Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-20 / 118. szám
4. KÖZLEKEDÉS HÍRLAP, 1992. május 20., szerda Kevesebb volt a halálos, több a súlyos és könnyű sérüléssel járó közlekedési baleset — Az okok élén még mindig a gyorshajtás — Több bajt okoztak az ittas vezetők Kedvezőtlenül alakult megyénk első negyedévi baleseti helyzete Heves megyében 1992 első negyedévében összesen 158 személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, 7-tel több, mint az előző év azonos időszakában. A bekövetkezett balesetekből a halálos kimenetelű 15- ről 7-re csökkent. Ugyanakkor a súlyos sérüléssel járó 55-ről 60- ra, a könnyű sérüléses 81-ről 91- re emelkedett. A balesetek következtében meghalt, illetve megsérült személyek száma 223-ról 229-re emelkedett. Az ittasan okozott baleset 20- ról 31-re emelkedett, amelyből egy volt halálos kimenetelű. A gyalogoselütések száma 24- ről 21-re csökkent. Pozitívan értékelhető, hogy 5-ről 1-re csökkent a halálos esetek előfordulása. Közút-vasút kereszteződésében 3 baleset fordult elő, amelyből legsúlyosabb volt a Csány- Atkár vasútállomáson történt autóbusz-baleset, ahol hatan vesztették életüket. Lakott területen 83-ról 92-re emelkedett a balesetek száma. Lakott területen kívül az előző évi 68 balesettel szemben 66 fordult elő. A balesetek okai közül továbbra is első helyen szerepel a sebesség nem megfelelő alkalmazásából eredő baleset, amely 55-ről 69-re emelkedett. Meg kell említeni az előzési szabályok be nem tartásából (12) és az elsőbbségi szabályok megsértéséből (22) eredő baleseteket. Legtöbb balesetet a személye gépkocsi-vezetők okozták, 107- et, amely 9-cel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. A balesetek területi előfordulását értékelve megállapítható, hogy Eger városában 14-ről 20- ra, vonzáskörzetében pedig 19- ről 40-re emelkedtek a balesetek. Gyöngyös városában 10-ről 17-re emelkedtek, míg vonzás- körzetében 35-ről 20-ra csökkentek a balesetek. Hatvan városban 10-ről 5-re, vonzáskörzetében 17-ről 7-re csökkentek a balesetek. Heves városban 8-ról 10-re, vonzáskörzetében 5-ről 7-re emelkedett a balesetek száma. Füzesabony városban az értékelt időszakban mindössze 1 baleset történt, vonzáskörzetében pedig 21-ről 18-ra csökkentek a személysérüléses balesetek. Összességében megállapítható, hogy megyénk közlekedés- biztonságában — 1992 első negyedévében — pozitív változás nem tapasztalható, mivel a balesetek számát nem sikerült csökkenteni. A baleseti okokról készült értékelések, elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy a balesetek bekövetkezésében továbbra is jelentős szerepet játszanak a közlekedő emberek tudati, etikai hiányosságai. A közlekedésbiztonsági helyzetben tapasztalható nyugtalanító jelenségek zömében a közlekedők fegyelmezetlenségére, gyakorlatlanságára, alkalmazkodókészségük, felelősségtudatuk és önmérsékletük hiányosságaira vezethetők vissza. Ahhoz, hogy a baleseti helyzet kedvezőtlen alakulásán változtatni tudjunk, az szükséges, hogy a közlekedésbiztonsági tanácsok nevelő-felvilágosító munkája mellett a rendőri szervek tovább fokozzák ellenőrző tevékenységüket, a kiemelt — különösen veszélyes — szabályszegések megelőzését, az elkövetők felderítését és felelősségre vonását. Rakomány a személygépkocsin Sokan tervezgetik már a nyári vakáció útvonalát. Különösen hosszabb nyaraláskor elkerülhetetlen, hogy személygépkocsinkkal terhet szállítsunk. Erre a célra szolgál a csomagtartó, az utastér stb. A pótlólagosan kialakított lehetőségek az utánfutók, a tető- és a hátsó csomagtartók. A rakomány elhelyezésével a közlekedési szabályok csak annyit foglalkoznak, hogy az „a közlekedés biztonságát, a személye és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse”. Ezenkívül azt mondják ki, hogyan nem szabad rakodni. A rakomány a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevőjét pedig a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében nem akadályozhatja, a jármű ajtajainak, illetve a rakfelület oldalfalainak lezárását nem gátolhatja. A csomagokat egyenletesen és úgy kell elhelyezni, hogy a jármű stabilitása számottevően ne romoljon. Úgy kell rögzíteni, hogy ne essen és ne szóródjon le, ne ömöljön ki, nagyobb zajt, szeny- nyeződést ne okozzon. Magassága a jármű magasságával együtt a négy métert nem haladhatja meg. A járművön, illetőleg annak rakfelületén általában nem nyúlhat túl. Zárt kocsiszekrényű jármű tetejére ha csomagtartó van felszerelve, a rakomány (pl. szörf) elő- re-hátra 40 cm-re túlnyúlhat. A pótkocsit vontató jármű rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen. A személygépkocsiban történő teherszállítás esetén bizonyos, a jármű stabilitását nem befolyásoló átalakítás is (ülések kivétele, rakfelület oldalfalának összenyitása) megengedhető. Ha a belső visszapillantóból a kilátás korlátozott, azt pótolhatja a jobb oldali visszapillantó tükör. Néhány jó tanács: A csomagokat a beépített csomagtartóba megfelelően rögzítsük. Az új konstrukcióknál beépített heveder segíti a rögzítést. Ennek hiányában a karosszéria- elemekhez vagy a pótkerékhez köthetjük a csomagokat, célszerű a kiékelés is. A rakomány elhelyezésénél az is szempont lehet, hogy mennyire hozzáférhető, ezért ajánlatos az elsősegély- nyújtó csomagokat és a legfontosabb szerszámokat az ülés alatt tartani, de csak megfelelő rögzítés után. Ha az utastérbe rámolunk, figyelembe kell venni, hogy az itt tárolt anyagok elszabadulása fékezéskor, ütközéskor, kanyarodáskor sérülést okozhat. Minél magasabban van rögzítet- len, nehéz tárgy, annál veszélyesebb, ezért a kalaptartóba csak könnyű, kisméretű (lehetőleg ruhanemű) helyezhető el. Az autós állatbarátoknak azt ajánlhatjuk, hogy kutyájukat az utastérben az ülések közé helyezzék el, és lehetőleg az üléshez rögzítsék. A tetőcsomagtartók és kiegészítő csomagtartók kiválasztásánál az legyen a legfőbb szempont, hogy milyen terhet akarunk rajta szállítani. A speciális szerkezetek közül a legbiztonságosabb a zárható áramvonalas tetőzár (dobozcsomagtartó). A tetőszerkezetre és utánfutókra helyezett rakományt különböző eszközökkel láthatjuk el (acéldrót, acélkötél vagy heveder, lánc, len- vagy műanyag kötél, ún. gumipókfeszítő hevederek és csörlők). A legjobban elterjedt gumipók elég balesetveszélyes, „ki- ugorhat” a horogból, túlságosan rugalmas, és így nem megfelelő szorítóerő. Ajánlatos a pántfix- kötés, egyszerű, olcsó hevederes kötési mód, és feszítőgép is egyben. A terhelés elosztásánál — főként, ha utánfutó is van — meg kell kísérelni a terhelést előre vinni. Egytengelyes utánfutónál középen, a tengely felett, elcsúszás ellen biztosítva kell terhelni, hogy az utánfutó kígyózó lengése minimális legyen. A közúti közlekedési balesetek elkerülése érdekében érdemes megszívlelni a fenti tanácsokat. A külföld humora Mit tudnak a rendőrkutyák? — Haditechnikai és önvédelmi bemutató — Ügyességi versenyek az egri gyermeknapi programban Egészség — biztonság 1992. május 24-én (vasárnap) 9 órától 16 óráig „Egészség — biztonság” címmel hagyományőrző gyermeknapi program lesz az egri Deák Ferenc úti óvodában. Programok: 1. Rendőrök mutatják be modem munkaeszközeiket, játékos vetélkedőt szerveznek családoknak, valamint rendőrkutya-bemutató. 2. A Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj haditechnikai, valamint önvédelmi bemutatót tart. 3. Az érdeklődő gyermekek a tűzoltóságnál rendszeresítettfelszereléssel ismerkedhetnek meg. 4. Az ÁNTSZ Egri Szervezete egészségvédelmi programokkal várja a gyermekeket és felnőtteket egyaránt. 5. Természetgyógyászok előadásokat tartanak, bemutatják módszereiket, árusítják természetes hatóanyagú készítményeiket. 6. Reformkonyhai ételbemutató és -kóstoló. 7. Tartásjavító és lábtorna felnőtteknek és gyermekeknek. 8. Ügyességi versenyek. 9. Agyagozás, bábkészítés, Barbie-ruhavarrás, rajzverseny. 10. Bűvészműsor, valamint zenés mesejáték-bemutató. A technikai és önvédelmi bemutató helyszíne: Eger, városi stadion előtti parkoló. Programjainkra szeretettel váijuk városunk óvodás és iskolás korú gyermekeit, szüleiket és minden kedves érdeklődőt. Napfényes Óvodákért Alapítvány és a szervezők Eger, Deák Ferenc út 17. (36)10-369 Sötét ügy Olvasónk, akinek leveléből néhány részletet idézünk, azt kérte, hogy neve ne jelenjen meg, mert nem a nyilvánosság, hanem a tanulságok miatt írta meg újjászületésüknek történetét. Feleségével még hajnalban, sötétben indult el Budapest felé. Éppen egy teherautót készült előzni, már balra húzódott, amikor a teherautó mellett, annak lámpafényénél megpillantotta a három, egymás mellett szembejövő kivilá- gítatlan kerékpárost. Valószínűleg túl hirtelen rántotta visz- sza a kormányt, hogy el ne üsse őket, és így a nedves úton már nem tudta kivédeni kocsijának borulását. A történetet azért lehet elfogadni hitelesnek, mert a főszereplő a leglényegesebb pontnál maximálisan őszinte. Nem tagadja, hogy a borulásban esetleg a saját hibája is közrejátszott. A borulásnál — a biztonsági öv és még egy csomó szerencsés körülmény miatt — szinte egy karcolásuk sem történt. Az ajtókat viszont nem tudták belülről kinyitni. Várták, hogy a kerékpárosok visszamenjenek segíteni. Nem mentek! Megállt viszont egy Skoda, és az abban ülők segítettek az autóból való kiszállásban. Ezt követően a sérült autóval tovább tudták folytatni útjukat. És most — kissé lerövidítve — a levélben leírt eset tanulságai: 1. A biztonsági övnek köszönhetik életüket. 2. Miért nem segített a három kerékpáros? Talán csak nem azért, mert ha élnek, akkor kiderül az ő felelősségük, ha pedig meghaltak, akkor úgyis mindegy? 3. Lehet, hogy némely érthetetlen balesetnek hasonló oka van? Nem mer jelentkezni az, akinek az életéi mentve másvalaki a sajátját tette kockára? Lehúzott ablakkal Úgy látszik, végérvényesen itt a tavasz. Ha valakit nem győzne meg erről az a tény, hogy korábban világosodik és későbben sötétedik, ha nem lenne elegendő érv a nagykabátot lecsalogató meleg napsütés, csak körül kell nézni az utcán. Megjelentek az autókban a kikönyöklők, a gorillafogásúak és az ajtón dobolok. Mind a három csoport közös ismérve, hogy csak egy kézzel fogja a kormányt. Nem mintha így tanították volna őket, éppen ellenkezőleg. Tanulókorukban meg nem mertek volna ilyesmit kockáztatni, és különösen a vizsgán viselkedtek igen illedelmesen. Vagy talán elképzelhető lenne, hogy amikor a vizsgabiztos beül a kocsiba, a jelölt leengedte volna az ablakot a vezetőülés mellett, bal karját kilógatta, dobolni kezdett az ajtón, és megkérdezte: na, mehetünk már? Az autóvezetői tanfolyamon mindenkit megtanítottak rá, hogyan kell tisztességesen, illetve biztonságosan autót vezetni. Mindenkinek meg kellett tanulnia, hogy a kormányt két kézzel kell fogni, és az egyik kézzel legfeljebb a sebességváltás idejére szabad elengedni. Nem azért tanították így, mintha az oktatónak ez lenne a hobbija, hanem azért, mert autót csak két kézzel szabad vezetni! Ennek rendkívül komoly oka van. Mindenekelőtt bármikor történhet valamilyen váratlan esemény, amit egy kézzel nem lehet kivédeni. Pl. egy gumidefekt, amikor egyetlen kéz kevés ahhoz, hogy megtartsa a kormányt. Rámehet az egyik első kerék valamilyen egyenetlenségre, belekerülhet gödörbe, leugorhat az útpadkára, és mire a másik kéz odakap a kormányhoz, rendszerint már késő! A forgalomban ezenkívül nagyon sokszor szükség van hirtelen és határozott kormánymozdulatra, amit egy kézzel nem lehet megtenni. Egy kézzel csak elrántani lehet a kormányt, a határozottsághoz két kézre van szükség. Az életükkel — és másokéval — játszanak, akik vezetés közben kikönyökölnek, karjukat lógatják, vagy gorillafogással mar- kolásszák az esőcsatornát. A balesetek elkerülése végett érdemes mindenkor az autó kormányát két kézzel fogni, és folyamatosan úgy vezetni, még akkor is, ha a vezetőnek netán melege van. Autósoknak Téli gumit csak télen használjunk!. Már jó ideje, hogy vége a télnek. S bár a hőmérséklet kissé ingadozik, nemcsak a meteorológia szerint, hanem a közlekedésben is tavasz van. Éppen ezért szembetűnő, hogy nagyon sok autón még durva mintás, téli gumiabroncsot lehet látni. Ez mindenekelőtt pazarlás. A téli abroncsokat több télen is fel lehet használni, tapasztalatok szerint egy garnitúra abroncs évekig is kiszolgálja az autót. Évenként csak néhány hónapon keresztül kell ugyanis használni, és a téli időjárási viszonyok között általában kisebb sebességgel haladunk, így az abroncs igénybevétele is kisebb. A hó, a sár, a latyak nem koptatja annyira az abroncsot, mint a kemény burkolatú úttest. A kemény burkolatú utakon a nagyobb sebesség mellett használt téli abroncs talán már a következő telet sem éri meg. Ez a rész tehát pénzkérdés, egyetlen autósnak sem közömbös. Van azonban egy veszélyesebb része is, a stabilitás. A téli abroncsoknak ugyanis egészen más tulajdonságai vannak, mint a felépítésben, mintázatban is különböző másik gumiabroncsnak. Kemény burkolatú úton — legyen az száraz vagy nedves — a téli abroncs oldalstabilitása kisebb. Kanyarban, az oldalszélben tehát az autó bizonytalanabb, és ez a bizonytalanság a sebesség növekedésével fokozódik. A durva mintázat miatt a téli abroncs tapadása is kisebb, s ennek kedvezőtlen hatása főleg fékezésnél mutatkozik meg. Növekszik a fékút, és a fékezésnél az autó nem marad egyenes irányban. Ez a veszély leginkább esőben fenyeget. Vannak olyan foglalkozású emberek, akiknek egész évben szükségük van durva mintás abroncsra, mert kénytelenek terepen, dűlűutakon is közlekedni. Másoknak azonban minél előbb célszerű visszaszerelni a nyári gumikat. Ha esetleg a tavalyiak már elkoptak, s pillanatnyilag nem lehet megfelelő típusú gumit kapni, legalább mindenki legyen tudatában annak, hogy a téli abroncs használata nyáron veszélyes, tehát óvatosabban kell vezetni, mert csak így lehet elkerülni a baleseteket!
