Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MMI 1992. MÁJUS 29. PÉNTEK s HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 126. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V. VÁSÁR AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN Mai ajánlatunk: LEHEL hűtőszekrények, fagyasztók Mikrohullámú sütők 18.900 Ft-tól Parabolaantenna 30.500 Kempingasztal székkel 15.700 CHICC0 játékok Fényképezőgép 4750 Részletre is, „ ügyintézés helyben! „ \ Szombaton is nyitva! jr Neves jelenlévők az értelmezésen Göncz Árpád köztársasági el­nök részt vesz az Alkotmánybí­róság június 4-i, csütörtöki zárt, teljes ülésén, amelyen a testület megkezdi az alkotmányértelme­zés tárgyában benyújtott minisz­terelnöki indítvány tárgyalását. Az ülésre meghívást kapott An­tall József miniszterelnök, Sza­bad György, az Országgyűlés el­nöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke, Balsai István igaz­ságügy-miniszter és Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Minden nagyon szép(?) Magyarországon lényegében befejeződőben van a stabilizáci­ós időszak. Ennek alapvető cél­kitűzéseit ugyanis sikerült elérni. A külgazdasági egyensúly jelen­tősen javult, a nettó adósságállo­mány 14 milliárd dollár alá csök­kent, az első negyedévben több mint 400 millió dolláros aktívum alakult ki a folyó fizetési mérleg­ben. Az export továbbra is gyor­san növekszik. A Kelet-Europá- ba irányuló export viszont nagy­mértékben lecsökkent — mond­ta a Pénzügyminisztérium állam­titkár-helyettese a IV. control- ling-konferencián. Megtámadták a civilben lévő rendőrt A rendőrség eljárást indított G. Sámuel 31 eves nyírmihálydi, N. László 28 éves, N. Róza 14 éves budapesti lakos, valamint a hajléktalan 23 éves M. Rita ellen, mert a szerdára virradó éjszaka a Nyugati pályaudvaron megtá­madták a szolgálaton kívül és polgári ruhában lévő T István rendőr törzszászlóst, és elvették autóstáskáját, amelyben 5700 forintját és okmányait tartotta. Önmaga felrobbantásával fenyegetőzött Eljárást indítottak Sz. István 39 éves büntetett előéletű haj­léktalan ellen is, mert Debrecen­ben szerdán délután a polgár- mesteri hivatalban azzal fenye­f etőzött, hogy amennyiben nem ap segélyt, akkor egy általa ké­szített szerkezettel, amelyhez egy benzinespalackot erősített, felrobbantja magát. Bélapátfalva harmadik Szerdán a késő esti órákban fejeződött be a Challenge Day programja, amelynek tegnap véglegessé vált a végeredménye. Eszerint a harmadik kategóriá­ban Battonya és Ópály mögött Bélapátfalva végzett a harmadik helyen. A Heves megyei község­ben 19.115 teljesítést regisztrál­tak, mindössze kettővel keveseb­bet, mint a második helyezett te­lepülésnél. Magyarországon ösz- szesen 4.333.913 regisztráció történt, ami a nevezett települé­seken 91,58 százalékot jelent. Hatvanban az igazi nyár beköszöntét jelzi a vi­rágba borult főtér. A város képéhez hozzátartozik a parkokban, a köztereken pompázó rózsakertek lát­ványa. Ám a látszólagos idill mögött a Zagyva-parti városban is sokasodnak a gondok. Napról napra nő a munkanélküliség, a nagyvállalatok egyre nehe­zebben tudnak megfelelni a gazdaság kihívásainak. A közművelődési intézmények támogatására az igényekhez képest csak töredéknyi összeget képes biztosítani az önkormányzat. A remény azonban ott él az emberekben. A város többnapos expóra készül június végén, az iskolákban a tanév végéhez közeledve sorra szervezik a színes rendezvényeket. Erről és a város vonzáskörzetéhez tartozó települé­sek gondjairól, örömeiről is olvashatnak a lapunk 5. oldalán található összeállításban. Magyarországra érkezett John Major Csütörtök délelőtt hivatalos látogatásra Magyarországra ér­kezett John Major. A brit kor­mányfő a Visegrádi Hármak or­szágait érintő körút befejező ál­lomásaként érkezett Budapest­re. Délelőtt ünnepélyes külsősé­gek között katonai tiszteletadás­sal fogadták John Major brit mi­niszterelnököt a Kossuth Lajos téren. A magas rangú vendég tiszteletére a brit és magyar nem­zeti lobogókkal díszített téren felsorakozott a Magyar Honvéd­ség díszegysége. A brit és a ma­gyar himnusz elhangzása után John Major vendéglátója, Antall József társaságában ellépett a katonák sorfala előtt. Ezután a Parlamentben meg­kezdődtek a magyar-brit kor­mányfői tárgyalások. Antall Jó­zsef és John Major először négy- szemközti megbeszélést folyta­tott, majd a kíséretükben lévő kormánytagok részvételével ple­náris tárgyalásra ültek le. Dél­után Majort fogadta Göncz Ár­pád köztársasági elnök is. Antall József magyar kor­mányfő és John Major, Nagy- Britannia miniszterelnöke a tár­gyalásokat követően közös nyi­latkozatot út alá az Országház delegációs termében. Ennek tartalmával a lapunk 2. oldalán található írásból ismer­kedhetnek meg. (MTI) Szervezett munkavállalás Újabb lehetőségek Németországban Az idén 40 százalékkal nő a németországi munkalehetőségek száma — mondta Kozma Miklós, a Magyar Köztársaság németor­szági nagykövetsége kereskedel­mi osztályának főtanácsosa. Míg 1991-ben 10 ezer, idén már 14 ezer dolgozó — amiből 6 ezer építőipari — vállalhat mun­kát vállalkozói szerződés kereté­ben. A német-magyar gazdasági kapcsolatokban 550 magyar cég vesz részt, és a tavalyi forgalom 4,3 milliárd márka volt, amiből 5-600 millió márka származott a vállalkozási tevékenységekből. Nagyon sok magyar munkavál­laló azonban nincsen tisztában a németországi igényekkel. Ezért a német munkaügyi hivatalok az év második feléim olyan tájékoz­tatót íratnak alá minden egyes munkavállalóval, amelyben a jo­gokat és kötelezettségeket egya­ránt ismertetik. Németország évekkel ezelőtt munkavállalási stopot vezetett be. Kivételt képeznek azonban a két ország kormányközi megál­lapodásán alapuló vállalkozói szerződések. A német hivatalok­ban az elmúlt években ugrássze­rűen nőtt a külföldi munkaválla­lók kérelme, míg 1989-ben 7800 engedélyt adtak ki, 1991-ben mar 44 ezret, amihez nem elég a meglevő apparátus. Ezért a kér­vény beadása és a tényleges en­gedély kézhezvétele között mini­mum öt hét eltelik. Elhangzott: az éves kontingenst meg lehet hosszabbítani. Törvény még mindig nincs A magyar vasút jövője A MÁV-nál jövőre már el kell különíteni a pályahálózatot és magát a vasúti üzemet, mégpe­dig úgy, hogy a pálya és minden helyhez kötött létesítmény fenn­tartása és fejlesztése az állam fel­adatkörébe kerül, a MÁV pedig az árufuvarozásért, a személy- szállításért és a járműiparért lesz felelős — mondta Kálnoki Kis Sándor, a közlekedési tárca he­lyettes államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. Elhangzott: a tárcát gyakran érték olyan vádak, hogy szinte kizárólag a közúti közlekedéssel foglalkozik. A látszat azonban csalóka. Ennek mindössze az az oka, hogy a közutat érintő törvé­nyek mar 1988 óta lehetőséget adtak a nagyfokú liberalizálásra, a monopóliumok lebontására, a privatizálás lehetőségére, míg a vasúti és a hajózási törvény máig sincs elfogadva. Hamarosan azonban jelentős változás várható e területen is. Már elkészült a vasút távlati fej­lesztési programja, s megtörtént — a svájci Knight Wendling cég által — a vasút teljes átvilágítása is. Az úgynevezett szintentartó program — melyben szerepelnek a beruházás, karbantartás és fel­újítás költségei is — az 1993-95 közötti időszakra ez évi árszinten mintegy 60 milliárd forintos költséggel számol. A finanszíro­zásban az állami költségvetés mellett megjelenik a vasút által fizetett pályahasználati díj, kül­földi hitelek, s a koncessziós tőke. Az Országos Tudományos Kutatási Alap, az ÖTKA a világbanki hitel hozzájárulására alapozva 1991-ben pályázatot hirdetett a kutató, fejlesztő és felsőoktatási intézmények számára műszerközpon­tok létesítésére, illetve továbbfejlesztésére — mon­dotta az MTI-nek Andorka Rwdo//akadémikus, az OTKA Bizottság elnöke. A pályázatra igen nagyszámú — a rendelkezésre álló 1,6 milliárd forintnyi keretet jelentősen megha­ladó, mintegy 7 milliárd forint beruházási igényű— pályázat érkezett be. A pályázatok elbírálásának első szakasza most zárult le. Az OTKA Bizottság a keretösszeg több mint felének, mintegy 844 millió forintnak az odaítéléséről határozott. Az első sza­kaszban már a korábbi években megalakított mű­szerközpontok továbbfejlesztéséről és néhány új műszerközpont létesítéséről döntöttek. A hazai tu­dományos kutatás hatékonyságát és technikai fel­tételeit jelentősen javító támogatás 55 intézmény között oszlik meg — mondotta Andorka Rudolf. Ezek között egyetemek, akadémiai kutatóhelyek, ipari és mezőgazdasági kutatóintézetek, egészség- ügyi intézmények és közgyűjtemények, múzeumok egyaránt vannak. Legnagyobb — 45 százalékos — arányban az egyetemek részesülnek a beruházási támogatásból. A vidéki és a budapesti intézmények között 55-45 százalék a támogatás megoszlásának aránya. A Világbankkal kötött megállapodás alapján a pályázat keretében beszerzendő műszerek az OT­KA tulajdonában vannak, az intézmények ezeket tartós használatra kapják meg. A még el nem bírált pályázatok értékelése is intenzíven folyik, és július 15-ig az OTKA Bizottság további 500 millió forint­nyi műszerbeszerzési keret odaítéléséről dönt. (MTI) Úgy tűnik: nem ez a „svarc” lesz a végső... A munkanélküliség hullámlovasai Egyes vélemények szerint a bejelentett munkára várók jelen­tős része rendszeresen dolgozik —feketén. Sokan közülük el sem helyezkednének a világ minden kincséért sem, mondván, hogy ez a legkényelmesebb megoldás. Ezzel az állítással persze, nem akarom megsérteni azokat az embereket — mert tisztelet a ki­vételnek —, akik naphosszat vár­nak a közvetítőben, reményked­ve abban, hogy újra munkát vál­lalhatnak, és a családnak ismét lesz ennivalóra, ruhára pénze. A nyugati országokban a munkanélküliséggel együtt tar­tott lépést az ellenőrzési rend­szer. Az angliai Yorkshire tartó­mányban például 900 tagot számlál a „munkaügyi rendőr­ség”, Franciaországban pedig tíz­ezer ellenőr kontrollálja a mun­kanélkülieket. Angliában szigo­rú törvények büntetik a csalást, a jogtalanul felvett segélyért akár még börtönbüntetést is kiszab­hatnak. Nálunk sokkal lojáli­sabb a törvény. Arról már nem is beszélve, hogy itthon mindössze kilencvenen próbálják kiszűrni a járadék mellett fusiban dolgozó­kat. A megyei munkaügyi köz­pontban épp a hatékonyabb ellen­őrzés érdekében a napokban duplázták meg az ellenőri cso­port létszámát. Eddig ugyanis négyen végezték ezt a cseppet sem népszerű munkát. Dr. Jacs- manik Erik vezetésével olyan feladatra vállalkoztak, amiben előttük senkinek sem volt gya­korlata hazánkban. Az ellenőr­zési csoport az eltelt időszakban 370 esetet vizsgált;amelyek kizá­rólag a járadék melletti munka­végzést érintették. Minden beje­lentésnek utánajárnak: sok a névtelen levél, a rosszmájú felje­lentés, és persze, bőségesen akadt olyan is, aminek van alapja. Kü­lön listát készítenek azokról, akiknek gyanúsan magas volt a jövedelemigazolása, vagyis meg­kapta a maximális járadékot. Fiktív kereseti igazolással sokan jutottak a 21 ezer forintos havi il­letményhez, s bár szinte ordít a papírokról, hogy hamisak, na­gyon nehéz mindezt bizonyítani. (Folytatás a 3. oldalon) Életjáradékra válthatók a kárpótlási jegyek Kormányszóvivői tájékoztató A kormány rendeletet alko­tott a kárpótlási jegyek életjára­dékra váltásának szabályairól — közölte Juhász Judit szóvivő a kormányülés határozatait ismer­tető csütörtöki tájékoztatón. Eszerint a kárpótlási jegy tu­lajdonosai a jogosultságuk meg­állapítását követő 60 napon be­lül dönthetnek arról, hogy a je­gyeket át kívánják-e váltani élet­járadékra, vagy sem. Amennyi­ben az életjáradék mellett dönte­nek, s a jegyet átruházzák az Or­szágos Társadalombiztosítási Felügyeletre, ezt a döntést visz- szavonni már nem lehet. Az így átadott kárpótlási jegy a jogosult halála esetén sem követelhető vissza, függetlenül attól, hogy fo- lyósították-e az életjáradékot. Az összeg megállapításánál a kárpótlási jegy kamattal növelt névértékét veszik alapul. A pénzt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság havonta, utólag utalja ki. Aki az életjáradék mellett dönt, ezt az igényét külön formanyomtatvá­nyon, a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervnél jelentheti be. Amennyi­ben a kérelmező állandó lakhe­lye külföldön van, akkor az ügy­ben a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgató­ság az illetékes. A rendelet sze­rint az Országos Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság Orvosszak­értői Intézetének I. fokú orvosi bizottságához kell fordulniuk mindazoknak, akik munkaké­pességük legalább 67 százalékos elvesztése miatt igényelnek élet- járadékot, ám nem tudják ok­irattal igazolni, hogy ezen álla­potuk 1991. december 31-én fennállt. A munkaképesség elbí­rálásánál a társadalombiztosítási törvénynek a rokkantsági nyug­dijat igénylők vizsgálatára vo­natkozó szabályait alkalmazzák. A kabinet elfogadta és hama­rosan az Országgyűlés elé ter­jeszti az idei vagyonpolitikai irány­elveket. Abban rögzítik az ez évre érvényes privatizációs célo­kat és szabályokat. így célul tűzik a külföldi befektetők érdeklődé­sének erősítését és a hazaiak tu­lajdonszerzésének támogatását, valamint a foglalkoztatáspolitika hatékonyabb érvényesítését. A szabályok sorában pedig ki­mondják, hogy a hazai befekte­tők vagy belső munkavállalói csoportok ajánlatait előnyben kell részesíteni a külföldiekkel szemben. (MTI) Fórum a fiatalokért A kormány Ifjúságpolitikai Kabinetje május 27-i ülésén — amelyen több ifjúsági szervezet is részt vett — döntött az Ifjúság- politikai Egyeztető Fórum létre­hozásáról. A kormányzat, az ifjúsági, va­lamint az ifjúságért tevékenyke­dő szervezetek képviselőiből álló konzultatív, véleményező hatás­körű fórum várhatóan június kö­zepén tartja alakuló ülését. A kormányzat célja, hogy „az ifjú­ság problémáit, igényeit közvetí­tő ifjúsági szerveződések lehető­séget kapjanak érdekeik intéz­ményes képviseletére, egyúttal a rendszerváltozásnak a korosz­tályt érintő legfontosabb kérdé­sei tekintetében a döntés-előké­szítésben való szervezett, rend­szeres közreműködésre”. Ünnepi könyvhét: június 5—9* A június 5-től 9-ig tartó ünne­pi könyvhét listáján negyven ki­adó kilencvenkét kötete szerejjel. A könyvek átlagára 298 forint — hangzott el a Magyar Könyvki­adók és Könyvterjesztők Egyesü­lése, a Könyv- és Kultúrcikk Nagykereskedelmi Vállalat, va­lamint a Libri Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. csütörtöki közös sajtótájékoztatóján. A hazai tudományos kutatás előnyére Támogatás műszerekkel Jelenleg csaknem húszezer munkanélkülit regisztrálnak Heve; megyében, közülük tizenhétezren kapnak munkanélküli-járadé­kot. Ki többet, ki kevesebbet. Van, aki egy fillért sem tud hozzáten­ni, más viszont „svarcban” megduplázza az összeget. Ez a jelenséf létezik attól kezdve, hogy Magyarországon is megjelent a munka- nplkiíli«P0.

Next

/
Thumbnails
Contents