Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

HÍRLAP, 1992. május 28., csütörtök 7. Drága a pénzkímélés Németországban mindeddig alig terjedt el a készpénzkímélő vá­sárlás. A szakemberek attól az új rendszertől remélhetnek áttörést, amellyel egy frankfurti szupermarketben kísérleteznek. Az új módszer lényege, hogy a vásárló bedugja csekk-kártyáját a pénztár mellett elhelyezett kis készülékbe, beüti titkos kódszá­mát, és a gép automatikusan le­vonja folyószámlájáról a vásárlás értékét. Az elektronic cash vagy ec-cash névre keresztelt mágnes­csíkos plasztikkártya azonban mindeddig nem tudta forradal­masítani a belkereskedelmet. A vásárlók egyelőre alig vesznek tudomást róla. Legtöbbjük szá­mára a berendezés túlságosan bonyolult, kódszámúkat rég el­felejtették, a kereskedelem pedig sokallja a költségeket. A bankok ugyan csak a forga­lom 3 ezrelékét számítják fel, de a terminálok beszerzése miatt a költségek a forgalom 0,8-1,3 százalékát is elnyelik. Ezt pedig az élelmiszer-kiskereskedelem szerény haszonkulcsából nehe­zebb lecsípni, mint például az üzemanyag-értékesítésből, ahol az ec-cash már fényes sikert ho­zott. Új, egyszerűbb és főképpen olcsóbb módszerre van szükség — követeli a kereskedelem. Ezért egy másik, párhuzamos kí­sérlet is elindult. A vásárló ebben az esetben aláírásával igazolja vásárlását. Csak azt vizsgálják, hogy nincs-e letiltva a kártya, a folyószámlán lévő pénz összegét nem. A kétségkívül olcsóbb rend­szer azonban több visszaélésre ad lehetőséget. Miután a hátoldalon lévő alá­írást könnyű utánozni, talált vagy lopott ec-kártyával is külö­nösebb nehézség nélkül lehet be­vásárolni. Csehszlovákia Késik a privatizáció Csehszlovákiában elvileg nincs akadálya annak, hogy kül­földiek mező- vagy erdőgazda­sági területeket megvásárolja­nak, feltéve, hogy vállalatuk az ország cégjegyzékében szerepel. Az ország mezőgazdaságában azonban jóval lassabban halad a privatizálás, mint az ipar terüle­tén. Jelenleg 50 ezer privatizá­lásra vonatkozó javaslat fekszik elintézetlenül. Csehszlovákiában háromféle privatizációs módszert alkal­maznak. Az első alternatíva sze­rint a vagyontárgyakat a régebbi tulajdonosoknak juttatják visz- sza, vagy eladják azokat más bél­és külföldi vevőknek, vagy úgy­nevezett kuponokkal kártalanít­ják az arra jogosultakat. Különbséget kell tenni továb­bá kis- és nagyprivatizálás kö­zött. A kicsinek mondott eljárás elsősorban a kereskedelem, a szolgáltatás és a kézműipar terü­letén működő állami vállalatokat érinti, ezekből január végéig 22 ezer üzemegységet adtak el 17 milliárd korona értékben. Az úgynevezett nagyprivatizálás mintegy 4 ezer ipari és mezőgaz­dasági üzemet érint, továbbá külkereskedelmi vállalatokat, pénzintézeteket és biztosítókat. A folyó év első felében terv sze­rint körülbelül 2200 üzem priva­tizálására kerülne sor, a második fél évben 1200 vállalat alakulna át. A gazdasági reform négy góc­pontját 1991 januárjában az árak és a külkereskedelem liberalizá­lásában, a korona belső konver­tibilitásának megteremtésében, a tömeges és gyors privatizálás­ban jelölték meg. Az ország külföldi adóssága ez idő szerint bruttó 9,5 milliárd dollár, ez utóbbi tételnek jelen­tős része azonban a FÁK tagálla­maival szemben áll fenn, és így pillanatnyilag hozzáférhetetlen. A gazdasági reform keretein be­lül 1991-ben az árak 55 százalék­kal nőttek, a lakosság reáljöve­delme ezzel szemben közel 32 százalékkal visszaesett. Néhány mondatban USA-hitelgarancia Az amerikai kormány 110 millió dollár hitelgaranciát ha­gyott jóvá Ukrajna számára amerikai búza, takarmánygabo­na és rizs vásárlására. A hitel 40 százaléka akár azonnal felhasz­nálható. Az amerikai mezőgaz­dasági minisztérium szerint az 1992/93-as idényben nagyobb lesz a gabonatermés a FÁK-ban, így az a tavalyinál 11,5 millió tonnával kevesebb gabonát fog importálni. (MTI-Üzlet) Elfogadott béremelés A német vasutasok szakszer­vezete bejelentette: az alkalma­zottak 49,4 százaléka arra szava­zott, hogy fogadják el az 5,4 szá­zalékos béremelést, plusz az egy­szeri támogatást. Á ratifikálás­hoz 25 százalékos támogatás is elegendő lett volna. (MTI-Üzlet) A francia bor védelmében A kelet-európai borimport korlátozását követelte a francia kormány tanácsadó testületé, valamint azt, hogy az EK csök­kentse saját bortermelését, és korrigálja azokat a belső szabá­lyozókat, amelyek — francia vé­lemény szerint — az olasz, a spa­nyol és a német boroknak ked­veznek. (Reuter) A VW tervezett beruházásai A Volkswagen-konszern 1996-ig 51 milliárd márkát in­vesztál az autógyártásba. Az ösz- szegből 22,5 milliárd jut a VW- típusokra, 5,3 milliárd az Audi­re, 8,3 milliárd a Seatra és 6,1 milliárd a Skodára. A fennmara­dó részt a tengerentúli (Kína, Mexikó, Brazília) érdekeltségek fejlesztésére fordítják. (VWD) Aeroflot-mérleg Forgalma csökkentése ellené­re a FÁK nemzetközi légiközle­kedésének 70 százalékát lebo­nyolító Aeroflot légitársaság 1,6 milliárd rubeles nyereséget könyvelhet el ez év első fél évé­ben. Az év eleji árfelszabadítás nyomán bevételei 40 százalékkal meghaladták az előrejelzettet, és 3,3 milliárd rubelt tettek ki. Szerkezetváltás Őszre iparfejlesztési koncepció Az elmúlt négy évben felére csökkent az ipari termelés, s ezáltal jórészt leépültek és megszűntek az életképtelen struktúrák és válla­latok — határozta meg az iparfejlesztési koncepció kiindulási pont­ját Szabó Iván. Az ipari és kereskedelmi tárca vezetője a Mérnöki Kamara har­madik rendes közgyűlésén vá­zolta a kormány elképzeléseit a hazai ipar fellendítéséről. Beje­lentésével, hogy őszre bizonyo­san elkészül a koncepció, közve­tetten elismerte azt is, hogy je­lenleg az államnak nincs straté­giai terve az iparfejlesztésről. A hazai ipart csak a világgaz­daság és az európai piac fejlődé­sének tükrében szabad fejleszte­ni — határozta meg általánosan a követendő utat a miniszter. A stratégiai célok kijelölése előtt elemezni kell az ipar fejlettségi szintjét, valamint azt, milyen Magyarország mozgástere a nemzetközi piacokon. A fő elvek meghatározásakor alapvető be­folyással bírt, hogy az ipar szer­kezetváltását nem állami nagy- beruházásokkal kívánják előse­gíteni, és a nehézipar további le­épülésével kell számolni. A tárcának leginkább kikris­tályosodott elképzelése a nehéz­iparról van: a bányaipart a kiala­kult piaci hatásokkal ellentétben nem szabad szinten tartani, és nem lehet mesterséges módon megakadályozni a szénbányá­szat visszafejlődését. Ha jóval alacsonyabb termelési szinten is, de a piacképes acélipart fenn kell tartani. Jobb helyzetben van az alumíniumipar, amelyet elsősor­ban nem minőségi és szerkezeti, hanem konjunkturális válság sújt. Az iparágat ugyan át kell alakítani, de nem megengedhe­tő, hogy termelése a szén- és ko­hászati iparnak megfelelő mér­tékben csökkenjen. Nélkülözhe­tetlen strukturális átalakításokra van szükség az energetikai ipar­ban is. „Az igen komoly szociális feszültségekkel járó szerkezetát­alakítás nagyobbik felén már túl vagyunk — állapította meg a mi­niszter —, most a szénvitákra kell felkészülnünk.” Az ipari vállalatokat kemé­nyen érintő csődökkel kapcso­latban Szabó Iván kijelentette, nem lehet egy kalap alá venni minden kritikus helyzetben lévő céget. Különbséget kell ugyanis tenni azok között a cégek között, amelyek a rájuk erőltetett beru­házások miatt kerültek válságos helyzetbe, és azok között, ame­lyeket a menedzsment viszony­lag jó piaci körülmények között rossz munkájával vitt csődhely­zetbe. Az ipari és kerskedelmi tárca, valamint a Pénzügyminisztérium éppen ezért megállapodott ab­ban, hogy differenciált kezelést alkalmaznak, és szinte minden egyes vállalatra külön megoldást dolgoznak ki. így valószínű, hogy a felszámolási eljárás meg­előzése érdekében elengedik egy-egy cég adó-, vám- és társa­dalombiztosítási tartozásának egy részét, míg más esetekben semmit sem tesznek a csődbeju­tott vállalat érdekében. A tulajdonlási kérdésekről szólva Szabó Iván leszögezte, e problémákat nem ideológiai ala­pon kell megoldani, hanem a gazdasági racionalitásnak kell felülkerekednie. A privatizációs stratégiának megfelelően az állam csak szűk körben — nyolc vállalat esetében —, elsősorban szociális és gazda­sági okokból, és főként az ener­getikai iparban törekszik kezdet­ben kizárólagos tulajdonra. Az ipari tárca vezetője úgy vé­li, 15-20 év múlva kezdődhet meg a stratégiai cégek részbeni privatizációja, és ez illeszkedik majd az állami tulajdonlás két markáns formájához. Az egyik csoportba a költségvetési üze­mek tartoznak, míg a másik részt összefogó állami holdingra a tár-., sasági törvény előírásai vofiat-' koznak. Három vállalat viszont egyik csoportba sem tartozik: a MÁV, a Posta, valamint a MÁV- hoz kapcsolódó autóbusz-közle­kedés esetében kivételt tesz az ál­lam. A kutatás és fejlesztés hely­zetét kritikusnak ítélte a minisz­ter, de hosszú távon csak az alap­kutatás állami támogatását he­lyezte kilátásba: az állam hosszú távon csak az alapkutatáson be­lül tart meg 25 százalékos érde­keltséget, ám e kutatás eredmé­nyeit az ipari cégek közvetlenül felhasználhatják. Völgy Panzió Eger, Szépasszony-völgy Nem csupán a látvány miatt érdemes kimenni. Ez idő tájt városszerte főként a szép lányokról ismert az egri szépasszony-völgyi Völgy Pan­zió. Köztudott, hogy kellemes, szolid, nyugodt estét — ponto­sabban éjszakát — tölthet el az exkluzív topless bárban, a tánco­ló szépségek között kilenctől hajnali négyig az oda érkező ven­dég. Arról viszont már keveseb­a HEVES ME<™ Egy lap <1AP amely a megye minden Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Baikóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T. 36/13-644 Fax: 36/12-333 olvasójához szól! ben tudnak, hogy déltől éjfélig étterem is üzemel a „házban”, s hogy az a nevéhez híven igazi panzió is, magyarán szálláshe­lyeket kínál a turistáknak, ráadá­sul nem is drágán. A jövőben valószínűleg nem csupán ez, hanem számos más dolog is nevezetessé, közked­veltté teszi majd a helyet, ameny- nyiben az új tulajdonos, Szabó Ferenc budapesti üzletember el­képzelései megvalósulnak. Róla dióhéjban annyit kell tudni, hogy híres cselgáncsbaj­nok volt, mígnem több évvel ez­előtt egy balesetet szenvedett, és csaknem teljesen lebénult. Közel egy éven át tartott ez az állapot, ám végül meggyógyult, méghoz­zá nem is akármilyen módon: a lovaglás segítségével. Merthogy — mint mondja — ez az a sport, amely mindent megmozgat, az ember testét szinte rákényszeríti arra, hogy visszanyerje az életet, és rendesen működjön. Mindezek ismeretében egyál­talán nem meglepő, hogy Eger­ben a Szépasszony-völgyben egy lovastanyát, „lovasközpontot” szeretne kialakítani. A Völgy Panzió mellett kap helyet a léte­sítmény, és a tervek szerint fog­lalkoznak majd például a lovakat kedvelő, a lovaglás iránt érdeklő­dő gyerekek oktatása mellett mozgássérültek rehabilitációjá­val is, hisz — mint Szabó Ferenc példája mutatja — a nyeregben akár teljesen visszanyerhetik egészségüket a betegek. A fent említett azonban csak egy a számos elképzelés közül. A lovassport mellett a Völgy Pan­zió ad például helyet nyáron az egri táncdalfesztivál alkalmából rendezendő sajtótájékoztató­nak. Ezenkívül, szintén a meleg hónapokban, lesz több esetben is ökörsütés, amely bizonnyal jó néhány érdeklődőt, a barokk vá­rosba látogató külföldi turistát kicsalogat a Szépasszony-völgy- be. És hát bizonnyal ugyancsak vonzza majd az embereket — el­sősorban persze a férfiembere­ket — a megrendezendő topless táncverseny... A fővárosi üzletember emlí­tett még egy dolgot, melynek kapcsán e sorok írójának elfo­gultságot kell bejelentenie, lévén a kínai konyha amatőr művelője. Nos, arról van szó, hogy Szabó Ferenc a jövőben a Völgy Panzió meglévő éttermének átalakítását tervezi, és azzal igyekszik meg­nyerni a kulináris élvezetek ked­velőit, hogy távol-keleti, köze­lebbről kínai étkeket kínál majd ott. Remélhetőleg lesz minden, a Chop Suey-től a sült rizsen és a cápauszonylevesen át az Oyster- mártásos marhahúsig, s erről egy olyan szakács gondoskodik majd, aki az elsők között volt Magyarországon a kínai konyha- művészet értőinek sorában. S ha már a lányokkal kezdtük, fejezzük is be velük: ők termé­szetesen maradnak, továbbra is csinosak meg szépek lesznek, és persze várják a vendégeket esté­től hajnalig Egerben, a Szépasz- szony-völgyben, a Völgy Panzió topless bárjában. (rénes) • • Otven év múlva tízmilliárdnyian leszünk?! Ötven év múlva a jelenlegi kétszeresét, akár a tízmilliárádot is elér­heti a Föld lakossága, ezért a legszegényebb országokban csökkente­ni kell a népszaporulatot - figyelmeztet az ENSZ. A Föld népesedési helyzetéről kiadott jelentés szerint az emberi­ség példátlan ütemben, évente csaknem százmillióval növekszik és elsősorban a legszegényebb afrikai és délkelet-ázsiai országokban! A következmény: növekvő nyomor, egyúttal a Föld megmaradt termé­szeti kincsei, az erdők, a termőföldek és az ivóvízkészletek gyorsuló eltűnése.

Next

/
Thumbnails
Contents