Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-12 / 111. szám

HÍRLAP, 1992. május 12., kedd

PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5.

Orbán Viktor Pétervásárán

„Nem minket terhel a felelősség”

Sem túlzott szimpátia, sem túlzott antipátia nem fogadta az elmúlt héten Orbán Viktort, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét és Horváth László fideszes országgyűlési képviselőt Pétervá- sáran. A jelenlevők — akik több mint százan gyűltek egybe a helyi művelődési házban — sokkal inkább érdeklődőként figyelték az eseményt. Feltűnő volt, hogy viszonylag kevés fiatal vett részt az eseményen, ami talán azzal is magyarázható, hogy ebben a városban nincsen Fidesz-szervezet.

Ennek ellenére mégis többen voltak azok, akik — visszafogottan vélekedve ugyan — nem értettek egyet a Magyarországon ma végbemenő folyamatokkal, s emiatt többek között a Fideszt is hibáztatták. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta: nem

szerencsés az, ha a jelenlévők minden dühüket rajtuk töltik ki, hiszen ők csupán egy kisebbségben lévő parlamenti párt, s nincsen ahhoz elég erejük, hogy a felmerülő problémákat megoldják.

— Nem vagyunk felelősek sem az előző, sem a mostani kormány bűneiért — jelentette ki, majd hozzátette, hogy nagyon sok olyan dolog van, amit az örökölt keretek miatt ugyancsak nehéz ennek a kormánynak megoldania, ám amiatt igenis felelősek, hogy a lehetőségeiket nem jól használják ki.

A kárpótlási törvénnyel kapcsolatban elmondta: ez a lehető legrosszabb, ami ebből kisülhetett, hiszen az a lehetetlen állapot állt elő, hogy most az sem elégedett, aki kárpótlást kap, és az sem, aki nem. Felvetődött az is — mint a legtöbb ilyen eseményen —, hogy sok, az előző rendszerben kompromitálódott gazdasági vezető „átmentette” a hatalmát, s most is a helyükön ülnek. Orbán ezzel kapcsolatban kifejtette, neki egyáltalán nem tetszik az, hogy kormánypárti vezető politikusok vasárnap reggelenként folyamatosan gyalazzák a különböző vállalatigazgatókat, tsz-elnököket, s eközben a kormány felügyelete alá tartozó rendőrséget, ügyészséget nem utasítják arra, hogy ellenük büntetőeljárást, nyomozást indítsanak.

Természetesen szóba került Orbán Viktor emlékezetes beszéde is, amelyet Nagy Imre temetésén mondott el, s volt olyan hozzászóló, aki a szemére vetette, hogy azóta megváltozott, s más álláspontra helyezkedett. Orbán erre úgy reagált: nem ő változott meg, hanem a helyzet, tehát ő akkor a rendszer ellenfele volt, küzdött azért, hogy kimenjenek az orosz katonák, hogy piacgazdaság legyen, s hogy tartsák meg a szabad választásokat. Mára viszont szinte mindez megvalósult, s miután ő pedig egy parlamenti párt vezetője, másképpen kell politizálnia. Arról

Ä biztosította a hallgatósá- ogy ha netán „visszaáll a régi rend”, akkor ismét ugyanolyan radikális hangot fog megütni.

Egy felszólaló faluellenesség- gel vádolta a Fideszt. Erre Horváth László reagált, s kijelentette: ez nem igaz, lúszen aki nézi a

f

parlamenti közvetítéseket, az áthatja, hogy szinte minden héten interpellál valamely ellenzéki képviselő — közöttük nagy szambán fideszes is — az elmaradott vidékek fejlesztése érdekében.

Nagyban foglalkoztatták a jelenlévőket a képviselői fizetések is.

— Az emelés előtt hozzávetőlegesen ötvenezer forint nettót vettem fel... — mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: — Tudom, hogy önöknek itt Pétervásárán ez nagyon soknak tűnik, de higgyék el, hogy ha a Parlamentben ülő jogászok inkább ügyvédként tevékenykednének, akkor sokkal többet keresnének...

Ezután hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy baj lenne, na a képviselőknek alacsony lenne a jövedelmük, hiszen egyrészt az elit értelmiség így nem vállalkozna politikusi szerepre, másrészt viszont megveszteget- hetőek lennének, ami szintén nem lenne szerencsés.

A találkozón mindössze egyetlen incidens történt, amikor egy helyi úr fennhangon — és soron kívül — figyelmeztette Orbánt arra, hogy o is a nép pénzén tanult, s mivel már nem az első esetben kiabált közbe, a rendezők kivezették.

— Hagyjatok békén, én ismerem a Viktort, együtt tüntettünk...!— reklamált a résztvevő, de ez sem segített rajta.

Kovács Attila

Telefon és ivóvíz

Kisfüzes közelebb került a világhoz

(Tudósítónktól)

Kisfüzes, az alig kétszáz lelket számláló település az utóbbi két évben — közelebb került a világhoz. A falu az önkormányzati választások után is megmaradt Pétervására társközségének, és talán ennek köszönhető, hogy ugyan nagy ügyek nem, de azért kis dolgok történnek a fejlődés érdekében. Többek között a múlt hónapban vezették be a telefont mindazoknak a lakásába, akik igényelték ezt a szolgáltatást. így kisfüzes — mondhatni — már az egész világgal „össze van kötve” a távhívás révén.

Emellett megkezdték az ivó- vízhálózatkiépitését is a faluban. Ennek eredményeként Terpes — Szajla — Kisfüzes Vízműtársulat néven idén megkapja a település az oly régen várt vezetékes ivóvizet is. KonczÁrpád

A húszméteres fúrásokkal nem sikerült lecsapolni a gázt

(Fotó: Pert Márton)

A kutatás első szakasza lezárult

Építészeti megoldás?

A mátraderecskei gáz ügyében a napokban lezárult a kutatás első szakasza. A helyszínen dolgozó szakemberek azonban folytatják a vizsgálatokat, igyekeznek a tendenciákat megállapítani, vagyis azt: mi várható a jövőben? Annyi biztos, hogy nagy mélységből jön fel a gáz, s hogy ipari célra semmiképpen nem lehet felhasználni.

A szakemberek véleménye

szerint talán az úgynevezett építészeti megoldás segíthet a problémán. Ez jobb szigetelést, jobb szellőztetési rendszert jelent az érintett Mátyás király utcai lakások esetében. Az is szóba került, hogy van egy — külföldön gyártott — radongátló festékanyag, amit szintén lehetne alkalmazni. Amint a minap Zám Ferenc polgármestertől megtudtuk, az említett megoldási lehetőségeket a

közeljövőben ki is próbálják.

Nemrég hírt adtunk arról, hogy geológusok — kőzetminták gyűjtése végett — fúrásokat végeztek a területen, s akkor az is felvetődött, hogy a fúrásokkal keletkezett húszméteres lyukak talán alkalmasak lesznek a gáz leszívatására. Nos, ez az elképzelés nem vált be, nem hozott eredményt.

Önkormányzati ülés Pétervásárán

Tűzoltó-egyesület és népszavazás

( Tudósítónktól:)

A napokban testületi ülést tartott Pétervására önkormányzata. Első napirendként a helyi önkéntes tűzoltó-egyesület tevékenységéről hallgathattak meg tájékoztatót a képviselők.

A pétervásárai tűzoltó-egyesülethez a társközségek — Erdőkövesd, Váraszó, Kisfüzes — egységei tartoznak, közel száz önkéntes tűzoltóval. Az ivádi egység tavaly kivált az egyesületből.

Az egységek anyagi eszközeit az illetékes önkormányzatok biztosítják. Az egyesület felszereltsége nagyjából megfelel az igényeknek, a péterkei egység például — amely egyébként idén ünnepli fennállásának 103. évfordulóját — rendelkezik egy korszerű Csepel 344-es gépjárműfecskendővel, valamint egy 800-as kismotoros fecskendővel is. A szertárépület viszont eléggé rossz állapotban van, így a szükséges javítások — tetőszerkezet, ereszcsatorna, ajtók, stb. — elvégzésének mielőbbi beüteme- zését kérte az önkormányzattól a tűzoltó-egyesület vezetője.

A tájékoztatót követően a helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelettervezetet tárgyalta meg a testület. Az önkormányzati törvény ezt a kérdést csupán nagyvonalakban szabályozza, és a konkrét szabályozást a helyi önkormányzat jogalkotói hatáskörébe utalja. A helyi viszonyoknak megfelelően lehet bővíteni azt a törvényi kört, amikor a testület köteles kiírni a helyi népszavazást. Helyi rendeletben kell — a törvény adta kereteken belül — meghatározni a kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát, illetve azt a számot, amelynek megléte esetén ugyancsak kötelező a helyi népszavazást megtartani.

Az említett törvény ismeretében készített és előteij esztett tervezetet a „városatyák” az ülésen megvitatták. A testület az anyagot alkalmasnak találta, és elrendelte közszemlére tételét, így az majd — a városban élők észrevételeinek megfelelően — átdolgozva kerül a későbbiekben újra az önkormányzat elé.

Harmadik napirendi pontként a testület megalkotta a temető használatáról, kezeléséről és rendjéről szóló rendeletet.

Zay József

Mondhatni „egészségügyi nap” volt hétfőn Sírokban. A helyi önkormányzati testület ekkor tartotta ugyanis soros ülését, amelyen a fő téma a település egészségügyi ellátásának helyzete volt. Szó esett például a gyógyszertári ellátásról és a fogorvosi rendelésről is.

Siroki kupadöntő

Május 16-án és 17-én a siroki sportcsarnokban rendezik meg az országos ifjúsági leány-kézi- labdakupa országos döntőjét. A fináléba négy csapat — köztük a házigazdák utánpótlás-együttese — verekedte be magát. Szombaton és vasárnap is reggel kilenc órakor kezdődnek a mérkőzések.

Falugyűlés

Mátraderecskén

Az új községi sportcsarnok adott helyet a közelmúltban Mátraderecskén a falugyűlésnek. A rendezvényen szó esett — számos más helyi probléma mellett — a „gázügyről” is. Hamarosan részletesen is beszámolunk a derecskéi falugyűlésen történtekről.

Vásár a művelődési házban

Több alkalommal kínált már olcsó árukat a városban élőknek a pétervásárai művelődési ház. Ma szintén vásárt tartanak az intézményben: ezúttal különböző fehérneműk között válogathatnak a kínálat iránt érdeklődők.

A számvitel gyakorlati kérdései

Az első félév utolsó összejövetelét június 5-én délelőtt 9 órától tartják a Pétervására és környéke jegyzőklubjának tagjai. A rendezvénynek a feldebrői polgár- mesteri hivatal ad otthont. A téma: a számviteli törvény aktuális kérdései és az ehhez kapcsolódó belső szabályzatok elkészítésének gyakorlati problémái. A konzultációra — melyen a TÁ- KISZ szakemberei tartanak előadást — várják az önkormányzatok gazdálkodási szakembereit is.

A Föld napján

Nagytakarítás Sírokban

A Föld napjáról szerte az országban megemlé- erdészet szervezésében a községi utak mentén min- keztek. Megyénkben is jó néhány helyen volt ebből denhol összeszedték a szemetet, s ebben az akció- az alkalomból rendezvény, és természetesen nem ban nem csupán a diákok, az iskola tanulói, hanem maradt ki a sorból a pétervásárai körzet sem. a településen élő felnőttek is részt vettek, a helyi

Sírokban például szinte az egész falu megmoz- magánvállalkozók pedig teherautóval segítettek az dúlt: az önkormányzat, a helyi általános iskola és az összegyűlt hulladék elszállításában.

Parádsasvari Karolyi-kastély

„A háború nem végzett ilyen pusztítást...!”

„Szégyen, gyalázat! Hol élek én?” — ez a mottója annak a levélnek, amelyet a minap kaptunk egy paradsasvári olvasónktól, Kékesi Ivántól A parádsas- vári Károlyi-kastély ügyében ír a következőképpen:

„Mint köztudott, községünk egyik kiemelkedő helyén áll ma is egy építészetileg is elismert remekmű. Ez a Károlyi Mihály- féle vadászkastély, mely büszkeséggel tölt el valamennyiünket... Mint kisgyermek, láttam a kastélyt gazda nélkül, közvetlenül a háború után — elhagyatottan, ki- fosztottan, tönkreteve. Akkor voltam olyan 7-8 éves, és gyermekfejjel talán fel sem tűnt, hogy az egykor virágzó és pompás kastélyból mi lett, a háború következményeként mennyire tönkrement.

Mi akkor oda csak szórakozni, játszani mentünk. Jókedvűen,

vidáman, és jól éreztük magunkat, mit sem törődve még azzal sem, hogy a gazdátlan épületet, helyesebben, a berendezése egy részét — ami mozdítható volt, aki kapja, maija alapion — széthordták. Ez szörnyű látvány volt, de akkor ezt főként a felnőttek tették, s azzal a különbséggel a mai fiataloktól, hogy a kastélyból kikerülő anyagot saját céljaikra felhasználták. Később az épületet helyreállították. Kezelője és üzemeltetője is lett. Hosz- szú időn keresztül gyermeküdülőként működött, es még tanítás is folyt benne.

Ezután következett az, amire sajnos, nem számítottunk. Nem találok szavakat. A minap egyik falubelim hívott meg egy kis sétára. Bevallom töredelmesen, én ezt megelőzően nem jártam a kastélyban mostanában. Talán jobb is, hiszen az, amit látogatásunk alkalmával láttam, egyenesen felháborító, lehangoló, elszomorító, de sorolhatnám még a jelzőket tovább. A háború és az azt követő évek nem végeztek ilyen vandál pusztítást... Most azonban ezek a pusztítók, ezek a gyalázatos emberek még csak el sem viszik, amit megrongálnak, felszednek. Igaz, lassan nincs is már mit. De nem csinálnak mást, csupán tömek-zúznak. Nem hiszem, hogy ezt tovább lehet tűrni. Mi, parádsasváriak, fogjunk össze, és mentsük meg még azt, ami menthető, ha már az önkormányzat tehetetlen.”

A magunk részéről csak egyetérteni tudunk olvasónk soraival, azt azonban hozzá kell fűznünk, hogy a parádsasvári önkormányzat nyilván gondoskodna az épületről, gazdat keresne a kastélynak, ha akVégre a tulajdonába kerülne.

Az önkormányzat vállalta az üzemeltetést

Hamarosan megnyílik a mátraderecskei strand

Tavaly még egy vállalkozó üzemeltette a mátraderecskei strandot, ám számítása nem jött be, veszteséggel zárt, és így nem hosszabbította meg a szerződését. Az önkormányzat ezért pályázatot írt ki, felkínálta a strand

üzemeltetési jogát. Négy pályázat érkezett, a testület döntött is az egyik mellett, ám — különböző okok miatt — a szerződéskötésig mégsem jutottak el. Mindezek okán a jelenlegi helyzet az, hogy a derecskéi önkormányzat

vállalta az üzemeltetést, es ahogy megtudtuk, május közepén mar valószínűleg ki is nyit a strand. Reméljük, legalább olyan forgalom mindig lesz, mint amilyen mellékelt — régebben készült — felvételünkön latható.