely a megyéspüspökkel jóváhagyatja a programot... — Mi örömmel állunk ennek a Több tízezer zarándok fordul meg nap mint nap Lourdes-ban A kegyhely a Pireneusok lábánál fekszik feltételnek is elébe. Én tudom, hogy nagyon sok utazási iroda működik a városban és az or­szágban, s foglalkoznak zarán­doklatok szervezésével is. De mi ezeknél az utaknál maximálisan figyelembe vesszük, hogy milyen jellegűek, milyen programokra van szükség. E különvonatnál is mindent igyekeztünk úgy előké­szíteni, hogy az ne jelentsen fe­szültséget, minden alá legyen rendelve az alapvető célnak. Eb­be például beletartozott az étke­zések rendje, tekintettel kellett lenni a böjtre, az esti misékre, s sok egyébre is. Ez teljes mérték­ben sikerült. Idegenvezetőink keményen dolgoztak az út során. Igyekeztünk is őket úgy kiválasz­tani, hogy tudjanak a résztve­vőknek segíteni, s tiszteljék a ka­tolikus vallást is. — Milyen különleges tapasz­talatokra tettek szert még a lour­des-i út során? — Számomra rendkívül meg­ható volt, hogy a négyszáz zarán­dok átlagéletkora meghaladta a hatvan évet. Nekünk is erőt adott végig, hogy ezek az idős emberek zokszó nélkül bírták a harminc­hat órás vonatozást, Lourdes- ban pedig fáradhatatlanul vettek részt a programokon. Amikor ja­nuárban kint voltam, s megte­kintettem a leendő szálláshelye­ket, akkor még üres volt a város. Most május végén újra láttam, amikor esténként negyvenezer zarándok vett részt a körmene­ten. Olyan atmoszférája van a városnak, hogy egy tapasztalt idegenforgalmi szakember is mélységesen a hatása alá kerül. — Ezeket a megszerzett isme­reteket bizonyára további utak szervezésében kell kamatoztatni. Milyen hasonló jellegű terveik vannak? — Már visszafelé is szó volt ar­ról, hogy a következő oda induló zarándokvonatot is mi szervez­zük. Ez nagy elismerés, mert ha rosszul végeztük volna a mun­kánkat, nem merült volna ez fel. Bízom abban, hogy az érseki iro­da segítségével tudunk további országos utakat meghirdetni, szakmailag erre felkészültünk. Jövőre szeretnénk még meré­szebbek lenni, s Lourdes-t érint­ve Fatimába, s esetleg más zarán­dokhelyre is elvinni a híveket. Szeptemberben újra indulnak si­keres szentföldi zarándoklataink is Izraelbe. Hozzá kell tennem azt is, hogy egy párizsi magyar plébánossal is beszéltünk, aki az ott élő magyarokat vinné segítsé­günkkel anyaországi, illetve er­délyi és kárpátaljai zarándokúi­ra. Ebből is szeretnénk hagyo­mányt teremteni. Gábor László IJj helyen a lipcsei vásár A lipcsei vásárokkal kapcsola­tos döntéshozók (Szászország és Lipcse városa) egy szakvélemé­nyezési eljárás után a közelmúlt­ban fogadták el egy hamburgi építészcsoport, a GMP (Gerkan, Marg és Túrsa) projektjét az új lipcsei vásárterület tervezésére vonatkozóan. A vásár a város északi részébe költözik, az ezzel kapcsolatos tervjóváhagyási el­járás már megkezdődött. A GMP-tervezet mellett szólt az MM (Menschlichen Messen) szlogen újszerű kifejezésmódja. A tervezők átvették a vásárszer­vezet koncepciójának fő gondo­latát: bármilyen magas szintű vá­sárszervezési tevékenység köz­ponti figurája az ember, legyen az kiállító vagy szaklátogató. Egy emberléptékű vásárnak fizi­kai és szellemi értelemben teljes komfortot kell nyújtania. A kiállítási csarnokok modul rendszere több lépcsőben törté­nő kiépítést tesz lehetővé, így a konkrét igények szerinti vásárte­rület alakítható ki. Az első építé­si szakaszban négy kiállítási pa­vilon készül el, összesen 80 ezer négyzetméter bruttó kiállítási te­rülettel. Ezekhez csatlakoznak a vásárigazgatósági épületek, va­lamint a kongresszusi létesítmé­nyek és egyéb üléstermek. A kiállítási pavilonok 75x75 méteres, modul rendszerű négy­szögekből állnak. Két modul­elem alkot tízezer négyzetméter bruttó területű kiálh'tási csarno­kot. Az építési mód lehetővé te­szi a kiállítási terület probléma- mentes bővítését, amennyiben azt a vásárterület fejlődése szük­ségessé teszi. Az építészek jól be­vált technológiákat alkalmaztak, ez lehetővé teszi a szoros határ­idők és a szűk pénzügyi keretek tartását. Az építészeti terv szerves ré­szét képezi a közlekedéssel kap­csolatos általános koncepció. A vásárterület főbejáratánál halad el az S-Bahn, a városi gyorsvasút, amely a főpályaudvartól a vásári megállón át a lipcsei repülőtérre vezet. A tervek szerint a vásárok ide­jén az Intercity vonatok is meg­állnak a vásárnál. Úthálózat épül a kerékpárosok és a gyalogosok részére is. Az autósoknak 12 ezer férőhelyes parkoló áll majd ren­delkezésére. A beruházás egymilliárd már­kába kerül, amelyhez a szövetsé­gi kormány a keleti tartományok fellendítésére szánt alapból 300 millió márka támogatást ad. A vásárigazgatóság a költségek egy részének a megtérülését a régi vásárterület értékesítéséből re­méli. Vodka helyett sör és bor 1992 első negyedében egyhar- maddal kevesebb vodkát adtak el Lengyelországban, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor divatba jött a sör- és borfogyasztás. Lengyelország­ban 1991-ben az egy lakosra eső szeszesital-fogyasztás tiszta szeszre számítva 6,43 liter volt, három évvel korábban még 6,4 liter. Ugyanakkor az égetett sze­szes italok fogyasztása 4,12 liter­ről 3,77 literre esett vissza. A vodkafogyasztás visszaesé­sének oka, a Gazeta Wyborcza szerint, a fizetőképes kereslet csökkenése. A lengyel szeszgyárak most a hazai vodkafajták minőségjaví­tásával próbálják erősíteni piaci helyzetüket. Értékesítési gond­jaikat tetézi, hogy a piacon még mindig nagy mennyiségben kap­hatók a korábbi időszakban im­portált olcsó külföldi égetett sze­szes italok. 'ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY ^ Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 8 üzletét 1992. július 29-én 8 órakor árverésen értékesítjük az alábbi kikiáltási árakon: — 34. sz. Divatáru Eger, Szent János u. 1. bérleti jogát 1.890.000 Ft-ért (Bánatpénz: 90.000 Ft, privatizációs költség: 170.000 Ft) — 38. sz. Divatáru Hatvan, Grassalkovich u. 10. tulajdonjogát 1.690.000 Ft-ért (Bánatpénz: 80.000 Ft, privatizációs költség: 150.000 Ft) — 66. sz. Üvegbolt Hatvan, Grassalkovich u. 12. bérleti jogát 1.770.000 Ft-ért (Bánatpénz: 85.000 Ft, privatizációs költség: 160.000 Ft) — 73. sz. Háztartási bolt Eger, Bajcsy-Zs. u. 5-7. bérleti jogát 2.990.00 Ft-ért (Bánatpénz: 145.000 Ft, privatizációs költség: 260.000 Ft) — 19. sz Vegyesruházati bolt Bélapátfalva, Lenin u. 50. tulajdonjogát 980.000 Ft-ért (Bánatpénz: 49.000 Ft, privatizációs költség: 110.000 Ft) — 95. sz. Játékbolt Gyöngyös, Kossuth L. u. 14. bérleti jogát 1.490.000 Ft-ért (Bánatpénz: 70.000 Ft, privatizációs költség: 130.000 Ft) — 77. sz. Háztartási bolt Hatvan, Horváth M. u. 14. tulajdonjogát 3.550.000 Ft-ért (Bánatpénz: 175.000 Ft, privatizációs költség: 330.000 Ft) — 117. sz. Barkácsbolt Eger, Pacsirta u. 6. bérleti jogát 1.200.000 Ft-ért (Bánatpénz: 60.000 Ft, privatizációs költség: 160.000 Ft) Az árverések helye: a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Központja Eger, Cifrakapu 158. sz. A bánatpénzre és privatizációs költségre kedvezményes kamatozású hitelt felvenni nem lehet. Az árverésen résztvevők anonimok maradnak. A pályázat leadásának határideje: 1992. július 22. További információt és írásbeli tájékoztatót az értékesítésre kerülő üzletekről Kelemen Mihályné ad, munkanapokon 8-12 óráig, Eger, Cifrakapu u. 158. k Telefon: 36/12-255

Next

/
Thumbnails
Contents