Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-09-10 / 109. szám

* 12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. május 9—10., szombat—vasárnap c Kertész leszek Rhododendron Az írás, mint jellemünk tükre A kézírás és a választott hivatás (2.) Japánban a virágok közked­veltek és tiszteletben állók. A ja­pán nép nagy ünnepeken hódol kedvelt virágainak. Szeptember 9-én ünnepük Kikunak, a Chrysanthemumnak az ünnepét. Ez a legjelentősebb viráguk, a császári címer virága. Hasonlóan nagy ünnep a Wistaria vagy Glycine virágzásának ideje. (Ja­pán neve Fudzsi, erről nevezték el szent hegyüket a Fudzsijamát is.) Az új évet a tavasz ünnepével együtt ünnéplik. A cseresznyevi­rágzás, a Szakura április 20-án kezdődik, egybeesik a tavasz ün­nepével, mivel különböző helye­ken a cseresznyevirág más idő­pontban nyílik. A kommuniká­ciós eszközök folyamatosan tu­dósítanak a virágzás állapotáról, majd tömegek keresik fel a leg­szebb virághelyeket. Úgy vélem, nem a külföld majmolása, ha átvesszük mind­azt, ami nemes, ami nálunk is al­kalmazható, és ami emberivé te­szi elidegenedő világított. Jó lenne kialakítani a magyar virág­járást, annak sajátos magyar jel­legét kialakítva. Nekünk is van­nak jellegzetes növényeink, amelyek csak nálunk karakte­risztikusak, de észre kell ven­nünk. Ha nem is fogunk japán vi­rágünnepeket ülni, de kirándu­lásainkat, lakásdíszeinket igazít­hatjuk ezekhez. A legszebb virágú díszcserjék egyikére, a Rhododendronra szeretném felhívni a figyelmet. Nálunk idegen növény. Hazája Észak-Amerika, Délkelet-Eu- rópa, a Fekete-tenger környéke. A dísznövénykedvelők honosí­tották meg olyan helyeken, ahol a környezeti körülményeket biz­tosítani tudják. Ezek a növények ugyanis nagyon páraigényesek. Csak a savanyú, a mészben sze­gény talajokat kedvelik. Nyugat- Európában, Angliában nagyobb felületű Rhododendron kiülte­tések vannak, mivel ezeket a fel­tételeket biztosítani tudják. Ná­lunk, Magyarországon a leg­szebb gyűjtemény a kámoni és a jeli arborétumban van (Nyugat- Dunántúl). Fő nyílási idő a május. Látványa olyan lenyűgöző, hogy megér egy látogatást. So­kan kapnak kedvet rá, hogy egy- egy bokrot saját kertjükbe is tele­pítsenek. A Rhododendron alakgazdagsága legalább olyan nagy, mint a rózsáké. Lehet örökzöld, nagy, elliptikus, fény­lő, bőrszerű levelekkel. Közülük legelterjedtebb a Rhododendron Catwbiense, magyar nevén a Ketuba havasszépe. Gyönyörű virágai liláspirosak, de vannak fehér, bíborpiros változatai is. 2-3 m magasra nő. Van lombhul­lató, illetve részben áttelelő lom­bú Rhododendron is. Ezek lombfakadás előtt, májusban vi­rágzanak. Az ide tartozó fajokat régebben önálló fajként kezel­ték, Azalea néven. Aki tehát is­meri a cserepes dísznövényként árusított Azaleát, az el tudja kép­zelni, milyen gyönyörű lehet a Rhododendron. Ma már csak az alacsony, vagy középtermetű kerti hibrideket nevezik Azaleának. A lombhullató fajok közül egyik legszebb a Rhododendron japonicum, magyar nevén: japán havasszépe. Régen Azalea japo- nicanak hívták. 1-2 m magasra nő, májusban, lombfakadás előtt nyitja vörös virágait. A sárga ha­vasszépe hasonló, csak színében más. Mindkét faj a legedzetteb­bek közé tartozik, tehát telepíté­sével kísérletezhetünk. Ha ker­tünkbe Rhododendront kívá­nunk ültetni, a következőkre kell tekintettel lenni: válasszunk szélvédett, árnyékos helyet. Ké­szítsünk a szokásosnál mélyebb és szélesebb ültetőgödröt, hogy teljes talajcserét tudjunk végez­ni. Utóbbihoz vásároljunk meg­hízható helyről savanyú kémha­tású tőzeges földkeveréket. Ül­tetés után takarjuk vastagon fe­nyőlombbal, fakéreggel. Ez biz­tosítja, hogy nem szárad ki, hű­vös és savanyú marad. Öntözésre esővizet, forralt (tőzeggel sava­nyított) vizet használjunk. A csapvíz klór- és mésztartalma károsítja. Szaporításuk magve­téssel történhet (apró magvai fé­nyen csíráznak). A hibrideket, fajtákat leveles dugvánnyal sza­porítjuk, kivéve a nehezen gyö­keresedő, nagy virágú egyede- ket, ahol az oltás vezethet siker­re. Konténeres Rhododendron cserjék kaphatók a Silvanus Fa­iskolában Budaörsön, valamint Szombathelyen, a PREMOR le- rakataiban. V. Pénzes Judit HHHN Mindennapi nyelvünk Az elcsúsztatott fgekötők szerepvállalása mindennapi nyelvhasználatunkban Mindennapi nyelvhasznála­tunk nemkívánatos jelensége és gyakorlata a tudatosan, szándé­kosan elcsúsztatott igekötők egy­re gyakoribb jelentkezése szóban és írásban egyaránt. Az elcsúsz­tatott jelző és minősítés arra utal, hogy egyes igekötők határozói jelentésében, képzőszerű és je­lentést módosító szerepében egészen sajátos változást tapasz­talhatunk, s az irányt, körül­ményt, a sűrítést, tömörítést vál­laló fogalmi és használati érték­beli szerepkörük is kitágul, s nyelvérzékünk ezt a szerepvál­tást még erőszakoknak, hibás­nak, kerülendőnek érzékeli és minősíti. Az elcsúsztatott igekö­tőkkel terhelt szövegrészietekről való rosszalló véleményüket is megfogalmazzák. Ahogyan egy parlamenti felszólalásban el is hangzott: „A kérdés le van vitat­va, illetőleg ki van vitatva, hogy ilyen rosszul mondjam magya­rul” (Televízió, 1991. dec. 29.) Az sem véletlen, hogy a meg­idézett szövegrészletben a le és a ki igekötők vállalták a csúsztatás szerepét. Nem is olyan régen a hivatalos, illetőleg a hivatalosko- dó igekötők között emlegettük őket, ugyancsak elcsúsztatott szerepvállalásuk miatt: lerendez, leközöl, leápol, leláttamoz; kiér­tesít, kidisszidál, kifolyósít, ki­gyárt, kirészletez, kitárgyal, stb. A kivitelez igealak arról is példá­lózik, hogy a ki igekötőt már csak azért sem látjuk szerencsés megoldásnak, mert felesleges a szerepvállalása, és ugyanakkor a megvalósít, teljesít, véghezvisz, valóra vált jó magyar megfele­lőknek nem ad teret a nyelvi sze­repvállalására. A le, a ki igekötő mai nyelv- használatunkban is egyre divato­sabb igealakokban vállal szere­pet. S hogy milyen beszédhely­zetekben és szövegösszefüggé­sekben, arról ezek a szövegrész- letek tanúskodnak: „Epésen le­szólta a moszkvai konferenciát” (Televízió, 1992. jan. 28.). A parlamenti felszólalásokban, vagy inkább felolvasásokban is gyakran szerepelnek a lereagál, a letárgyal, a leinformál, a leérte­sít, lefedez, igealakok. Az elcsúsztatott igekötői sze­repvállalás egészen sajátos mód­ját érzékelhetjük azokban a szö­vegrészietekben, amelyekben a lefed igealaknak nincs egyértel­mű jelentése, használati értéke. Nincs mögötte érzékelhető kép, mint ahogyan van a nyílást lefedi fedővel szövegrészletben. íme, a példatár: mégnem lefedett”(Te­levízió, 1991. dec. 22). „Bizo­nyos feladatokat nem tudtunk szakmailag lefedni ” (Egri Városi Televízió, 1991. dec. 29.). „Az ön tárcája lefedi az egész gazdasági életet” (Televízió, 1992. jan. 15.) Az elcsúsztatott igekötői sze­repvállalás jelensége éppen nap­jainkban a leggyakoribb az argó­szerű szókapcsolatokban, a bi­zalmas jelzővel minősített be­szédhelyzeteket feltáró szóbeli közlésekben. Ezek az igekötős nyelvi formák éppen az igekötők csúsztatása révén nemcsak sajá­tos jelentésárnyalatokat érzékel­tetnek, hanem bizonyos áthallá­sokkal a közvetlenebb és nyer­sebb hangulatú hatástényezőket is felerősítik: átejt, átver, átráz, átdob, (becsap, félrevezet), befúj (elárul, följelent), beolvas (kiok­tat, összeszid), leszúr (lehord, le- gorombít), kiszúr (leleplez, kivá­laszt), beköp (elárul, följelent), beolvas (keményen megmond), átver (becsap, rászed, beugrat), elszúr (eltéveszt). A televízióban hallhattuk eze­ket a szövegrészieteket: Elszúr­tam a nevét (TV. Telesport, 1992. jan. 4.). „Ha átversz, nem vagy a lányom (1991. júl. 6.). A sajtó hasábján is jelentkeznek az elcsúsztatott igekötős szóala­kok: „Szemérmetlenül átvágják, megvágják az idegent a vendég­lőben, a strandon” (M. Nemzet, 1991. júl. 16.). A rádióban hall­hattuk: „Ezt a témát ki kell tár­gyalnunk” (1992. jan. 1.). Ám te­gyék, de inkább tárgyalják meg, mint ki. A témát mi se újuk le, visszatérünk rá, annál is inkább, mert van még mondanivalónk, például arról is, milyen szándék bújik meg a televízióban elhang­zott e szövegrészlet mögött: „Lezavart egy nagy pofont” (TV. 1992. jan. 6.). A hallgatónak és nézőnek nemcsak nyelvérzékét sérti, ha­nem anyanyelvi műveltségün­kért vállalt felelősségérzetét is megerősíti. Erről majd még rész­letesebben szólunk. Dr. Bakos József Mit lehet tehát az másból meg­ismerni? Hol az a határ, ameddig a grafológus megállapításai, kö- vetkeztetesei még helytállóak? Részlezetés nélkül itt most csak a fő szabályt írom le: minden belső ok, amely a kifejező mozgásokra hatással van, a kézírásból — tu­dományos módszerekkel — fel­deríthető. A Magyar írástanul- mányi Társaság a Grafológiai In­tézetet bízta meg az oktatás, ku­tatás, szakvélemény-készítés fel­adatainak magasszintű ellátásá­val. A grafológia főbb felhaszná­lási területei az intézet keretein belül: személyzeti, pályaalkal­massági tanácsadás; személyi­ségkép készítése; pszichés kon­díció felmérése és státuszköve­tés, elsősorban menedzserek­nek, prevenciós célzattal; tár­gyalási stratégia megválasztásá­hoz tanácsadás a partner kézírá­sa alapján; teamépítéshez tanács­adás, illetve meglévő közössé­gek szociometriái elemzése gra­fológiai módszerek felhasználá­sával; grafológiai tanácsadás a pedagógiában; pszichológusok- grafológusok közreműködésével személyiségzavarok feltárása. Maradjunk még a múltkor tár­gyalt témánál: a kézírás és a vá­lasztott hivatás. Ha az ember ma­ga választja meg a hivatását, nem pedig rajta kívülálló, kényszerítő hatások térítik ide, igyekszik ge­netikus, pszichés adottságainak megfelelően választani. Ha nincs módja dönteni, akkor megfigyel­hető, hogy foglalkozásának azo­kat a részterületeit részesíti előnyben, amelyek közelebb fekszenek az egyéniségéhez. Ha azonban a kényszerű kenyérke­reső foglalkozás nem engedi ér­vényesülni a belső hajtóerőket, komoly személyiségtorzulás, identitászavar keletkezhet. Ténylegesen a döntés súlyának megfelelően kell kezelni a hu­mán vagy reál beállítottságot. Nem mindegy, hogy valaki azért jelentkezik-e kohómérnöknek, mert valóban ez érdekli, vagy azért, mert ezen a karon volt a leg­alacsonyabb a felvételi pontha­tár. Az ebből eredő egyéni és tár­sadalmi deficitet — úgy gondo­lom — nem kell részletezni. Egy vezető kiválasztásánál méginkább a minimálisra kell szorítani a tévedés lehetőségét. Ezért ma már úgynevezett „fej­vadász” cégek működnek közre a megfelelő személy kiválasztá­sában az adott állásra. Két, legis­mertebb képviselőjük — a Hill International és a Manager Con­tact — rendszeresen alkalmaz grafológiai analízist. Viszont az USA bizonyos államaiban — ép­2. sz. minta pen a személyiségjogok védel­mében — korlátozzák a grafoló­gia felhasználhatóságát, mert az a teljes személyiségről ad képet, s ezáltal kiszolgáltatottá válik az ember. Most pedig nézzük meg egy­más mellett egy humán és egy re­ál beállítottságú ember kézírását. Természetesen igyekeztem olyan írásokat választani, amelyek erő­sen magukon viselik ezeket a jel­legeket. Az igazi humán érdeklő­dés együtt jár egyfajta erős asszo­ciatív készséggel, gazdag és érze- lemdús fantáziával, érzékeny­séggel, amely az emberi gondo­latok és cselekedetek felé fordul. Az ilyen típusú emberek írására a vonalmennyiség növelése a jel­lemző. Szívesen elidőznek a pa­píron, időt és teret engedve a Kü­lönböző impresszióknak. írásuk általában formagazdag. Ezzel szemben a reál érdeklődésűek — ahol lehet — egyszerűsítenek, írásukban nem adnak a formák­ra, a legrövidebb úton igyekez­nek a lényég felé. Bene Imre, a Dimenzió mér­nök-szövetkezet vezetője (1. sz. minta): Első látásra talán rendetlen­nek tűnő, de az írás tagoltsága (sor- és szóközök) pontosan mu­tatja a rendtartási készséget. Az írásminta eleién még tudatosan formált, odafigyelve írt szavak, de a végére lazul az önkontroll, s felszínre törnek az egyéniségé­nek jobban megfelelő formák. Jelen esetben az írás széthúzó­dik, ellapul. Az írás folyamatát — mint energiabefektetés és -megtérülés problémáját — ra­gyogóan oldja meg, hiszen az ilyen elfonalasodó írásfajta létre­hozásához valóban a legkisebb energia szükségeltetik. A közép­ső zónából se fel, se le nincs ki- lendülés, írójuk a legkisebb amp­litúdóval mozog. Reális, józan gondolkodás, következetes és logikus észjárás jellemzi. Nem heves, szangvinikus tempera­mentumé, sót, egyenesen kerüli a konfliktusokat. Fonalas jellegű írása alapján bizonyára jó diplo­máciai érzékkel rendelkezik. Ködöböcz Gábor főiskolai ta­nársegéd, irodalomtörténeti tan­szék. (2. sz. minta): Oldott, mozgalmas vonalve­zetése, szertelenül csapódó alsó, felső hurok mozgalmas, színes belső világról árulkodnak. In­kább az érzelmek embere, mint a hűvös racionalizmusé. A kö­zépzónából kiemelkedő, „mesz- szeportyázó” vonalai jelzik az új iránti fogékonyságát, megisme­résvágyát. A következő betűhöz kapcsolt ékezet a gyors gondol­kodás jele, a nagy méretű felső zóna a szellemi irányultságé. Itt alkotó fantáziával áílunk szem­ben, nem csak üres fantáziálga- tással. Eredeti gondolkodás, ru­galmasság, humor jellemzi. Katona Ágnes grafológus Egy nagy igazság A rejtvényábra fő soraiban Wojtek Bartoszewski egyik mondása olvasható. Megfejten- dők a vízsz. 5., 25., valamint a függ. 1. számú sorok. VÍZSZINTES: 1. Helység Somogy megyében 5. A mondás első része (zárt be­tűk: D, T, A, N) 14. A szóban forgó helyre lépkedő 15. Orosz fiúnév 16. A Vasas labdarúgója volt 18. Ábra 19. Részben mo­zog! 20. Nyalka vitéz 22. Kiváló színész volt (Lajos) 24. Szappan­márka 25. Az idézet harmadik, befejező része 29. Nátrium 31. Lakkal újra mázol 32. Nagy né­met város 33. Becézett Ilona 35. Ájult, bódult 36. Joviális, röv. 37. Tápanyagban gazdag szörp 39. ... gyűlnek (körbevesznek bennünket) 4L Féltő gonddal 42. Idegen férfinév 44. Széle­sebb csík 45. A mélyben 47. Nyomdai hasáb 49. Igen — oro­szul 50. Nagy mennyiségű atom­ból álló anyagi részecske 54. Je­ans része! 55. Van bátorsága 56. Erős légáram 58. Új-Zéland, röv. 59. Külföldi városok nevé­ben jelentése: szent 62. A Ráko- si-kormány minisztere volt (Er­nő) 63. Hirdetményt közhírré tesz 66. Deszkából letört rész FÜGGŐLEGES: 1. A mondás második része (zárt betűk: A, A, A, K) 2. Esz­me, elképzelés 3. Tölcséres virá­gú dísznövény 4. Szóba hozza 5. A rénium vegyjele 6. Vége — an­golul 7. Fejlődik 8. Svédország és Vatikán gk.-jele 9. A panasz sza­va 10. Előtte foglal helyet 11. Táncot jár 12. Határrag 13. Vala­meddig hatol 17. Magából kifej­lődő növényi részek 21. Latin kettős magánhangzó 22. Zúdí­totta — régiesen 23. Mókusféle rágcsáló 24. Közeledés (névelő­vel) 26. Az ő személyénél 27. A fordítottjával: női név 28. Törté­nelmi időszak 30. Arab fiúnév 34. Szellemes, finom gúny 35. Az a távolabbi 36. Közeledik 38. Védené 39. Hetyke, pimasz — régiesen 40. Vízi növény 42. Ál­lat fekhelye 43. Együtt született testvérpár tagja 46. Levélmintá­zattal látják el 47. Földművelés­ügyi Minisztérium, röv. 48. Sző­lővel befuttatott kerti építmény (névelővel) 51. Félszegen, ügyet­lenül 52. Ürán és hidrogén 53. „A” vércsatomája 57. Egyiptom népe 59. Lapos felületű 60. Vilá­gos angol sör 61. Maró hatású fo­lyadék 64. Melyik személy? 65. Tanárképző, röv. 66. A vas vegy­jele 67. Azonban A megfejtéseket május 14-ig küldjék be címünkre. Á nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents