Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

HÍRLAP, 1992. május 13., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Víz, gáz, tévé Mezőtárkány Kedves kis község Mezőtár- kány, lakói pedig istenfélóek, legalábbis erre utal, hogy megle­pően sok a szobor, a kereszt a fa­luban, sőt irigylésre méltó a stá- cióskertjük is, ahol évente rend­szeresen megtartják körmenetü­ket. Most azonban gyász érte a keresztényeket, a közelmúltban elhunyt idős lelkipásztoruk, így Füzesabonyból]^ ki a pap a mi­sék cerebrálására. De ez csak az egyik hír, amely a település lakóit ilyen vagy olyan mértékben érinti. Ahogy Siska Jánosné polgármester asz- szony elmondja, több — a közös­ség mindennapi életét befolyá­soló — munka zajlik „csende­sen” a faluban. Megtörtént a 400 méteres kút fúrása és műszaki át­adása is, amely rekordmennyisé­gű — percenként 1200 liter — vízzel táplálhatja majd a vízháló­zatot. A bővítés folyik, az idén újabb öt utcában fektettek le két kilométer hosszan vezetéket, de a hátralévő négy kilométert is befejezik, hogy a község teljes te­rületén megoldódjék a vízellátás. Jelenleg újabb vízmintavételre kerül sor, mert a debreceni és az egri Köjál mérési adatai között eltérés mutatkozott, s mindegyik a saját „szemének” hisz. A községházán — ahol beszél­getünk — munkások szorgos- kodnak az emeleten. — A kábeltelevízió szerelési munkálatai folynak. Itt lesz a központ, a községi adó székhe­lye — magyarázza Siskáné. — Az önkormányzat vállalta a szerelés költségeit, a lakosok 5 hónap alatt fizetik be a 12 ezer forintot. Június 30-ra tervezzük a bekötést a 160 lakásba, ahol nyolc csator­nán lehet majd fogni az égi jele­ket. A héten a kultúrházban már kipróbáltuk a tv-t, s amint bekö­tik a vezetéket a lakásokba, már­is látható lesz majd mindenütt az adás. Az is ide tartozik, hogy szer­ződést kötöttek egy kilométer út építésére. Most kezdenek hozzá, és június 15-ig be is fejezik a munkálatokat. Jó hír ez minden­képpen, mert az esős, latyakos téli időben sok helyen csak gumi­csizmában érdemes közlekedni a településen. Az utcák, a terek, az átereszek rendbetételére gon­dolva hat munkanélkülit vettek fel és foglalkoztatnak egy fél éven keresztül. — A falu megtartóerejét szol­gálja az az önkormányzati döntés is, ami a minap született: az első lakás építéséhez s vételéhez 50- 150 ezer forint kamatmentes köl­csönt nyújtunk a rászorulóknak — újságolja a legfrissebb hírt a polgármesternő. — Ezt öt év alatt kell majd visszafizetni. Az idén 400 ezer forint áll rendelkezé­sünkre erre a célra. Ez ideig öt ké­relem futott be. Persze, a gázbevezetés lehető­sége megmozgatta Mezőtárkány lakóinak, vezetőinek a fantáziá­ját, miután a környező községek­ben is ilyen tervek megvalósítá­sán fáradoznak, s a kényelme­sebb fűtéslehetőséget itt sem sze­retnék kihagyni. Az érdeklődés tehát nagy, a tanulmányterv el­készültére, megérkezésére vár­nak, hogy tudják, hová, melyik vezetékre lehet majd rákapcsol­ni. A tervezők kissé késésbe ke­rültek, mert április végére itt kel­lett volna már lenniük a rajzok­nak. Még ebben a hónapban fa­lugyűlést hívnak össze, s ott már erről is ismertetőt szeretnének tartani. F /. Szezonnyitás a Zsóriban Szép nyarat és sok vendéget várnak — Mi lesz a vállalati üdülők sorsa? — Az önkormányzatok erőfeszítései Utcáról utcára járjuk be a Ri­ma mindkét partját — Borsodot és Hevest — a nyugalmazott könyvtárigazgatóval, Zádori Károllyal, a matyó főváros egyik tiszteletre méltó személyiségé­vel, üdülőtulajdonossal. Azon kevesek közé tartozik, aki a ma­ga mögött hagyott évtizedek so­rán aggódó figyelemmel kísérte a Zsóri-fürdő sorsát, idegenfor­galmának nemzetközi elismeré­sét, gyógyító vizének fényes pá­lyafutását, de érzékelte azokat a kibontakozást gátló akadályo­kat, gondokat is, amelyek mind a mai napig léteznek. — Kezdetben vala a gyógyító víz... — szólhatnánk biblikus nyelven, amelyre ma már egy olyan — mind nagyobb hírnévre szert tett — kórház épült, amely több megye mozgássérült bete­geit fogadja, és nyújt számukra enyhítő gyógyulást. Télen-nyá- ton egyetlen kihasználatlan hely sincs, mint ahogyan a fürdő terü­letén lévő gyógyellátás is korunk divatos betegségének, a „reumá­nak” óhajt az útjába állni. — Mutass valami egészen újat! — Vezetik a gázt a Zsóriba... A szép nevű utcák még csen­desek mindkét oldalon, talán több kis üdülőablak is zárva van, mint a korábbi években, nem is szólva a nagy borsodi, országos vonzáskörű üdülőkről, amelyek sorsa talán éppen ezekben a he­tekben forog kockán. — Postás, MÁV, Digép, BÁ- ÉV... A papírgyár 28 helyes üdülője viszont már vendégeket fogad, sőt az épületben és a park fahá­zaiban rend és tisztaság, minden a szíves vendégvárásra utal. Szűcs Irma, az üdülő gondnoka és „mindenese” — gazdasszonya —, miután a szobákban rendet csinált, fűnyíráshoz készül. — Két nagy teljesítményű fű­nyíró nem sok egy aszonynak? — Magad uram, ha szolgád nincsen... — mosolyog vissza a válasz, és Irmuska végzi, teszi a dolgát. A szalonnasütő körül a szeneseden parázs a kellemes, szép délutánok, esték emlékét idézi. — Hány vendége volt tavaly? — Kétszázharmincnégy. Re­mélem, az idén sem lesz keve­sebb, és miután a mi üdülőnk a környéken a legolcsóbb — ha ép­pen üres hely van —, szívesen jönnek ide kívülálló vendégek is..% Új színfolt: egy szálloda a kemping mellen. Ka/i Ferenc ve­rőcemarosi vállalkozó nyitotta meg — a reggelit is magában fog­laló napi ezerforintos áron — a kétágyas szobákkal és ízléses bárral ékesíten szállodáját... A hevesi oldalon a szomolyai Nagy Jánosné mutatkozott az egyik legfrissebb vendégfogadó­nak. Hétvégeken kedvenc szóra­kozóhelye ez a fiatalságnak: tánc, zene, harapnivaló, egytál­étel és szolid árak... — Elkészült az új híd— újsá­golják, és dicsérik a szihalmi ön- kormányzatot, mint ahogyan Zádori Károly a mezőkövesdi polgármesternek ad piros ponto­kat azokért az erőfeszítéseiért, amelyeket a Zsór/jövóje érdeké­ben tesz. — Svéd, német, angol üzlet­emberekkel tárgyalnak, és a Zsó- ri hamarosan „gazdát cserél”, a vízműtől átkerül a fürdő az ön- kormányzathoz. ■. Bárhogyan is legyen, az ön- kormányzatok erőfeszítései mindkét oldalon láthatóak, és ha vannak is megoldatlan gondok: az ellátás, az üzlethálózat, a tele­fon kiépítése, a közbiztonság to­vábbi megszilárdítása, senki nem mehet el érzéketlenül a fej­lődések láttán. Ki tagadhatná, hogy manap­ság az idegenforgalom, a gyógyí­tó víz húzó hatása a kisemberek pénztárcáinak függvénye, mint ahogyan jó néhányan kiadják vagy eladnák a nehezen összeho­zott üdülőjüket. A „Zsóri”mégis bizakodó. Szép nyarat és több vendéget várnak mindkét olda­lon, mint tavaly, arról nem is szólva, hogy a világkiállításra is időben szeretnének felkészülni...- bogácsi ­Már a tetőszerkezeten dolgoznak Demjéni átadás — októberben Egyre jobban „magára talál”, gyarapodik Demjén. Az utóbbi hónapokban több olyan létesít­mény nyitotta meg kapuit, amely a helybeliek jobb ellátását igyek­szik szolgálni. A pékárubolt után elkészült a hentesüzlet a vágó­híddal, s ha az egyezség is létre­jön a jelentkező vállalkozók va­lamelyikével, akkor a helybeli­eknek nem kell Egerbe buszoz- niuk, hogy a vasárnapi fazékba- valót beszerezzék, mert odahaza is megvásárolhatják, immár ol­csóbban. Az önkormányzatnak is fontos ez a dolog, mert a ked­vezményes iskolai diákétkezte­tést, az idősek klubjának, a szo­ciális rászorulóknak az ellátását is olcsóbban, változatosabban le­hetne megoldani. Jó ütemben halad a szolgálta­tóház építése is, amelynek kivite­lezője Lehó Antal besenyőtelki vállalkozó. Az épületkomplexu­mot, amelynek tetőterét beépítik — előre gondolva a falusi turiz­mus, a szalóki tó forgalmának fellendülésére —, október 23-án átadják. Ebben az épületben — Mint olvasóink — különösen a feldebrőiek — emlékezhetnek rá, lapunk április 23-i, területi összeállításában ismertettük azokat a leveleket, amelyek Fel- debrőről érkeztek hozzánk. Ezek elsősorban Szűcs Zoltán személyét érintették, s ahogy je­leztük: természetesen helyt adunk az ő véleményének is. Terjedelmes levelet juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben először is az összeállítás megszü­letésének körülményeit nehez­ményezi, hogy „kerülő úton” kellett megtudnia: olyan cikk ké­szül, amely őt „mélyen megaláz­za és megrágalmazza”. Mint írja, olyan levélre alapozta a Hírlap ezt a közlést, amely ötvenkét gé­pelt nevet tartalmazott, de való­jában senki nem írta alá. Sajná­lattal vette tudomásul, hogy van­nak emberek 1992-ben, akik be­csületes állampolgárok „neve mögé rejtőzve, sündisznóállás­bái próbálják meg egymásra ha­ragítani az embereket”. Szerinte ennek az az előzmé­nye, hogy már a képviselő-vá­lasztás után megpróbálta Doktor Ferenc lemondatni, s az elmúlt ülésen képviselőtársai „szabály- szerű kampányt” indítottak elle­ne. Azzal indokolták ezt, hogy „ellenségesen” viselkedik, min­dent leszavaz. Valójában tényleg volt néhány javaslat, amelyet nem szavazott meg, de szerinte ezek nem szolgálták a lakosság érdekeit. így említi az „egyedül­állóan szigorú” adórendeletet, amelyet törvényellenesnek mi­nősít. A bérrendezések ügyében is megfontoltabb döntést szere­tett volna, mert a szavazók saját és rokonaik fizetésére voksoltak. képünkön éppen az ácsmunkát végzik — helyezik el a polgár- mesteri hivatalt, az orvosi rende­lőt, a postahivatalt, a rendőrőr­söt. Mint hírlik, ezen a héten a belső munkálatokhoz is hozzá­fognak. Két hónapja megnyílt a Só­lyom büfé Simon Lajos helyi la­kos jóvoltából a Fő úton. Ital- és dohányáru mellett kávét, csoko­ládéféleséget, melegszendvicse­ket is kínálnak a betérőknek. Nem messze tőle, a buszmegálló­nál nyilvános telefonfülkét he­lyeztek üzembe, a község törté­netében az elsőt. Innen közvetlen tárcsázással bárkit felhívhatnak, Ahogy leszögezi, nem hajlandó lemondani, mert semmi olyant nem tett, ami erre kényszerítené. Ráadásul — mint hozzáfűzi — Doktor Ferencnek erkölcsi alap­ja sincs ezt kérni. A vádak között szerepel, hogy állítólag kétszázezer forintjába került a községnek. Ebből vi­szont harmincezer forintot hitel­ként vállait át a tanács, s ezt pon­tosan törlesztette is. Hozzáfűzi, hogy ma a jegyzőnek önmagá­ban több a fizetése, mint volt a „sokat szidott tanácsi rendszer­ben a vb-titkárnak és a tanácsel­nöknek együttvéve”. A cikk állí­tása szerint úgy vette fel az úti­átalányt, hogy nem is használta az autóját. Ezzel szemben hang­súlyozza: „autóval is intéztem az ügyeket”. A választási csalásról az a véleménye, hogy rágalom, s e váddal szemben ott állnak a Heves megyei választási bizott­ság jegyzőkönyvei, amelyek megállapítják: „Feldebrőn nem volt olyan körülmény, amely a választás tisztaságát kétségbe vonta volna”. Hangsúlyozza, hogy a felesége levelezését nem ő intézte, annál is inkább, mert — mint ebben az írásban is — több konkrétummal szolgálhatott volna. Nagyon „rosszindulatú információnak” minősíti, hogy azok kaptak se­gélyt, akik a szőlőjében dolgoz­tak. Soha nem volt tíz szőlője, s abban az időben még teljesen sa­ját maga művelte a földjét. Rá­adásul szinte abszolút mérték­ugyanis a közeli napokban kap­csolták be a falut a crossbar-há­lózatba. Ezzel egyébként 16 elő­fizető jutott előnyösebb helyzet­be, 80-an pedig vátják, hogy ná­luk is mielőbb bekötésre kerül­jön a készülék. Mint Szén János jegyző elmondta, a faluban most a legfontosabb a gázbevezetéssel kapcsolatos tennivalók elvégzé­se, hiszen ők is „beneveztek" ab­ba a társaságba, amely az Eger környéki településeket tömöríti a bekötésre. A jelentkezés 60 szá­zalékos, egész pontosan 160 csa­lád igényli a munkálatok elvég­zését, ez a szám azonban hetente növekszik. — f. i. — ben leálh'tották akkoriban a se­gélyezést. A debreceni perre tanúként idézték meg, s előzetes képvise­lő-testületi jóváhagyással vette fel az útiköltséget. Több jelenlé­vőt is említ, akik tanúsíthatják, hogy saját autójával ment. S fel­teszi a kérdést, hogy miért nem volt jelen ott a főállású polgár- mester, a jegyző, valamint a ko­moly összegért megfogadott ügy­véd. A témák között felvetődik az általa indított per, amit állító­lag jutalom miatt kezdeménye­zett. Erről így ír: „Ha a levél megfogalmazója nem érti lépése­met, akkor azt kívánom, kerül­jön az én helyzetembe, mondja­nak fel neki, s öt napon belül pos­tán keresztül kapja kézhez a munkakönyvét. A polgármester köszönje meg becsületes és oda­adó munkáját, de a jutalomból hagyja ki, sőt tegyen rá a MIL- lapjára ötvenezer forint tartozást a tudta nélkül. Járassák le min­den fórumon, és pereskedjen az igazáért egy évig, majd nyerje meg a pert”. Cáfolja azt az állítást is, hogy anyósa pálinka- és borkimérés­sel foglalkozna. Ezt kétszer is megvizsgálták, s jegyzőkönyvi­leg bizonyított, hogy szeszes ital­nak nyoma sem volt. A levelét a következőképpen zárja: „ Végezetül csak annyit, hogy hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát, és egy örök igazság: Isten nem ver bottal”. * Digitális földtérkép Elkészült, s bemutatásra, illet­ve átadásra kerül május 14-én Füzesabony és Dormánd digitá­lis földmérési alaptérképe. Az eseményre délelőtt 10 órakor ke­rül sor a füzesabonyi körzeti földhivatalban (Széchenyi u. 7.), ahol a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat, valamint a Heves Megyei Földhivatal illeté­keseinek részvételével szakmai konzultációt is tartanak a nap fo­lyamán. Angolul — Feldebrőn Az amerikai Harvard Egye­tem hallgatói egy pályázatot és programot készítettek, hogy most júniusban és júliusban Fel­debrőn és környékén angol nyelvtanfolyamokat tarthassa­nak fiataloknak. A hallgatók 15- 20 órát oktatnak hetente — a 12- 14, illetve 24-26 éveseknek — 15-15 fős csoportokban. A tan­folyamra május 15-ig lehet je­lentkezni a helyi művelődési házban. Németországba utaznak Németországi turnéra, günza- chi útra készül a füzesabonyi Ti­nódi Kamarakórus. Az énekkar tagjai május 16-17-én Szilvásvá­radon felkészülési táborozáson vesznek részt. Szabadidős sportklub Aldebrőn Még az év elején azzal a céllal hozták létre a szabadidős sport­klubot Aldebrőn, hogy szerveze­ti keretet adjanak a testmozgást, sportolást igénylők tevékenysé­géhez. A klub bírósági nyilván­tartásba vétele folyik, s lehetővé vált a volt MHSZ anyagi eszkö­zeinek az igénybevétele is. Első rendezvényüket már megtartot­ták, most a május 2 7-én megren­dezésre kerülő Challange Day (Kihívás napja) nemzetközi sportjátékokra készülnek. Hat versenyszámban tervezik indíta­ni a község apraját-nagyját, a fu­tástól kezdve a rönkhajitásig. Üjabb beruházások Poroszlón Az idén — a múlt évi munká­latok folytatásaként — 17 utcá­ban végeznek útépítést Porosz- tón. Megkezdték az ÉMÁSZ szakemberei a transzformátor- és oszlopcserét is, mintegy hét­millió forint értékben. így várha­tóan megszűnik a községben az áramingadozás és -kimaradás. Egy hónapja bekapcsolták a nemzetközi hívásra is képes tele­fonközpontot, valamint átjátszó­állomást 28 millió forintért: vár­hatóan november végére kiépül a lakossági telefonhálózat, ami csaknem 20 millió forintot igé­nyel. A szerkesztőségünk leszögezi, hogy ebben az ügyben senkit nem kívánt megsérteni. Az igazságtétel sem a mi feladatunk. Ügy véljük, hogy most már minden érintett véleményének helyt adtunk, így ezt az ügyet a magunk részéről lezártnak tekintjük. (A szerk.) Feldebrői cáfolatok „Isten nem ver bottal” A mostani helyén marad-e a füzesabonyi múzeum? Nyitás óta több mint 500 látogató Négyévi előkészítő, s fárasztó gyűjtőmun­ka után tavaly karácsony előtt ünnepélyesen is megnyitották a Füzesabonyi Helytörténeti Kiállítóhelyet. A tárlat alcíme: Füzesabony története a régészeti leletek tükrében. A Má­tyás király úti épületben Ruttkai Ernő nyug­díjas tanár és Bemáth László magángyűjte­ményéből, valamint egy-két lakos adomá­nyából indult ez a vállalkozás, ami végül is a város vezetőinek és az egri Dobó István Vár­múzeum gyors segítségével múzeum szintű állandó kiállítássá alakult. — A leltárban 1500 darabos gyűjtemény szerepel. Ebből körülbelül 400 az egri. S emellett még sok a feldolgozásra váró anyag — mondja Bernáth László vezető, ciki azt is megjegyzi: szigetelni kellene az épületet, és lassan biztosítóberendezéssel is ellátni, mert egyre nő a kiállított tárgyak értéke. Van olyan is, amely 50 ezer forintot ér. — Milyen a forgalom, a látogatottság? — kérdezzük nézelődés közben. — Enyhén élénkülő, a nyitás óta több mint 500 vendégünk volt. A legtöbben az is­kolákból jöttek. A környékből és helyből, ki­véve a telepi Teleki Blanka Általános Iskola tanulóit. A napokban jártak itt a szakmunká­sok országos versenyének résztvevői, a bese­nyőtelki kerékpártúra versenyzői, az egri gyermek-szabadidőközpont szakköri tagjai, szécsi diákok, tapolcai, sarkadi, kecskeméti, fónódi kirándulók, valamint a nyíregyházi kollégák, régészek. Ahogy terjed a hír, az in­formáció, úgy válunk egyre ismertebbekké... — Mi az általános vélemény, a tapaszta­lat? — Sokan azt hiszik, hogy valamiféle táj- házról van szó. Persze, hogy meglepődnek, amikor a termekbe lépnek. Ezt a kiállítást az egri régészek állították össze, a szakemberek részére is számos meglepetéssel szolgál, hi­szen a megyében csak egy ilyen régészeti jel­legű kiállítás van. Vasárnap és hétfő kivételé­vel mindennap a látogatók rendelkezésére állunk. — Hogyan tovább, hiszen az épület sorsa még nem dőlt el?Állítólag valamikor egyházi tulajdon, tanári lakás volt. — Ez igaz. A tárgyalás az egyházi veze­tőkkel folyik. Bennünket a polgármester és a jegyző képvisel. Úgy néz ki, hogy megmara­dunk, amennyiben a csere a tornyos iskolával kapcsolatosan létrejön. Addig is készül a fü­zesabonyi nyomdában az útmutató füzet, amely 50 oldalon mutatja be a gyűjteményt, ad ismertetőt a múzeumról. Pályázatot nyúj­tottunk be a művelődési tárcához, s ha az 50 ezer forintot megnyerjük, másolati anyago­kat veszünk rajta, mert az még mindig jobb, mint az eredetiről a fotó a vitrinben. (fazekas)

Next

/
Thumbnails
Contents