Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-20 / 118. szám
BIOBOR ELŐÁLLÍTÁSÁVAL FOGLALKOZNAK MAKLÁRON (4. oldal) J HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. MÁJUS 20. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 118. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V. KERÉKPÁRVÁSÁR! 12 sebességes gyermekkerékpár 16.800,- 10 sebességes versenykerékpár 10.900-től 15.900-ig SZU fiúkerékpár 1990,- KINETiC segédmotor-kerékpár 17.900,DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 18. Tel.: 36/24-600 Hatos-lottó A Szerencsejáték Rt. közlése szerint ezen a héten 6 találatos szelvény nem volt. Az 5+1 találatos szelvény 1 db. nyereménye 2 261 906 Ft. Az 5 találatos 40 400, a 4 találatos szelvény 1157, a 3 találatos 81 forintot ér. A következő akcióra átvitt 6 találatos nettó nyeremény összege: 18 591 382 Ft. Emlékeztetőül a nyerőszámok: 19, 21, 31, 32, 34, 45, a pótszám: 29 Kamatozó kárpótlási jegyek Bár a kárpótlás a tervezettnél jóval lassabban halad, májusban már 12,7 százalékos megnövelt kamattal kapják kézhez kárpótlási jegyüket azok, akiknek ügyében már a határozat megszületett. Az 1000 forintos kárpótlási jegy értéke ebben a hónapban 1127, az 5000 forintosé 5635, a 10 ezresé pedig 11270 forint. A kárpótlási jegyek jelenleg évi 16,5 százalékkal kamatoznak. Határátkelők nyílnak Szlovéniába Két új határátkelő nyűik ma Magyarország és Szlovénia között — tájékoztatta az MTI-t a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. A Tomyiszent- miklós-Pince, valamint a Felső- szölnök-Martinje közötti átkelőt a két ország állampolgárai gyalogosan, illetve személygépkocsival vehetik igénybe. Húsz ajándékautó a rendőrségnek Húsz személyautót ajándékozott a magyar rendőrségnek a bajor tartományi kormány. Az ajándékautókat tegnap a Rendőri Ezrednél Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közrendvédelmi főigazgatója vette át. A használt, de kiváló műszaki állapotú autók Volkswagen és Audi típusúak. Vajon benépesül-e az egykor népszerű szakmai találkozóhely? Tönkrementek a támogató vállalatok Üres marad-e az egri Technika Háza? Több mint két évtizeddel ezelőtt nyitották meg Egerben a Technika Házát, amely méltán volt otthona hosszú időn keresztül a műszaki, az agrár- és a közgazdász-értelmiségnek. A rendszerváltást követően létrejött — a MTESZ jogutódjaként — a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája, amely 36 tagegyesületet tömörít soraiban. A Heves megyei szervezet által működtetett Technika Háza ugyan 33 tagegyesületé szűkebb hazánkban, mégis kevés a rendezvény, a szakmai fórum. Vajon ismét benépesül-e a korábban oly népszerűnek számító szakmai találkozóhely? Erről érdeklődtünk Zsirai Sándor igazgatótól, aki február óta látja el ezt a feladatkört. — Milyen erőfeszítésekkel igyekeznek fenntartani és vonzóvá tenni az egri intézményt? — Nem könnyű feladatra vállalkoztunk annak érdekében, hogy az évi ötmillió forintot a Technika Házának működtetésére összeszedjük. Az állami támogatás megszűnt, a jelenleg 33 megyei tagegyesületet anyagilag segítő vállalatok, üzemek, szövetkezetek többsége a gazdasági rendszerváltás hatására tönkrement, nem tud fizetni. Tehát azoktól pénzt nem remélhetünk, így különféle rendezvényeket, kiállításokat, börzéket, hazai és külföldi konferenciákat szervezünk, előnyös feltételekkel. Ehhez kellő szellemi tőke áll rendelkezésünkre, a tagegyesületekben munkája, képzettsége révén. Itt, a házban biztosítjuk a nemzetközi szimpóziumok megrendezéséhez is a 250 négyzetméteres, 350 személyt befogadó nagytermet, a hatnyelvű szinkrontolmácsolásra alkalmas berendezéssel. Emellett a klubhelyiség és a tárgyalóterem is rendelkezésre áll. A kiállításokhoz, termékbemutatókhoz is megfelelő térrel, aulával rendelkezünk. Az üzleti tárgyalások megszervezéséhez telefont, faxot, fordítási, tolmácsolási, gépírási, fénymásolási, kiadványkészítési szolgáltatást nyújtunk az érintetteknek. — Manapság nagy a konkurencia e rendezvények szervezésére a megyeszékhelyen is... (Folytatás a 3. oldalon) Taps az Országházban Az államközi szerződés egyoldalii megszüntetése Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tegnap, az Országgyűlés plenáris ülésén jelentette be a fenti kormánydöntést, amit a Ház valamennyi frakciója részéről taps fogadott. Kedden diplomáciai úton átadták a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nagykövetének Antall József miniszterelnök Marian Calfa szövetségi kormányfőhöz a bős — nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében intézett levelét, valamint a magyar kormány nyilatkozatát az 1977. évi államközi szerződés magyar részről történt 1992. május 25-i hatályú, egyoldalú megszüntetéséről. Antall József levele válasz a szövetségi kormányfő április 23-i levelére, amelyben bejelentette, hogy a szövetségi kormány nem állítja le a Dunakiliti térségében folyó építési munkálatokat. így az Országgyűlés március 24-én hozott határozatában kapott felhatalmazással élve, a kormány május 7-i ülésén határozatot hozott a bős — nagymarosi vízlépcsőrendszer egyoldalú megszüntetéséről. Az erről szóló, részletes indoklást tartalmazó 40 oldalas nyilatkozat átadására azt követően került sor, hogy bár a visegrádi hármak találkozóján Jan Carnogursky szlovák kormányfő az Európai Közösség közreműködésének feltételeiről tanácskozást kezdeményezett, azonban az elmúlt héten a magyar félnek erre vonatkozó meghívását mégis elutasította: az úgynevezett „C” változat leállítására vonatkozó tárgyalási kezdeményezést nem fogadta el. Az építési munkák változatlanul folynak. A cseh és szlovák kormány nem veszi figyelembe a bősi vízlépcső üzembehelyezésével járó súlyos környezeti-ökológiai kockázatokat, az egyoldalú munkálatok mindenáron való folytatásával sérti a nemzetközi jog számos kötelező szabályát, és elutasítja az Európai Közösség közreműködésének lehetőségét. így a szerződés egyoldalú megszüntetéséért a csehszlovák felet terheli a felelősség. Mind Antall József miniszterelnök levele, mind a kormány nyilatkozata hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kész új együttműködésre annak érdekében, hogy közösen rendezzük az 1977. évi államközi szerződés megszűnéséből fakadó következményeket. Az új együttműködés alapjául — az Országgyűlés határozataiban is megfogalmazott — a környezeti-ökológiai szempontok elsődlegességét tükröző értéksorrend szolgál. A MÁV-nál, pénteken Figyelmeztető sztrájk Figyelmeztető sztrájk lesz pénteken, a Budapest — Hegyeshalom és a Budapest — Szeged vasútvonalon reggel 7-9 óra között — mondta el az MTI kérdésére Kalmár Tibor, a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének ügyvivője. A munkabeszüntetésre azért kerül sor — hangsúlyozta —, mert a MÁV vezetése rendre felrúgja a szakszervezetekkel kötött megállapodásokat. A sztrájk várhatóan nem bénítja meg a vasútforgalmat, de jelentősen késleltetned. A sztrájkot a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége, a Kecskeméti Állomásfőnökség Munkástanácsa, az Utasellátó Dolgozók Független Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének tatabányai alapszervezete hirdette meg. A Vasúti Dolgozok Szabad Szakszervezete országos szinten nem vesz részt a sztrájkban. Ki juttatta külföldre? Állampárti dokumentumok Bizonyítható, hogy a volt állampárt külföldre juttatott dokumentumokat, köztük titkos anyagokat is — jelentette be Bo- ross Péter belügyminiszter a Parlament tegnapi interpellációs kétórájában, Gáspár Miklós (KDNP) kérdése nyomán. A belügyi tárca vezetője ezzel kapcsolatosan beszámolt a Háznak arról, hogy 1990. február 22-én hazánk bécsi nagykövetségére 17 zsák, összesen 510 ki- logrammnyi iratot is kiszállított a diplomáciai küldemények mellett a Külügyminisztérium egyik gépkocsivezetője. Az irományok feladója a Munkásmozgalmi Intézet, címzettje pedig az Osztrák Kommunista Párt volt. Az osztrákok a bécsi nagykövetség alagsorában átvették a küldeményt, ahonnan ismeretlen helyre szállították a zsákokat. Az ügyben a vizsgálat tart. Boross Péter hozzáfűzte, hogy északkeleti irányba is áramlottak az információk, ahol azokról minden bizonnyal regisztrációk készültek. Ezért miniszterként az orosz belügyi vezetőhöz fordul azzal a kéréssel, hogy bocsássák rendelkezésünkre az illetéktelenül az orosz páncélszekrényekbe került magyar dokumentumokat. Belépés a Kábelkommunikációs Kft.-be Eger: igen az egészségügyre A közgyűlés munkája tegnap két sürgősségi indítvány eloter- jesztésevel kezdődött: dr. Löffler Erzsébet, Kulturális Bizottság elnöke javaslatot tett a Pro Culture Agria Díj, a nívó- és az irodalmi díjak bírálóbizottságának tagjaira, míg Habis László alpolgármester a Heves Megyei Tanácsépítő Vállalat részvénytársasággá való alakulásáról tett sürgősségi indítványt. Ezt követően Irlanda Dezső tanácsnok előterjesztése az intézményvezetők felmentésére és nyugdíjazására vonatkozott. A közgyűlés elfogadta a javaslatot, majd döntött a különböző oktatási intézmények vezetőinek ötévre szóló megbízatásáról. A ndrásné Szaszkó Annát a Tittel Pál utcai óvoda, Bolla Károlynál a 9-es Számú Általános Iskola, Szabó Pétert a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola, dr. Sípos Mihályt a Neumann János Köz- gazdasági Szakközépiskola és Gimnázium, Elek Elemért a 212. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatói teendőinek ellátásával bízta meg 1997. júlis 31-ig. A következő témában — a varosban létrehozandó Kábelkommunikációs Kft.- ben való részvételről — már nem volt egyöntetű a képviselők véleménye. Habis László elmondta, hogy kényszerű helyzetben van a varos, kénytelen azzal az örökségf el számolni, ami van. A mintegy 000 lakásbekötést jelentő, Evat Rt. által üzemeltetett önkormányzati tulajdonú hálózat társaságba történő beviteléről az idén a tárgyalásokat újra kezdték, és több alternatíva közül két megoldás kínálkozott. Az egyik: az önkormányzat közvetlenül lép be a vállalkozásba, míg a másik, hogy az Evat Rt. viszi be a hálózatot a kft.-be. A határozati javaslatokra a szavazás először— kellő százalékarány hiányában — eredménytelen volt, majd szünet után újra visszatértek rá. Végül a következőkről döntöttek: az önkormányzat belép a Kábelkommunikációs Kft.-!«, továbbá p.lfnoarlta plsn — módosított Diák a tanárnőre Gázspray-vel támadt Megdöbbentő, s ugyanakkor elgondolkodtató eset történt a Komárom-Esztergom megyei Környe község általános iskolájában. Közvetlenül egy óra kezdete után, két hetedikes diák a tanári asztalhoz ment, és önvédelmi gázspray-vel az arcába fújt az éppen a naplóba beíró tanárnőnek. A két nú ezután elmenekült az iskolából. Az osztályban, illetve az iskolában az eseményt követően kisebbfajta pánik tört ki. A tanárnő arcat gyorsan lemosták és a tatabányai ambulanciára szállították. Ott a kezelés mellett egy napig megfigyelés alatt tartották. Megelőzni az aszálykárt Tízmilliárdos hitel az öntözésre Az aszálykárokat nem csökkenteni, hanem megelőzni kívánja a Földművelésügyi Minisztérium — mondta egy illetékes annak kapcsán, hogy várhatóan csütörtökön foglalkozik a kormány e témával. A csütörtöki kormányülésen szereplő javaslat szerint a tavaszi munkák indításához rendelkezésre bocsátott, ám fel nem használt pénzt — ez mintegy 10 milliárd forint, azaz az eredeti összegnek mintegy fele — a továbbiakban az öntözés elősegítésére lehet fordítani. A gazdaságok az öntözési költségek finanszírozására hitelt vehetnek igénybe kedvezményes kamatozással. A hitelnyújtást várhatóan állami garanciavállalás is elősegíti. Ezen túl a költségvetésből meliorációra félretett mintegy másfél milliárd forint el nem költött részét — mintegy 400-500 millió forintot — öntözőgépek vásárlására lehet majd fordítani, ha a kormány elfogadja a javaslatot. Nem kizárt, hogy a felsoroltakon túl további lépésekre is sor kerül, ha azokat az időjárás indokolttá teszi, vagyis az elkövetkezendő hetekben sem esik számottevő csapadék. Az áram ára marad Várhatóan május végén tárgyalja a kormány az új energia- politikai koncepciót — mondták el az ipari és kereskedelmi minisztériumban. Figyelembe veszi azokat a strukturális változásokat, amelyek az utóbbi egy évben a nagy energetikai vállalatoknál végbementek, így például, hogy részvénytársasággá alakult a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMRT), illetőleg a magyar olajipar cége, a MÓL Rt. A vezetékes energia fogyasztói árának meghatározását a kormány továbbra sem kívánja kiadni a kezéből. Egyelőre nem várható az áram fogyasztói árának emelése. Göncz Árpád nem menti fel a rádió elnökét Göncz Árpád nem menti fel dr. Gombár Csabát a Magyar Rádii elnöki tisztéből. A köztársasági elnök mérlegelése szerint ugyani Gombár felmentése a sajtószabadság alkotmányos elvének sérelméi keresztül az államszervezet demokratikus működését súlyosan za várná. A köztársasági elnök mindezt az Antall József kormányfőnek teg • • Önkormányzatok kiegészítő céltámogatása Az Országgyűlés tegnap esti elfogadta a helyi önkormanyza tok 1992. évi kiegészítő céltámo gatásáról szóló törvényt. A jog szabály lehetőséget nyújt arra hogy az egyes önkormányzatok i felügyeletük alá tartózó közép naterem építéséhez és bővítéséhez, illetőleg az alap- és középfokú tanintézetek kollégiumi hely növeléséhez és karbantartásához állami céltámogatásban része-