Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-06 / 106. szám
TEMPLOMGYALÁZÁSOK ERDÉLYBEN — ÜGYÉSZI SEGÉDLETTEL (4. oldal) J HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1992. MÁJUS 6. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 106. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V MÓRA gáztűzhely 19.900,— Műanyag kuka 1700,— 26” 18 sebességes Mountain Bike kerékpár 17.200,Az árak az ÁFA-I is tartalmazzák. Nálunk a legolcsóbb! DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Országgyűlés Elfogadták a közalkalmazottakról és az életjáradékról szóló törvényt Az Országgyűlés tegnap délelőtt 134 igen szavazattal (72 ellen- szavazat mellett) elfogadta a közalkalmazottakról szóló törvényt. A törvény hatálya az állami, illetve önkormányzati költségvetés alapján működő intézmények alkalmazottainak teljes körére, mintegy 650- 700 ezer emberre terjed ki. A most elfogadott törvény lehetővé teszi a munkáltató és a szakszervezetek közötti kollektív szerződés megkötését is, ésjúlius 1-jén lép hatályba. (A törvény ismertetésére a 2. oldalon térünk ki.) A Parlament tegnap kora este 131 igen szavazattal, 87 ellenében, 13 tartózkodás mellett elfogadta a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényt is. (MTI) Csökkentek a vámkintlevőségek Csökkentek a Vám- és Pénzügyőrség kintlevőségei. A március végi, mintegy 130 milliárd forintos állományt több mint 10 milliárd forinttal sikerült csökkenteni. A vámhatóság március közepétől kezdte meg az intenzív inkasszálási. Már több mint 80 céggel sikerült megállapodni mintegy 3 milliárd forint tartozás rendezéséről. Az eljárás alatt lévő vállalati tartozások összege jelenleg megközelíti a 10 milliárd forintot. Hatos-lottó A 9. számsorsoláson 6 talála- tos szelvény nem volt. 5 plusz 1 találatos szelvény 1 darab volt, nyereménye 1874 192 forint. Az 5 találatosak (68 db) egyenként 41 342 forintot, a 4 találatosak 1064, a 3 találatosak 78 forintot érnek. A következő akcióra átvitt 6 találatos nettó nyeremény- összeg: 11 803 818 forint. Emlékeztetőül a nyerőszámok: 1, 4, 11, 18, 31, 45 A pótszám: 5 Eladja részvényeit a Müárt Eladja együttesen 1,25 milliárd forint értékű részvényeinek állami tulajdonban lévő hányadát, összes részvényeinek mintegy kétharmadát a Műszaki /Aruk Kereskedőháza (Müárt) — jelentették be a cég tegnapi sajtó- tájékoztatóján. A részvények értékesítésére készült privatizációs stratégia szerint az értékpapírokat részletekben bocsátják áruba. Az első részvénycsomagot körülbelül egy héten belül kezdik forgalmazni. 200 millió forint értékű részvényt készpénzért, 194 millió forint értékű értékpapírt pedig kárpótlási jegyekért kínálnak. Alkotmánybírósági határozat Az Alkotmánybíróság konkrét ügy kapcsán, elvi jelentőséggel hozott legújabb határozata rámutat, hogy az önmagát demokratikus jogállamnak valló Magyar Köztársaságban nem tartható fenn az az előző évtizedekben kialakult, s mára alkot- mányellenéssé vált gyakorlat, hogy a jogalkotó szervek esetenként mind az Alkotmányból levezethető jogbiztonságot, mind a jogalkotásról szóló törvényben megfogalmazott, garanciális jelentőségű szabályt figyelmen kívül hagyják, s olyankor is a kihirdetés napján léptetik hatályba a jogszabályokat, amikor az egyértelműen sérti a jogszabály rendelkezései által érintettek alkotmányos jogait. . Szacsvay Imre-díj A Szacsvay Imre-díjakat tegnap adták át a Parlamentben. Az 1848-as forradalmár, szabadság- harcos nevét viselő dijat tavaly alapították: a gyermekekért, az ifjúságért végzett tevékenységért adományozza évente az ifjúsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter május 2-a, az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása alkalmából. Ebben a rangos elismerésben részesítették a Gyöngyös Városi Úszószövetséget is. Kamatcsökkentés A Budapest Bank az általános pénzpiaci tendenciák és a pénzintézet üzletpolitikai célkitűzései alapján május 1-jétől csökkentette egyes hiteleinek és a nála nyilvántartott betéteknek a kamatlábát. A zászlós felkészült a védekezésre A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa tegnap délelőtt megkezdte a kémkedéssel vádolt Szántó Rudolf zászlós bűnügyének tárgyalását. Mint ismert, a vádirat szerint a zászlós — aki a Magyar Honvédség légvédelmi és repülocsapatok egyik egységénél szolgált — a jugoszláv katonai hírszerzéssel állt kapcsolatban, és 1979-től 1991. január 25-ig, letartóztatásáig anyagi és egyéb ellenszolgáltatásokért adatokat szolgáltatott ki a külföldi szervezetnek a magyar és a szovjet katonai alakulatokról. A vádlott a hadbíró kérdésére elmondta: nincs tudomása arról, hogy alakulatától leszerelték volna. Kijelentette: a vádiratot április 7-én kapta meg, s így volt ideje a vád elleni védekezésre való felkészüléséhez. Katonai ügyészi indítványra a nyilvánosságot a bűnügy tárgyalásának egészéről kizárták, az állam- és szolgálati titok megőrzése végett. Egyes hivatalos személyeknek engedélyezték, hogy a tárgyalás egészén jelen lehessenek. A katonai tanács Szántó Rudolf zászlós bűnügyét — a tervek szerint — négy napon át tárgyalja, s május 8-án délután nyilvánosan hirdeti ki határozatát. (MTI) Az NKGM második félévi kvótája szerint 80 ezer autó importálható A második félévben 80 ezer személyautó hozható be a külkereskedelmi forgalomban. Egyebek között ezt tartalmazza a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által most közzétett II. félévi fogyasztási- cikk-import globálkvóta. Az MTI érdeklődésére Csendes János, a tárca engedélyezési főosztályvezetője kedden elmondta: 50 ezer új s 30 ezer használt személyautó behozatalára lesz lehetőség. Az első félévben együttesen 60 ezer volt a kontingens, amit a nagy számú igények miatt 84 ezerre emeltek. Az eddigi tapasztalatok alapján az új autók importjára vonatkozó kérelmeket várhatóan maradéktalanul ki lehet majd elégíteni. A használt autók esetében az importigények minden bizonynyal meghaladják majd a lehetőséget. Ezért a tárca azokat a vállalkozásokat részesíti előnyben, amelyek minélfiatalabb s lehetőleg katalizátoros autókat kívánnak importálni. Ezekre a járművekre június 1-jétől lehet majd benyújtani az igényeket, míg az 1988-nál régebben gyártott gépkocsikra csak június 15-étől, ha marad még szabad keret a 30 ezerből. Még csendes a környék, de már készülnek az ércvagyon kiaknázására (Fotó: Perl Márton) A startra készülnek Recsken A bánya jelentheti a körzet jövőjét Közel két évszázada bányásznak színesfém-érceket Recsken. A mátraalji község korábban is híres lelőhelyének mostani, legújabb kori állomása új fejezetként kerül a hazai gazdaságtörténet lapjaira. A múlt év december 28-án társasági szerződést írt alá az Állami Vagyonügynökség és az amerikai érdekeltségű, Bécsben bejegyzett D. C. I. Bergbau Holding AG. Létrejött a Mátrabánya Rt. Azért választották ezt a nevet, mert az 1800-as években is így hívták a recski ércbányát. Az azóta eltelt időszakról és a további elképzelésekről dr. Gagyi-Pálfy András ügyvezető vezérigazgatót kérdeztük. — Milyen arányban osztották fel a részvényeket? — A társaságban 50 százalékig az állam a tulajdonos, 50 százalékban pedig a külföldi befektető részesül. Az említett Holding 10 millió dollárral járult hozzá az alaptőkéhez. Ezzel alakult át a bánya állami vállalatból részvénytársasággá. Ez lehetővé tette, hogy alanyi jogon az rt. birtokolja a telket és a bányászatot folytasson. A külföldi partnerrel kötött szindikátusi szerződés révén a befektető kötelezettséget vállalt a bánya működtetéséhez szükséges hitelek megteremtésére. — Milyen vagyonnal rendelkezik jelenleg a Mátrabánya Rt. ? — Pillanatnyilag 6,6 milliárd forinttal, de ahhoz, hogy a bánya jövőben is működőképes lehessen, további 12 milliárdforinthitelre van szükség. A beruházást még 1970-ben állami pénzből elkezdték, de 1982-ben félbehagyták. Lényegében tehát egy évtizede semmilyen munka nem folyt itt, csak az állagmegóvás, amely évente 200 millió forintot jelentett. A külföldi partner a múlt év közepétől átvette az utóbbi finanszírozását. Erre, illetve a beruházás előkészítésére eddig kétmillió dollárt költött. A részvénytársaság cégbejegyzése folyamatban van. — Várhatóan mikorra készülnek el a beruházásra vonatkozó dokumentumok ? — A terveink szerint fél év végére, amelyet a Környezetgazdálkodási Intézet munkatársai végeznek. Ez felöleli az engedélyezési tervet, beleértve a környezetvédelmi hatástanulmányokat is. (Folytatás a 3. oldalon) A második ütem várhatóan 278 vállalatot érint Bővül a privatizációs szakértők köre ÁVÜ-sajtótájékoztató Az egyszerűsített privatizáció második üteme várhatóan 278 vállalatot érint, s ezek összvagyona csaknem 70 milliárd forint. Az első ütemben privatizált, illetve privatizálandó vállalatok száma 437, az összvagyonuk viszont csak 22 milliárd forintot képvisel. Az egyszerűsített privatizációs program második ütemének indításáról az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa ez év március 11-ei, majd 18-iki ülése határozott. Szabó Tamás privatizációért felelős tárcanélküli miniszter kedden az ÁVÜ új székházában tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az egyszerűsített privatizációs eljárás 1991. október 1-jén indult. Célja a hazai privatizáció élénkítése és a vállalati kezdeményezés szerepének megerősítése volt. Az azóta eltelt 6 hónap tapasztalatait összegezve elmondta, hogy a programban részt vevő 437 vállalat 82 százaléka kötött szerződést az átalakulásra, 63 vállalat alakult gazdasági társasággá, értékesítésre 10 esetben került sor. A program lebonyolítására kijelölt 84 tanácsadó cég közül 73 vesz részt az egyszerűsített privatizációban. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok kezdetben meglehetősen ódzkodtak az egyszerűsített privatizációtól, később azonban változott a vélemény, s azóta fokozódó aktivitással vesznek részt a folyamatban. Általános tapasztalat az is, hogy az egyszerűsített privatizációt sok esetben lelassítja az előprivatizációs törvény, míg a mezőgazdasági vállalatok tulajdonváltását a kárpótlási törvény végrehajtása hátráltatja. Általában hiányzott az ellenőrzési rendszer, amely egyaránt vonatkozik a tanácsadók és a vállalat kontrolljára. A második ütem indítása során az Állami Vagyonügynökség az eljárás bizonyos részeit módosította. Némileg változott az eljárást szabályozó keretszerződés és bővül a szakértők köre is. Lényeges még, hogy a vagyonértékelés elkészítése a program második üteme során független könyvvizsgáló feladata lesz. Az előírás szerint egy szakértő maximálisan 20 vállalat privatizálásával foglalkozhat. Megtörtént a limitár rögzítése is, s ez a független könyvvizsgáló által hitelesített vagyonérték 80 százaléka. Both János, az Állami Vagyonügynökség igazgatója elmondta, hogy többlépcsős ellenőrzést is kialakítottak. A formális kontroll azt vizsgálja, hogy a benyújtott okiratok, dokumentumok formailag megfelelnek -e a követelményeknek. Amennyiben a privatizáció során gond merül fel, vagy az A VÜ-höz bejelentés érkezik, célvizsgálat rendelhető el. Az ugyancsak létrehozott utóellenőrzési rendszer a már lezárt tranzakciókat vizsgálja bizonyos gyakorisággal. Amennyiben itt bizonyítható visszaélés történt, a szakértőket felelősségre vonják. Az új privatizációs technikákról Szabó Tamás elmondta, hogy kidolgozásuk még tart, tehát nem valószínű, hogy például a várt lizingprivatizációt hamarosan alkalmazni lehet. (MTI) Autóklub: aláírásgyűjtés Követelik az autózással kapcsolatos bevételek elszámolását Aláírásgyűjtő akciót kezdeményez a Magyar Autóklub, az autósokat sújtó terhek elleni tiltakozásul —jelentették be az autóklub tegnapi sajtótájékoztatóján. Elmondták, hogy az autóklub tagsága még tüntetés szervezését is javasolta az elnökségnek, ám a vezetőség mégis inkább a tiltakozás békésebb változatát, az aláírásgyűjtést választotta. Az íveket az autóklub ösz- szesítés után Szabad Györgynek, a magyar Parlament elnökének továbbítja. Az autósok által aláírandó levélben követelik az autózással kapcsolatos bevételek elszámolását, a terhek reális megállapítását. Kérik, hogy a Parlament gyakoroljon ellenőrzést a gépjármű-felelősségbiztosítás, e sajátságos biztosítási forma felett. A levél azt is megállapítja, hogy az autósok költségei indokolatlanul emelkedtek, s mindenképpen elutasítják a biztosítás megalapozatlan díjemelését. A felhívás megjelenik majd az Autósélet májusi számában és valamennyi klubirodában. 50 ezer aláírás összegyűjtése után az autóklub azt reméli, hogy a Parlament napirendre tűzi és megtárgyalja az autósok kérését. (MTI) Mit kell tenni krízishelyzetben? Szóvivők továbbképzése Magyar kormányszervek, minisztériumok szóvivői, valamint vállalatok és intézmények sajtófőnökei számára szervez tanfolyamot az amerikai Promoter cég közreműködésével a Miniszterelnöki Hivatal Kormányszóvivői Irodája. A rendezvényhez az International Media Fund nyújt szakmai segítséget. A május 8-9-én Siófokon megtartandó rendezvény amerikai előadói tájékoztatást adnak egyebek közt az intézményeken belüli kommunikáció módszereiről, a sajtókapcsolatok kiépítésének elveiről és technikáiról, továbbá arról, hogy milyennek kell lennie a sajtómunkának „krízishelyzetekben”.
