Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES Mf' HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, tíj 4ÜV, - LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1992. MÁJUS 21. CSÜTÖRTÖK III. ÉVFOLYAM 119. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT iJP SPRINTER ^ I STÚDIÓ KFT. V Eger Széchenyi út 58. sz. alatti 80+8 m2-es (megosztással Is), udvari parkolási lehetősséggel rendelkező épület utcai részének és 720 m’-es keltjének hasznosítására bérlőt keresünk Érd. : SPRINTER Stúdió Kft. Eger, Deák F. út 49. Tel.: (36) 11-904 Drágulnak a tankönyvek Az állam továbbra is támogatja a tankönyvkiadást, ám az előállítá­si költségek emelkedése miatt a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium a tankönyv — és jegyzetellátási kötelezettségének csak úgy ké­pes eleget tenni, ha 1992-ben az állami támogatás mellett a szülői, hallgatói térítési díjak is magasabbak lesznek a tavalyinál. Az általános iskolákban az évfolyamonkénti tanulói tankönyvcso­magok térítési dijának növekedése nem haladja meg a 240 forintot, a középfokú tanintézetekben pedig a 280 forintot. Kivétel a középis­kolák első évfolyama, mert itt a tanulóknak be kell szerezniük a több tanévet szolgáló atlaszokat, és példatárakat. E miatt a gimnáziumok első osztályában mintegy 560, a szakközépiskolákban 480 forinttal kell többet fizetniük az elsős tankönyvcsomagért a tavalyinál. (MTI) A SZOT vagyona Az Állami Számvevőszéknek tegnap küldte el a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsé­ge, a volt SZOT-vagyonról az el­számolást. A volt SZOT-vagyon könyv szerinti értéke 1,8 milliárd forint. A piaci, vagyis forgalmi értéke ennél több. Erről jelenleg csak egy 1990-ben készült szá­mítással rendelkeznek, ami sze­rint a vagyon 4,7 milliárd forin­tot ér. Legnagyobb részét az in­gatlanok adják. Az MSZOSZ- hoz tartozó ágazati szakszerve­zetektől is folyamatosan várják az elszámolásukat. Heroint rejtegetett Eljárást indított a magyar rendőrség a jelenleg Svájcban, előzetes letartóztatásban levő P. László délegyházi lakos ellen, mert török és magyar állampol­gárok megbízására ez év január 26-án 3 kg heroint szállított Ma­gyarországról Svájcba. A férfi élettársának jelzése alapján ked­den este a rendőrség a heroin­csempész lakásán — Senyő, Kos­suth utca 17. szám alatt — 5 kg heroint lefoglalt. Új tv-stűdió „Lehet, hogy becsaptak...” Á dögfalit is betelt Szailán Megnyitotta a közönség előtt kapuit tegnap a 95. tavaszi BNV — ezen a néven az utolsó — Beruházási Javak Szakvására. A kiállítás 76 ezer négyzetméterén 1628 kiállító mutatkozik be, közülük 868 ma­gyar és további 20 országból 760 cég van jelen. A kiállítás területének több mint egynegyedén a ma­gyar gazdasági átalakulást reprezentálva úgynevezett újjászülető tevékenységek — haszonjárművek, mezőgazdasági gépek — képviselői vannak jelen, de bemutatkozik a fémmegmunkálás, műszeripar, vákuumtechnika, energetika, környezetvédelem és a biotechnológia ágazata is. Az idei kiállításon a legnagyobb területet a német, osztrák, francia és olasz cégek rendezték be. (Fotó: Szántó György) Nemrégiben egyszerre telt meg a községi dögkút, s telt be néhány embernek az a bizonyos „pohár” Szajlán. A helyi képviselő-testület szinte egyöntetűen kiáltott fel, hogy most már elég: a polgármester nem a község érdekében dolgozik. Lemondásra ugyan nem szólították fel, de meg­büntették: megváltoztatták a jogállását, s ezentúl már nem félállású, hanem csak tiszteletdíjas polgármester Horuczi Flórián. Közép-Európa egyik legmo­dernebb stúdiója, az itt készült műsorok a világon bárhol, tech­nikai utómunkák nélkül lejátsz­hatók — jellemezte Horváth Ló­ránt a Magyar Televízió gyártási igazgatója a Bojtár-Kunigunda utcai épületkomplexumot, ame­lyet tegnap adtak át egy éves pró­baüzem után. A stúdiót felsze­relték a legmodernebb video- és hangtechnikával. Autós sefteló — nagyban Csalás miatt G. Zoltán gödöl­lői lakos ellen eljárást indított a rendőrség, mert a múlt évben fo­lyamatosan mint az Autófórum Áutókereskedelmi Vállalkozás tagja, Németországból és Svájc­ból úgy hozott be 260 személy- gépkocsit, hogy azok számláin a tényleges vételárnál kisebb érté­ket tüntetett fel. Az így elmaradt adó- és vámmal összesen 8 millió forint kárt okozott. Eldugták a bevételt Futótűzként terjedt el a hír május 19-én, kedden reggel, hogy fegyveres rablás történt az almásfüzítői postahivatalban. A helyszínre érkező rendőrök ki­derítették, hogy fegyveres rablás nem történt, de a posta előző na­pi bevétele rejtélyes módon el­tűnt. A főkapitányság bűnügyi osztálya széles körű nyomozás és alapos helyszíni szemle eredmé­nyeként hiánytalanul megtalálta a postahivatalban eldugott több mint 600.000 forintot. A rend­őrség az ügyet vizsgálja. — Éppen tele lett a dögkút, amikor megkereste a polgármes­tert három nagykállói cigányem­ber, akik itt házaltak a környé­ken, s ajánlgatták mindenhol, hogy kitisztítják a dögkutat — mondja Végh Miklós önkor­mányzati képviselő. — Igaz, előbb a tsz-nél jártak, mert tőlük származik a legtöbb állattetem, s ők irányították az embereket a községházára, mert a dögkút a falu tulajdona. A polgármester meg is egyezett velük, utána há­rom-négy napig dolgoztak, s a végén felvettek 160 ezer forintot. Ez már csak azért is elképesztő, mert Horuczinak csak 50 ezer forintot áll módjában saját hatás­körben kiutalni. Ó azonban meg sem kérdezett bennünket... Ha a szerződést nézzük, aszerint 48 köbmétert kellett volna ennyi pénzért kitisztítaniuk a vállalko­zóknak, a képviselők mérései szerint azonban csak 27 köbmé­terről volt szó. így aztán az ön- kormányzat csaknem százezer forinttal fizetett ki többet, mint kellett volna. — Ráadásul nagyon rossz munkát végeztek—veszi át a szót Penyaskó Tibor, aki szintén kép­viselő. — A kutat ugyan kitakarí­tották, de a tetemeket csak oda­hányták mellé, s 5-10 centiméter földet szórtak rá. Ez azért is ve­szélyes, mert a dögkút a falu fö­lött van, s ha jött volna egy nagy eső, könnyen lehetett volna egy járvány is, akár tífusz...! A Heves Megyei Beruházási Vállalat illetékes szakembere szerint a dögkút kitisztítása sem technológiailag, sem környezet- védelmi szempontból nem kielé­gítő, s utána nem is fertőtlenítet­ték. Éppen ezért felszólították a nagykállói Lakatosékat, hogy fi­zessék vissza a különbözetet. Re­agálás azonban nem érkezett... — Nem is lenne ez olyan nagy ügy, ha csak egyszeri eset lenne — mondják a képviselők —, de már nem először fordul elő, hogy Horuczi nem veszi komolyan a falu ügyeit. Tudja, azelőtt Terpe- sen volt a közös tanács elnöke, s ez még mindig látszik rajta. Fölé­nyesen viselkedik, másnak a munkájával szeret csak dicse­kedni. Egyáltalán nem érdekli, hogy mi történik: amikor az új községháza épült, akkor például egyszer sem jött el megnézni, ho­gyan is áll. Mindennapos közöt­tünk a feszültség... Egyébként nem állítjuk, hogy tudatosan fi­zetett ki jóval több pénzt, de hogy nem elég körültekintően, az biz­tos. (Folytatás a 3. oldalon) A magyar honvédelem napja A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — a magyar honvédelem napja al­kalmából Fodor Lajos ezredest és Urbán Lajos ezredest vezérőr­naggyá nevezte ki. A kinevezési okmányokat Göncz Árpád a Parlament Nándorfehérvári Ter­mében szerdán nyújtotta át. A Magyar Honvédség Műve­lődési Hazában Göncz Áipád köszöntötte a katonákat, s rövid beszédében azt emelte ki, hogy a honvédség bár napról napra ve­szélyes helyzetnek volt kitéve, mindenekelőtt nyugalmával je­lesre vizsgázott. Áz üdvözlő sza­vakat követően a honvédelmi miniszter parancsa alapján tisz­teket léptetett elő. Katonai, szakmai felkészültsége, vezetői rátermettsége és beosztásában huzamos időn át végzett kiemel­kedő munkája elismeréséül ezre­dessé lépett elő: dr. Dobozi Jó­zsef, Csikesz Ferenc, Fekete László, Győrössy Ferenc, Keller Mihály, Mádi Janos, Dr. Rékai Miklós, Ty. Szabó Imre, Tóth Zsigmond, Várkonyi Vilmos és Dr. Váradi Gyula alezredes. A központi ünnepségen 32 őrna­gyot léptettek elő alezredessé. Áz elismeréseket Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium poli­tikai államtitkára, Annus Antal altábornagy, a minisztérium köz- igazgatási államtitkára és Lő- nncz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsno­ka adta át. Rákóczi téri lányok a Népszigeten? Személyes véleményem szerint ma sokkal fontosabb problémái vannak Budapestnek, mint a Rákóczi téri lányok áttelepítése mond­juk a Népszigetre — mondta az MTI érdeklődésére a területileg illeté­kes XIII. kerületi polgármester, Szabó Miklós, reagálva a budapesti rendőrfőkapitány napokban elhangzott ilyen értelmű javaslatára. A polgármester rámutatott, aki ismeri a főváros történetét, az jól tudja, hogy mindig is a Rákóczi tér környéke volt az örömtanya, ak­kor is, amikor tiltották ezt a tevékenységét. Nem valószínű, hogy vá­rostervező íróasztalokon meg lehetne szabni: hol árulják szolgáltatá­saikat a lányok. Azt is elmondta, hogy a Népszigeten — amely részben a IV. kerü­lethez is tartozik — véleménye szerint sokkal inkább egy modem sza­badidőközpontot kellene kialakítani csónakkikötőkkel, tenisz- és sportpályákkal. Jóllehet rendőri szempontból teljesen logikus, hogy egy ilyen, jobban ellenőrizhető területre kellene telepíteni a lányokat. Ha a sziget hasznosítására konkrét javaslat készül, akkor természete­sen kikérik a helyi lakosság, illetve, üdülőtulajdonosok véleményét. Magyar igény a Nyugattól „Háromszögű ügyletek” A hétvégén Lisszabonban tar­tandó FÁK-segély konferencián Magyarország ismét hangot kí­ván adni csalódásának, amiért nem sok valósult meg azokból az ígéretekből, hogy a Nyugat kö- zép-kelet-európai országokból vásárolt árukkal is támogatja a volt szovjet tagköztársaságokat — nyilatkozta Martonyi János, külügyi államtitkár az MTI mun­katársának. Továbbra is szorgalmazni fog­juk a „háromszögletű ügylete­ket” — mondta az államtitkár. Ezen túlmenően szeretnénk tisz­ta képet kapni a Nyugat globális stratégiájáról, illetve arról, hogy ebbe hogyan illesztik bele a Ke­let-Közép-Európának szánt tá­mogatást. Az államtitkár elmondta: a hét legfejlettebb tőkés ország ál­tal Oroszországnak szánt 24 mil­liárd dollár pénzügyi segély, amelyet a múlt hónapban jelen­tettek be, nem jelenti a mi kiikta­tásunkat. Mi csupán a már ko­rábban megítélt összegből sze­retnénk részesedni, abból a 640 millió ECU-s keretből, amelyet az Európai Közösség a három­szögletű ügyletekre megszava­zott. Heves és Loire-Atlantique megyék között Egyedülálló együttműködési megállapodás Nemrégiben együttműködési megállapodást írtak alá Heves-, illetve a franciaországi Loire-At­lantique megyék vezetői. A ke­retmegállapodás jelentőségéről Dr. Jakab Istvánt, a Heves me­gyei közgyűlés elnökét kérdez­tük. — Azt hiszem — kezdte az el­nök — a magyar — francia kap­csolatokban egyedülálló, s egy­ben előremutató szerződést ír­tunk alá, amely a kölcsönös ér­dekeken nyugszik. Ez utóbbit azért is hangsúlyozom, mivel manapság sajnos még gyakorlat: csak kérni megyünk tőlünk Nyu­gatra.-Miért egyedülálló a szerző­dés? — Egyrészt azért, mert a ha­gyományokból eredően a ma­gyarországi megyék eddig jó­részt német területekkel keres­ték a kapcsolatot. Másrészt, ilyen átfogó, az élet szinte min­den területét magába foglaló do­kumentumról még nem tudunk. Az elveken túl ugyanis konkrét feladatokat is tartalmaz a szerző­dés. Első lépésként a héten fran­cia üzletemberekből álló delegá­ció látogatott el Egerbe, ahol a helyi cégek vezetőivel folytattak tárgyalásokat a konkrét együtt­működési lehetőségekről, ve­gyes vállalatok létrehozásáról. — Milyen feladatokat hatá­roztak mega közeljövőre? — A kultúrától a szociálpoli­tikáig szinte minden területen hamarosan konzultálhatnak a szakemberek. Legközelebb ag­rár szakemberekből álló csoport utazik majd Franciaországba, ta­nulmányozni az ottani állapoto­kat, s így remélhetően minél ha­marabb átültethetik a hasznos is­mereteket a hazai viszonyokra. Az együttműködésünk komoly­ságát talán az is alátámasztja, hogy hamarosan megyénkbe lá­togat a francia nagykövet is. Egy hónap alatt 20 milliárddal Tovább növekednek a megtakarítások A Magyar emzeti Bank márci­us végi adatai szerint az év első három hónapjában jelentősen növekedtek a megtakarítások. Míg februárban a pénzintézetek­nél lévő megtakarítások bruttó összege 811,4 milliárd forint volt, március végén ez az összeg 830,9 milliárd forintra emelkedett. Egy hónap alatt a megtakarítások mintegy 20 milliárd forinttal nö­vekedtek. A bankoknál elhelyezett beté­tek összege márciusban 454,7 milliárd forint volt, az előző hó­napihoz viszonyítva 8,2 milliárd forinttal több. Ézen belül a devi­zabetét-állomány 137,6 milliárd forintot ért el, kis mértékben nö­vekedett, mégpedig 1,8 milliárd forinttal. A pénzintézeteknél lévő ér­tékpapír-állomány 180,8 milli­árd forintot tett ki, 14,1 milliárd forinttal haladta meg a februárit. A Magyar Nemzeti Bank a készpénzállomány-alakulását folyamatosan méri. Az állomány március végén 195,4 milliárd fo­rint volt, folyamatosan csökken. Márciusban az előző hónaphoz viszonyítva 2,8 milliárd forinttal, februárban pedig 0,6 milliárd fo­rinttal kevesebb Kézpénzt tartot­tak. A lakosság március végén 184,7 milliárd forinttal tartozott a bankoknak. A lakossági hitel- állomány is fogyóban van. Már­ciusban a lakosság nettó érték­ben 6,1 milliárd forint hitelt fize­tett vissza, vagyis ennyivel csök­kentek a lakossági tartozások, februárban 5,1 milliárd forint volt az állománycsökkenés. A nettó megtakarítások így március végén 646,2 milliárd fo­rintot tettek ki. Á növekmény márciusban 25,6 milliárd forint, több, mint februárban, amikor a nettó megtakarítások 19,4 milli­árd forinttal növekedtek január­hoz képest. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents