Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-07 / 107. szám
HÍRLAP, 1992. május 7., csütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Lions Club alakult A karitatív hálózat új gyöngyösi szervezettel gyarapodott. A nemzetközi segélyszolgálat helyi Lions Clubjának megalakítására tegnap este a városi könyvtárban került sor. Kerékpáros-ünnep Kisnánán Rangos nyári kerékpártúra célállomása lesz az idén Kisná- na. A nem mindennapi sporteseményt a várban folklórfesztivállal is összekapcsolják. Füredi agytorna „Immagináció, meditáció, szellemi jóga, mudrák” címmel holnap különleges tanfolyam kezdődik Mátrafüreden, a Körzeti Általános Iskola és Diákotthonban. Petroff Mária vezetésével az egymást követő hétvégeken két-kétnaposak lesznek az agytorna foglalkozásai. Abasári Góbéságok A Gyöngyösi Játékszín erdélyi-székely népi humorból állította össze „Góbéságok” című műsorát. A műsor első bemutatójára tegnap Abasáron került sor. Gyöngyös Ringstedben Gyöngyös testvérvárosa, a dániai Ringsted művészei rendeznek grafikai kiállítást a Gyöngyösi Műhely anyagából. A gyöngyösiek alkotásait május 23-tóla hónap végéig láthatják a külföldi érdeklődők. Lapzárta előtt... Az első alkalommal márciusban megjelent Domoszlói Újság immár második száma készül. A május 20-i lapzárta előtt a híradó új nevére tett javaslatokat is várják a lakosságtól, hogy a kiadvány méginkább kifejezhesse tartalmát, célját. Borfesztivál közeleg . Május közepén háromnapos Bacchus-ünnep lesz Gyöngyösön. Tizenötödikétől a Vinárius borfesztivál ígér kellemes, érdekes időtöltést a városbelieknek és az idelátogatóknak. Mint a nevéből is sejthető: a rendezvény- sorozaton a Mátravidék nemes italaié a főszerep, de egyébért, a termelők és a kereskedők találkozásáért is érdemes résztvenni az eseményeken. Ugyanekkor más programokban sem lesz hiány, garantáltan jól szórakozik mindenki, aki csak bekapcsolódik az eseményekbe. S mindez csak az első alkalom! A borfesztiválnak ugyanis megpróbálnak hagyományt teremteni a szervező Vinárius Aquila Rt.-nél. Mire elérkezik a világkiállítás ideje hazánkban, a vendégeket már „bejáratott” műsor fogadja, s benne az igényesebb külföldi sem csalódik. Arra azonban, hogy senki se érezze becsapva magát — természetesen nem akaiják várakoztatni a közönséget. Úgy ígérik, hogy már az első próbálkozásban ki-ki kedvét leli. Később pedig legfeljebb még elégedettebb lesz... Megszépült a tér Gyöngyös város lakóinak régi álma, hogy a Fő téren és környékén kialakuljon az a gyalogos belváros, amely színtere lehet a városközpont kulturált lakó-, üzleti és kulturális életének. E — kisvárosi léptékben nagyszabásúnak mondható — terv kivitelezése kezdődött el a zeneiskola előtti kis tér rendezésével. A képviselő-testület döntése alapján eredeti helyére került vissza a barokk Mária-szobor a hozzátartozó posztamenssel, valamint új megfogalmazásban kapott helyet a hősi halottak szimbolikus sírköve. A tér kialakítása műemlékvédelmi, városrendezési, valamint kertépítési feladat volt egyszerre, amely hármas követelményt a tervező, Horányi Ágnes nagy körültekintéssel és alapossággal oldott meg. A szobor áthelyezéséhez rendelkezésre álltak korabeli fotók és egyéb dokumentumok. A kivitelezés közben a térszint alatt előkerült a barokk szobor eredeti alapzata. Ezt pénzügyi, valamint műszaki és forgalomtechnikai szempontok alapján, eredeti alaprajzi elrendezésben a jelenlegi burkolat szintjére kellett helyezni. A szobor Kelet felé tájolt. Az előkerült kovácsoltvas kerítést szakszerűen, eredeti megmunkálási módszerrel egészítették ki. Az oszloptörzsön lévő lámpást század eleji fotó alapján készítették el. Ä teljességre törekedve sikerült a zeneiskola keleti homlokzatán lévő szoborfülkékbe a korábban ott lévő barokk faszobrok gipszmásolatát is elhelyezni. A térrendezésnél a tervező, a restaurátorok, a helybéli iparosok és cégek munkáját a polgármesteEmlékezetes kép a napokban tartott szoborszentelésről: dr. Nagy Lajos gyöngyösi apát-plébános beszédét mondja... rí hivatal szakembergárdája fogta össze. Az összefüggő városközponti burkolatrendszer folytatásánál már jelenleg is elkőkerültek olyan építészettörténeti értékek, amelyek bemutatására a most készülő tervek adnak megoldást. Ezek az emlékek méltó képet adnak a gyöngyösi polgárok több évszázados, áldozatokat is vállaló városépítő munkájáról, amelyeket a ma emberének nemcsak óvni és tisztelni, hanem követni is kötelessége. Eperjesi László főépítész Madárbarátok A Magyar Madártani Egyesület gyöngyösi csoportja egy húszezer főt számláló országos egyesület része. Közel kétszázan dolgoznak ebben a szervezetben, többségük fiatal diák. Azon kívül, hogy tagjaikat és az érdeklődőket a természet ismeretére és szeretetére nevelik, jelentős tudományos munkát is végez a csoport. Ez utóbbi a rendszeres megfigyelésekben, az országos felmérésekhez való csatlakozásban, tudományos célú madár- gyűrűzésben valósul meg. Évente szerveznek például madárgyűrűző tábort, amelyen alkalmanként 500-600 madarat is meggyűrűznek. Az így kapott adatok egy országos összesítőbe kerülnek, és információs értékkel bírnak a szakemberek számára. Érdekesség, hogy a csoport keretében különféle szakosztályok működnek. Ilyen például a vízimadár-védelmi szakosztály, illetve a ragadozómadár-védel- mi szakosztály, amely a kipusztulással fenyegetett fajok fészkeit védelmezi. A tagok nagyrésze rendszeresen eteti télen az itthon maradt madarakat, s gondoskodik tavasszal a madároduk kihelyezéséről. Tavaly a dr. Solti Béla vezette csoport pályázatot nyújtott be a gyöngyösi önkormányzathoz, támogatást kérve munkájukhoz. Ezt az alábbiakkal indokolták többek között: „Munkánkat, mely a madárvédelem, természetvédelem és ezzel az oktatás, nevelés ügyét is szolgálja, az elkövetkező években is tovább kívánjuk folytatni. Tagjaink egy része gyöngyösi, illetve gyöngyös környéki, és helyi csoportunk is itt működik. Anyagi helyzetünk — sajnos — igen rossz, csupán a tagdíjakból nem tudjuk fenntartani magunkat, és jelenleg máshonnan anyagi támogatást nem kapunk. Ezért kérjük a kulturális bizottságot és rajta keresztül Gyöngyös város önkormányzatát, hogy munkánkat az egyesületek és csoportok támogatására biztosított pályázati összegből 50 ezer forinttal támogatni szíveskedjen.” Az önkormányzat szűkös anyagi helyzete miatt — sajnos— a madárbarát csoport tavaly egyetlen fillémyi támogatást sem kapott. Talán az idén rajuk és rajtuk keresztül a madarakra jut a pénzből. Gyöngyösi családsegítés A Gyöngyösi Családsegítő Központ ma és holnap első alkalommal rendez Puskin utcai helyiségében vásárt jó állapotú használt ruhákból. A családsegítők terve, nogy az alkalmi vásárt később bolttá fejlesztik, s központjukban folyamatosan értékesítik majd cikkeiket kedvezményes áron a rászorulóknak. Megkezdődtek a mezőgazdasági munkák Gyöngyösön a főiskolai tangazdaságban is. Felvételünkön a szőlőkarókat javítják, illetőleg a tőkék körüli földet lazítják a dolgozók. (Fotó: Szántó György) Kétirányú bosszúság Zsákutca vo//valaha, aztán — néhány esztendeje — teljesen kinyitották, s kétirányúvá tették. Ettől kezdve a gyöngyösi Táncsics Mihály utca kórház felőli szakasza a település egyik legkedveltebb átjárója lett. Nemcsak a városrész autósai szeretik, hanem azok is, akik a Mátra felé tartanak, vagy éppenséggel a hegységből jönnek. Aki ugyanis errefelé tér, kikerül egy sor közlekedési lámpát, nem várakozik feleslegesen, kevésbé vesztegeti az idejét. Ami azonban egyfelől praktikus, gazdaságos, másfelől bosszantó is. Az utcarészt nemcsak a sűrűn forgó mentőautók, az átmenő személy- és tehergépkocsik, motorkerékpárok, hanem a két oldalt parkírozó járművek is terhelik. Valóságos művészet a szemben találkozó autóknak átevickélniük a várakozók között, különösen, ha egyikük a vártnál nagyobb sebességgel ijesztgeti a másikat. Miközben pedig há- borog a vezető, dohog a sokszor alig elférő gyalogos is, kiváltképpen ha a tönkretett aszfalton esős időben jól összecsapják latyakkal. Mint a házfalakat, amiért mások morognak. Meglehetősen sajátos ez a helyzet, ami a Táncsics Mihály utcának ezen a végén kialakult. S meglepő, hogy ennyire nem veszik észre azok, akik bizony már régóta tehetnének az állapotok javításáért. Ha késik, várat is magára a megoldás — talán nem marad el véglegesen. Reméljük, hogy a városi forgalom már megkezdődött felülvizsgálata — nem utolsósorban pedig az útjavítások — során feltétlenül alkalmat találnak az erre járók, itt élők megnyugtatására is.-Ígyváros milliókkal főz A szegény (Folytatás az 1. oldalról) — Azért, mert kevés volt a gyerek. A megmaradt bölcsődék a lakossági igényeket maradéktalanul ki tudják szolgálni. Egy számot hadd mondjak. A bölcsődében egy gyerekre egy évben 150 ezer forintot kell fordítanunk. Ehhez pedig állami támogatást nem kapunk. Kapunk ugyan szociálpolitikai célra 52 millió forintot az államtól, de ezt az összeget a fiataloknál 17 éves korig, az időseknél 60 éves kor fölött kell szociális támogatásra használni. Mi jut ebből a bölcsődékre? — Akkor hadd kérdezzem meg, mi indokolta, hogy olyan mértékben és olyan indokolással vezessenek be helyi adókat, amiket más településeken nem alkalmaznak? — Helyi adók...! Azok egyré- szét felső rendelkezések határozzák meg. Másfelől viszont az történt, hogy az adózók köre változott meg. A helyi adók egy éves teljes összege 46 millió forint. Ebből a lakosság részesedése 5 millió forint a gépjárműadón felül. Kétségtelen, hogy ma már a bérlakások után is kell adót fizetni. — Elképesztő az utak, a járdák, a parkok és a játszóterek állapota. Ezekre sincs pénz? — Annak idején a megépítésükkel törődtek, de a fenntartásukra nem sok gondot fordítottak. Már végig kitisztítottuk a patakmedret. A déli városrészben a parkokat hozattuk rendbe. Megkezdtük az utak javítását. Viszont ezekkel a munkákkal várnunk kellett a tavaszig. — Mi lesz a felső városrésszel? — Ott is hozzáfogtunk a szükséges munkákhoz. Ahol például szennyvízcsatornát építünk, ott a lakóknak nem kell pénzzel hozzájárulniuk a költségekhez. Ez nagy változás a múlthoz képest. Ahol viszont a lakosság fog ösz- sze, hogy önerejéből megépíttesse a szennyvízcsatornát, ott a költségek 60 százalékát a városi költségvetés magára vállalja. — Mennyibe kerülnek ezek a munkák az idén? — Az utakra 70 milliót, a kommunális feladatokra további 42 milliót, míg fejlesztésekre újabb 162 milliót szántunk. Az olyan utcában persze, ahová új aszfaltszőnyeget terítenek le, most a kátyúzást nem végezzük el. Azt tudom mondani, akik ma megállapítják, hogy elhanyagolt a város külső képe, nézzék majd meg ősszel, hogy addig mi történt. — Többen azt sem értik, ha ennyire szűkében van a város a pénznek, miért pont a nagytemplom renoválását vették elő? — A város a nagytemplom felújítására nem adott pénzt, ezt tudni kell. Csupán a Mária-szobor felállítását támogattuk, valamint a környezetének rendbetételét. — A dologi kiadásokról térjünk át a személyi jellegűekre. Miért olyan alacsony az intézményekben alkalmazottak fizetése? Azt mondják, hogy milliókat spóroltak el a korábbi években ebből a pénzből. Igaz ez? — Hogy a korábbi években elspóroltak volna bármilyen összeget, erről nincs tudomásom. Azt viszont tudom, hogy mi minden lehetőséget kihasználtunk a fizetések emelésére. Én is úgy látom azonban, hogy az átlagfizetések nem érik el az ország más részein kialakult összegeket. Amit kaptunk százalékos növelést, azt maradéktalanul kiadtuk az intézményeknek. Ott viszont nem automatikus mértékben adták ki ezt a pénzt. — Mennyi most az idei költségvetés bevételi összege? — 1 milliárd 684 millió forint. — Nagyon szépen hangzik. Ha összevetjük a tavalyi összeggel? — Akkor tizenöt százalékos növekedést állapíthatunk meg. — Megfelel ez a tizenöt százalék az inflációs emelkedésnek? — Persze, hogy t nem felel meg. — Tehát reálértékben az idén kevesebb pénz áll a város rendelkezésére, mint tavaly? — Ez egyértelmű. — Mit csinál ilyen helyzetben a helyi „pénzügyminiszter ’? — A „pénzügyminiszter” azt csinálja, amit a város vezetőtes- tülete eldönt, elhatároz. De hogy nagyon meg kell gondolni, hová tegyünk minden fillért, az nem kétséges. — Mondjam azt, hogy nem irigylem most? — Azért sajnálni sem kell. Én nagyon szép munkának tartom a feladatomat. G. Molnár Ferenc Nagyrédén is már csak „múzeum” — tájház — a képsor közepén látható régi kis épület: körülötte és a falu más részein újjászülettek az utcák. Korszerű, szép otthonokban élnek a község családjai, a kereskedelmi hálózatot a település központjában — mint felvételünk mutatja — több üzletből álló vásárlóközpont is kiegészíti. (Fotó: Gyóni Gyula) Nagyrédei házak
