Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-12 / 138. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. június 12., péntek Sok családban él ma is a Széchenyiek hagyatéka Magyarországon. Ám legtöbb­ször „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István neve kerül először említésre, de már kevésbé a gyermekei, s azok közül is idősebb fiáé, Széchenyi Béláé. Pedig ő is maradandót alkotott, mint földrajzi és geológiai kutató, az általa vezetett távol­keleti expedíciójával. A később — a tudóstársaival közösen létrehozott — erről szóló munkája új felfedezéseket, ma is számon tartott tényeket rögzített. A nagy utazó, és földrajztudós 155 esztendővel ezelőtt született. Mai összeállításunkban rá és tudóstársaira emlékezünk. Nyolcvanadik évébe lépve jelentkezett nála az öregség Feltárta Kelet-Ázsia titokzatos rejtelmeit A budapesti egykori Európa Szálló, amely valamikor a Fe- rencz József téren állt, arról is hí­res volt, ott született 1837. febru­ár 3-án gróf Széchenyi Béla. Másnap a lipótvárosi plébánia templomban keresztelték. A „legnagyobb magyar” idősebb fiát — öccséhez, Ödönhöz hason­lóan — gondos otthoni nevelés­ben részesítette. Ezt Podhorszky Lajosra a nagytudásű, de szeren­csétlen sorsú nyelvtudósra bízta. Széchenyi Béla, mint magánta­nuló folytatta tanulmányait, és 17 éves koráig Nagycenken, Pes­ten, majd a soproni gimnázium­ban vizsgázott. Később Berlin­ben és Bonnban hallgatót jogot és államtudományt. A korabeli feljegyzések szerint, kisétvágyű, nyúlánk fiú volt, aki csak 10 éves korában kezdett el erősödni, mi­után apja sportoló testedzéssel neveltette. Egyetemi élete 1855-57 kö­zötti időszakra esett, majd Né­metországba, Angliába, Fran­ciaországba, Svájcba, és Olasz­országba látogatott. Első irodal­mi zsengéjét a sportéletből vett tárgyakról, Lapok a lovászat és a vadászat köréből című folyóirat 1857. évi 19. számában közölte. 1858. tavaszán gróf Károlyi Gyulávalés Zichy Jenövein Bal­kánra, Erdélybe utazott. Gyak­ran fordult meg édesapjánál a döblingeni gyógyintézetben, ahol részt vett a beteg hosszú és fárasztó sakkjátékaiban. Első nyilvános szereplése 1858-ban volt, amikor Nellson botját a Ma­gyar Nemzeti Múzeumnak aján­dékozta. Apja 1860-ban bekövetkezett halála rendkívül lesújtotta, és visszavonultságban élt Nagycen­ken. Két évvel később gróf Káro­lyi Gyulával Amerikába utazott. Szorgalmas előkészületeket tett ehhez, és több évre visszamenő­leg a statisztikai adatok alapján tanulmányozta az Egyesült Álla­mok alkotmányát, az indiánok kihalásának okait, vagyoni vi­szonyait, népességét, művelődé­sét. Vándor és vadászszenvedé­lye 1865-ben ismét messzi útra vitte. Azév nyarát Algírban töl­tötte, ahol oroszlánra vadászott. Az 1870-es év fordulópontja volt életének. Régi vonzódása Erdődy Hanha grófnő iránt há­zassággá érett, június 22-én. Ám az ideálisan boldog együttlét nem volt hosszantartó, mert a feleséget 1872. október 18-án 3 napos szenvedés után, elragadta a halál. Széchenyi Bélát mélyen lesújtotta ez a csapás, és további életének fő célját gyermekei Hanna és Alice nevelésének szánta. Abban az időben történt, hogy a közeli Fertő-tó vize le­apadt, és a partjain járó tudósok kőkorszakbeli eszközöket talál­tak a fenekén. Széchenyi Falb Rudolffal és Paur Istvánnal ki- ásatta a történet előtti telepet. A leleteket Hochstetter Rudolf bé­csi műegyetemi tanár, geológus, és V Luschan antropológus ta­nulmányozták. Az ásatás és a fel­dolgozás eredményeit egy akko­riban Budapesten tartott őskori és embertani nemzetközi kong­resszus emlékére, 1876-ban Szé­chenyi Béla adta ki Kókori lelet a Fertő-tava medrében. Néhány közleménnyel múltjáról címmel. 1876-ban, negyvenévesen ha­tározta el magát nagy ázsiai ex­pedíciójára. Gondosan készült erre. Arra törekedett, hogy ma­gyar kísérői legyenek. Nyelvé­szeti, földrajzi, és természettudo­mányos célokat tűzött vállalko­zása elé. Nyelvészként a Magyar Tudományos Akadémia támo­gatásával Bálint Gábort nyerte meg, aki már a kazári tatárok kö­zött és az északi Ugra-vidéki mongolok között már járt. Ge­ográfusként, és csillagászként Kreitner Gusztávot a sziléziai születésű, osztrák főhadnagyot választotta. Geológusként, és természetvizsgálóként pedig Lóczy Lajostkérte fel. Egy teljes esztendő telt el az expedícióra való elékészülettel. A résztvevők irodalmi és múzeumi tanulmá­nyokat folytattak Bécsben, és va­lamennyi akkor megszerezhető belső-ázsiai útleírást átböngész­tek. A négy fős társaság 1877. december 4-én szállt hajóra Tri­esztben, és indult kelet felé. Szikkin, Bhutan, és T/öeíhatárá- ig jutottak, majd Közép-Jáva vulkanikus vidékeit tanulmá­nyozták. 1879. decemberében 1500 kilométert tettek meg a Jangcén Hongkongig, és 14 hó­napos utazással az Irrawaddi sík­ságig. Földrajzi és geológiai szempontból legértékesebb volt a tibeti fennsíkot három oldalról szegélyező lánchegység felderíté­se. 1880-ban tértek haza. Az utazás eredményeit, úti­naplóját, Kreitner térképeit, Lóczy Lajos gyűjtött anyagának és megfigyelésének kincsesházát Széchenyi Béla saját költségén adta ki. Expedíciójának eredmé­nyei alapján fedezte fel később Sven Hédin a Transzhimalája hegyvonulatát. A hét mázsás ter­mészetrajzi gyűjtemény 19 ládá­ban, sértetlenül érkezett haza a kínai birodalom belsejéből. A tudományos eredményeket há­rom hatalmas kötetre terjedő munkában összegezték, amelyek 1899-ben készültek el. Ebből oroszlánrészt vállalt az akkor már hírnevessé lett geológus­professzor Lóczy Lajos. A közel 2100 nagyalakú lapra terjedő mű első kötetének több mint félezer oldalát Lóczy írta. Az ő munkája a harmadik kötet tekintélyes ré­sze is, az általa gyűjtött emlős és puhatestű állatmaradványok le­írása, értékelése. A könyvhöz 15 nagy földtani térképet mellékel­tek, amely Kreitner Gusztáv munkája volt, aki ismertette a könyvben a csillagászati hely­meghatározásokat, a magasság- méréseket, a beutazott vidékek földrajzi és gazdasági viszonyait. Széchenyi Béla expedíciójáról a korabeli német, francia, angol, orosz, és japán folyóiratok is be­számoltak. A gróf 100 ezer fo­rintot költött az út finanszírozá­sára, amelynek hossza 10 ezer ki­lométer volt, és gyalog, kocsin, szekéren tettek meg. Példanél­küli teljesítménynek számított ez akkoriban a tudományos utazá­sok történetében. Az expedíció eredményei világszerte ismertté tették Széchenyi Béla nevét. Földrajzi társaságok tiszteletbeli és levelező tagjai közé vették fel. A Magyar Tudományos Akadé­mia 1880. május 20-án tisztelet­beli tagjává, 1883-ban pedig az igazgatótanácsba válaszotta. A milleneum évében, 1896-ban az Akadémia nagydíjjal jutalmazta Kelet-Ázsia tudományos utazá­sának első kötetét. Életének utolsó részében is nagy gondot fordított két lányának nevelésé­re, és férjhez adására. Példát mu­tatott a belső háztartás vezetésé­ben, a takarékosságban, és a szi­gorú rendtartásban. Lóczy Lajosnak a róla írt em­lékezetéből tudjuk, hogy a 80. életévébe lépve jelentkezett elő­ször rajta az öregség. Akkor már nehezére esett a vadászat, a hosz- szú járás. Szellemileg azonban alig gyengült életereje. Mindvé­Az expedícióhoz tartozott a kor híres nyelvésze, és egyetemi tanára Bálint Gábor is. Érdély- ben, Szentkatolnán született 1844. március 4-én. Bécsben, majd Pesten jogot tanult, miköz­ben a keleti akadémián perzsa és arab nyelvvel is foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával 1869-től 1874-ig Kazanban és Mongóliában ta­nulmányozta a nyelveket. Ezt követően hazatért, hogy gyűjte­ményét feldolgozza. 1879-ben Törökországban lépett állami szolgálatba, majd közel egy évti­zeddel később Athénban arab és török nyelveket tanított. gig maga kezelte birtokait, és írta kiterjedt levelezéseit. A sakknak nagy kedvelője volt. Egy kaszi­nói szórakozó estéről hazatérve tört ki rajta a spanyol-influenza­járvány, amely másnap 1918. de­cember 12-én a még életerős gró­fot a sírba vitte. Nevét kelet­ázsiai expedíciójával világhírűvé tette. Utazásainak tudományos eredményei maradandó értékű­ek. Széchenyi azt szerette volna, ha Bálint Gábor a kelet-ázsiai expedíció során a magyarokkal rokonságban élő népek nyelveit vizsgálja, és feldolgozza. Az in­dulást követő nehány hónap múltán azonban ezt a tervet el kellett ejteni, mert a nyelvész Sanghajban súlyosan megbete­gedett, és a honvágytól is kínoz- tatva 1878 júniusában visszafor­dult, és hazatért Magyarország­ra. 1912-ig — nyugdíjaztatásáig — a kolozsvári egyetemen az urál-altáji összehasonlító nyel­vészet tanára volt. Ott halt meg elfeledve, és a különcködésekbe merülve, 1913-ban. (mentusz) Akit a kérőlevél meeleoett A térképész diplomata Széchenyi Béla expedícójának tagja volt Kreitner Gusztáv főhad­nagy, aki a bécsi katonai földrajzi intézettől jött. A Pallas Nagy Lexi­kona a következőket írja róla: „Lovag, utazó és főkonzul volt. A szi­léziai Odrauban született, 1847. augusztus 2-án. Tengerészeti és dip­lomáciai pályán működött, és több ízben beutazta Kelet-Ázsiát. Résztvett gróf Széchenyi Béla kínai expedíciójában is 1877-80 kö­zött. Azután, mint osztrák — magyar főkonzult Japánba küldték. Több értekezést írt német földrajzi szaklapokba, és a Magyar Föld­rajzi Közleményekbe. 1893. november 20-án hunyt el a Japán Yoko­hamában. HÖLGYEK, FIGYELEM! EZ AZ, AMIRE RÉGEN VÁRTAK! Minden szolgáltatás egy helyen! Megnyitottuk Eger város legexkl uzí vabb szépségszalonját a belvárosban. Fodrász, kozmetika, manikűr, szolárium, helyi fogyasztásra alkalmas gépek, kozmetikai cikkek árusítása. Es gondoltunk arra is, hogy Önnek kevés a szabad ideje, ezért előzetes bejelentkezés a 36/21-462 telefonszámon. „HELENA SZÉPSÉGSZALON” Eger, Érsek u. 11., 3. emelet (a Patyolat mellett). **ti Újra megnyílt a „SÁRGA BENZINKÚT” az ausztriai AVANTI kezelésében Poroszlón, a 33-as úton. Nyitva tartás: 6—22 óráig. Várjuk kedves vásárlóinkat mindennap! BÜKCHOLDING RT A Bükk Holding Szolgáltató és Vagyonkezelő' Részvénytársaság 1992. július 1 -jétol új szolgáltatásként betéti társaságok és kft.-k gépi könyvelésére is vállalkozik. Igénybejelentés, felvilágosítás naponta 8—16 óráig. 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. E ép. 201. szoba. Telefon/fax: 36/10-987. V A könyvelési munka havi díja megegyezés szerint. AKCIÓ A KROKODILBAN! Női vászonszandálok 1390 Ft helyett 990 Ft-os reklámáron kaphatók, amíg a készlet tart! Krokodil Cipobolt Eger, Széchenyi u. 5. ^ OTP-hitellevélre is kapható ^ PAR-KER KFT. által forgalmazott összes termék CSEHSZLOVÁK Elemes bútorok; hálószoba, gyerekszoba, nyolcféle konyha, bármely eleme önállóan is megrendelhető. Franciaágy kárpitminta alapján kapható ROMÁN Bonanza hálók és étkezők Georgia (fehér) étkezőgarn itú ra tálalószekrénnyel. Hálószobabútorok és egyéb kiegészítő kisbútor kapható. Eger, Mátyás király u. 56. (LAKISZ-udvar). Nyitva: naponta 10—18, sz.: 9—12-ig. Tel.: 36/24-639 MŰSZAKI ÜZLETÜNK a Király u. 1. sz. alatt (volt Bacsó B. u.) kedvezményes akcióval várja kedves vásárlóit június végéig. Színes tv-k, videók, videokamerák, stb. Boss és Severin háztartási gépek (mosógép, szárítógép, szeletelők, vasalók, hajszárítók, stb.) Nyitva: 10—18-ig, sz.: 9—12-ig. Tel.: 36/18-505 JÍ Vidéki cégeknek, kfL-nek gyakorlott budapesti anyagbeszerző anyag­beszerzést vállal, esetleg szállítással is. T.: 1-805-033 A HEVES MEGYEI TEMETKEZÉSI VÁLLALAT Füzesabony központjában kegyeleti cikkek árusítására telephelyet, valamint gépkocsi­tárolót keres. A temetkezési ügyek intézésére jogosítvánnyal rendelkező férfit felvesz. Bérezés: megegyezés szerint. Érd.: HEVES MEGYEI TEMETKEZÉSI VÁLLALAT Eger, Tűzoltó tér 5. Tel.: 36/11-280 V J ~ Készítők, viszonteladók, ~ méterárusok, figyelem! Széles választékot kínálunk női-férfi felsőruhára a legújabb divat szerinti import méteráruból: viszkózselymekből, gabardinból. Vásároljon közvetlenül a gyártó képviselőjétől kedvező árakon! Cím: MEBA-TEX Kft. Budapest, XIV. Öv u. 127. Telefon: 252-8211 Egyre több áru — egyre jobb áron! Az AGR1A ^DOTt KEXPSKJ&fai Ml U SZÓLALTATÓ KFT nagykereskedelmi raktárából most a 100 db-os papírzsebkendőt 47 Ft-ért ajánljuk viszonteladók részére. 4 db-os eü. papír 47 Ft. Agría Sport Kft 3373 Besenyőtelek, Fő u. 143. ^ TeL: 39/41-524. Nyitva: h—p 8—14 óráig. /y Ezt a hirdetést érdemes komolyan venni! A lőlllHMl DISZKONT ajánlatából most az egyik a legkedvezőbb: Kristálycukor 100 db-os papírzsebkendő 4 db-os eii. papír 1 kg-os 39 Ft 50 kg-os 38 Ft/kg 47 Ft 47 Ft Nyitva tartás: h—p 8—18-ig, szó. 8—12 óráig. MULTI Diszkont Eger, Petőfi u. 7. Tel.: 36/15-368 Széchenyi Béla már említett kelet­ázsiai expedíciójáho2 az akkor huszon­nyolc esztendős geo­lógust, és természet­vizsgálót Lóczy La­jost igyekezett meg­nyerni egyik szakér­tőként. Erre vonat­kozóan 1876. június 18-i keltezéssel a kö­vetkező levelet küld­te a kutatónak: „Úg> hallom, hoev Önnel kedve volna engem közép-ázsiai utáni­ban, mint geológus elkísérni, és Önt több oldalról, mint szak­májához értőt ajánl- ták. Ha az csakugyan így volna, meglehet hogy tán valami meg­állapodáshoz jutunk, és én a dolgot megbe­szélném Önnel, és megmondanám kon­Hírinimat lVfinHkpt­tonk célja nem lehet más, mint a tudo­mány érdekében fá­radozni... Honfitár­sa: gróf Széchenyi Béla”. Június 21-én min­den habozás nélkül Lóczy Lajos nyilat­kozatot tett a közép­ázsiai utazásra, és jú­lius 7-én már kezé­ben volt a gróf levele az előzetes útitervvel A nyelvész, aki visszafordult és hazatért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents