Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

HÍRLAP, 1992. május 19., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5 Egri kürtös sikere Tóth Bálint, az Egri Zeneisko­la tanulója a IV. országos zeneis­kolai kürtverseny BAZ, Heves és Nógrád megyei területi elődön­tőjén képviselte megyénket. Az egri kürtös kitűnően megállta a helyét, ugyanis továbbjutott a jú­nius 25-től 27-ig Kisújszálláson megrendezendő országos döntő­be. A szép sikert elérő diák felké­szítő tanára: Lorenz Péter. Rajz-stűdiősok kiállítása A Megyei Művelődési Köz­pont második emeletén az intéz­mény rajz-stúdiójának tagjai állí­tották ki munkáikat. Néhány OKTV-eredmény Az országos középiskolai ta­nulmányi versenyen jól szerepel­tek az idén a Neumann János Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diákjai. Fran­cia nyelvből Kolozsvári Nándor III. D osztályos negyedik helye­zést, Nováki Tamás III. D osztá­lyos tizennyolcadik helyezést ért el. Felkészítőjük Fekete György- né. Matematikából négyen jutot­tak az országos döntőbe, közü­lük Tóth Zsolt a tizenegyedik, Kovács Zsolt a tizennyolcadik helyen végzett. Mindketten III. A osztályosok, Szakaiiné Ha­raszti Éva tanítványai. Angolból Dolmányos Péter IV. D-s jutott az országos döntőbe, és huszadik lett. (Tanára: Láng Györgyné). Vas- és mangántalanítd Mint köztudott, az egriek egyik régi gondja a „zavaros ivó­víz”. Megszületett a döntés, hogy a közeljövőben elkészül az Eger Déli Vízbázis vas- és man- gántalanítója. Nyelvtanulás — nyáron A vakáció, a nyár nemcsak ki- kapcsolódásra alkalmas, hanem elmélyült tanulásra is. A TIT Bu­gát Pál Egyesülete angol és né­met nyelvből 60 órás kezdő, új­rakezdő és haladó tanfolyamo­kat szervez június 15-től. Gyors- és gépíró kurzusokat is indíta­nak, ugyancsak június közepé­től. A május végéig jelentkező­ket kedvezményben részesítik. Bővebb felvilágosítást nyújtanak Egerben, a Klapka u. 9. szám alatt, avagy a 36-13-395-ös tele­fonszámon. Támogatást — gyermeknapra Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont ebben az évben is megszervezi május 31-én a népkerti gyermeknapot. A szer­vezők színpadi műsorokat, kéz­műves foglalkozásokat, játékos versenyeket terveznek. A költsé­gek fedezetét biztosító bármi­lyen felajánlást szívesen fogad­nak a 12-686-os telefo­non.(Cím: Eger, Bartók Béla tér 6., számlaszám: OTP Eger 725- 381-241) A Csizmás kandúr Egerben Ki ne ismerné Csizmás kan­dúrt? Történetei számtalan vál­tozatban járják a világot. Egy biztos: a talpraesett mesehőst mindenütt szívesen fogadják. Egerbe is megérkezik rövidesen. A debreceni Csokonai Színház fiatal művészei egészen új válto­zatban adják elő a történetet, ze­nés darabot formáltak belőle. Az átdolgozást Szinovár Gyula és Jámbor József végezte. A főbb szerepekben Dóka Andrea és Kürti Péter. A gyermekdarabot május 27-én két alkalommal mutatják be a Katedrái Stúdió­ban, mégpedig délelőtt fél tizen­egykor és délután kettőkor. Angol és francia nyelvű könyvtár, ösztöndíjas tanulmányutak Kanada közelebb került Egerhez Már konkrét tervek körvonalazódtak a megbeszéléseken.. A Gárdonyi-gimnázium sikerei Országosan is az élen... Az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola vendége volt nemrégen Derek Fraser, Kanada magyarországi nagykövete, akit elkísért Egerbe Ralph Tansen, kulturális attasé, Gus King, a Sheridon College főigazgató-he­lyettese, valamint Szövényi Zsolt minisztériumi főtanácsos is. A vendégeket az intézmény főigaz­gatója, dr. Orbán Sándor és he­lyettese, dr. Vadon Lehel fogad­ta. A kanadai delegáció céljáról, a főiskolával kapcsolatos tervek­ről kérdeztük Derek Fraser-t. — Nagykövet úr! Néhány per­ce érkezett vissza városnéző sétá­járól. Milyen benyomásokat kel­tett önben a barokk Eger? — Még sohasem jártam ebben a csodálatos városban, és örülök, hogy hivatalos utam erre hozott. Már korábban is tudtam, hallot­tam, hogy Magyarország leg­szebb két városa Sopron és Eger. Most személyesen is tapasztal­tam, hogy mennyire igaz ez a mi­nősítés. Amikor csak tehetem — ha az időm engedi —, visszaté­rek, hogy a történelmi neveze­tességekkel, a kulturális öröksé­gekkel is jobban megismerked­hessek. — Tudvalévő, hogy az ameri­kai tanszéken a második félév­ben két kanadai pedagógus is ta­nított: Teresa Tallentira és Klara Macskasy. Őket a következő tan­évtől újak követik. Hogyan ala­kult ki ez a kapcsolat? — A kanadai oktatási kor­mányzattól csaknem félmillió dollárt nyert el egy pályázaton dr. Ethel Milkovits, aki Kanadá­ban élő magyar. A dolgozatának lényege, hogy Magyarországon segítse a nyelvoktatást, az átkép­zést, és hogy — a lehetőségeknek megfelelően — kanadisztikai programot indítson be. Az el­múlt évben eljött ide, megláto­gatta a felsőfokú intézményeket, és az egri amerikanisztikai tan­széket találta a legalkalmasabb­nak elképzelései megvalósításá­ra. A már említett két tanárnő bekapcsolódott az orosz szako­sok átképzésébe, s nyelvi, vala­mint a kanadai kultúrával, az ot­tani civilizációval kapcsolatos órákat tartottak. Örömmel fo­gadtuk a főiskola és az amerikai tanszék javaslatát, miszerint ezt a programot bővítsük tovább, és így Budapest és Debrecen után Egerben is beindulhat a munka. — Úgy tudom, önök ehhez nem kis segítséget adnak majd az egrieknek... — Való igaz, a támogatásunk tényleg jelentős. így például ka­nadai könyvtárat, valamint ösz­töndíjas tanulmányutakat bizto­sítunk hosszabb-rövidebb időre. Már az idén 12 diák és 2 tanár is­merkedhet meg országunkkal egy nyári kurzus keretében, amely bizonyára nemcsak a be­szédgyakorlat szempontjából lesz hasznos számukra. Még eb­ben az évben jelentős összeget is felajánlunk az intézménynek könyvek beszerzésére, a techni­kai fejlesztésre. Ezt a programot — terveink szerint — nemcsak az amerikai, hanem a francia tan­széken is szeretnénk bevezetni, amely a kanadai francia kultúrát, történelmet, irodalmat és a nyel­vet foglalja magában. Követsé­günk kulturális attaséja már ed­dig is figyelemmel kísérte ezt a nagyszerű kezdeményezést, és külön öröm számunkra, hogy a főiskola igazi partnernek bizo­nyult, és az együttműködés el­mélyítését, továbbfejlesztését szorgalmazzák... A nagykövet értékes ajándék­kal, angol és francia nyelvű Ka­nadai Nagy Enciklopédiával lep­te meg az intézmény két tanszé­két. Ez afféle jelkép is volt, hi­szen ezek a művek a leendő ka­nadai könyvtár első kincseit je­lentik... (szüle) A közelmúltban egy budapes­ti barátomtól, aki pedagógiai kérdésekben illetékes, bennfen­tes, azt hallottam, hogy az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett diákok országosan is a legjobban szerepeltek-szerepel- nek a főiskolai, egyetemi felvételi vizsgákon. Erről a szép egri pe­dagógiai-iskolai sikerről is ér­deklődtünk dr. Nagy Andorné igazgatónőtől. — A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium hetilapjában — kapom a felvilágosítást —, a Köznevelésben második alka­lommal jelent meg, hogy „a gim­náziumok és szakközépiskolák együttes kategóriájában" a Gár­donyi Géza Gimnázium az első helyen áll az egyetemi és főisko­lai felvételi arányaival. Ezt most az 5 évre visszamenőleg (1987- 1991) vizsgált felvételi eredmé­nyek alapján állapította meg a minisztérium. Az elmúlt évben pedig 7 évre visszamenőleg, az 1984-1990 közötti időszakban jelezte a statisztika ugyancsak a Gárdonyi Géza Gimnázium első helyezését. Úgy gondolom, hogy eredményre orientált jelenünk­ben lényeges mutatót tartalmaz a felsőoktatási intézményekbe fel­vett tanulók aránya. Ami ezt a megtisztelő, rangos helyet érté­kessé nemesíti számunkra, az igazán az, ahogyan elértük eze­ket az eredményeket. — Mire is gondol pontosan? — Első helyen kell megemlí­tenem, hogy a Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskola közepes szintű feltételrendszer­rel működik, értve ez alatt tárgyi feltételeinket, az épületfenntar­tás, a bérezés szintjét! Második helyen említem meg azt, hogy rendkívül magas osztálylétszá­mokkal dolgozunk a hozzánk je­lentkezők nagy száma miatt. Ki kell emelnem még azt is, hogy évről évre 220-240 tanulónk ta­nul tovább, azaz jelentkezik fel­sőoktatási intézménybe, illetve felvételizik ott, ami országos mércével mérve is nagyon magas arány. A továbbtanulásra jelent­kezők nagy száma és a közülük felvettek aránya az érdemi muta­tója iskolánk előkészítő munká­jának. S ezeket a tényezőket nem érzékeltetik a statisztikai átla­gok. — Mit jelent ez az országos el­ső helyezés a gimnázium tanári karának? — Nagy-nagy tisztesség, és ugyanakkor nagy felelősség szá­munkra az elért igen jó ered­mény, amelyet csakis és kizáró­lag mindennapi, szigorúan célra­törő, lelkiismeretes és felelős pe­dagógiai munkával tudunk meg­őrizni, vagy éppen továbbjavíta­ni. Reményekre jogosít bennün­ket a szülök, a tanulók tömegei­nek évről évre megnyilvánuló bi­zalma, a nagy létszámú jelentke­zés a különböző profilú osztá­lyokba, például az idegen nyelvi speciális osztályokba, a külön­böző tagozatokba, az újabban in­dított ciszterci osztályunkba, avagy éppen az idén induló pe­dagógiai szakközépiskolai osz­tályba. Amikor távozom a Gárdonyi Géza Gimnáziumból, amelynek öreg falai között 56 évvel ezelőtt érettségiztem, jóleső, meleg ér­zés hatja át szívemet-lelkemet; a ciszterci atyák magas színvonalú pedagógiai szelleme tovább él, hat, még napjainkban is... (sugár) Választható háziorvosok Egerben 1. Dr. Barankay Gyula 12-es körzet 2. Dr. Barcsa Zsigmond 6-os körzet 3. Dr. Bartha István 11-es körzet 4. Dr. Böszörményi Mátyás 1-es körzet 5. Dr. Gál Tibor 5-ös körzet 6. Dr. Herczeg László 15-ös körzet 7. Dr. Holló Margit 3-as körzet 8. Dr. József Erika 16-os körzet 9. Dr. Kalló János 20-as körzet 10. Dr. Katona Mariann 9-es körzet 11. Dr. Kollár Lajos 17-es körzet 12. Dr. Kovács Ferenc 2-es körzet 13. Dr. Kurucz András 21-es körzet 14. Dr. Román Sándor 13-as körzet 15. Dr. Schmidt Ilona 22-es körzet 16. Dr. Singlár Zoltán 19-es körzet 17. Dr. Somogyi István 4-es körzet 18. Dr. Szemerkényi László 10-es körzet 19. Dr. Szirmai László 7-es körzet 20. Dr. Thummerer Ferenc 8-as körzet 21. Dr. Udvar János 14-es körzet 22. Dr. Vígh László 18-as körzet 23. Dr. Rozsnyai Erzsébet terület nélkül 24. Dr. Bóta József terület nélkül 25. Dr. Lánczi Erzsébet terület nélkül 26. Dr. Menyhárt András terület nélkül Választható házi gyermekorvosok 1. Dr. Bartalis Klára 10-12-es körzet 2. Dr. Ferenc Júlia 12-es körzet 3. Dr. Földessy Árpád 1-5-ös körzet 4. Dr. Galajda Anna 8-11-es körzet 5. Dr. Godó Ágnes 7-9-es körzet 6. Dr. Juhász Gabriella 9-es körzet 7. Dr. Juhágy Györgyi 6-os körzet 8. Dr. Nagy Ilona 3-as körzet 9. Dr. Nagy Mária 2-3-as körzet 10. Dr. Pára Piroska 5-ös körzet 11. Dr. Vértes Gyula 4-es körzet 12. Dr. Vadász Jolán 11-es körzet A választók bizalma és a város érdeke A Hírlap nemrég bemutatta az egri időszaki önkormányzati választásokon induló képviselő- jelölteket. Rénes Marcell nyilat­kozatával kapcsolatban Bíró Jó­zsef, a „pártonkívüli lokálpatrió­ták” frakciójának tagja, egri ön- kormányzati képviselő nyílt le­velet küldött szerkesztőségünk­nek. Ezt a múlt hét péntekjén ol­vashatták. Most közöljük Rénes Marcell válaszát: „Tisztelt Képviselő Úr! Egye­bek. mellett azt írja, hogy a „lo­kálpatrióta képviselők” egytől egyig a választók bizalmából, és nem valamelyik párt listájáról kerültek a közgyűlésbe. Nos, tu­domásom szerint például a „lo­kálpatrióták” frakcióvezetője, Várkonyi György az MDF pol­gármesterjelöltjeként, az MDF listájáról bejutva lett egri képvi­selő. Ő egyébként azóta az ingat­lankezelő vállalat — mai nevén az EVAT Rt. — igazgatója. Hor­váth Gyula lokálpatrióta képvi­selő hetedik volt az SZDSZ listá­ján, onnan került be a közgyűlés­be. Dr. Löffler Erzsébet a Ke­reszténydemokrata Néppárt lis­táján szerepelt, így vált az egri önkormányzat (később lokál­patrióta) tagjává. Idén március 17-én a közgyű­lésen Ön — mint képviselő és mint vendéglátóipari vezető — avégett nyújtott be interpelláci­ót, hogy enyhítsenek az úgyne­vezett „vendéglátóipari előker- tek” (vagyis a kerthelyiségek) nagyon költséges engedélyezési procedúráján. Tette ezt egy elfo­gadott helyi rendelet ellenére, de nyilván a város érdekében” Jellegtelen kultúra helyett hagyományápolást! Tanítják a táncot — tanterven kívül is A Lajtha László Néptáncegyüttes sokakat indított útjára (Archív fotó) A hagyomány szerint évről évre megrendezik a városi nép­táncnapot. Május 9-én a Megyei Művelődési Központ színházter­mében zsúfolt ház előtt mutat­koztak be a város és környéke néptáncegyüttesei. A parádés, vastapsos est végeztével Katona Istvánná, az MMK városi cso­portvezetője valamennyi fellépő együttes vezetőjének emléklapot és ajándékot nyújtott át. Akik­nek alkalmuk volt az elmúlt más­fél évtizedben nyomon követni a néptáncmozgalom alakulását, tapasztalatból tudják, hogy vala­mennyi — ma már az országhatá­rokon túl is sikeresen fellépő cso­port — az egri (ma Lajtha László nevét viselő) néptáncegyüttes „köpenye alól bújt ki”. így a GYSZK Szederinda és a Gyer­mekváros együttesének vezetői, Balogh Ágnes és Simon Gyula, a makiári Forrás és a 10-es iskola csoportjainak két vezetője, Né­meth Erzsébet és Kovács Ernő is. Elismerés illeti a Deák Ferenc Általános Iskola vezetőit is, to­vábbá Tomory Gábor szakmai irányítót és Szabóné Vitányi Andrea pedagógust. Iskolájuk a Lajtha László-együttes utánpót­lását biztosítja. Áz olaszországi Anghiariból nemrégiben haza­érkezett Lajtha vezetőjét, Ágos­ton Lászlót is köszöntötték a színpadon. A táncosokat a polgármesteri hivatal művelődési és sportiro­dájának közművelődési csoport- vezetője, Agyagási Dezső kö­szöntötte a néptáncnapon a kö­vetkező gondolatokkal:” Nemes magyar táncom! Ki ősi nyel­vünkkel/ s ruhánkkal jöttél ki di­cső nemzetünkből/ Máig sem szenvedtél mocskot szépsége­den/ Ázsiai színben fénylik ne­mességed/ S még a módi nem tett alacsonnyá téged,/ ím a kül­ső népek bámulják díszedet/ S tulajdon nemzeted nem becsül tégedet!” A már hagyományosnak mondható városi néptáncnapot nem véletlenül nyitotta meg Csokonai Vitéz Mihály verseze- tével. Mert a költő — mint Agya­gási Dezső mondotta — a ma­gyar tánc védelméről szóló gon­dolataiban már 1799-ben szóvá tette, hogy értékeinket kevésbé becsüljük, mint adott esetben az idegen népek. A hagyományok az elődökről az utódokra szálló szellemi javak. A környezet, az éghajlat, az egyéb körülmények, valamint a nép legbensőbb alkati tulajdonságai formálták ezeket a hagyományokat olyanná, hogy az egyes népeket határozottan elválasztják egymástól. Anya­nyelvűnk, népdalaink, díszítő­művészetünk, népi táncaink, a különböző népszokások, ruhá­zatunk, gazdálkodásunk ősi for­mái, építkezésünk, népi iparunk mind egyformán fontosak, mert együttesen, egymást kiegészítve jelentik és sugározzák a teljes magyarságot. A néphagyomá­nyok tartanak meg bennünket sajátosan magyarnak — hangsú­lyozta a szónok a továbbiakban. Ha ápolásukkal felhagyunk, megszűnünk magyarok lenni, el­szakítjuk azokat a kötelékeket, amelyek testvéreinkhez kötnek bennünket, gyökértelenül állunk a világban. Rohanó életünkben ma kevésbé törődünk nemzet­megtartó hagyományaink ápolá­sával. Persze, akadnak kivételek, így a városi néptáncnap szereplői is, akik segítenek közvetíteni ezen fontos értéket. Sajnos, eh­hez a hivatalos oktatáspolitikától kevés segítséget kapnak — szö­gezte le —, hiszen a Kodály által is megálmodott esztétikai neve­lést szolgáló órák — amelyek se­gítenek, hogy harmonikusabban éljük életünket — nagyon cse­kély óraszámot kaptak a mai hi­vatalos tantervekben, a népi tánc oktatása-gyakorlása abban nem is szerepel. A gazdasági élet vál­tozásai miatt is nagyon sok ide­gen felirat, szokás átvétele csúfít­ja városainkat. A városi magyar levetette ősi ruhaformáit, ide­genből átvett öltözetben jár, mesterségesen összetákolt „nép­dalokat” és értéktelen slágereket énekel, mert népdalörökségün­ket már nem ismeri, s azzal nem érez közösséget, idegen formájú a színjátszása, néger zenére né­ger táncot jár, s a francia konyhá­val dicsekszik, és nem magyar az otthona sem. Mai életünkből csupa ellentét ordít. S a város átalakulását kö­vetve, a falu is kezdi levetni ma­gyarjellegét. Kultúránk, művelt­ségünk romlását nagyban előse­gítették a növekvő gazdasági ba­jok is. Ez azonban kis mentség, hiszen a sajátos jellegét biztosító hagyományos életformáit elve­szített népnek a gazdasági és tör­ténelmi csapásokkal szemben való ellenállása is meggyöngül. Ennek utána azt fejtette ki, hogy hagyományainkhoz vissza­térni, azokat ápolni és művelni tehát egyenesen létérdekünk, hi­szen a mai, jellegtelen kultúra helyébe csak ezekből a gyöke­rekből nőhet tiszta, sajátosan magyar kultúra. Végezetül így szólt a jelenlé­vőkhöz: „Az itt bemutatkozott öt tánccsoport visszatért az ősi formákhoz, hagyományokhoz, azok ápolásához, ami azért is vi­gasztaló, mert ezek iskolai nép­tánccsoportok. Külön köszönet és dicséret illeti azokat az intéz­ményeket, amelyek lehetővé te­szik, segítik a tanórán kívüli ha­gyományápolást, amely ez eset­ben a tánchagyományok ápolá­sát jelenti.” v ■»

Next

/
Thumbnails
Contents