Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-30-31 / 127. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. május 30—31., szombat—vasárnap Nem olyan szörnyű a zöldszemű szörny? Pszichológus a féltékenységről A féltékenykedő ember mások szemében óhatatlanul kicsit nevetséges figura. De bármenynyire mosolyt fakasztó a kutató, nyomozgató félj, feleség, szerető — ha önmagunkról van szó, az ügy mindig halálosan komoly... A pszichológia is úgy tartja számon, hogy a féltékenység az emberi lélek mélyebb rétegeiben lakozó „zöldszemű rém”, amely — ha felszínre tör — gyilkos indulatot gerjesztő pusztító és önpusztító erő lehet. Mozgatója a kisebbségi érzés és az erős birtoklási vágy. Shakespeare, az emberi lélek zseniális ismerője nem véletlenül választotta e tragikus szenvedély hőséül a derék, sötét bőrű mór hadvezért, aki bátorsága, hősiessége ellenére mégiscsak más volt, mint a többiek. Es a „másság” is lehet a kisebbségi érzés egyik okozója, ami elindítja a fájdalom, a gyűlölet, az irigység sajátos keverékéből, az ösztönéletből és az indulatokból táplálkozó félelmetes szenvedélyt. A féltékenység mindig logikátlan, nem áll a logikus gondolkodás uralma alatt. A féltékeny ember önsorsának megrontója, azaz tönkreteszi saját érzelmeit és a másikét is, akire féltékeny, mert állandó bizalmatlansággal, gyanakvással, veszekedéssel, botránnyal jár. Ez pedig mindenképp pusztítja két ember kapcsolatát, hiszen a legnagyobb szerelem is elenyészik az örökös szemrehányás, a méltatlan nyo- mozgatás, a másik folytonos vallatása, elszámoltatása tüzében. Bizony, alig elviselhető, ha kikutatják a zsebünket, táskánkat, ha górcső alá veszik ruhadarabjainkat, felbontják leveleinket... Ha ilyen köznapi atrocitások érik az embert, akkor is egy harmadik karjaiba menekül, ha korábban ilyesmire nem is gondolt. Nemrég fordult elő olyan eset, hogy az egyik házastárs addig nyomozott, míg sikerült a másiknak egy rég lezárt kapcsolatát földerítenie. Betoppant az immár elfelejtett harmadikhoz, és számon kérte a régi ügyet, amit annak házastársával is részletesen ismereteit. Ez utóbbi — hiúságában megsértve — beadta a válókeresetet. A két házasság fölbomlott, négy ember és gyermekeik élete szétzilálódott, az egyik szereplőt szívroham vitte el... A féltékenység nemcsak a szerelmi életben, a házasságban pusztítja az emberi kapcsolatokat, hanem az élet más szféráiban is. Családon belül például gyakori a testvérek féltékenykedése. A nagyobb testvér gyakran nehezen viseli el a kistestvér érkezését; fájlalja, hogy már nem egyedül övé a szülők szeretete, sőt úgy érzi, hogy az új jövevénye nyel többet törődnek, mint vele. Később többnyire a kisebb kezd féltékenykedni a nagyobbra, esetleg a leány a fiúra vagy fordítva. Az anyós-meny kapcsolatokban is gyakran tetten érhető a féltékenység. „Örökké az anyjához rohan, velem meg mit sem törődik...” — halljuk a tipikus anyós-meny panaszokat, amelyek mögött bizony a „zöldszemű” húzódik meg. Mit tehetünk ellene? Nos, tény, hogy a féltékenységet nem könnyű legyőzni. De szembe lehet és kell szállni vele, ha felismerjük, hogy túlteng bennünk. A reális önismeret, a helyes önértékelés segítségével leküzdhető a kisebbségi érzés, aminek oroszlánrésze van a féltékenység kialakulásában. A józanság, a józan ész felül- kerekedése, a szélsőséges hangulatokat leszerelő belső fékek tudatos „karbantartása”, a megértés és a türelem erősítése megany- nyi hatásos eszköze annak, hogy békénket, érzelmeinket, emberi kapcsolatainkat ne dúlja fel a mindent megrontó beteges féltékenység. (FEB) Elektronikus szinkrontolmács Nincs kizárva, hogy a közeljövőben különböző országok lakói anélkül is társaloghatnak egymással telefonon, hogy beszélnék egymás nyelvét. Mindenesetre ilyen perspektívát ígér egy japán cég, amely automatikus fordítógép elkészítésével kísérletezik. A feladat nem könnyű, hiszen olyan készüléket kell konstruálni, mely „megérti” az emberi beszédet, és azonnal át is tudja ültetni azt egy másik nyelvre. Japán szakemberek úgy tervezik, hogy kezdetben az elektronikus tolmács szókincse 500 szóból fog állni. Az angol-japán fordítógép minden szónak csupán egy jelentését ismeri majd, így elkerülhető lesz a kétértelműség előfordulása. Lehet, hogy akadnak, akik kétségbe vonják a gép szükségességét, illetve gyors sikerét. Ám a kételkedőkkel ellentétben a japán kormány támogatja az ötletet, melynek megvalósítására máris 90 millió yent utalt ki. Ä tervek szerint a szinkrontolmács 2001-ben már sorozatgyártásra kerülhet. (-szky) A fesztelen hangvételű nyelvi formák térhódítása mai nyelvhasználatunkban Nem is oly régen még csak a leghétköznapibb helyzetek, események és történések körébe tartozó jelenségekkel kapcsolatos beszédhelyzetekben, a fesztelen hangú társalgási nyelvhasználatban, s a hétköznapibb témák felvetésében jelentkeztek a bizalmas élőbeszéd, a pongyolább közbeszéd szóhasználatában a titkos csoportnyelvekből, a tolvajnyelvből, s általában az alvilági elemek, a vagányok, a caf- kavágók, a zsebesek szóhasználatából átvett, a köznyelvi kifejezéskészlettől eltérő szóhasználati formák, köztük a német, a cigány, a jidis nyelvekből származó fattyúnyelvi szókészletbeli elemek. S mit tapasztalunk ma? A sajtó, a rádió és a televízió szóhasználata tanúsítja, hogy az úgynevezett argószerű nyelvhasználati jelenségeket is magukba olvasztó szövegrészietek meghökkentő mértékben olvashatók és hallhatók nemcsak egyéni, hanem közéleti és politikai nyelvhasználatunkban egyaránt. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben vállalnak szinte kulcsszói szerepeket, s milyen szándékok és célzások bújnak meg a köznyelvtől eltérő kifejezéskészletek egyes elemei mögött, arról a sajtóbeli szövegrészietek is tanúskodnak: „Kinek kell a csóró beteg? Vélemények a szabad orvosválasztás ellentmondásairól” (Népszabadság, 1992. jan. 4.). A csóró beteg jelzős szerkezetben szerepet vállaló csóró cigány eredetű szó, nemcsak a szegény, a sajnálatra méltó fogalmi és használati értéke kifejezését vállalja, hanem rosszalló kritikai áthallásokkal utal társadalmi életünk nemkívánatos jelenségére is. Ugyanilyen árnyalt szerepet kap két argó szóalak ebben a szöveg- összefüggésben: „Ma már a neppered (zugkereskedők, hamis ékszerrel, pénzzel, kábítószerrel csalók) nyilvánosan „beetetik az iskolából kiáramló gyerekeket” (Magyar Nemzet 1991. dec. 6.). A német eredetű nepper szó napjainkban nem véletlenül szóban és írásban egyaránt gyakran jelentkezik, s megterheli azt a beszédhelyzetet, amelyben a két felhasznált nyelvi forma sajátos stíluselemként is szerephez jutott. Ha ebbe a rokon értelmű szósorba illesztjük bele: bolondít, félrevezet, hiteget, maszlagos, akkor az etet, megetet, átdob, átráz, átejt, átver argószavak már nemcsak tréfás köznapiságukkal teszik feltűnőbbé a mondanivalót, hanem sajátos légkört is teremtenek a kajánsággal is átszínezett gunyoroskodó jelentés- tartalmaknak és használati értékeknek, ahogyan erről ezek a szövegrészietek bizonykodnak: „Rémisztő, hogy mivel etetnek bennünket az új Gálvölgyi-show televíziós bemutatásában.” (Heves M. Hírlap 1992. márc. 12.). „Manapság falrengető szenzációkkal etetnek bennünket” (Magyar Nemzet, 1991. dec. 18.). Nem véletlenülállítják, hogy a televízió különösen abban „közérzeti tényező”, hogy a közvélemény formálásának feladatát illetőleg a nyelvi műveltség ügyét is előtérbe állítja. A tévés előadások, műsorok szorgalmas hallgatói, nézői ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a bizalmasan pongyolább közbeszéd nyelvi formái feleslegesen gyakran jutnak közlő, kifejező szerepekhez. A bizalmaskodó, fesztelen hangvételű szóhasználati formák, az argót is magukba olvasztó szólásszerű kifejezések nemcsak a tréfás, humoros, gunyoros beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben jelentkeznek, például ezekben a szövegrészietekben: „Nem fizet egy kani vasat se”. (Televízió: Ablak, 1992. febr. 14.). A kani vagy kanyi tipikusan a vagányvilág szóhasználati formája, jelentése: aprópénz. A Lyukasára irodalmi műsor bár verseket mutat be és értelmez oldott hangnemben és a tematikához simuló nyelvi formálásban, mégis kihívóan tette próbára nyelvérzékünket ez a megnyilatkozás: „Lót felesége is ráfázott arra, hogy hátratekintett” (Televízió 2. 1992. márc. 17.). A Telesport a fesztelen közlésformákat gyakran használja, s azzal is bizonyítja ezt, hogy több, az argóban számon tartott szóval élnek a műsorvezetők, a sportriporterek. íme a példatár: A bra- hiszóalak és alakváltozatai: bra- his, brahiból, brahira, ebbe a magyar rokon értelmű szósorba illeszkedik bele: vakon, találomra, meggondolatlanul, viccképpen tesz, viselkedik. A televízió a téli olimpiáról adott műsorában elhangzott „nagy brahistás”jelzős szerkezet használati értékéről példálózik a rokon értelmű szósor. (Televízió, Telesport, 1992. febr. 18.) A futballvilág szakemberei, köztük a sportriporterek gyakran használják ezeket a német eredetű argószavakat: rakkol, rakkolás, rakko- lós (hajt, gürcöl, hajtó, gürcölő), „rakkolós volt mindkét játékos” (Televízió, Telesport, 1991. máj. 9.). A sportújságírók is élnek vele: „A második játékrészben alábbhagyott a rakkolós iram” (Heves M. Hírlap, 1990. ápr. 17.) Dr. Bakos József Borász leszek Mihez is kell érteni? Mint mondják, a szőlő- és borágazat szerte a világon válságban van. Néhány évvel ezelőtt „borbotrány”, ma pedig túltermelési, gazdasági okok csökkentik népszerűségét, jövedelmezőségét. Szakmájukat szerető szőlészek és borászok minden látszat ellenére mégsem vesztették el hitüket. Igyekeznek olyan minőséget előállítani, olyan technológiát kidolgozni, amivel visszanyerhetik fogyasztóik bizalmát és vásárlási kedvét. A borbotrányból kilábalni akaró osztrák, olasz, francia borászok ún. Barrique-eljárással kívánták feledtetni a hamisítás emlékét. A módszer lényege, hogy a bort kisebb méretű (240- 260 literes) új limusine tölgyhordóban érlelik, technológiától függően hosszabb-rövidebb ideig. A bor olyan íz- és zamatanyagokat „mos” ki a hordóból, amik rendkívül különlegessé teszik. Általában vörösbor készítésénél alkalmazzák. Ezek a hordók egyszer használatosak — természetesen erre a célra —, így rendkívül drágák. Pl. Ausztriában 3000 schilling feletti összegbe kerül. Heves megye jövő borászait az egri Mezőgazdasági Szakközép- iskolában képezik, ahol az ifjú szakemberek a kötelező iskolai tananyagon kívül a fent ismertetett eljárásokkal is megismerkedhettek külföldi tanulmányútjaik során. Az egrin kívül még négy helyen folyik borászképzés: Budafokon, Balatonfüre- den, Sátoraljaújhelyen és Villányban. Az öt iskola végzős tanulói mérték össze tudásukat a közelmúltban megrendezett országos vetélkedőn, ami nagyon szép egri sikert hozott. Első helyezett lett Juhász János Oszkár, az egri iskola tanulója, aki gyakorlati és elméleti felkészültségével messze megelőzte társait. A borászat iránti szeretetét a gyöngyöspatai szülői házból hozta magával, ahol fiúról fiúra szállt ez a mesterség. Mit kell tudni egy országos versenyen induló, illetve egy végzős tanulónak? Ismernie kell a bort, amivel dolgozik. Jellemezve annak értékeit, esetleg hibáit. A jelenlegi versenyen illós (ecetes), kénhidrogénes, dohos, egérízű és barnatörött bort kellett felismerni, javításuk, kezelésük módját ismertetni. A pincei feladatok közül azokat hangsúlyozták, amelyeknek ismerete a várhatóan szaporodó vállalkozásoknál elengedhetetlen. így csapolás-visz- szacsapolás, fejtés, szűrés, kéne- zés, borászati kezelőanyagok ismerete, használata. A fent felsorolt bőrbetegségek, borhibák közül némelyik gyakori vendége az egri pincéknek is, melyek közül legveszedelmesebb és legelterjedtebb az ecetesedés. Erősen csípős, karcoló, savanyú, ecetre emlékeztető ízéről, szagáról könnyen felismerhető. Ezt az ízt okozó ecetsav a bor természetes alkotóréBarrique-érlelés és -kezelés egy dél-olaszországi borászati cégnél sze, az erjedés melléktermékeként keletkezik, de csak bizonyos mennyiségben. Ha ez a természetes értéknél több, ecetbaktériumok jelenlétére következtethetünk. Az ecetbaktérium a szőlőből, biológiailag piszkos pinceeszközökből kerül a borba. A pince higiéniája tehát rendkívül fontos. A már fertőzött bor nem javítható, csak a betegség súlyosbodását tudjuk megakadályozni. Megelőzéssel — amihez a pince tisztasága, rendszeres kénezés, töltögetés tartozik — megakadályozhatjuk fellépését. A többi bőrbetegséget is valamilyen technológiai, kezelési hiba idézi elő. Egy egész év munkája mehet tönkre a pincében. Most, amikor az értékesítési gondok idején egyre többen kényszerülnek borkezeléssel foglalkozni, lényeges, hogy az alapvető dolgokkal tisztában legyenek. A szakismerethez lehetőleg ne saját káron jusson valaki, hiszen ezt nemcsak középiskolai tanulmány során lehet megszerezni, hanem később is, a szakintézmények által szervezett tanfolyamokon, szakmai napokon. V. Pénzes Judit Galambos Szilveszter mondása A rejtvény fő soraiban Galambos Szilveszter egyik mondása olvasható. Megfejtendők a vízsz. 4. és függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Román város 4. Az idézet első része (zárt betűk: G, E, E, N) 13. Analizál 14. Színművész (László) 15. Levegő — görögül 16. Szállni késztet 17. Igevégződés 18. Szorgalmas rovarok csoportja 20. Blohin személyneve 21. Férfinév 23. Cigánygyerek 24. Gambrinus itala volt 25. Nem tud tovább haladni 27. Svéd gépkocsitípus 28. Segédmunkás, röv. 29. Ájulatba esik 30. Egymáshoz tartozó fiú és lány 32. Olaszország, Németország és Belgium gk-jele 33. Szöveget hibásan jegyez 34. Tömeg- közlekedési eszköz 36. De, azonban 37. Dél-európai nép tagja 39. A leggyakrabban használt fém 40. Szállítóeszköz 42. A szobába 43. Űz, kerget 45. Jégkorong 46. Galambpástétom része! 48. Titokban figyel 49. Fővárosunk régebbi része 50. Igevégződés 51. Komor, mérges 53. Valahol megbújó 55. Női név 56. Pityókás 58. Háziszárnyas 59. Az USA tagállama 60. A legmelegebb évszakban 62. Szintén ne 63. Sütögeti 64. Tengeri halfajta 65. Az egész építőeleme 67. Labdajátékban a támadó játékos FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: Z, A, Á, L) 2. Táplálék 3. Udvart takarít 4. Amely időpontig 5. Életév — oroszul 6. Mutatószó 7. Nem szabad kiderülnie 8. Maga 9. Belkereskedelmi Minisztérium 10. Futva megérkezik a munkahelyre 11. Miniszterelnök-helyettes volt (József) 12. Valamiben való megszorulás 17. Helység Somogy megyében 19. Testrész 21. Kitűzött célt megvalósít 22. Iskolai tisztség 25. Me- nekülésszerűen távozik 26. Északi nép tagja 29. Porig sújt 31. Nehéz testi munkát végző 33. Kutya 34. Seben képződik 35. Áll alatti zsírpárna 38. Érett gyümölcs teszi a fáról 39. Ruhát simít 41. Százegy — római számmal 44. Eszközhatározó rag 45. Kisebb kohó 47. Heréit sertés 49. Virág része 50. Állatok vízzel való ellátása 52. ... es-Salaam (Tanganyika fővárosa) 54. Fitos orrú 55. Táplálta — régiesen 57. Életkörülményeink alakulása 59. Csahol 61. Tekint 63. Részben késni! 66. Simándi József monogramja 67. A cérium vegyijeié Báthory Attila
