Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

„ISTEN ISIEiyi VER BOTTAL” — SÜNDISZNÓÁLLÁSBÓL HARAGÍTJÁK EGYMÁSRA AZ EMBEREKET (5. oldal) S HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. MÁJUS 13. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 112. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V. Törvénysértő a vagyonelszámolás megtagadása A Fővárosi Bíróság ítélete Törvénysértő az MSZOSZ múlt év júliusi testületi határozata, amelyben megtagadta a vagyonelszámolást — hirdetett ítéletet ked­den a Fővárosi Bíróság. A szakszervezetek vagyonelszámolására, ideiglenes vagyonmegosztására vonatkozó törvény az egyesülési ren­delkezés szerint bejegyzett munkavállalói érdekképviseletekre, így az MSZOSZ-ra is vonatkozik. A Fővárosi Bíróság ezért megsemmisíti az MSZOSZ törvénysértő határozatát, és új határozat meghozatalára utasítja. Hajdú Attila, az MSZOSZ jogi képviselője az ítélethirdetést kö­vetően elmondta: a bírósági döntést ismertetik a csütörtöki MSZOSZ-szövetségi tanácsülésen. Az MSZOSZ a bírósági határo­zat kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt arról, hogy bead-e fellebbezést az ügyben a Legfelsőbb Bírósághoz. Ne feledje! SAMSUNG­AKCIÓ! SAMSUNG MINTABOLT Eger, Bástya u. 38. Tel.: 36/12-636 Lapozzon ^ a 3. oldalra! Marad a bősi szerződés megszüntetése Pc Ni Jan Carnogursky ontot tett a Bős- agymaros ügyében folyó magyar-cseh­szlovák tárgyalások végére azzal, hogy nem fogadta el Bu­dapest indítványát, amelynek alapján meghatározták volna a háromoldalú bi­zottság felállításának feltételrendszerét. Ebben a helyzetben ape ad i marad más választá­sa, mint hogy végre­hajtsa az Országgyű­lés áprilisi, illetve a kormány múlt heti határozatát a szerző­dés megszüntetésé­ről — jelentette ki Herman János kül­ügyi szóvivő szoká­sos keddi sajtókonfe­renciáján. Á szóvivő visszautasította azo­kat a csehszlovákiai vádakat, amelyek a magyar indítványt ultimativ jellegűnek minősítettek. Közöl­te, hogy Budapest el­fogadhatatlannak tartja a Duna eltere­lését. Nem helytálló az sem, mely szerint az államközi szerző­dés nem bontható fel, mivel' nincs erre vonatkozó passzusa. Magyar—csehszlovák — lengyel vámtalálkozó A magyar, a lengyel és a cseh­szlovák vámszervek vezetői má­jus 11-én és 12-én Varsóban ta­lálkoztak — tájékoztatta az MTI-t a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága ked­den. A háromoldalú találkozót követően Arnold Mihály ezre­des, megbízott országos pa­rancsnok csehszlovák kollégájá­val aláírta az Európai Közösség­gel kötött megállapodások vég­rehajtására vonatkozó, admi­nisztratív együttműködésről szó­ló megállapodást. Postarablás Üllőn Üllőn keddre virradóan isme­retlen személyek betörtek a pos­tahivatalba, és vandál pusztítást végeztek a berendezésben. Egy vaskazettát felfeszítettek, amely­ből 10 ezer forintnyi értékcikket tulajdonítottak el. Ugyancsak magukkal vittek egy bezárt vas­kazettát. Megkísérelték feltörni a páncélszekrényt is, de próbál­kozásuk meghiúsult. Csökkenő termelés, növekvő munkanélküliség A GDP várhatóan 5 százalék­kal, az ipari termelés 8-9 száza­lékkal, a mezőgazdasági terme­lés 10 százalékkal csökken az év folyamán. A válság a mezőgaz­daságban mélyül, az ipari terme­lés azonban valamelyest stabili­zálódik — hangzott el a Gazda­ságkutató Intézet sajtótájékozta­tóján. A munkanélküliek számát az év végére 800 ezerre becsülik. A lakosság fogyasztása az előre­jelzések szerint a tavalyinál eny­hébben, de tovább mérséklődik. Gond az Adria-vezetékkel A magyar partnereket az Ad- ria-kőolajvezeték üzemeltetői mind ez idáig nem értesítették, és az ismételt üzembe helyezés fel­tételeiről az érintettek között tárgyalásokra eddig nem került sor. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy a teljes helyreállí­tást követően valóban megindul­nak a szállítások — mondta a MÓL Rt. ügyvezető igazgatója azzal kapcsolatban, hogy Hor­vátországban helyreállították a csővezetéket, és nincs akadálya annak, hogy akár két héten belül ismételten meginduljanak a szál­lítások. Lesz-e bortőzsde Egerben? A szőlőre kevés a vállalkozó Eger és környéke lakosságának életszínvonalát évszázadok óta döntően befolyásolja a szőlőtermelés és a borforgalmazás. Az el­múlt időszakban lejátszódott pénzügyi, gazdasági, szervezeti válto­zások a történelmi borvidéket is megrendítették, elbizonytalanítot­tak a termelőket. Korábban is voltak már kritikus időszakok, és a nehéz helyzetekből való kilábalásban a borvidék szellemi vezetői, szervezetei mindig döntő szerepet vállaltak. A kiútkeresés, a fel- emelkedés csak összefogással lehetséges. Ehhez tették meg az első lé­pést nemrég az érintettek a Ker­tészeti és Élelmiszeripari Egye­tem Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóállomásán. Az elképzelé­sekről érdeklődtünk dr. Oláh László igazgatótól, a találkozó házigazdájától. — Milyen főbb gondolatokat vetettek fel a kiutat keresve? — Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy érdemes volt közös megbeszélést tartaniuk az érdekelteknek. A helyzet ugyan­is bonyolult, a különböző érde­kek ütköznek egymással. Kitűnt, hogy sem a szőlő- és borterme­léshez, sem a felvásárláshoz szükséges feltételek nincsenek biztosítva. A kutatók által felvá­zolt helyzetben mielőbbi komoly ellenőrző intézkedésekre van szükség a minőségi bor érdeké­ben. Az eredetvédelem legalább olyan fontos ahhoz, hogy az egri nedűket sikerrel lehessen eladni. Ezért is javasoltuk, hogy az egri önkormányzat a borkimérése­ket, a kereskedőket szigorúan el­lenőrizze a jövőben. Ennek ér­dekében hozzanak létre megfele­lő rendszert, amelyhez a kutató­állomásunk minden szükséges szakmai feltételt megad. Fontos lenne, hogy az egyéni termelők — akiknél jelenleg nincsenek meg a feltételek — alakítsanak pinceszövetkezeteket. Ugyanak­kor erősíteni kellene azt is, hogy az egyéni termelők nyugat-euró­pai mintára önmaguk dolgozzák fel a szőlőt, és palackozzák a bo­rokat. — Tudomásunk szerint a piac élénkítésére is tettek javaslato­kat... — Valóban azt szorgalmaz­zuk, hogy hozzanak létre Eger­ben bortőzsdét annak érdekében, hogy pontosan kitűnjön, kinek milyen áruja van eladó. (Folytatás a 3. oldalon) A kérelmeket a megyei kárrendezési hivatalnál kell benyújtani Tulajdoni kárpótlás Június 8-án lép hatályba az 1939 és 1949 közötti tulajdoni károk részleges kárpótlásáról hozott törvény, miután a május 8-án napvilágot látott jogszabály úgy rendelkezik, hogy a törvény kihirdetését követő 30. naptol hatályos. A kárpótlási kérelmeket tehát június 8-ától 120 napon belül le­het benyújtani az illetékes me­gyei (fővárosi) kárrendezési hi­vataloknál. Karpótlásra azok jo­gosultak, akiknek tulajdonában az 1939. május 1. és 1949. június 8. közötti időszakban alkotott jogszabályok alkalmazásávál az állam igazságtalanul kárt oko­zott. Nem jár kárpótlás azoknak, akiket háborús vagy népellenes bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, és a tulajdoni sérelme ezzel függ össze. Kárpótlás illeti meg viszont azokat, akiktől az egyes vagyontárgyakat kötelező letétbe helyezéssel, illetve zár alá vételt előíró jogszabályok alkal­mazásával ért anyagi veszteség. A kárpótlásra jogosultak kár­pótlási jegyet kapnak. Ha a jogo­sultat a korábbi kárpótlási tör­vény alapján is megilleti kárpót­lás, akkor annak mértékét úgy kell megállapítani, mintha az ösz- szes kárpótlását ugyanazon tör­vény alapján érvényesítette vol­na. A most megjelent törvény el­járási szabályait a kormány dol­gozza ki. Azt viszont a jogszabály álla­pította meg, hogy a kötelező le­tétbe helyezéssel okozott kár ese­tén egy gramm 14 karátos arany értéke 90, míg 18 karát esetén 110 forint. A megbékélés jegyében Közös reggeli A Parlamenten belül alakult Testvéri Közösség szervezésében kedden 65 képviselő ült az Or­szággyűlés Vadásztermében kö­zös asztalhoz, hogy eszmét cse­réljen a T. Ház munkájáról, a po­litikai helyzetről és a parlamenti stílus eldurvulásának megaka­dályozásáról — tájékoztatta Ro- szilc Gábor (MDF') az MTI mun­katársát. A közös reggelin — amely az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában hagyo­mány — részt vett Szabad György Házelnök, több minisz­ter. Az MDF-es képviselő kiemel­te: a reggeli során minden párt képviselője rámutatott arra, hogy közös felelősség terheli őket, közös feladatok várnak rá­juk, és ezért párbeszédre van szükség. A résztvevők szerint ha a Parlamentben is egy asztalnál ülnének a képviselők, akkor ta­lán megszűnnének a személyes­kedések, csúsztatások, éles indu­latok. Sikkasztás és hamisítás A postai főügyelettől kedden kapott tájékoztatás szerint sik­kasztást fedeztek fel a Hírlap Postaszállítási Igazgatóság levélfeldol­gozó üzemében. Rendőrségi feljelentést tettek a sikkasztással alapo­san gyanúsítható K. Gábor 25 éves rovatoló ellen. Az eddigi vizsgála­tok szerint rovatlap-hamisítás történt, amellyel 1.770.000 forintot tulajdonított el a hamisító-sikkasztó. A feljelentett személy ismeret­len helyre távozott. Hatalmas vihar söpört végig tegnap késő délutántól hajnalig az or­szágon, a szél sebessége időnként a 130 kilométert is elérte. Az égi- háború nem kímélte megyénket sem, ahol például Egerbaktán csaknem két és fél óráig volt áramszünet, Vámosgyörkön pedig fa dőlt az iskolára. Szántó György felvétele az egri Ersekkertben ké­szült, ahol szintén törtek le ágak a fákról. A részletekről a 3. olda­lon olvashatnak. Meddig szomjazhat egy pulykafarm...? A törpe vízművek időzített bombája „A víz élelmiszer és stratégiai tényező...” — hangzott el tegnap — mintegy mottóként — a mon­dat a megyeházán tartott polgár- mesteri értekezleten, amelyen a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium vezető sza­kemberei szóltak a víz- és csator­naellátás helyzetéről, a vízmű­vállalati átalakulás struktúrájá­ról, a díjrendszerekről, illetve az árhatósági jogkörökről. A fentebb idézett mondat nem véletlenül hangzott el Né­meth Miklós helyettes államtit­kár és munkatársai előadásában: mindkét fogalmi megközelítés azt sugallta, nogy a vízügy napi­renden lévő ágazati átalakulásá­ban fontos szerepet játszik a szolgáltatási stratégia kialakítá­sa. Fontosságát mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy a jelen­legi vállalati, illetve regionális vízügyi vagyon mintegy 80 szá­zaléka önkormányzati tulajdon­ba kerül. A „szerepváltás” — emelte ki a helyettes államtitkár — olyan változásokkal jár, mint hogy az ágazat minden területén csökken az állam tulajdonrésze és pénzügyi támogatása, s egy­ben ár- és egyéb hatósági jogkö­re, mindössze a nemzeti vízkész­let ellenőrzése és védelme marad meg feladatának. Ebből következik, hogy a volt tanácsi alapítású vállalatok át­alakítása önkormányzati teendő lesz, a regionális vízműveknél pedig a járható útnak a részvény- társasági forma kínálkozik, amely lehetővé teszi az önkor­mányzati részvételt is. A tárca ta­pasztalata, hogy az átalakítással kapcsolatban nagy a bizalmat­lanság, mert olyan hangok erő­södtek fel, miszerint a mai válla­latokat a ,működőképtelenség’ szintjéig aprózzák fel. Németh Miklós ezzel kapcsolatban ki­emelte: a szétaprózás helyett az önkormányzatok által közösen — új gazdasági stratégia és struk­túra Sápján — létrehozott válla­latokra lenne szükség, amelyek kifogástalanul látnák el szolgál­tatásaikat. Példaként említette meg, hogy Angliában — szem­ben a jelenlegi hazai 33-mal — mindössze tíz vízműtársaság, il­letve magánvállalat hálózza be az országot, egy^egy 6-10 millió ember ellátásáról gondoskodva. (Folytatás a 3. oldalon) Kábítószer elleni küzdelem: nem megfelelő az adatgyűjtés Egységesen a drogfertőzés ellen A Legfőbb Ügyészség kezdeményező szerepet vállal a küzdelemben A kábítószer-visszaélésselésa tiltott kereskedelemmel kapcso­latos jelenlegi hazai adatgyűjtés és -nyilvántartás nem felel meg a nemzetközi követelményeknek, s nem segíti kellő hatékonyság­gal a magyar bűnüldöző hatósá­gok munkáját sem — hangzott el a Legfőbb Ügyészségen rende­zett keddi ankéton. Az eszmecserét azzal a céllal tartották, hogy az illetékes egészségügyi, bűnügyi és infor­matikai szakemberek értékeljék a kábítószerrel kapcsolatos bűn- megelőzési, -felderítési és igaz­ságszolgáltatási adatokat, továb­bá kialakítsák a küzdelemben résztvevő szervek együttműkö­dését az adatgyűjtésben, vala­mint a kábítószer elleni szerve­zett fellépésben. A tanácskozáson többek kö­zött elhangzott: a regisztrált ada­tok ma még csak a jéghegy csú­csát jelentik, mert a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények­nél nagy a látencia, a lappangás, a rejtett és a rejtve maradó esetek száma, továbbá az is figyelemre méltó, hogy hiányos az informá­ciók gyűjtése, és nem egységesí­tett a nyilvántartásokban meglé­vő adatok felhasználása. A résztvevők mellesleg egyetértet­tek abban, hogy ezen a helyzeten változtatni kell ahhoz, hogy Ma­gyarország kábítószer-fertőzött­ségének (epidemiológiájának) helyzetéről reális képet lehessen alkotni. Ebben a munkában a Legfőbb Ügyészség kezdeményező szere­pet vállal, és ennek értelmében a jövőben szorosan együttműkö­dik majd a kormány által 1991- ben létrehozott Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottságban részt ve­vő szervekkel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents