Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-06 / 106. szám
HÍRLAP, 1992. május 6., szerda PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5, A pétervásárai egészségügyi centrum Olvasóink bizonyára emlékeznek rá: korábban sok vita folyt arról, hogy mekkorák legyenek a Pétervá- sárán épülő új egészségügyi központ ablakai, lesz-e elég fény benn. A helyzet aztán változott, új városi főorvosjött, a létesítmény pedig szépen épült tovább, immár viták nélkül, és most már jó ideje használhatják is a városban és a a környékén élők a jól felszerelt, modem és kívülről is tetszetős egészségügyi központot. (Fotó: Perl Márton) (El)leng& lobogó Énekszó és tánc köszöntötte Tarnaleleszen is a munka ünnepét, valamint fellobogózott utcák. A vörös zászlók ezúttal elmaradtak, a nemzeti színű trikolór viszont ott lengett a főutca minden villany- oszlopán. Nem sokáig. Az egyik éjjel ugyanis valaki begyűjtő akciót kezdett, s magához vette az összes lobogót. Volt nagy meglepetés reggel, amikor a hivatal alkalmazottai mentek összeszedni a zászlókat, de ott nem találtak semmit, csak a tartóvasat — üresen. Miért lop valaki zászlót? Talán futballdrukker, készül a vb-selejtezőkre, csupa tarnaleleszi zászlót lobogtat majd a népsta- dioni szél... Talán igazi hazafi, otthon az udvart zászlódíszbe öltözteti, a koronás címer alatt vacsorálja a szalonnát. — Magyar vagyok — kiáltozza büszkén, és ettől igen büszke. Talán vállalkozó, s ő akaija zászlóval ellátni a környéket. Amint közeleg a nemzeti ünnep, ő megjelenik, s iksz összegért — plusz áfáért — feldíszíti a községet. Jól jár a község is — a falukép méltó az ünnephez —, vállalkozónknak pedig nagy pénz üti a markát, legközelebb nem kell lopnia, inkább megveszi a zászlót, s lassan ő látja el az egész országot. Igazi nagy iparos lesz a pitiáner tolvaj. Talán nem normális, nincsen semmi célja, csak az öncélú zászlólopás. Nem akar vele semmit kezdeni, csak elvinni, nem akarja sehová kitenni, csak eldugni, nem akaija lengetni, csak titkolni, hogy neki zászlói vannak, méghozzá lopott zászlói. Ez tűnik a legvalószínűbbnek, az esetnek nincsen megoldása, Tamalelesznek meg nincsenek zászlói. (kova) Beszélgetés Bátor polgármesterével „Egyszerűen csodálatos a Nemrég felkerestük Derecskéi Csabát, Bátor polgármesterét, hogy a település jelenlegi helyzetéről, kilátásairól érdeklődjünk tőle. — Bátor a megye azon részén található, amely az elmúlt évtizedek fejlesztéseiből kimaradt — mondta a polgármester. — Egy tavalyi jogszabály alapján is hátrányos helyzetűnek minősül a térség tizenegy települése. Emiatt és a céltámogatási feltételek szerint is számos infrastrukturális beruházást csak közösen oldhatunk meg. Ilyen például az ivó- vízhálózat, a szennyvízelvezetés, a vezetékes gáz kiépítése, a telefon. Az ivóvízhálózat átadása augusztusban lesz, összesen 35 millióba került, egy-egy családnak tizenötezer forintot kell érte fizetni tíz év alatt, amely összegnek a 15 százalékát a befizetésekkel arányosan visszatérítjük. A szennyvízzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy megpróbáltunk bekapcsolódni a Phare-programba, vagyis pályáztunk — több községgel együtt — a szennyvízcsatornázás kiépítésére; ám a döntés után kiderült, hogy bennünket csak a 63-ik helyre soroltak be, ami csupán annyit jelent, hogy az igényünket elismerik. Ugyanakkor az elképzelésről nem mondtunk le, és úgy vélem, nem is reménytelen a dolog. — Csupán az említettekre korlátozódik a „közösködés”? Más ügyekben nem működnek együtt a volt társközségek? — Például a kukás szemét- szállítást szintén együtt oldottuk meg. Ehhez kapcsolódott az* hogy a közös szemétlerakóhelyhez utat építettünk, ez tavaly több mint egymillió forintba került, és még nincs is teljesen kész, talán az idén befejezhetjük. — Egy levélírónk furcsállotta, hogy ön úgy állította be Bátort, mint ahol minden, így a pénz is adott. Am nincs a faluban telefon, gáz, járda... Milyen feladatokat tűzött ki maga elé az önkormányzat a község idei költségvetésében... — Nem tudom, hogy évtizedek elmaradottságát hogyan lehetett volna egy év alatt pótolni. Mindamellett egyik első ténykedésem volt, hogy benyújtottam a három volt társközség lakóinak telefonigényét. Akkor azt mondták, legkésőbb 1992-93-ra kapunk vonalat. Később változott ez, mert a polgárok részére az ér- tesítés'94-95-re visszaigazolt bekapcsolásokkal jött ki. Még később azt mondták, ha a gyöngyösi gerincvezeték elkészül, azután megy majd a munka, és végül is az 1993-as határidő talán tartható. Egyébként Bátorból mintegy ötvenen igényelnének telefont. A gázról szintén régóta gondolkodunk. Április végéig tanulmányterv készül a térség gázellátásának lehetőségéről. A felmérések szerint a falubeliek körülbelül ötven százaléka szeretné a vezetékes gázt. Egyébként a környező településeken is az a hír járja, hogy itt megy a községek határában a gázvezeték, úgyhogy csak rá kellene csatlakozni, máris lenne gáz. A múltkor sikerült kiderítenem, hogy ez a vezeték valóban itt húzódik, viszont nem „élő”, vagyis nincs benne gáz, ennélfogva kissé csalóka az előbb mondott remény. A költségvetésünkben szerepel például az egyház által tervezett templom- és parókiafelújítás támogatása. Idegenforgalmi szempontból is hasznos lenne, ha a múlt század elején épült, műemlék jellegű épület megújulhatna. Emellett világháborús emlékművet avatunk majd, és áldozunk idén is az ivóvízre, továbbá a közvilágítás korszerűsítésére, mely utóbbi körülbelül 250 ezer forintba kerül. A gázra másfél milliót tartalékoltunk, a szennyvízre félmilliót, a csapadékvízelvezetésre szintén ennyit. Utóbbit idén az egész faluban megoldjuk. A járdaépítés folyamatos, és azt is szeretném elmondani, hogy Bátor összes utcája ma már por- talanított, szilárd burkolatú. — Tavaly decemberi találkozásunkkor szólt arról, hogy szeretnék fejleszteni a község idegenforgalmát, mégpedig elsősorban a falusi turizmus keretében. Mit kínál Bátor az idelátogatónak? — Mostanáig fejlesztési terve sem volt a községnek. Tavaly készült el, és ebben természetesen megjelöltük, hogy milyen idegenforgalmi beruházásokat szeretnénk megvalósítani. Bátor fő vonzerejét az jelentheti, hogy itt nem folyik olyan ipari, mezőgazdasági tevékenység, amely környezetszennyezéssel járna, am elv a tiszta levegőt elvenné, a nyugalmat zavarná. Egyszerűen csodálatos a falu, a környék. Kirándulásra nagyon alkalmas, gépkocsival rövid idő alatt elérhető Bükkszék, Eger, Szilvásvárad. A lehetőségeink pedig folyamatosan bővülnek: a múlt évben például egy magánvállalkozó felújított egy régi, romos épületet, és üzlethazat, sörözőt alakított ki benne. A mellette lévő régi erdő- gazdasági épületet panzióvá alakítja, olyan sportolási lehetőséget is teremtve, mint például a teniszpálya, amely a község lakóit is szolgálja. Később elsősorban a vadászokra számít. Ezenkívül megürült a régi iskola és óvoda épülete, ahol tavaly júniustól szeptemberig voltak mar vendéeink. Persze, a megfelelő kialaítás még hátravan, és természetesen kell a víz, a szennyvíz, a telefon, hisz amíg ezek hiányoznak, nem számíthatunk jelentősebb mértékű idegenforgalomra. Szeretném, ha 1993-ra „be tudnánk indulni”, olyan módon is, hogy bátori családoknál is elszállásolhatnánk vendégeket, ami természetesen anyagilag is kedvezőbb helyzetet teremt a szobát kiadó csaladok számára. Cikkünk nyomán: egy muzeológus „tollrajza” Ki volt hát Legányi? Nemrégiben egy Szilvásváradról szóló rádióműsorban megemlékeztek Legányi Ferencrőlis. Ám, mint levelében egy olvasónk nehezményezte — sorainak ismertetése április 21-én megjelent lapunkban —, nem a a legmegfelelőbb hangnemben. Ezt az írást olvasván ragadott tollat dr. Fükőh Levente múzeo- lógus, a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatója, aki éveket töltött azzal, hogy tanulmányozza Legányi életét, munkásságát, s népszerűsítse azt a szenvedélyt, amely az ország egyik legnagyobb, szakmai igényesseggel összeállított őslénytani gyűjteményét hozta létre. Fűkőh doktor kiegészítő cikkében többek között arról ír, hogy Legányi 14 éves korában került Egerbe, az Eged-hegyen élt, mint gazdálkodó. Több ezer oldalt kitevő kéziratos naplójából tudjuk, hogy huszonéves korától rendszeresen vásárolja a Földtani Közlönyt, s képzi magát, amelyhez nagy segítséget nyújt, hogy nyelveket beszél, így tanulmányozni tudja a külföldi irodalmat is. Kortárs szakemberek úgy vélték, hogy gyűjtéseivel szinte ösztönösen irányítja a Bükkben folyó geológiai kutatásokat, s 1912-ben bekapcsolódik a Bükk térképezési munkáiba. A várossal — Egerrel — kicsit később egyezséget is köt, amely szerint utat építenének a hegyre, a szőlőkhöz, ezt azonban a varos nem tartja be. Zárkózott egyéniség lévén, érzéseit ezzel kapcsolatban sem osztotta meg a környezetével, gondolatvilágát inkább versekben örökítette meg. A fent idézett élményéről például így ír: „És mire elkészül az út, magam sem hittem volna tán, már foghatunk és menni kell, két ló maradt a vész után.” Közben természetesen folyamatosan gyűjti a köveket, de ezek feldolgozást mindig szakemberekre bízza. Alig találni olyan korabeli paleontológust vagy geológust, aki ne publikált volna az általa gyűjtött anyag alapján. Neki viszont csupán egyetlen nyomtatásban megjelent tanulmánya van „Kövületgyűjtés a Bükkben” címmel. Szerénysége ugyanis nem engedte, hogy gyűjtésének eredményeit „laikusként” a szakemberekkel együtt megjelentesse. Gyűjtőútjairól részletes jegyzőkönyveket írt, amelyek sok esetben felérnek egy tudományos publikációval. A Mátra Múzeumban őrzött 12 kötetnyi kézirata még ma is bőven szolgáltat információt a kutatók számára. Ezek azonban nemcsak földtani jellegűek, hanem feljegyzett a szerző helytörténeti dokumentumokat, régészeti adatokat, népzenei emlékeket is. Később, 1951-ben alkalmazza az egri Dobó István Vármúzeum, s o 40 ezer darabból álló gyűjteményt ajándékoz az intézménynek. Ennek a kollekciónak egy keresztmetszete szerepel állandó kiállításon a szilvásvára- di Orbán-házban. „Hogy ki volt ő?” — teszi fel a kérdést írása végén dr. Fükőh Levente, hogy leszögezze: ezt igen nehéz megválaszolni. Ennek azonban nem a múzeológu- sok mulasztása az oka, hanem az a hatalmas mennyiségű tudományos anyag, amelyet az autodidakta paleontológus hagyott az utókor számára. Májusi programok Pétervásárán a városi művelődési ház májusban is érdekes programokkal várja a településen és a környéken élőket. Tegnap egy politikai rendezvénynek adott helyet az intézmény: Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője an- kéton találkozott a helybéliekkel. A művelődési ház következő rendezvénye május 10-én, vasárnap lesz, amikor is — „vállalkofalu...” — Az egykori pártházból nemrég faluházat alakítottak ki... — Az volt a cél, hogy legyen egy kulturált hely, ahol rendszeres, szakmai irányítás melletti foglalkoztatás van. Annál is inkább szükség volt erre, mert az iskolakörzetesítés után a mi iskolánk megszűnt, s a diákok többsége most Egercsehibe jár általános iskolába. A faluház a település életében új dolgot teremtett. A közelmúltban teljesen elkészült, s egy fiatal népművelő irányításával most már folyamatosan üzemel. Helyet kapott benne a könyvtár és egy kondicionálóterem, de a gyerekek agyagoznak is, sőt, rövidesen zenét is tanulhatnak, tévé, video, magnó áll a rendelkezésükre, szóval értelmesen tölthetik el a szabadidejüket. — Úgy tudom, karácsonykor felléptek egy betlehemes játékkal... — Igen, és mondhatom, osztatlan sikert arattak. Március 15- én is szerepeltek, m'vós műsorral emlékeztünk meg nemzeti ünnepünkről. — Érdekelne, mit tesz az ön- kormányzat a helybeli munka- nélküliek helyzetének javítására. Hány munkanélküli van Bátorban? — Az itteni munkavállalók többsége Egerbe jár dolgozni, helyben pedig a termelőszövetkezet, az erdészet és a szolgáltató egységek, az üzletek kínálnak munkalehetőséget, a nyugdíjasoknak alkalmi munkát. A községben egyébként jelenleg csupán néhányon kapnak munkanélküli-segélyt, s vannak emellett olyanok, akiknek nincs munkájuk, ám nem részesülnek a segélyből. Az önkormányzat egyik fő feladatának tekinti, hogy keresse a munkahelyteremtés lehetőségeit. Rénes Marcell zói nap” elnevezés alatt — plé- numra, előadásokra várják a vállalkozókat, akik sok hasznos tudnivalóval gazdagabban térhetnek majd haza. A polgármesteri hivatallal közösen szervezendő program délelőtt 9 órakor kezdődik. Május 2 7-én a kihívás napja, a Challenge Day alkalmából sport- és szabadidős programokat rendez a művelődési ház, május 31-én pedig gyereknapi rendezvényekkel kedveskedik az intézmény a városban élő óvodásoknak, iskolásoknak. A gyerekek megnézhetik Kemény Henrik bábszínházának előadását, vetélkedőkön vehetnek részt, bemutatókon ismerkedhetnek meg a kézműves mesterségek rejtelmeivel. Ebben a hónapban is lesznek vásárok a művelődési házban. A mai napon, később pedig május 12-én is várják a vásárlókat, akik ezúttal olcsó fehérneműk között válogathatnak. Az előbbiek mellett folytatódik az intézmény által szervezett jazz-balett tanfolyam. Minden hét végén megtartják a foglalkozásokat. Ugyancsak hétvégeken, pontosabban vasárnaponként találkoznak egymással a helyi nyugdíjasklub tagjai. Számukra a hónap második felében Veze- kenyben nyugdijasmajálist rendeznek. Májusban gépjárművezetői tanfolyamot is indít a művelődési ház. Erre a kurzusra még lehet jelentkezni. Az elmúlt héten ülést tartott Nagyvisnyó önkormányzata. A „kózségatyák” — az egyházi igények alapján — a volt egyházi ingatlanok átadásáról tárgyaltak, döntés azonban még nem született az ügyben. A témáról a későbbiekben bővebben is beszámolunk. A körjegyzőség munkája Jövő csütörtökön kerül sor a tarnaleleszi önkormányzat következő ülésére. A képviselők — egyebek mellett — megtárgyaljak a helyi népszavazásról, a népi kezdeményezésről szóló rendelettervezetet, meghallgatják dr. Maczkó Ferenc körjegyző beszámolóját a köijegyzőseg munkájáról, továbbá szó esik majd a csapadékvíz elvezetésének helyzeterői is. Ünnepség Szentdomonkoson Május elsejéről Szentdomonkoson is megemlékeztek annak ellenére, hogy a községben a munkanélküliek aránya a megyei átlag kétszerese. A helyi általános iskolások kisebb műsort adtak, nem csupán május elseje, hanem az anyák napja jegyében is. és emellett megtörtént a községi művelődési náz kiegészítő létesítményeinek felavatása, átadása is. Az oktatásról Recsken — a polgármesteri hivatalban — találkoznak legközelebb egymással Pétervására és környéke jegyzőklubjának tagjai. Holnapután délelőtt 9 órától kerül sor az összejövetelre, amikor is szó lesz arról, hogy mi a jegyzők szerepe és hatásköre az oktatási és nevelési intézményekben. A másik téma: a Heves Megyei Munkavédelmi Főfelügyelet es az önkormányzatok együttműködési területei. Önkormányzati ülés Holnap délután két órától tartja soron következő ülését Pétervására önkormányzati testületé a városi polgármesteri hivatal nagytermében. A képviselők először meghallgatják Bocsi László tü. alhadnagy tájékoztatóját a városi önkéntes tűzoltó egyesület eddigi tevékenységéről. Ezt követően megtárgyalják majd a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelettervezetet. Harmadikként a testület megalkotja a temető használatáról, kezeléséről és rendjéről szóló önkormányzati rendeletet. ^ Használtruha-kereskedők, ^ figyelem! Francia, svájci, német tisztított ruha, német, holland, magyar katonai, vadász-halász, munkaruha viszonteladók részére folyamatosan eladó. Slágerajánlat: Bundeswehr hálózsák 960 Ft+ÁFA Bundeswehr ing 1000 Ft+ÁFA Sátorlap 120 Ft+ÁFA Raktárak: Szolnok, Vízügy SE Sporttelep. Tel.: 56/34-455 Miskolc, Salétrom út 30. Tel.: 46/382-826 Debrecen, Faárubolt, Rákóczi út 12. Tel.: 52/13-541. ^Pécs, Pintér István u. 1. Érd, Tulipán u. 21.^*
