Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-26 / 123. szám
MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRLAP, 1992. május 26., kedd Segítség a fiataloknak Ma délután egy órakor Lőrinciben ülésezik a városi képviselő-testület népjóléti bizottsága. Az önkormányzat ebben az évben 750 ezer forintot biztosít az ifjú házasoknak, hogy első lakásukhoz jussanak. Ennek az ösz- szegnek a felhasználásáról dönt ezúttal a népjóléti bizottság. Hatvan fejlődése A hatvani Városi Művelődési Központ népszerű helytörténeti előadás-sorozatának újabb részét ma délután 3 órától rendezik meg az intézményben. Ezúttal Németi Gábor, a Hatvány Lajos Múzeum igazgatója tart előadást „Hatvan fejlődése 1849-től 1944-ig” címmel. Gazdász- alapítvány A gyöngyösi Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola „Gyöngyösi Gazdász” néven alapítványt hozott létre. Ennek célja az oktatás anyagi-technikai feltételeinek javítása, a nyelvtanulás ösztönzése, külföldi cserekapcsolatok létesítése, a diákok szabadidős programjainak támogatása, illetve a tanulmányi és egyéb versenyek díjazása. Az alapítvány nyitott, számlaszáma: Budapest Bank Rt. 355-11182. Bajor Imre-est Öli tír és társai címmel A petőfibányai művelődési házban csütörtökön este 7 órától „Öli úr és társai” címmel Bajor Imre estjét rendezik meg. A műsorban közreműködik Pécsi Ildikó és Hacser Józsa, az estet Pe- terdi Pál szerkesztette, rendező Sas József. Góbéságok — évadzáró előadás az MMK-ban Az MMK amatőrszínházi elő- adás-sorozatnának . évadzáró előadását szerdán este 7 órakor láthatja a közönség az egri Megyei Művelődési Központban. „Góbéságok” címmel erdélyiszékely humorból összeállított táncos műsort mutat be a Gyöngyösi Játékszín, közreműködik a Vidróczki Néptáncegyüttes. Szerkesztő-rendező: Jankovits Jenő. Mtízeumbarátok találkozója A Hatvány Lajos Múzeum baráti köre május 27-én délután 5 órakor tartja következő összejövetelét a hatvani városházán, ahol dr. Pálos Frigyes prépost a Szent Adalbert- plébániatemplomról tart előadást. Kiállítás Gyöngyösön A gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban ma délután 5 órakor „Középkori gömöri festmények” címmel nyílik kiállítás. A tárlatot Csobádi József, a rozsnyói múzeum igazgatója ajánlja a látogatók figyelmébe. Megjelent a Fogyasztási Szövetkezet A megyei áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek lapjának májusi száma már a standokon van. Többek között arról olvashatnak az érdeklődők, hogy milyen helyzetben vannak a takarékszövetkezetek, miként végződött az egri Lajosvárosi Lakásszövetkezet küldöttgyűlése, s betekintést nyerhetnek a Gyöngyszöv munkájába. Amerikai diplomata Egerben Tegnap Egerbe látogatott Gary L. Gallagher az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa. A vendéget dr. Rin- gelhann György polgármester fogadta. A tanácsos tájékozódott a befektetési lehetőségekről a telekommunikáció, az energiaipar, a mezőgazdaság, a környezetvédelem és az építőipar területén. Pincetííz (Fotó: Szántó György) A hét végén tűz keletkezett az egri Juventus Áruház Érsek utcai pincéjében, ahová a feltehetően nyitva hagyott (!) ablakon dobhattak be egy égő cigarettát. A riasztott tűzoltók szerencsére gyorsan megfékezték a lángokat. Az őszi BNV-n már közösen mutatkoznak be Francia vegyes vállalatról tárgyalnak Gyetvai József és fia — egri vállalkozók — a múlt év decemberében megalakították a megyeszékhelyen a Gyegép Kft.-t. Elsősorban az általuk kifejlesztett tűzifa-daraboló és -hasítógépeket gyártják, s ezeket a hazai, illetve a nyugat-európai piacokon értékesítik — kihasználva az önálló külkereskedelmi jogot. Értesülésünk szerint az első fél évben talpon maradtak, és vevőkörükről számítógépes információs rendszert vezettek be. Mint Gyetvai József elmondta : bővítik tevékenységüket, miután új típusú mezőgazdasági gépeket is gyártanak. A héten tárgyalásokat kezdenek Egerben a francia S.B. C., valamint a Briand Rt. tulajdonosaival, mivel ezek a cégek speciális mezőgazdasági gépcsaládokat készítenek. Szeretnének francia-magyar vegyes vállalatot alapítani annak érdekében, hogy az említett berendezések licencét felhasználva a Gyegép Kft. is megkezdhesse például a gyümölcsszedő és -aszaló, burgonyaválogató és -osztályozó, salátaszedő és -tisztító, valamint vetőmagfeldolgozó gépek gyártását. Bíznak abban, hogy a tárgyalások eredményesen zárulnak, és a létrehozandó vegyes vállalat az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron már közösen mutathatja be termékeit. Eger és Noszvaj az indulók között Európai virágos városok Az ország virágtermeléssel foglalkozó nagy cégei, valamint azok a vállalkozók, akik a város közterületeit gondozzák, tegnap az egri polgármesteri hivatalban megbeszélésen vettek részt, s az Európai Virágos Városok versenyéről kaptak információkat. A „szépségversenybe” Eger és Noszvaj is benevezett: július második felében eldől, hogy milyen eredménnyel. A részvétet célja, hogy a barokk megyeszékhely és a szomszédságában lévő település az idegenforgalmi főszezonra méltó képet nyújtson. A szervezők ehhez feltétlenül számítanak a helybéliek segítségére, bekapcsolódására is. A nevezést támogatja a Gar- déna osztrák cég is, a versenyt egy kilenctagú nemzetközi zsűri értékeli majd. Új mentőállomások Két-két segélykocsi, személyzettel Közgazdászok pályázhatnak a megyeszékhelyen Saját rendőrt vár Wir •• -0 4*0 Komlo Pályázat útján keres gazdasági szakembert, valamint körzeti megbízottat a rendőrség Egerbe, illetve Kömlőre. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya — mint meghirdették — olyan 25-35 év közötti személyek jelentkezését várja munkanapokon, akik köz- gazdasági egyetemet vagy pénzügyi-számviteli főiskolát végeztek. A Hevesi Rendőrkapitányság, valamint a komlói önkormányzat viszont egy önálló körzeti megbízotti állás betöltésére írt ki pályázatot, amelyet közösen bírálnak majd el. Jelentkezési feltételként jelölték meg a középiskolai végzettséget, a zászlósképző iskolát, valamint a háromévi közrendvédelmi gyakorlatot. Az érdeklődők az illetékes városi kapitányságon (3360 Heves, Erzsébet tér 1.) kaphatnak részletes felvilágosítást, s ide nyújthatják be pályázatukat is. Áz önkormányzat a leendő körzeti megbízottnak háromszobás szolgálati lakást biztosít a községben. Gyarapodik az Országos Mentőszolgálat megyei hálózata. A közeljövőben — mint azt dr. Kozma József megyei mentőfőorvos elmondta —, Kál-Kom- polt és Poroszló kap új állomást. Az előbbi — egykor közös — településeken ugyan még vita van az önkormányzatok között a mentőállomás elhelyezését illetően. Gondot okoz ugyanis a ká- liakés a kompoltiak közös tulajdonában lévő tűzoltószertár (garázsépület) átalakítása, ám ha megegyezés születik, akkor júliusban meg is kezdhetik itt működésüket a mentők. Az elképzelések szerint két — egy 24 és egy 10 órás szolgálatot teljesítő — segélykocsi indulhat a hívásokra, amelyet öt ápoló és öt gépkocsi- vezető fogad majd felváltva. Poroszlón egyszerűbb a helyzet: a helyi önkormányzat a volt pártház helyiségeit adta át a mentőszolgálatnak. Az ugyancsak tízfős személyzet három helyiséget vehet majd birtokba, s az itt lévő két jól felszerelt jármű pedig fűtött garázsból rajtolhat a várhatóan június 5-i átadás után. A Tisza-parti községben — épp- űgy, mint a másik két szomszédos településen — az önkormányzat vállalja a garázsok átalakításának, illetve az állomások működtetésének — fenntartás, fűtés, világítás — költségeit. Kínaiak karambolja Egerben szombaton délelőtt Czető Zsolt budapesti lakos — az elsődleges rendőri megállapítás szerint — az általa vezetett személy- gépkocsival nem biztosított elsőbbséget Bajzáth Imre ostorosi lakos segédmotor-kerékpárjának, ezért összeütköztek. A segédmotor-kerékpár vezetője nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett. Ugyancsak szombaton — a délutáni órákban — Hatvan és Salgótarján között Wang Xiao Ming kínai állampolgár az általa vezetett gépkocsival — mint a helyszínelők megállapították — szabálytalan balra kanyarodás közben összeütközött Molnár Lajos budapesti lakos személygépkocsijával. Ennek következtében Gao Feng kínai állampolgár nyolc napon túl gyógyuló súlyos, Wang Xiao Ming és Molnár La- josnényolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. Az esti órákban a megyeszékhelyen Boldvai Gyula egri lakos figyelmetlenül vezette személygépkocsiját, s elütötte az úttesten körültekintés nélkül átszaladó B. G. budapesti lakos, gyermekkorú gyalogost, aki nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. A balesetek ügyében a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Jól is jöhet a felszámolás? (Folytatás az 1. oldalról) — Amikor a felszámolás elindult, akkor már ez a mostani vállalati struktúra megvolt. Hangsúlyozom : nálunk nem egy fizikai felszámolásról van szó, hanem az adósságállomány rendezéséről. Az adósságunk 80-85 százalékát teszi ki az az összeg, amit az államtól kaptunk. Fura helyzet a miénk, mert az állam tartozik az államnak a mi esetünkben, hiszen mi állami vállalat vagyunk. Az adósságállomány rendezésére az egyetlen lehetőség a felszámolási eljárás, más megoldás nem volt és ma sincs. — Az eljárás elkezdésekor arról is szó volt, hogy az erőművel összeolvad a vállalat. — Először a felszámolási eljárást kell befejezni, aztán létre kell hozni a Mátraaljai Szénbányák Rt.-t. Ezt 1993. január 1-jére számítjuk. A részvényesek dönthetnek majd arról, hogy egy fúziónak, integrációnak vannak-e olyan előnyei, hogy a részvényesek nagyobb osztalékot kapnak akkor, ha két rt. fuzionál. — Külső kényszer nincs ebben? — Csak annyi, hogy például ma egy állami vállalat sem tud kapni külföldi tőkét, legfeljebb hitelt vehet fel. Az rt. részvényeit pedig bárki megvásárolhatja. Egy külföldi befektető is. Ha megéri neki. — Tulajdonképpen mi az az önprivatizáció? — Kikötés, hogy az állami tulajdonban a részvények 50 százalékának és plusz egy részvénynek meg kell maradnia. — De akkor az állam dirigál továbbra is? — Nem egészen. Mert vannak olyan döntések is, amikhez a kétharmados többség szükséges. — Ki határoz abban, hogy a vállalat rt. legyen-e? — Van egy általános koncepció, amely szerint a tiszta állami tulajdonú vállalatokat privatizálni kell. Kivéve, ha stratégiai fontosságú cégről van szó. — Tehát privatizálnak. Ebben a helyzetben ma nyugodtabban élnek a munkavállalók? — Sokkal nyugodtabban, mint egy évvel ezelőtt. Ugyan az elmúlt év elején és azt megelőzően volt egy neuralgikus időszak, amikor még mindannyian bizonytalanok voltunk. De a felszámolás elkezdésétől a kedélyek lecsillapodtak. Lassan a helyükre rázódtak a dolgok. Töb- bé-kevésbé beleszoktak az emberek egy szigorúbb gazdálkodási rendszerbe. — Kell-e még félniük a jövőtől? — Általában nem. Azt azonban nem tudom ígérni, hogy valamilyen kisebb mozgás nem lesz még ezután is. Egyes területeket még behatóbban meg kell vizsgálni. _ ' — Az eddigi eredmények érződnek a keresetekben is? — Igen. A múlt évi bérfejlesztést teljes egészében végrehajtottuk. Erre az évre további 23 százalékos fejlesztést céloztunk meg úgy, hogy ez is túlléphető, ha annak a gazdasági hátterét meg tudjuk teremteni. Új bérezési formákat vezettünk be, amelyekben az alapbér is mozog, felfelé is, lefelé is. Ott, ahol mérni lehet a teljesítményt. — Ki dönt a bérekről? — Béralku van minden hó elején. Ebben a dolgozók képviselői is részt vesznek. Figyelembe vesszük mindig a termelési körülményeket is, természetesen. De azt is, hogy a munkaadónak vagy a munkavállalónak a magatartásán múlik-e a termelés mértéke. Ebben a módszerben egyetértünk a dolgozókkal, állapíthatom meg nyugodt lélekkel. — Mondhatom azt, hogy tulajdonképpen havonta van „normarendezés” a vállalatnál? — Havonta van követelménymeghatározás. De ez a bérezési rendszer alkalmazkodik az időjáráshoz is, a gépek állapotához is, tehát az adott, reális körülményekhez. — Miért jó mindez a vezér- igazgatónak? — Anyagilag? Engem a béralku nem érint. De a sikerélményre nagy szükségem van. Nekem az a jó, ha jól megy a vállalatnak. Én csak válságmenedzselési jutalmat kaphatok. Hangsúlyozom: kap-ha-tok. De nem automatikusan! G. Molnár Ferenc Szociális otthon, adományokból Lapunkban több alkalommal is foglalkoztunk az Egerben élő, magára maradt, idős emberek gondjaival, szociális otthoni elhelyezésével. Az elmúlt évben az önkormányzat közgyűlési határozat formájában rögzítette a megyeszékhelyen működő szociális otthon szükségességét. Az intézmény tervezését már az idén elkezdenék, kivitelezése pedig a jövő esztendő egyik fontos feladata lenne. Tudvalévő, hogy egy ilyen otthon létrehozása és működtetése rendkívül költséges. A megye- székhely polgárai élénken figyelik, nyomon követik a szociális létesítménnyel kapcsolatos híreket. Erre alapozva a közgyűlés szociális bizottsága alapítványt hozott létre az „Egri Szociális Otthonért” elnevezéssel, amelyről a képviselők a napokban döntöttek. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a természetes és jogi személyek közadakozásaiból, adományaiból befolyt összeget kiegészítve, egy ötven férőhelyes létesítményt hozzanak létre a városban. Az alapítvány kuratóriumáról is szavazott a közgyűlés. A hét személyből álló társaság elnöke dr. Ertsey Csaba, tagjai pedig: dr. Generál Veronika, dr. Révész Tamás, Kocsis Gyula, Kozmányi Gyula, dr. Szabó Péter né, Tóth Attila. Édes anyanyelvűnk Lezajlott az Édes anyanyelvűnk nyelvhasználati verseny megyei döntője, amelyben közép- és szakmunkásképző iskolások vettek részt. A kiírás alapján az egyes kategóriák első két helyezettje juthat tovább az őszszel sorra kerülő salgótarjáni országos döntőbe. Ä zsűri döntése alapján a középiskolások kategóriájában az első helyezett Varsányi Gábor (Hatvan, Bajza-gimnázium), a második Göböly Rita (Eger, Gárdonyi-gimnázium) lett. A szakmunkások versenyzői közül a legjobban Balogh Erika szerepelt (Gyöngyös, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola), míg a második Katona Ágnes (Eger, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola) lett. MDF-es válasz 99Szükséges-e megkérdezni?" Mint olvasóink emlékezhetnek rá, múlt pénteki lapszámunkban közzétettük az SZDSZ egri szervezete ügyvivői testületének állásfoglalását. Erre Mondák Attila, MDF-es önkormányzati képviselő a következő írást juttatta el szerkesztőségünkbe: „Szükséges-e megkérdezni”, hogy miért csak akkor fáj a városi lap támogatására adott ösz- szeg, miután Weil Zoltán Iván, az Egri Est kiadvány tulajdonosa, szerkesztője nem nyert a városi lap támogatására indított pályázaton? „Szükséges-e megkérdezni”, hogy az SZDSZ önkormányzati képviselői miért nem tudják, hogy az önkormányzat 6,1 milliós kulturális alapjából csak 1,3 milliót kapott a pályázatot megnyert Egri Újság? „Szükséges-e megkérdezni”, hogy akkor is kivonultak volna az SZDSZ-, MSZP- és Fidesz-képviselők, ha a független lektorok és az ad hoc bizottság az Egri Est című kiadványt teszi az első helyre? „Szükséges-e megkérdezni”, hogy az SZDSZ, MSZP, Fidesz gán- csoskodása, obstrukciós, visszahúzó magatartása kapcsolatban van-e azzal a ténnyel, hogy az egri közgyűlésben kisebbségbe kerültek? „Szükséges-e megkérdezni”, hogy miért zavar a „minél rosszabb, nekünk annál jobb” filozófiája a fenti uraknak? AT&T USA Direct MAGYARUL 00*80 0-0 11 12 ★Várjon a második tárcsahangra AT&T
