Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-16 / 141. szám

HÍRLAP, 1992. június 16., kedd HEVES ÉS KÖRZETE 5 Szünidei ajánlat: olvasóudvar A hevesi gyerekeknek szánják Nyáron is változatlan nyitva tartással várja az olvasókat a hevesi vá­rosi könyvtár (Fotó: Mentusz Károly) A Dunakanyarba kirándultak A visegrádi szociális otthon meghívására 38 idős hevesi láto­gatott nemrég a Dunakanyarba. A Hevesi Állami Gazdaság által felajánlott autóbusszal egészna­pos kirándulást tettek, és megte­kintették a Dunakanyar legszebb részeit. A program az esti órák­ban a fővárosban zárult, amikor a Madách Színház Kamaraszín­házában megtekintették a Válás Kaliforniában című darabot. Ismét volt ruhavásár A havonta megrendezett ru­havásárral immár hagyományt teremtettek Hevesen, a szabad­időközpontban. Nos, a legutóbbi ilyen eseményre egy jászberényi vállalkozó hozta el termékeit, amelyeket kedvező árakon vásá­rolhattak meg az érdeklődők. Nyári felújítás Február elsejétől „levált” a Hevesi Szociális Otthonról — és önállósult — a gondozási köz­pont. Ennek vezetőjévé az ön- kormányzat június 1-jétől Sá­ránál Jánosnét nevezte ki. Az in­tézményben működtetik az idő­sek klubját, ahol ötvenen kapnak ellátást és étkeztetést. Emellett gondoskodnak a városban és külterületén 80 idős ember ellá­tásáról, étkeztetéséről. Elhatá­rozták, hogy júliusban felújítást végeznek a gondozási központ­ban, amelyhez jelentős segítsé­get nyújt a Forg-Org Gmk., a Dél-Hevesi Építőipari Szövet­kezet, valamint a Hevesi Állami Gazdaság. Befejeződött az iskolai tanév, és — a gyermekek nem kis örö­mére — megkezdődött a nyári vakáció. A szünidő eredményes kihasználására nyári olvasóud­vart szervez hetente kétszer (hét­főn és szerdán) a Hevesi Gyer­mekkönyvtár. Az a céljuk, hogy minél több fiatalt csalogassanak a foglalkozásokra, miután könyvhöz kötődő vetélkedőket, különféle játékokat és videovetí- tést tartanak. A programsorozat június 15-én kezdődött, és a va­káció végéig tart. Egyébként va­lamennyi hevesi általános iskolá­ban meghirdették, és bíznak ab­ban, hogy érdeklődéssel látogat­ják majd a fiatalok a programo­kat. Mint Biczó Jánosáétól, a vá­rosi könyvtár igazgatójától meg­tudtuk, a nyári hetekben is meg­szakítás nélkül — a csütörtöki szünnap kivételével — tartanak kölcsönzési órákat mind a fel­nőtteknek, mind a gyerekeknek. Egyébként az elmúlt hetekben bővült a könyvtár helytörténeti anyaga. Az önkormányzat által korábban jóváhagyott uj utcane­Július 1-jétől változások lesz­nek a hevesi helyi autóbusz-köz­lekedés díjszabásában. A Heve­sen közlekedő, menetrend sze­rinti helyijárat vonaljegy ára ezentúl 18 forint lesz. Természe­tesen ez azt jelenti, hogy a bérle­tek, tarifája is megváltozik: az egyvonalas bérletjegy egész hó­napra 400 forintba kerül, ám le­hetőség nyílik félhavi bilétára is, A Tenken átutazók gyakran megcsodálják a falu modern templomát, s most úgy tűnik, a község központja a jövőben to­vább fejlődik. E részen egy nagy­méretű tér van, s ez kínaija a le­hetőségeket. Az önkormányzat elhatározta, a közeljövőben ép­pen ide tervezik azt a korszerű üzletsort, amelyben több egység vekhez kapcsolódva, többféle adatot szereztek be. így például Szerelem Alfréd, valamint Hel- lebronth Béla életművéhez ki­egészítő információkat kaptak a Heves Megyei Levéltártól. Raj­ezért 250 forintot kérnek a jövő­ben. A tanuló-, valamint a nyug­díjasbérletért csupán 100 forin­tot kell fizetni. Mindezekkel párhuzamosan a bliccelők is rosszabbul járnak: 600 forint pótdijat fizet majd az, aki jegy nélkül, vagy érvénytelen jeggyel kísérli meg az utazást. Sót, aki 8 napon túl rója le tarto­zását, az a potdíjon felül további is helyet kap. A polgármesteri hivatal úgy döntött, megtervez­teti az építmény külső kepét, ám a helyiségeket azon kereskedők alakítanák ki, akik megveszik az üzleteket. így garantálnák a kül­ső megjelenés esztétikusságát, de szabad kezet biztosítanának a leendő tulajdonosoknak. A ter­veket az Agoura, a miskolci szék­tuk kívül Hevesi József munkás­ságához a város 1-es számú álta­lános iskolájától jutottak újabb tájékoztató anyagokhoz, míg Guba Sándorról a családtól nyertek tájékoztató adatokat. 1200 forint késedelmi dijat köte­les fizetni. Meg kell jegyezni azt is, hogy az iskolák és tanintéze­tek által rendelt különjáratok áraira is új szabályok vonatkoz­nak. Például egy mikrobusz ese­tében 11 forintot, az Ikarusnál 41, az Ikarus csuklósbusznál 56 forintot kérnek el kilométeren­ként. helyű magyar — amerikai kft. készíti. Hét, egyenként 101 négyzetméteres részből állna ösz- sze a sor, s az elképzelések sze­rint közöttük kapna egy-egy he­lyet a posta és a takarékszövetke­zet is. így az orvosi rendelővel és a szolgálati lakással együtt egy ízléses objektum jönne létre Tenk centrumában. 18 forint lesz a buszjegy Üzletsor, orvosi rendelő A kárpótlási igények beadásához Eltűnt a Béla Postán kaphatók a nyomtatványok Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal — a Ma­gyar Postán keresztül — meg­kezdte a kárpótlási igények be­nyújtásához szükséges nyomtat­ványok terjesztését. Az 1992. évi XXTV. törvény alapján benyújtandó igényekhez szükséges papírokat a városok­ban és a'4-5 ezer lakost meghala­dó lélekszámú települések pos­tahivatalaiban vásárolhatják meg az érdeklődők. így Hevesen kívül Erdőtelken, Kiskörén és Tiszanánán juthatnak a forma- nyomtatványhoz a körzetben élők. Az utóbbi hónapokban viszonylag sűrűn adtunk hírt a hevesi utca­név-változtatásokról és azok „csatolt” problémáiról. Mint ismeretes, összesen 24 új utcanévről döntött a testület, ám ez­után több korrekció is történt, s most újabb bonyodalmak adódtak. A Somogyi Béla útról van szó, amelyet az év elején Jászi Oszkárra vál­toztattak, ám utóbb az utca lakói közül 127-en kérték, hogy az utca neve a jövőben is Somogyi Béla legyen. Május végén aztán a lakók felkeresték a hivatalt, és szóban kérték most már azt, hogy az út neve Somogyi legyen, mert ezt az elnevezést már megszokták. De álljunk meg egy kicsit ennél az embernél... Somogyi úr szociál­demokrata újságíró volt, a Népszava szerkesztője. Az 1962-ben ki­adott Új magyar lexikon (6. kötet) azt írta róla, hogy a szociáldemok­rata párt vezetőségének megalkuvó irányát követte, ami — figyelem­be véve a lexikon kiadásának dátumát — azt jelenti, hogy jobboldali szocdem volt, tehát semmi esetre sem kommunista. Arról nem is be­szélve, hogy 1919-et követően bíráló cikkeket jelentetett meg a Nép­szavában a fennálló formációval kapcsolatban, ezért aztán egy kicsit elhurcolták, és kollégájával, Bacsó Bélával együtt egész egyszerűen megölték. Az önkormányzat természetesen nem gördített akadályt a polgári kezdeményezés elébe, s az egykori Somogyi Béla út ezentúl Somogyi út lesz. Eltűnt tehát a „Béla”, így aztán mindenki jól járt... (havas) Nagyobb hely kell Mindenki előtt ismeretesek Heves munkaerőgondjai, ezért is örültek sokan a Moligant Olasz — Magyar Sportruházat-készítő és -értékesítő Kft. ajánlatának, amelynek lényege, hogy munka- helyteremető beruházást létesí­tenének akkor, ha sikerülne megkötni egy megfelelő szerző­dést. A cég az egykori rendőrség épületébe költözne, ám időköz­ben kiderült, hogy az említett épületben az eredetileg terve­zettnél nagyobb területre lenne szükségük. Ezért aztán az erede­ti szerződést nem kötötték meg, hanem az új helyzet (bővítés) mi­att a polgármesteri hivatal appa­rátusa megkezdte az új szerződés kidolgozását. Ha a munkálatok jól haladnak, a június végi ön- kormányzati ülésre talán sikerül kidolgozni az új szerződést, s utána már nem lesz akadálya az üzlet megkötésének. Minden csepp víz „aranyat ér”? Ahol április óta öntöznek Kemény tavaszi aszály dúl a földeken. Különösen megyénk déli, alföldi részén tapasztalni ezt, ahol szinte kamyi repedések vannak a határban. Szinte jóleső látvány, hogy ahol tudnak, ön­töznek. Ezt íáttuk Hevesen leg­utóbb, a városba vezető út köze­lében, a helyi Rákóczi Termelő- szövetkezet tábláin. — Nem emlékszem arra, hogy ilyen korán, még április közepén kezdtük volna az öntözést — mondja Kiss József elnök. — A természet azonban nem fogadott minket a kegyeibe az idén, sokat szenved a szárazságtól a föld, a növény, az ember egyaránt. Mi megpróbálunk — amennyire az erőnkből telik — védekezni a szárazság ellen, de ez csak részle­ges sikert hozhat. — Pedig itt, Hevesen nagy ha­gyományai vannak az öntözés­nek... — Valóban, évekkel ezelőtt kezdtük ezt el a zöldség-, illetve a gyümölcstermelés során. Ma el­jutottunk oda, hogy kétszázöt­ven hektáron a zöldségféléket és 200 hektáron a gyümölcsültet­vényeket juttatjuk rendszeresen az éltető vízhez. A nádudvari Kukorica és Ipari Növények Ter­melési Együttműködésének se­gítségével honosítottuk meg az öntözést. A gyümölcsösben ta­valy építettük ki azt az Izraelből érkezett rendszert, amelynek se­gítségével takarékos, csepegtető adagolást valósítunk meg. A többi területen viszont az osztrák Bauer rendszert alkalmazzuk. — Az idén is áldoznak ennek fejlesztésére? — Elhatároztuk, hogy ezt fo­lyamatosan végezzük, és nem sajnáljuk érte a pénzt. Tavaly év végéig 8 milliót, az idén 5, és jö­vőre további 5 millió forintot for­dítunk az öntözés fejlesztésére. Ebből az önerő csak egy hányad, miután 40 százalékos állami tá­mogatást kapunk mindehhez. Nagy hangsúlyt fektetünk ennek megvalósítására. Folytatjuk a már említett csepegtető rendszer vezetékének építését. Ezt szin­tén a nádudvariak segítségével valósítjuk meg. A berendezést viszont már — izraeli licence alapján — ők gyártják. — Milyen előnye van ennek? — Már említettem, hogy a módszer takarékos. Ötször-hat- szor annyi területet lehet azzal az adott vízmennyiséggel megön­tözni, mint ha a hagyományos módszert folytatnánk. Ez pedig a költségek kímélésében is jelent­kezik, ami nem utolsó dolog... Az aszály mellett természete­sen szó esik az aratásra való fel­készülésről, a terméskilátásokról is. Az elnök erről így vélekedik: — A rendkívüli szárazság mi­att a vetéseink egy része valóság­gal felsült. Tehát egyáltalán nem biztató a határkép, pedig az el­múlt években a gabonatermelés­ben szinte sorozatban élenjárók voltunk. Elértük a hat tonnás termést hektáranként. Ám — úgy tűnik — jó lesz, ha idén a felét hozza. Azért akad majd aratni valónk, hiszen 1500 hek- táf a kalászos, emellett 40Ö hek­tár borsónk is van. Bízunk ab­ban, hogy a betakarított árunak lesz piaca. A gépeket kijavítot­tuk, és tárolási lehetőségünk is van a termés elhelyezésére. Ami örvendetes, hogy van is érdeklő­dő, miután a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat meg­keresett bennünket. Reményke­dünk, de változatlanul a bizony­talanságok közepette éljük nap­jainkat. Akarat van az emberek­ben, hiszen dolgoznak, és szeret­nének a jövőben is tevékenyked­ni. Hogy miként alakulnak a kö­vetkező hónapjain^, azt egyelőre nem tudjuk... Mentusz Károly Döntött a képviselő-testület Új igazgatók Hevesen a legutóbbi önkor­mányzati ülésen döntöttek több önkormányzati intézmény veze­tőjének kinevezéséről. A város­atyák, illetve az illetékes bizottság már régebben megismerhette azokat a pályázatokat, amelyet a jelentkezők nyújtottak be részle­tes terveikről, elképzeléseikről. Ezek ismertetése és a bizottsá­gi javaslatok után a testület dön­tött az oktatási és művelődési in­tézmények vezetőinek szemé­lyéről. Ezek szerint az 1-es szá­mú általános iskola igazgatója Kerek László lett, az 5-ös számú általános iskola élére Tóth Si- monnékerült, a 2-es számú nap­köziotthonos óvoda vezetője pe­dig ezentúl Kis Zsuzsanna lesz. A város zeneiskoláját Kiss Jó­zsef igazgatja majd, míg a Kö­zépfokú Oktatási Intézet direk­tora dr. Tóth László lett. Megol­dódott végre a Móricz Zsigmond Művelődési Központ vezetésé­nek kérdése is, ezentúl Szőke Emil próbálja meg fellendíteni a város kulturális életét. Bár a 2-es Számú Körzeti Ál­talános Iskola és Diákotthon igazgatói széke is „kiadó” volt, ebből az intézményből nem ér­kezett be pályázat. A képviselő- testület ezzel az üggyel kapcso­latban úgy határozott, hogy ide­iglenesen — egyéves időtartamra — Faragó József kap megbíza­tást, ám 1992. december 31-ig mindenképpen ki kell írni az új­bóli pályázatot. Környezetvédő akció Harminckilenc erdőtelki gyermek munkálkodott a közelmúltban a település hírneves arborétumának területén, ahol a tavat sikerült részlegesen megtisztítaniuk a hínártól. Emellett a Hanyi-ér főcsator­na medrével kapcsolatban is szorgoskodtak: itt eltávolították a fa­ágakat és az egyéb, oda nem illő dolgokat. A fiatalok — Szarka István tanár és Mészáros István környezetvédő közreműködésével — igen­csak derekas munkát végeztek. A gyerekek eltávolítják a hínárt Hevesen Egy új kiadvány pedagógusoknak Uj kiadvány látott napvilágot nemrégiben Hevesen, amelyet a város és vonzáskörzetének okta­tási és közművelődési intézmé­nyei vallanak magukénak. A Műhely című lap első számában dr. Hegedűs György polgármes­ter tollából olvashatnak bekö­szöntőt az érdekeltek, tehát a pe­dagógusok, illetve az oktatással, művelődéssel foglalkozó szak­emberek. Egyebek közt azt emeli ki a polgármester, hogy a kiadvány a térség pedagógiai életében hiányt pótol. A szakta­nácsadói rendszer megszünteté­sével ugyanis egy űr keletkezett, s nincs olyan átfogó, rendező elv, amely különféle lehetőségeket villantana fel a módszertani, szakmai munkában. A város ve­zetése azért is támogatja a Mű­hely című időszaki kiadvány megjelenését, mert az ifjúság ne­velését az elsődlegesen fontos kérdések közé sorolják. Bencsik József műhelyvezető és Kerek László pedagógiai szak­értő — egyébként az újság szer­vező szerkesztője — néhány sor­ban felvillantják a lap „előtörté­netét”. Ebből megtudhatjuk, hogy tavaly egy igazgatói érte­kezleten vetődött fel a kiadvány megszületésének igénye. Az öt­let nem teljesen új és előzmény nélküli, hiszen régebben Hevesi Hasábok címmel már jelent meg hasonló témakörű dolgozat. Szándékaik szerint foglalkozni szeretnének az intézményi struk­túrával, a szakmai módszertani, kultúra fejlesztésével, a gyermek­önkormányzatok kérdésköré­vel. Emellett természetesen nem feledkeznének meg az iskolák és környezetük kapcsolatának vizs­gálatáról, az osztályfőnöki mun­ka jelentőségének felvázolásá­ról, és az érdekvédelmi felada­tokról sem. A rövid bevezető és visszapil­lantó után konkrét dolgozatok­nak ad helyet a lap. így egyebek mellett, dr. Szikora Sándort he­vesi 3. sz. általános iskola igazga­tója ismerteti az intézmény új programját, amelynek lényege, hogy kutyatenyésztést és kikép­zést vezettek be az iskolában. Er­ről a kezdeményezésről lapunk­ban már beszámoltunk, röviden arról van szó, hogy az ember és a kutya ősi barátságát szeretnék elsősorban a nevelés szolgálatá­ba állítani. Ez nagyban elősegíte­né például a lelkisérült gyerme­kek fejlődését, másrészt a bioló­gia iránt érdeklődők szakmai is­mereteinek bővülését. Egy másik cikkben közel ki­lenc oldalon keresztül módszer­tani ajánlatokat olvashatnak a tanárok arról, hogyan hasznosít­hatják az audiovizuális anyago­kat. Beszámolnak a hevesi mese­mondó verseny eredményeiről, s bemutatják a cserkészmozgalom múltját és jelenét is. Helyet ka­pott a lapban a hevesi 5. számú általános iskola kerámia szakkö­re, amelynek munkájáról Lassú Imre tudósítja az olvasókat. Az információs oldalakon a Ga- meszről és a gyermekház nyári programjairól tudhatnak meg néhány pontos tényt az érdeklő­dők.

Next

/
Thumbnails
Contents