Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-05 / 105. szám

HÍRLAP, 1992. május 5., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 16 millió fölötti veszteség Füzesabonyban Döntés a vagyonnevesítésről Sarudi hétköznapok Jaj lesz a szúnyogoknak a Tisza-tónál! A szúnyogokra rossz napok járnak majd... Kompolti tűzoltóverseny Május 16-án, szombaton Kompokon rendezik meg a ha­gyományos önkéntes tűzoltók versenyét a Füzesabony vonzás- körzetében lévő községek csapa­tainak részvételével. A győztes együttes a megyei döntőbe jut. Újabb telefonok Novajon Hosszabb munkálatok után — a lakosság nagy örömére — vé­geztek Novajon 90 újabb telefonállomás bekötésével is. A műszaki átadás folyamatban van, de már „élnek” a vonalak. 90 millió — fejlesztésre Poroszlón az idén 90 millió fo­rint jut a község fejlesztésére. Ebből — többek között — majd­nem 8 milliót fordítanak az üdü­lőterület közművesítésére, 1 mil­liót a járdaépítésre, 2,5 milliót a József Attila úti óvodában egy foglalkoztatóhelyiség létesítésé­re, valamint 5 milliót a majdan 50 személy foglalkoztatását biz­tosító varroda kialakítására. Gyerekek a hősök emlékéért Szihalmon az iskolás tanulók tavaly elvállalták, hogy gondoz­zák, szépítik az első és a második világháborúban hősi halált halt szihalmi lakosok tiszteletére állí­tott emlékmű környékét. A gye­rekek állták és állják a szavukat. Az idei első tavaszi napsütés le­hetővé tette a tavalyi munka folytatását. A lelkes csapat tagjai eltakarították a tél folyamán el­száradt füvet a környékről, és fe­nyőfacsemetéket ültettek a még üres területre. Az egészségügyi szolgálat, azon belül is a védőnő elsőrendű feladata a megelőzés. A most formálódó háziorvosi rendszer is ezt a fontos célt úja a zászlajára: beépülve emberközelbe kerülni a családokhoz, megelőzendő a várható betegségeket! Ez termé­szetesen nem szorítja háttérbe a gyógyítást, sőt könnyebbé teszi azt. A jelenlegi egészségügyi struktúrában talán éppen a kör­zeti védőnő az, akinek a munkája már a jövő elvárásait iparkodik beteljesíteni, lévén, hogy e tevé­kenység tömören kifejezett fel­adata volt eddig is, ezután is a megelőzés. Lukendics Gyuláné- val, a kápolnai körzeti védőnő­vel beszélgetünk a munkájáról, annak szépségeiről, gondjairól, emellett a szakmai elhivatottság­ról. A tanácsadója barátságos, első pillantásra meglátszik: a gondos női kezek szinte csodát művelhetnek. — Hat éve élek itt, és most el­mondhatom: a munkámhoz minden műszer, felszerelés meg­van, a polgármesteri hivatal — mint fenntartó — mindent meg­tesz, hogy biztosítsa a munkafel­tételeit. Most, amikor korszerű hallás-, látás-, valamint szív- hangvizsgálóval is elláttak min­ket, a bútorzatunk is remek, bi­zony, nem jó visszagondolni arra az időre, amikor a kartonok pa­pírdobozokban bújtak meg, sze­neskályhákkal tüzeltünk, azaz éppenhogy csak léteztünk. — KeU-e helyettesítenie? — Füzesabony III. körzetébe és Dormándra járok ki, mert ma­napság nem nagyon kapkodnak a fiatalok a védőnői munkáért. Ismerősként járok-kelek a fa­luban, családokkal, kismamák­kal váltok szót, de senki nem akad, aki ne a legnagyobb elis­merés hangján beszélne Gabiká­ról, a védőnőről. — Tanácsadás, családlátoga­tás — mondja —, a gyerekek szű­Közgyűlésre szólította a mi­nap a tsz vezetősége a füzesabo­nyi Petőfi Termelőszövetkezet tagságát. Nem volt kisebb a tét, mint a vagyonnevesítés módjá­nak megvitatása, illetve elfoga­dása. Mielőtt ennek a napirendi pontnak tárgyalására került vol­na sor, tájékoztatót tartott Antal József elnök a tsz tavalyi gazdál­kodásáról, pénzügyi eredménye­iről, valamint említést tett az idei feladatokról is. Nem szívderítő, amit e téma­körben mondani tud — kezdte beszédét —, a sok kedvezőtlen körülmény meghozta az „ered­ményét”, s mindez 16 millió 871 ezer forintos veszteségben öltött testet. Ennek főbb okai között a kedvezőtlen időjárást, az üzem­anyag- és alkatrészköltségek drasztikus emelkedését, és — nem utolsósorban — a kukorica alacsony felvásárlási árát jelölte meg. Példaként említette, hogy egy év alatt ezer forintról 640-re süllyedt a mázsánkénti ár. A jó búza- és napraforgótermés sem tudta ellensúlyozni ezt a veszte­rővizsgálatai, a szakrendelése­ken való közreműködés jelenti a munkám gerincét, amihez első­rendűen fontos, hogy az orvos­sal, az önkormányzat illetékesei­vel, az iskola, az óvoda vezetői­vel a lehető legjobb legyen a kap­csolatom. — Mivel kezdi a napot? — Konzultálok a doktor úrral: van-e beteg gyerek. A tanács­adóban minden reggel megtalál­hat bárki, a nap további részében azután forgatókönyvszerűén jönnek a feladatok. Gabika egyik fő „erőssége” a naprakészség, a pedáns és pon­tos adminisztráció, ami elenged­hetetlen a védőnői munkában. A másik — a korábbi, komplex el­lenőrzések szerint is — a gondos családlátogatás. — Havonta mintegy 80-120 családot látogatok meg, minden­hol várnak, szeretettel fogadnak. Jelenleg 13 terhesünk és 15 cse­csemőnk van, a kismamák eljár­nak a tanácsadásokra, és közö­sen beszéljük meg a gondjaikat is, különös tekintettel a veszé­lyeztetettekre. séget. Jellemző volt az is, hogy beruházásra, gépvásárlásra az el­múlt esztendőben egyáltalán nem tudtak sort keríteni. Az ál­lattenyésztés aránylag megfelelt, a szükséges takarmányt megter­melték, jó volt a tej minősége. Utóbbi egyébiránt 1 millió 920 ezer litert tett ki. Az idei feladatokról szólva megállapította: újabb erőpróba előtt állnak. A kedvezőtlen kilá­tások ellenére az ősszel elvetet­tek 1013 hektár búzát, amelynek állapota biztató. Tervbe vették még 794 hektár kukorica, 663 napraforgó, 126 fénymag és 154 hektár tavaszi árpa vetését is. Az ellenőrző bizottság nevé­ben ezután Godó Sándor mond­ta el tapasztalataikat. A tsz-ben is jellemzővé vált a vagyon elleni bűncselekmények megszaporo­dása. Ez a folyamat az akkumu­látor- és üzemanyaglopástól kezdve a kardántengelyek eltu­lajdonításán át a szarvasmarha- elkötésig terjedt, ráadásul az ügyek felderítetlenek maradtak. A vagyonnevesítéssel kapcso­Közismert, hogy Kápolnán nem csekély a cigánylakosság aránya — 35 százalék —, és öröm éppen a védőnőtől hallani, hogy kirívó, megoldhatatlan gond nincs sem a kismamákkal, sem a babákkal. Váratlan kérdés a szakmai munkán túl... — Mikor voltak utoljára nya­ralni? Elneveti magát, aztán utána­számol, és kiderül, hogy 1979- ben... — Mennyi a fizetése? — Huszonkét éves munka után havi 18.400 forint. Tőle is, másoktól is megtu­dom, hogy néhány éve nagy el­határozásba kezdtek: családi ház építésébe fogtak, befejezésére vi­szont a mostani körülmények között kevés a remény. Pontosab­ban csak a remény maradt meg, mivel a kápolnai védőnőt nem olyan embernek ismertem meg, aki hamar feladná azt, amibe egyszer belekezdett... (Sz. I.) latosan elhangzott többek kö­zött, hogy nem kis gondot jelen­tett, kik és milyen mértékben ré­szesülhetnek a vagyonból, mert — sajnos — hiányosak a nyilván­tartások a belépéskori eszköz- és állatbevitelekről. így aztán a közgyűlés úgy határozott, a be­vitt vagyonért egységesen 35 ezer forintot adnak az érintett ta­goknak. Elfogadták, hogy a va­gyonból azok a tagok, akik ta­valy január 1-jén és ez év január 20-án tagjai voltak a gazdaság­nak, személyenként 10 ezer fo­rint értékű részjegyet kapnak. A vagyon bizonyos százalékát a ta­gi évekre osztják fel, azaz, hogy ki mennyi időt dolgozott a tsz- ben. A jelenlévők véleménye az volt, hogy a szövetkezet tagjai maradjanak együtt, természete­sen új formában, mivel így látják biztosítottnak sorsuk további, kedvező alakulását. Hozzájárul­tak ahhoz is, hogy a meglévő 6 szolgálati lakást értékesítik, s a vásárlásnál előnyt élveznek azok mostani lakói. Pólyák Pál „Felesleges vádaskodások” Lapunk április 23-i — Füzes­abony és körzetéről szóló — ösz- szeálh'tásában beszámoltunk azokról a levelekről, amelyek Feldebrőről érkeztek hozzánk. Mint jeleztük, lehetőséget adunk az érintettnek, Szűcs Zoltánnak a viszontválaszra, majd lezárjuk a vitát. Erre következő összeállí­tásunkban kerül sor, azonban Kelemen József, Feldebrő pol­gármestere levelet juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben a következőket szögezi le: „Fel­debrő község polgármestere ed­dig is és ezután is mindenféle le­vélpárbajtól és felesleges vádas­kodástól elhatárolja magát, és erre kér minden komolyan és fe­lelősen gondolkodó feldebrői la­kost. A Heves Megyei Hírlap szerkesztőségét felkeresve — megbotránkozva a legutóbbi cik­ken —, nem volt nehéz meggyő­ződni arról, hogy az 52 személy géppel írott nevét tartalmazó le­vél blöff volt, az egyetlen hiteles aláírást sem tartalmaz, tartalmát tekintve viszont túlhaladott, nem aktuális dolgokat említ, amelyek bizonyos részben megfoghatat- lanok, abszolút bizonyíthatatla­nok.” Nem könnyű az az állapot, amikor több éves, évtizedes munkaviszony megszűnik — de egy pályakezdő fiatalnak sem va­lami biztos jövőkép az iskola be­fejezése után rögtön segélyért folyamodni. Ezen próbál segíte­ni az Egri Munkaügyi Központ Job-Club csoportja, amely a na­pokban a Füzesabonyi Városi Könyvtárban mutatkozott be. Az előadók — Novák Francis­ka és Hegedűs Pál— tájékoztat­ták az érdeklődőket arról a há­A Balatonnál az idén nem lesz szúnyogirtás. A Tisza-tónál vi­szont — legfrissebb információ­ink szerint — igen. A tervek sze­rint négyszer. Erről folyt Saru­don, a községházán a tiszafüredi városgondnokság illetékese és Kiss István polgármester között tárgyalás a minap. Megtudtuk, hogy 13 település vezetőinek egyetértésével létrejött a Tisza- tó melletti önkormányzatok ér­dekvédelmi szövetsége, s a sok tennivaló mellett arra is odafi­gyelnek, hogy a szúnyogok ne csípjék „halálra” a helyi lakoso­kat és a turistákat... — Helikopteres megoldás lesz, s ez körülbelül 4 millió fo­rintjába kerül majd az érintett önkormányzatoknak — mondja a polgármester, majd a tó felé ha­ladva újságolja, hogy jól halad az idegenforgalmi idényre való fel­készülés. Befejeződött a fásítási program. Nemsokára elkészül a péküzem, a háromszintes pan­zió, és „gőzerővel” emelkednek a kimért telkeken a víkendházak. — Rendezett a parkunk a templom előtt, ám a többi még hátravan. A felújítási alapba ed­dig 600 ezer forint jött össze, s köszönettel vesszük a további tá­mogatásokat, így a beígért Manapság tíz falut is bejárhat az ember, amíg egy bölcsődét ta­lál. Ennek közismert oka, hogy két éve a bölcsődék önkormány­zati fenntartására nincs normatív állami támogatás, így az önkor­mányzatok kénytelen-kelletlen az óvodákba irányítják a három éven felüli gyermekeket, a pici­ket pedig... Nos, éppen ez az a kérdés, ami miatt felkerestem a kompolti harminc férőhelyes, kétcsoportos bölcsődét, ahová Kálból, Kápolnáról, Erdőtelek­ről hoznak gyermekeket. Tóth Andrásné bölcsődevezető el­mondja, hogy az önkormányzat a legnagyobb erőfeszítések árán tartja fenn a már évek óta műkö­dő intézményt, méghozzá úgy, hogy a szülők 31 forintot fizet­nek a gyermekek napi ellátásá­ért, gondozásáért. — Ha szerény összeg is, de még a felszerelésre is jutott! Nem lenne bölcs dolog egy bölcsődei szakembertől megkér­dezni, kellenek-e egyáltalán a bölcsődék, így inkább a szülők véleménye érdekelt. Körükben mind nagyobb az érdeklődés a bölcsődék iránt, hisz a kismamák zöme iparkodik vissza a munka­helyére, félve, hogy elveszti azt. Akiknek pedig nincs munkahe­lyük, kénytelenek valamilyen négyórás elfoglaltságot keresni, hogy fenntarthassák a családju­kat! A szülők tisztában vannak azzal, hogy — napi 31 forintért — sehol nincs jobb és biztosabb he­lyen a pici, mint a bölcsődében... — Ha nem lenne, ki kellene ta­lálni! — mondja egy anyuka... romhetes, angol mintára szerve­ződő képzésről, amely már 1991 szeptembere óta folyik a Job- Clubban az álláskeresők részére. Mint elmondták, a munkanélkü­liek egyfajta „önmenedzselést” sajátíthatnak el: a tréning részt­vevői képzeletbeli munkaadók­kal léphetnek kapcsolatba telefo­non, gyakorolhatják az önélet­rajzok és a pályázatok tartalmi szerkesztését, és megismerked­hetnek az ilyen esetekben hasz­nálatos írásbeli és szóbeli formu­német és svájci adományt is — magyarázza a falu első embere, hogy aztán egy félbemaradt, ígé­retesen indult építkezés mellé ér­ve megjegyezze: — Többfajta üzlet lett volna itt, de a vállalkozónak elfogyott a pénze. Nem tudjuk, mit csinál a továbbiakban mindezzel... Igen, ilyesmi előfordul. Saru­don ez már a második eset, hisz csődbe ment a helyi maszek ser­téshús-feldolgozó üzem is. Itt van remény arra, hogy újra üze­mel majd, mert egy külföldi be­fektető— ígérete szerint — meg­veszi. Örülnének ennek, mert ez néhány helyinek munkát adna. Négy hónap alatt ugyanis 107-re nőtt a munkanélküliek száma, s csak 11-nek tud az önkormány­zat — öt hónapra — közmunkát biztosítani. Visszatérve a sétáról, meg- csörren a telefon. A polgármes­tert Tiszafüredről keresik... Ta­lán erről jut eszébe, amit búcsú­záskor elmond: beindultak a te­lefonhálózat fejlesztésének ter­vezési munkái. 1993 márciusára fejeződne be a nemzetközi távhí­vásba való bekapcsolódás. Most 28 készüléktulajdonos van a községben, emellett 210 igény­lő... (fazekas) Az oktatás országos, nagy vi­tájába, amelyben az óvoda-, il­letve az iskolakezdés életkor sze­rinti időpontja is nyomatékkai esik a latba, nem szakembernek nem okos dolog beleszólni, azaz abba, hogy melyik gyermek mi­kortól tartozzon hová, és hogy egyáltalán milyen intézmények­re van szükség. Ez ügyben kér­tem telefonhoz Szabó Tiborné megyei bölcsődei szakfelügye­lőt, aki ugyan készséggel adott felvilágosítást, noha — mint tele­fonon közölte — jelenleg a böl­csődéknek „nincs” szakfelügye­letük, így tulajdonképpen jelen pillanatban hivatalosan ő sem szakfelügyelő... Megtudom, hogy 1990-ben harminc bölcsőde működött a megyében 1211 férőhellyel, és ez mostanra 19 intézményre és 800 férőhelyre apadt. Indokként ő is a normatív állami támogatás el­maradását hozta fel, amely ne­héz helyzet elé állította az önkor­mányzatokat. — Mik a kilátások? Reménykedésének az alapja az a minisztériumból származó információ, miszerint bízni lehet abban, hogy a tárcától a közeli jövőben a bölcsődék is megkap­ják majd a normatív támogatást, emellett rendeződik a szakmai irányítás, illetve a felügyelet ügye is. Alakuljon bárhogyan is a bölcsődék helyzete, a fontos az, hogy a döntéseket ne a jelenlegi pénztelenség, még kevésbé mondvacsinált indokok, hanem a szükségszerű, bölcs előrelátás határozza meg... Sz. /. Iákkal. Mindezeken túl a klub munkatársai az önbizalmukat próbálják meg visszaadni a hoz­zájuk fordulóknak, és segítenek föltárni rejtett képességeiket. Noha a csoport alig több mint fél éve működik, elmondhatják, hogy foglalkozásaik eredmé­nyesnek bizonyultak: a valami­kori tagok nyolcvan százaléká­nak valamilyen módon már ren­deződtek a problémái. Szajlai Csaba Kikötés: a helyi munkanélküliek foglalkoztatása Várják a vállalkozókat Reggeli postabontás. Rengeteg levél az asztalon. Különösen sok hétfőn, avagy ünnepnapok után. Ezzel foglalatoskodik Farkas József, Szihalom pol­gármestere, amikor felkeresem. — Egyik tennivalót követi a másik. Nincs idő az álmodozásra — mondja. — Napok óta foglalkoztat bennünket a tsz-vagyon nevesítése, egyezkedni kell az egyházzal is a visszaigényelt vagyonuk átadásá­ról, a növekvő munkanélküliek részére munkát, ál­lást kellene szerezni, stb. Mi pillanatnyilag 17 ilyen embert foglalkoztatunk közmunkában. Többek között a Kálvária-domb előtt dolgoz­nak, szeretnének azon a területen autóértékesítő telepet létesíteni, parkolót kialakítani. A temetőbe 120 fát ültettek el, s kijelöltek 500 új sírhelyet is... Még mindig e témánál maradva, elmondja azt is, hogy nagy gondot fordítanak a környezet rendbeté­telére, a szemétszállítás megoldására. Most megha­ladta a 200 ezer forintot az a többnapos munka, amelyet a felelőtlen szemetelők után kellett elvé­gezni. Eközben telket cseréltek a Füzesabonyi Ál­lami Gazdasággal és a Petőfi Tsz-szel, s az így ka­pott részen pavilonokat, parkolókat akarnak kiala­kítani. Szívesen várják a vállalkozókat — jelenleg 60-an vannak —, kedvezményeket adnak, csupán egy kikötésük van: azok helyi munkanélkülieket al­••• kalmazzanak. A Bocskai úton is 14 lakótelket ala­kítottak ki, 12 lesz Zsóri-fürdőn is. Az utak készek, most adták át, 1 millió 800 ezer forintot költöttek erre. Festik a templombelsőt, s készül az új orvosi rendelő, az orvosi lakás is. Ez 3 millióba kerül, júni­us 30-ra átadják. A régit bérbe adják. Varrodát és filmnyomó üzemet alakítanak ki itt vállalkozók. — Megjelent a község első újságja is. Negyed­évenként adjuk ki a lakosság jobb tájékoztatása ér­dekében — sorolja az eseményeket a polgármester. — Ugyanezt szolgálja majd a kábeltévé is. A nyolc csatornából egyet az önkormányzat üzemeltet majd. A falu 900 lakásából 350-ben szerelik be, de újabb jelentkezők is vannak. A lakók 10 ezer forin­tot fizetnek érte — öt hónapon át, részletekben. A szerelők május végére ígérik a munkák befejezését. S ahogy a polgármester szavaiból kiveszem, nagy a „drukk” a vezetők körében. Három település — Egerfarmos, Mezőszemere és Szihalom — ugyanis közösen szeretné bevezetni a gázt. Ehhez a mező­kövesdi önkormányzat engedélye kell, hogy az ot­tani gázvezetékre a rácsatlakozást elvégezhessék, így ebben az esztendőben az útépítést lassítják, mert nem volna értelme, hogy a gázcsőfektetés mi­att jövőre meg felbontsák az új utakat... F. I. Gabika, a védőnő ••• Gabikát a ta­nácsadóban is gyakran felke­resik Eredményeik igazán biztatóak A Job-Club bemutatkozott Bölcsődenézőben Kompolton

Next

/
Thumbnails
Contents