Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-04 / 104. szám

HÍRLAP, 1992. május 4., hétfő EGER ÉS KÖRZETE 5. Diák képzőművészek érkez­nek Finnországból, hogy kap­csolatot teremtsenek Eger ha­sonló érdeklődésű középiskolá­saival. A finn testvérváros, Pori egyik gimnáziumának növendé­kei Kirsti Jokinen és Anna Ku- unjauru tanárnő irányításával „Erdő ’21” címmel rendeznek kiállítást munkáikból az Ifjúsági Házban. A tárlat május 6-án 15 órakor nyílik, s azért kapta ezt a szokatlan címet, mert a huszon­egy alkotás témája az erdő és a környezetvédelem. A finn kép­zőművész-palánták a Gárdonyi­gimnázium diákjaival is találkoz­nak majd. Kereszténység és üzleti életvitel Richard Halberg, az amerikai New York állambeli Houghton College tanára, a Business Soci­ety tagja új vállalkozások létre­jöttének támogatásával foglal­kozik. A neves szakember május 8-án délelőtt fél 11-től az egri Megyei Művelődési Központban tart előadást vállalkozóknak és üzletembereknek. A nem min­dennapi konzultáció témája a „Keresztény erkölcsi normákon nyugvó korrekt vállalkozói és üz­leti életvitel”. A program szerve­zője a Hárfa Evangéliumi Kiadó Alapítvány. Nagyváradi vendégszereplés Nemrégiben alakult az Ifjúsá­gi Házban egy új felnőttkórus Bíró Imrének, az Egri Bazilika karnagyának vezetésével. Most első ízben külföldi vendégsze­replésre hivatalosak: május 15- én és 16-án a katolikus egyház Szent László-ünnepségén lép­nek fel Nagyváradon. Logopédiai tagozat A logopédiai gondozás Eger­ben, a Móra Ferenc Általános Is­kola (volt 15-ös számú iskola) szervezeti keretei között műkö­dik. A városnak egyik sürgető feladata a logopédiai gondozó megfelelő elhelyezése. A leg­utóbbi közgyűlésen a képviselők megszavazták, hogy az 1992-es költségvetés e célra szánt tartalékalapjából 149 ezer forin­tot szánnak az idén az átalakítási munkákra és egyéb költségekre. Az iskola logopédiai tagozatá­nak új helye a Vízimolnár soron lévő óvodában lesz. Az épület te­tőterében várhatóan 1993. feb­ruár 1 -jétől kezdhetik meg mun­kájukat a logopédusok. Húszéves az írisz Színpad Az Egri Mezőgazdasági Szak­közép- és Szakiskola írisz Szín­pada 20 éves fennállását ünnepli az idén. A Bodnár László vezet­te társulat az elmúlt két évtized­ben számos fesztivál, bemutató, verseny sikeres szereplője volt. Május 6-án 19 órakor a Megyei Művelődési Központ amatőr­színházi sorozatában lépnek fel. Arisztophanesz vígjátékát, a „Lüzisztratét” mutatják be De- vecseri Gábor átdolgozásában, továbbá Boldizsár Péter „Félál­maink” című színjátékát, s ahogy ilyen születésnapon lenni szo­kott, vidám percekkel is meg­ajándékozzák önmagukat és a közönséget. Az írisz Banzájn meglepetéseket tartogat, várják hát az érdeklődőket. Az 5-ös számú körzet pótválasztása Bemutatkoznak a képviselőjelöltek Immár a választókon múlik, hogy ötük közül ki lép be képviselő­ként a városházára... Május 10-én pótválasztásokat tartanak a megyeszékhelyen. Mint ismeretes, az Eger Megyei Jogú Város választási bizottsága nyilvántartásba vette az 5. számú helyi körzet képviselőjelöltjeit. A pártok, illetve a körzet lakói öt személyre tettek javaslatot. Mindegyiküket arra kértük, hogy az általunk feltett kérdésre tömören válaszoljanak. (Ezzel kívántuk biztosítani a jelöltek egyenlő esélyét a bemutatkozás­ra.) Az írásban beküldött felele­teket az alábbiakban közöljük. HE VÉS MEGYEI HÍRLAP: Bizonyára figyelemmel kísérte az önkormányzat — s választói kör­zete volt képviselőjének — eddigi tevékenységét. Ebből fakadóan miként kívánja biztosítani a kép­viseletfolytonosságát, illetve mi­lyen új elképzelésekkel gazdagí­taná az önkormányzati munkát? HONFI GÁBOR: (független jelölt) — A jelenlegi képviselő^ egy része a választókörzetekből, má­sok listán kerültek a képviselő- testületbe. Mészáros György is a városrészben lakók szimpátiáját bírva kapott bizalmat, vált ta­nácsnokká, s lett a kulturális bi­zottság vezetője, viselte a megye- székhely kulturális koncepciójá­nak gondjait. Ennek természetes következménye, hogy kevesebb lehetőség, energia marad a vá­lasztókerülettel való közvetlen kapcsolatra. A listán bekerültek- nek ilyen kötelezettségeik nin­csenek. A választás által legiti­málva, szinte mindannyian el­merülnek a képviselői munká- ' ban, melyért — félreértés ne es­sék — tisztelet és köszönet jár ré­szükre. — Ha nem is új vonásként, de az eddigieknél közvetlenebb kapcsolat kialakítását lenne jó elérni minden körzetben. A vá­lasztók általános vélekedését kellene folyamatosan érzékelni, és ezek alapján képviselni őket. Az önkormányzatok munkájá­hoz szükséges szabályozási tör­vények jelentős hiánya mellett ez nem könnyű feladat, a képvise­lőknek elég szűk mozgástér áll rendelkezésre. Fontosnak tar­tom — jelenlegi munkámból adódóan is — a teljes körű nyil­vánosságot, a még jobb tájékoz­tatást. — A közgyűlés személyi ösz- szetétele folytán vannak jól rep­rezentált ágazatok, s gyakran úgy tűnik, hogy annak van igaza, aki­nek van szószólója. Én nem kö­tődöm egyetlen ágazathoz sem, ugyanakkor bizonyos kérdések­ben hozzáértőnek tartom ma­gam, de az esetek többségében szakértők véleményére hagyat­kozom. A képviselői munka leg­fontosabb jellemzőinek az ala­posságot, a sportszerűséget és a tisztességet tartom. A fenti je­gyek alapján tudom elképzelni a képviselői munkát, melynek so­rán két alapvető szempontot tar­tanék szem előtt. Az egyik, hogy olyan döntések szülessenek, me­lyek a város fejlődését elősegítik. A másik: az itt élők érezzék, hogy mindez az ő érdekükben történik. FÁBIÁN BÉLA: (független jelölt) — Az egri önkormányzatba bekerülni kitüntetés és felelős­ség. Ezért a testület tagjaként a választópolgárok, az egri embe­rek és Éger város érdekeit kell szolgálni, képviselni. Ezt a szel­lemiséget hagyta ránk Mészáros György úr, ezt kell továbbvinni az utódjának. Szeretnék ebben a szellemben tevékenykedni, fölül­emelkedve az esetleges pártér­dekeken. Úgy érzem és látom, hogy a lokálpatrióták között van erre a legtöbb esély. — A testületi munkán belül a sporttal szándékozom foglalkoz­ni, mert szerintem az „Ép testben ép lélek” nem üres szólam. Egy tag egy testületben nem sokat ígérhet, de azt igen, hogy mindig a fentiek szellemében tevékeny­kedik, és szavazataival a közös jót támogatja. RÉNES MARCELL: (a Fi­desz és az SZDSZ közös jelöltje) — Elsősorban a nyilvánosság érdekében szeretnék szót emel­ni, ez a fő programom, a szak­mám is. Ilyen értelemben nem kívánom biztosítani a folytonos­ságot az eddigi önkormányzati munkával, amely — annak elle­nére, hogy az ülések nyilvánosak —, mondhatni: „titokban” zaj­lott, legalábbis a lényeget tekint­ve. Beleszólni pedig csak abba tudunk, amiről tudomásunk van. — Úgy gondolom, a rendszer- váltás Egerben is inkább elitcse­rére sikeredett. A bejutott képvi­selők jó része magát „lokálpatri­ótának” nevezi, de nem a várost képviseli, inkább szűk csoport­vagy egyéni érdek vezérli őket. Sajnos, erről is kevesen tudnak. A parlamentarizmus városunk­ban halódik. Meggyőződésem, hogy csakis a feltétel nélküli nyil­vánosság az egyedüli fegyver a korrupció, az uram-bátyám, só­gor-koma összefonódások ellen. — Tudom, egyetlen szavazat nemigen számít, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy csupán eny- nyin múlnak a dolgok. Az én sze­repem ebben a közgyűlésben az lehet, hogy lendületet adjak, hogy a kívülről jövő szemével lássak és láttassak dolgokat. Saj­nos, ma még Egerben is — csak­úgy, mint országosan — létezik a Kint és a Bent. Hogy ezt képes legyek megváltoztatni, termé­szetesen támaszkodnom kell a Fidesz és az SZDSZ városszerte elismert szakértőgárdájára. MOLNÁR JÁNOS: (a Mun­káspárt jelöltje, pártonkívüli) — Az emberek képviselete az én szememben megtisztelő, és egyben komoly feladat. Amikor a Munkáspárt egri vezetői felke­restek, számot vetettem magam­ban, mire leszek képes. Azóta is igyekszem alaposabban megis­merkedni a választók kívánsága­ival, elképzeléseivel. Tekintettel arra, hogy más párt színeiben és más szakmai képzettséggel indu­lok, egyértelmű, hogy van eltérés elődöm és az én elképzeléseim között. Ami feltétlenül közös, és ez a folytonosságot jelenti: a leg­jobb tudással, önzetlenül képvi­selni a választókat. Ami eltér, az a problémák meghatározása, rangsorolása. — Szerény ismereteim szerint a város önkormányzata eddig is igyekezett munkáját a lakosság érdekében végezni, de úgy lá­tom, ennél többet lehetne tenni az itt élők életkörülményeinek, közérzetének javításáért. Prog­ramomból, amely ezt a célt kí­vánja szolgálni, kettőt emelnék ki. Az egyik a fiatalokkal való tö­rődés a bölcsődei, óvodai, iskolai ellátástól kezdve, folytatva az el­ső munkahely biztosításával, a lakáskérdés megoldására való törekvéssel. Ám ehhez pénz kell, és ebből következik programom másik fontos része: a gazdálkodó önkormányzat megteremtésére való törekvés. Úgy gondolom, mint vállalkozó, ezért sokat te­hetnék. Fontosnak tartom ezt, mert a lakossági igények kielégí­tésének alapja a pénz. Csak így lehet jobban ellátott iskolát, új munkahelyet teremteni, több járdát építeni, világosabbá tenni a város mellékutcáit is, segíteni az időseket, művelődési és sport- lehetőségeket teremteni anélkül, hogy még mélyebbre kelljen nyúlni az emberek zsebébe. — A programom lényege egy mondatban: továbbfejlődő vá­rosba elégedettebb embereket! LENDVAY DEZSŐ: (az FKGP jelöltje) — Miután már több mint 35 esztendeje itt élek szeretett váro­somban, Egerben, most már „tősgyökeresnek” érzem ma­gam. A Tisza másik partján szü­lettem 1921-ben, Tiszaörs köz­ségben. Édesapám földműves ember volt, hat kataszteri holdon gazdálkodott. A középiskolát Egerben végeztem, az Érseki Felsőfokú Kereskedelmi Iskolá­ban érettségiztem, 1941-ben. — Városomat szerető polgár­ként elsősorban — koromnál fogva érthető nyugodt bölcses­séggel — a nyugdíjasok, a kétkezi munkások, az elmúlt 45 évben meghurcoltak érdekeit szeret­ném képviselni. Amennyiben a választókörzet tisztelt polgárai bizalmukkal megtisztelnek, és bekerülhetek az önkormányzati testületbe, ott a vázolt alapelve­ken állva —.3 képviselőtársakkal lehetséges jó együttműködésben — a már nyugdíjas korosztály terheinek jelentős mérséklése és a szociális gondoskodás kiter­jesztése érdekében kívánok szót emelni és munkálkodni. Minden erőmmel harcolni fogok azért, hogy Eger városban is legyen megfelelő szociális otthon az ar­ra rászoruló, egyedül maradt idős honfitársaim számára. — A választókörzet sokoldalú és kiváló emberi tulajdonságok­kal rendelkező-képviselője volt a februárban elhunyt Mészáros György. Meggyőződésem, hogy hasonló emberi tulajdonságok­kal megáldott képviselő egyha­mar nem állítható a helyére. Az 58 éves korában meghalt képvi­selő sokoldalú tudományos munkásságot folytatott, s nem tűrte a szellemi és az emberi rab­ságot. Önmagáról írta: „Az igaz­ságot szerettem egyedül! Mindig kötött az etika, a becsületes em­berek iránti feltétlen tisztelet...” Az igazság, az emberi szabadság, a demokratikus gondolkodás és az emberi tisztesség eszmei tala­ján állva éltem le én is eddigi éle­temet. Ezekben rokonlelkek va­gyunk elhunyt képviselői elő­dömmel. Anno domini 1832 Magda Frank művészete Mi volt az egri „Kaszinó Társaság” célkitűzése? A magyar reformkor egyik legjellemzőbb polgári tömörülé­se a kaszinói társaságok létreho­zása volt. Egerben 1832. január 10-én teijesztette fel a városi ta­nácsülés Pyrker János érsekföl- desúrnak ily társaság alapításá­hoz való hozzájárulási kérelmét. Az érsek Králik Gábor prefektu­sa útján jóváhagyólag megküldte a városházára az egri Kaszinó Társaság alapszabályait. Úgy hi­szem és vallom, hogy napjaink­ban is igen tanulságos olvasmány belelapozni ebbe az okiratba, mely hűen tükrözi a reformkor ma is időszerű polgárosodási tö­rekvéseit. „A Casinónak, amit minde­nekelőtt tudnunk kell, igaz haza­fiúi célja az, hogy a kellemes tár- salkodási mulatozás vonzó inge­re által jelesebb, s míveltebb tá- lentumú, s lelkesebb igyekezető akármi rendű hazafiak is hozzá­édesgetvén több olyan közhasz­nú munkálatokra, melynek kivi- vésére egy egyes erő elégtelen, hazafiúi buzgóságból számosab­ban egyesüljenek, és szeretett hazájok virágzását, nemzetök jó­létét s dicsőségét, amennyire tő­lök kitellik, mintegy mulatozva ugyan, de annál sikeresebben elősegítsék; mivel pedig oly köz­hasznú munkálatok főképp a gazdasági jobbítgatások előmoz­dítása, művészi és mesterségi ké­szítmények tökéletesítése, a ke­reskedési iparkodásnak élesztő­se, s mindezek közben a tiszta er­kölcsi csinosodásnak, helyesebb ízlésnek s minden szép, jó és hasznos ismereteknek terjeszté­se; kétségkívül csak ezek a fontos tárgyak is, melyeket az egyesü­lendő társaság tisztességes mula­tozás közben időként fejtegetni, mívelni s azokból kifejtendő jót közleni és teijeszteni fogja... Ha­zafiúi buzgóságból, főképpen a nemzeti dísz és jobblét eszközlé­sére állván össze a Társaság, minden törekvésében, az akár mezei vagy házi gazdaságot, akár mesterséget, művészséget vagy kereskedést illesse, minden­kor oly igazság és felebaráti sze­retettel munkálkodjék, nehogy munkálkodásából valami olyas, ami talán monopóliumhoz ha- sonlíttatnék, kereskedvén, szem­betűnő kár s rövidség háruljon az Egyesületen kívül hasonló igye- kezetű Polgártársaira, sőt in­kább.” Igyekeznie kell a Kaszinói Társaságnak a „minőségi egri szőlőművelés és borcsinálás... különbféle gyümölcsnek neme­sítése, tenyésztése”, valamint ’’más hasznos találmányokra akadna, azt mind hazafiúi, mind felebaráti szerétéiből nemcsak idevaló szőlő- és kertművelők­nek, hanem újság-levelek által az egész Nemzettel is közleni legna­gyobb dicsőségének s gyönyörű­ségének tartsa.” Iparkodnia kell „különbféle kézi s művészi mestereknek” a külföldi színvonal elérésére, „szűk és hiányos ismeretük, ke­vés tapasztalásuk elsajátítására. „Ezen hazafiúi egyesületnek éb­resztőszemügyére szinte érdeme­sek, s úgy erre nézve a bécsi és müncheni folyóírásokban olva­sottakat terjessze. ” Serkentenie kell Eger kereske­delmét, kivált a borkereskedel­met. Azon kell lennie az egyesü­letnek, hogy „minél több ügyes, tapasztalatos, különbféle tudo­mányosbéli művészet- és mes­terségbéli isméretekkel bíró fér­fiút soroljon tagjai közé.” „...a Casinó is azon üdvösséges felté­telét: hogy Egerből számosabb pallérozott tagokra szert tehes­sen, bizonyára nem másként érendi el, hanem ha az erkölcsi csinosodásra szánt szent gondos­kodást egyszersmind a nevendék fiatalságra is célirányosan kiter­jeszti.” Amikor a Kaszinó Társaság 1836-ban „tántz vigalmat” tar­tott, a 767 forint 30 krajcár bevé­telt „Eger Anya Városunknak utzái kivilágosítására állítandó lámpáknak megszerzésére” át­adta a város vezetőségének, az az alábbi köszönőlevelet intézte a Kaszinó Társasághoz: „...Nints annál bizonyosabb Tekintetes Társaság, hogy minden e világon lévő polgári létei tsak úgy jöhet virágzóbb állapotra, ha annak tagjai mindazoknak elnyerheté- sére, melyek erre megkívántai­nak, a hazaszeretettűi lángolva segédkezeket és gyümölcsöző ál­dozatokat tesznek. Boldog és szerencsés polgári társaság az, ahol az ily megbecsülhetetlen ta­gok s polgártársak találtattanak, akik nemcsak egy személyek ne­mes csinosodását gyarapítani tö­rekednek, de az összes társaságot is öszvevetett vállaikkal több se­gédtársaknak munkálkodásaik­kal boldogítani, virágzóbb álla­potra játszattatni, gyarapodását eszközleni, egy szóval a jólétet az emberiség tehetségeit nemesíte­ni igyekeznek...” Űgyanezen esztendő novem­beri Katalin-báljának tombola­bevételét, 1867 váltóforintot adott a Kaszinó Társaság a város „közvilágítása” elősegítésére. Biztos vagyok abban, hogy ezen kaszinói alapszabály alap­eszméje ma is nagyon-nagyon időszerű, és illő meghallgatásuk, s kivált ma — 160 esztendő múl­tán — megszívlelésük. Sugár István Lesz-e Egerben állandó A Magyar Televízió 2-es prog­ramjának népszerű kulturális műsorában, a Stúdió 92 legutób­bi adásában arról nyilatkozott a Franciaországban élő magyar származású idős képzőművész, Magda Frank, hogy a nem is olyan távoli jövőben állandó ki­állítása lesz Egerben. A helybeli­ek körében ez méltán keltett visszhangot, hiszen köztudott, hogy évek óta megoldatlan gondja a városnak a kortárs kép­zőművészeti galéria hiánya. Áz ismert művész egyébként arra is célzott, hogy életmű-kiállításá­nak leendő helyszíne a Kispré- posti palota. — Mi az igazság? Milyen meg­egyezés húzódik a kijelentés hát­terében?—kérdeztük dr. Ringel- hann György polgármestert a nyilatkozat elhangzásának más­napján, április 28-án. — Magam is meglepődtem — válaszolta —, amikor többen is ezzel a hírrel fogadtak. Az igaz, hogy Magda Frank a Vitkovics- ház vezetője, Bak József né társa­ságában még márciusban felke­resett ezzel a javaslattal. Felaján­lotta, néhány munkáját a város­nak adná kiállítás céljából. Ak­kor én elmondtam, hogy mennyi gondot, előzetes vitát okozott a Kepes-gyűjtemény elhelyezése. Jelenleg nem tartunk ott, hogy kialakíthatunk egy újabb galéri­át, de természetesen nem zár­kóztunk el az anyag bemutatása elől. Azt is elmondtam, hogy meg kell vizsgálnunk a kiállítás területi igényeit, anyagi hátterét. A kulturális bizottságnak is ala­posan át kell gondolnia a kér­dést, s megvitatni a közvélemény­nyel, a helybeli művészekkel, képviselőkkel. Tehát: konkrét ígéretet nem tettem, mindössze annyit mondtam, hogy mérlegel­ni fogjuk a javaslatot... Mindezekhez hozzátartozik, hogy ráadásul a Kispréposti pa­lota tulajdonviszonya is rende­zetlen. így valószínű, hogy a mű­vésznő felajánlását még alapo­san megvizsgálják a városlakók, több fórumon is. (jámbor) % Eladó vagy bérbe adó! Az ÉPFA KFT. fűrészüzeme 3 évre lekötött szerződéssel együtt. Telephely: Dormánd, Vörösmarty út 8. Érdeklődni: Füzesabony, Damjanich 8/a.

Next

/
Thumbnails
Contents