Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-19 / 117. szám
HÍRLAP, 1992. május 19., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5 Egri kürtös sikere Tóth Bálint, az Egri Zeneiskola tanulója a IV. országos zeneiskolai kürtverseny BAZ, Heves és Nógrád megyei területi elődöntőjén képviselte megyénket. Az egri kürtös kitűnően megállta a helyét, ugyanis továbbjutott a június 25-től 27-ig Kisújszálláson megrendezendő országos döntőbe. A szép sikert elérő diák felkészítő tanára: Lorenz Péter. Rajz-stűdiősok kiállítása A Megyei Művelődési Központ második emeletén az intézmény rajz-stúdiójának tagjai állították ki munkáikat. Néhány OKTV-eredmény Az országos középiskolai tanulmányi versenyen jól szerepeltek az idén a Neumann János Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diákjai. Francia nyelvből Kolozsvári Nándor III. D osztályos negyedik helyezést, Nováki Tamás III. D osztályos tizennyolcadik helyezést ért el. Felkészítőjük Fekete György- né. Matematikából négyen jutottak az országos döntőbe, közülük Tóth Zsolt a tizenegyedik, Kovács Zsolt a tizennyolcadik helyen végzett. Mindketten III. A osztályosok, Szakaiiné Haraszti Éva tanítványai. Angolból Dolmányos Péter IV. D-s jutott az országos döntőbe, és huszadik lett. (Tanára: Láng Györgyné). Vas- és mangántalanítd Mint köztudott, az egriek egyik régi gondja a „zavaros ivóvíz”. Megszületett a döntés, hogy a közeljövőben elkészül az Eger Déli Vízbázis vas- és man- gántalanítója. Nyelvtanulás — nyáron A vakáció, a nyár nemcsak ki- kapcsolódásra alkalmas, hanem elmélyült tanulásra is. A TIT Bugát Pál Egyesülete angol és német nyelvből 60 órás kezdő, újrakezdő és haladó tanfolyamokat szervez június 15-től. Gyors- és gépíró kurzusokat is indítanak, ugyancsak június közepétől. A május végéig jelentkezőket kedvezményben részesítik. Bővebb felvilágosítást nyújtanak Egerben, a Klapka u. 9. szám alatt, avagy a 36-13-395-ös telefonszámon. Támogatást — gyermeknapra Az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpont ebben az évben is megszervezi május 31-én a népkerti gyermeknapot. A szervezők színpadi műsorokat, kézműves foglalkozásokat, játékos versenyeket terveznek. A költségek fedezetét biztosító bármilyen felajánlást szívesen fogadnak a 12-686-os telefonon.(Cím: Eger, Bartók Béla tér 6., számlaszám: OTP Eger 725- 381-241) A Csizmás kandúr Egerben Ki ne ismerné Csizmás kandúrt? Történetei számtalan változatban járják a világot. Egy biztos: a talpraesett mesehőst mindenütt szívesen fogadják. Egerbe is megérkezik rövidesen. A debreceni Csokonai Színház fiatal művészei egészen új változatban adják elő a történetet, zenés darabot formáltak belőle. Az átdolgozást Szinovár Gyula és Jámbor József végezte. A főbb szerepekben Dóka Andrea és Kürti Péter. A gyermekdarabot május 27-én két alkalommal mutatják be a Katedrái Stúdióban, mégpedig délelőtt fél tizenegykor és délután kettőkor. Angol és francia nyelvű könyvtár, ösztöndíjas tanulmányutak Kanada közelebb került Egerhez Már konkrét tervek körvonalazódtak a megbeszéléseken.. A Gárdonyi-gimnázium sikerei Országosan is az élen... Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola vendége volt nemrégen Derek Fraser, Kanada magyarországi nagykövete, akit elkísért Egerbe Ralph Tansen, kulturális attasé, Gus King, a Sheridon College főigazgató-helyettese, valamint Szövényi Zsolt minisztériumi főtanácsos is. A vendégeket az intézmény főigazgatója, dr. Orbán Sándor és helyettese, dr. Vadon Lehel fogadta. A kanadai delegáció céljáról, a főiskolával kapcsolatos tervekről kérdeztük Derek Fraser-t. — Nagykövet úr! Néhány perce érkezett vissza városnéző sétájáról. Milyen benyomásokat keltett önben a barokk Eger? — Még sohasem jártam ebben a csodálatos városban, és örülök, hogy hivatalos utam erre hozott. Már korábban is tudtam, hallottam, hogy Magyarország legszebb két városa Sopron és Eger. Most személyesen is tapasztaltam, hogy mennyire igaz ez a minősítés. Amikor csak tehetem — ha az időm engedi —, visszatérek, hogy a történelmi nevezetességekkel, a kulturális örökségekkel is jobban megismerkedhessek. — Tudvalévő, hogy az amerikai tanszéken a második félévben két kanadai pedagógus is tanított: Teresa Tallentira és Klara Macskasy. Őket a következő tanévtől újak követik. Hogyan alakult ki ez a kapcsolat? — A kanadai oktatási kormányzattól csaknem félmillió dollárt nyert el egy pályázaton dr. Ethel Milkovits, aki Kanadában élő magyar. A dolgozatának lényege, hogy Magyarországon segítse a nyelvoktatást, az átképzést, és hogy — a lehetőségeknek megfelelően — kanadisztikai programot indítson be. Az elmúlt évben eljött ide, meglátogatta a felsőfokú intézményeket, és az egri amerikanisztikai tanszéket találta a legalkalmasabbnak elképzelései megvalósítására. A már említett két tanárnő bekapcsolódott az orosz szakosok átképzésébe, s nyelvi, valamint a kanadai kultúrával, az ottani civilizációval kapcsolatos órákat tartottak. Örömmel fogadtuk a főiskola és az amerikai tanszék javaslatát, miszerint ezt a programot bővítsük tovább, és így Budapest és Debrecen után Egerben is beindulhat a munka. — Úgy tudom, önök ehhez nem kis segítséget adnak majd az egrieknek... — Való igaz, a támogatásunk tényleg jelentős. így például kanadai könyvtárat, valamint ösztöndíjas tanulmányutakat biztosítunk hosszabb-rövidebb időre. Már az idén 12 diák és 2 tanár ismerkedhet meg országunkkal egy nyári kurzus keretében, amely bizonyára nemcsak a beszédgyakorlat szempontjából lesz hasznos számukra. Még ebben az évben jelentős összeget is felajánlunk az intézménynek könyvek beszerzésére, a technikai fejlesztésre. Ezt a programot — terveink szerint — nemcsak az amerikai, hanem a francia tanszéken is szeretnénk bevezetni, amely a kanadai francia kultúrát, történelmet, irodalmat és a nyelvet foglalja magában. Követségünk kulturális attaséja már eddig is figyelemmel kísérte ezt a nagyszerű kezdeményezést, és külön öröm számunkra, hogy a főiskola igazi partnernek bizonyult, és az együttműködés elmélyítését, továbbfejlesztését szorgalmazzák... A nagykövet értékes ajándékkal, angol és francia nyelvű Kanadai Nagy Enciklopédiával lepte meg az intézmény két tanszékét. Ez afféle jelkép is volt, hiszen ezek a művek a leendő kanadai könyvtár első kincseit jelentik... (szüle) A közelmúltban egy budapesti barátomtól, aki pedagógiai kérdésekben illetékes, bennfentes, azt hallottam, hogy az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett diákok országosan is a legjobban szerepeltek-szerepel- nek a főiskolai, egyetemi felvételi vizsgákon. Erről a szép egri pedagógiai-iskolai sikerről is érdeklődtünk dr. Nagy Andorné igazgatónőtől. — A Művelődési és Közoktatási Minisztérium hetilapjában — kapom a felvilágosítást —, a Köznevelésben második alkalommal jelent meg, hogy „a gimnáziumok és szakközépiskolák együttes kategóriájában" a Gárdonyi Géza Gimnázium az első helyen áll az egyetemi és főiskolai felvételi arányaival. Ezt most az 5 évre visszamenőleg (1987- 1991) vizsgált felvételi eredmények alapján állapította meg a minisztérium. Az elmúlt évben pedig 7 évre visszamenőleg, az 1984-1990 közötti időszakban jelezte a statisztika ugyancsak a Gárdonyi Géza Gimnázium első helyezését. Úgy gondolom, hogy eredményre orientált jelenünkben lényeges mutatót tartalmaz a felsőoktatási intézményekbe felvett tanulók aránya. Ami ezt a megtisztelő, rangos helyet értékessé nemesíti számunkra, az igazán az, ahogyan elértük ezeket az eredményeket. — Mire is gondol pontosan? — Első helyen kell megemlítenem, hogy a Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskola közepes szintű feltételrendszerrel működik, értve ez alatt tárgyi feltételeinket, az épületfenntartás, a bérezés szintjét! Második helyen említem meg azt, hogy rendkívül magas osztálylétszámokkal dolgozunk a hozzánk jelentkezők nagy száma miatt. Ki kell emelnem még azt is, hogy évről évre 220-240 tanulónk tanul tovább, azaz jelentkezik felsőoktatási intézménybe, illetve felvételizik ott, ami országos mércével mérve is nagyon magas arány. A továbbtanulásra jelentkezők nagy száma és a közülük felvettek aránya az érdemi mutatója iskolánk előkészítő munkájának. S ezeket a tényezőket nem érzékeltetik a statisztikai átlagok. — Mit jelent ez az országos első helyezés a gimnázium tanári karának? — Nagy-nagy tisztesség, és ugyanakkor nagy felelősség számunkra az elért igen jó eredmény, amelyet csakis és kizárólag mindennapi, szigorúan célratörő, lelkiismeretes és felelős pedagógiai munkával tudunk megőrizni, vagy éppen továbbjavítani. Reményekre jogosít bennünket a szülök, a tanulók tömegeinek évről évre megnyilvánuló bizalma, a nagy létszámú jelentkezés a különböző profilú osztályokba, például az idegen nyelvi speciális osztályokba, a különböző tagozatokba, az újabban indított ciszterci osztályunkba, avagy éppen az idén induló pedagógiai szakközépiskolai osztályba. Amikor távozom a Gárdonyi Géza Gimnáziumból, amelynek öreg falai között 56 évvel ezelőtt érettségiztem, jóleső, meleg érzés hatja át szívemet-lelkemet; a ciszterci atyák magas színvonalú pedagógiai szelleme tovább él, hat, még napjainkban is... (sugár) Választható háziorvosok Egerben 1. Dr. Barankay Gyula 12-es körzet 2. Dr. Barcsa Zsigmond 6-os körzet 3. Dr. Bartha István 11-es körzet 4. Dr. Böszörményi Mátyás 1-es körzet 5. Dr. Gál Tibor 5-ös körzet 6. Dr. Herczeg László 15-ös körzet 7. Dr. Holló Margit 3-as körzet 8. Dr. József Erika 16-os körzet 9. Dr. Kalló János 20-as körzet 10. Dr. Katona Mariann 9-es körzet 11. Dr. Kollár Lajos 17-es körzet 12. Dr. Kovács Ferenc 2-es körzet 13. Dr. Kurucz András 21-es körzet 14. Dr. Román Sándor 13-as körzet 15. Dr. Schmidt Ilona 22-es körzet 16. Dr. Singlár Zoltán 19-es körzet 17. Dr. Somogyi István 4-es körzet 18. Dr. Szemerkényi László 10-es körzet 19. Dr. Szirmai László 7-es körzet 20. Dr. Thummerer Ferenc 8-as körzet 21. Dr. Udvar János 14-es körzet 22. Dr. Vígh László 18-as körzet 23. Dr. Rozsnyai Erzsébet terület nélkül 24. Dr. Bóta József terület nélkül 25. Dr. Lánczi Erzsébet terület nélkül 26. Dr. Menyhárt András terület nélkül Választható házi gyermekorvosok 1. Dr. Bartalis Klára 10-12-es körzet 2. Dr. Ferenc Júlia 12-es körzet 3. Dr. Földessy Árpád 1-5-ös körzet 4. Dr. Galajda Anna 8-11-es körzet 5. Dr. Godó Ágnes 7-9-es körzet 6. Dr. Juhász Gabriella 9-es körzet 7. Dr. Juhágy Györgyi 6-os körzet 8. Dr. Nagy Ilona 3-as körzet 9. Dr. Nagy Mária 2-3-as körzet 10. Dr. Pára Piroska 5-ös körzet 11. Dr. Vértes Gyula 4-es körzet 12. Dr. Vadász Jolán 11-es körzet A választók bizalma és a város érdeke A Hírlap nemrég bemutatta az egri időszaki önkormányzati választásokon induló képviselő- jelölteket. Rénes Marcell nyilatkozatával kapcsolatban Bíró József, a „pártonkívüli lokálpatrióták” frakciójának tagja, egri ön- kormányzati képviselő nyílt levelet küldött szerkesztőségünknek. Ezt a múlt hét péntekjén olvashatták. Most közöljük Rénes Marcell válaszát: „Tisztelt Képviselő Úr! Egyebek. mellett azt írja, hogy a „lokálpatrióta képviselők” egytől egyig a választók bizalmából, és nem valamelyik párt listájáról kerültek a közgyűlésbe. Nos, tudomásom szerint például a „lokálpatrióták” frakcióvezetője, Várkonyi György az MDF polgármesterjelöltjeként, az MDF listájáról bejutva lett egri képviselő. Ő egyébként azóta az ingatlankezelő vállalat — mai nevén az EVAT Rt. — igazgatója. Horváth Gyula lokálpatrióta képviselő hetedik volt az SZDSZ listáján, onnan került be a közgyűlésbe. Dr. Löffler Erzsébet a Kereszténydemokrata Néppárt listáján szerepelt, így vált az egri önkormányzat (később lokálpatrióta) tagjává. Idén március 17-én a közgyűlésen Ön — mint képviselő és mint vendéglátóipari vezető — avégett nyújtott be interpellációt, hogy enyhítsenek az úgynevezett „vendéglátóipari előker- tek” (vagyis a kerthelyiségek) nagyon költséges engedélyezési procedúráján. Tette ezt egy elfogadott helyi rendelet ellenére, de nyilván a város érdekében” Jellegtelen kultúra helyett hagyományápolást! Tanítják a táncot — tanterven kívül is A Lajtha László Néptáncegyüttes sokakat indított útjára (Archív fotó) A hagyomány szerint évről évre megrendezik a városi néptáncnapot. Május 9-én a Megyei Művelődési Központ színháztermében zsúfolt ház előtt mutatkoztak be a város és környéke néptáncegyüttesei. A parádés, vastapsos est végeztével Katona Istvánná, az MMK városi csoportvezetője valamennyi fellépő együttes vezetőjének emléklapot és ajándékot nyújtott át. Akiknek alkalmuk volt az elmúlt másfél évtizedben nyomon követni a néptáncmozgalom alakulását, tapasztalatból tudják, hogy valamennyi — ma már az országhatárokon túl is sikeresen fellépő csoport — az egri (ma Lajtha László nevét viselő) néptáncegyüttes „köpenye alól bújt ki”. így a GYSZK Szederinda és a Gyermekváros együttesének vezetői, Balogh Ágnes és Simon Gyula, a makiári Forrás és a 10-es iskola csoportjainak két vezetője, Németh Erzsébet és Kovács Ernő is. Elismerés illeti a Deák Ferenc Általános Iskola vezetőit is, továbbá Tomory Gábor szakmai irányítót és Szabóné Vitányi Andrea pedagógust. Iskolájuk a Lajtha László-együttes utánpótlását biztosítja. Áz olaszországi Anghiariból nemrégiben hazaérkezett Lajtha vezetőjét, Ágoston Lászlót is köszöntötték a színpadon. A táncosokat a polgármesteri hivatal művelődési és sportirodájának közművelődési csoport- vezetője, Agyagási Dezső köszöntötte a néptáncnapon a következő gondolatokkal:” Nemes magyar táncom! Ki ősi nyelvünkkel/ s ruhánkkal jöttél ki dicső nemzetünkből/ Máig sem szenvedtél mocskot szépségeden/ Ázsiai színben fénylik nemességed/ S még a módi nem tett alacsonnyá téged,/ ím a külső népek bámulják díszedet/ S tulajdon nemzeted nem becsül tégedet!” A már hagyományosnak mondható városi néptáncnapot nem véletlenül nyitotta meg Csokonai Vitéz Mihály verseze- tével. Mert a költő — mint Agyagási Dezső mondotta — a magyar tánc védelméről szóló gondolataiban már 1799-ben szóvá tette, hogy értékeinket kevésbé becsüljük, mint adott esetben az idegen népek. A hagyományok az elődökről az utódokra szálló szellemi javak. A környezet, az éghajlat, az egyéb körülmények, valamint a nép legbensőbb alkati tulajdonságai formálták ezeket a hagyományokat olyanná, hogy az egyes népeket határozottan elválasztják egymástól. Anyanyelvűnk, népdalaink, díszítőművészetünk, népi táncaink, a különböző népszokások, ruházatunk, gazdálkodásunk ősi formái, építkezésünk, népi iparunk mind egyformán fontosak, mert együttesen, egymást kiegészítve jelentik és sugározzák a teljes magyarságot. A néphagyományok tartanak meg bennünket sajátosan magyarnak — hangsúlyozta a szónok a továbbiakban. Ha ápolásukkal felhagyunk, megszűnünk magyarok lenni, elszakítjuk azokat a kötelékeket, amelyek testvéreinkhez kötnek bennünket, gyökértelenül állunk a világban. Rohanó életünkben ma kevésbé törődünk nemzetmegtartó hagyományaink ápolásával. Persze, akadnak kivételek, így a városi néptáncnap szereplői is, akik segítenek közvetíteni ezen fontos értéket. Sajnos, ehhez a hivatalos oktatáspolitikától kevés segítséget kapnak — szögezte le —, hiszen a Kodály által is megálmodott esztétikai nevelést szolgáló órák — amelyek segítenek, hogy harmonikusabban éljük életünket — nagyon csekély óraszámot kaptak a mai hivatalos tantervekben, a népi tánc oktatása-gyakorlása abban nem is szerepel. A gazdasági élet változásai miatt is nagyon sok idegen felirat, szokás átvétele csúfítja városainkat. A városi magyar levetette ősi ruhaformáit, idegenből átvett öltözetben jár, mesterségesen összetákolt „népdalokat” és értéktelen slágereket énekel, mert népdalörökségünket már nem ismeri, s azzal nem érez közösséget, idegen formájú a színjátszása, néger zenére néger táncot jár, s a francia konyhával dicsekszik, és nem magyar az otthona sem. Mai életünkből csupa ellentét ordít. S a város átalakulását követve, a falu is kezdi levetni magyarjellegét. Kultúránk, műveltségünk romlását nagyban elősegítették a növekvő gazdasági bajok is. Ez azonban kis mentség, hiszen a sajátos jellegét biztosító hagyományos életformáit elveszített népnek a gazdasági és történelmi csapásokkal szemben való ellenállása is meggyöngül. Ennek utána azt fejtette ki, hogy hagyományainkhoz visszatérni, azokat ápolni és művelni tehát egyenesen létérdekünk, hiszen a mai, jellegtelen kultúra helyébe csak ezekből a gyökerekből nőhet tiszta, sajátosan magyar kultúra. Végezetül így szólt a jelenlévőkhöz: „Az itt bemutatkozott öt tánccsoport visszatért az ősi formákhoz, hagyományokhoz, azok ápolásához, ami azért is vigasztaló, mert ezek iskolai néptánccsoportok. Külön köszönet és dicséret illeti azokat az intézményeket, amelyek lehetővé teszik, segítik a tanórán kívüli hagyományápolást, amely ez esetben a tánchagyományok ápolását jelenti.” v ■»