Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-18 / 116. szám
HÍRLAP, 1992. május 18., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5, A hevesi székhelyű Kereskedőház Kft. immár harminc üzletet nyitott fennállása óta Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, nemrég pedig Budapesten. A Góbis áruházi lánc következő tagjának a XIII. kerületi önkormányzattól bérlik azt a Róbert Károly körúton levő 300 négyzetméteres helyiséget, ahol élelmiszereket és háztartási-vegyi cikkeket árulnak. Hamarosan megnyitják az épület alatti árkádon — ugyancsak bérlemény formájában — a zöldség-gyümölcs elárusítóhelyüket is. Ennek érdekessége lesz, hogy rendszeresen árulnak majd hevesi dinnyét is. Német gyerekek csereüdülésen Május 19-től 26-ig húsz németországi iskolás fiatal érkezik csereüdülésre Hevesre. A Gyermekház által szervezett program során megismerkednek többek között az alföldi város életével, és többször is ellátogatnak majd a gyógyvizű strandra. Még a nyár folyamán húsz hevesi, illetve városkörnyéki gyerek viszonozza majd Németországban a látogatást. Kisköre segítői Még az idegenforgalmi szezon előtt a kiskörei önkormányzat, a hevesi takarékszövetkezet, valamint annak német partnere, a Due Reisen GmbH megalakította a Napsugár Idegenforgalmi és Utazási Iroda Kft. -t. Az a feladatuk, hogy a Tisza-parti településen a strandot, illetve a kempinget folyamatosan működtessék. A társaság várhatóan az idén újabb taggal bővül, miután a szentendrei önkormányzat is csatlakozik hozzá. A kft. alkalmazottai különféle szolgáltatásokat biztosítanak a kül- és belföldi vendégeknek, emellett a hevesi takarékszövetkezet ebben az évben is valutabeváltással segíti a külföldi turistákat. Akadály-játék Alatkán Az idén is megrendezik a már hagyományos akadály-játékot a hevesi gyerekeknek a városhoz közeli Alatkán. A hét végén — szombaton — autóbusszal viszik a fiatalokat a Magyar Hon védség alakulatához, ahol reggel 8-tól délután 3-ig játékos akadályversenyeket tartanak. A gyerekeket természetesen megkínálják majd a szabad tűzön főzött gulyással is. Polgárőrök találkozója Az Országos Polgárőr Szövetség Heves Megyei Bizottsága szervezésében június 13-án polgárőr-napot rendeznek az alat- kai polgári védelmi bázison. Erre az eseményre a megye polgárőrei mellett az érdeklődőket is meghívják. A sport- és kulturális program mellett a vendégek megismerhetik a működő polgárőr-szervezetek mindennapi tevékenységét is. ^ABC-áruház vezetésében jártas]\«!1 menedzser típusú boltvezetőt keresünk. Újonnan létesítendő minipékségünkbe pékmestert keresünk. Élelmiszerkonzervek, mg-i termékek területén széles kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező munkatársat keresünk állományba és állományon kívül is. Bérezési forma: jutalék. Jelentkezni személyesen: Unicom Kft. Hatvan, Bástya u. 12. (Csőszer iroda). Tel.: 11-920,11-396 r Tudományos háttér — a múlt értékeinek gyűjtésére Hogy Hevesnek is lehessen múzeuma Egyelőre a kicsereit tetőszerkezet es a csupasz talak jelzik a volt községházán, hogy tart a reÁll Heves központjában egy műemlék jellegű épület: az egykori községháza. A múlt század első felében gondos kezek építették — klasszicista stílusban — ezt a házat. Azóta sok mindent megért már, s aki mostanában arra jár, láthatja: ismét megúju- lóban van. Talán kevesen tudják, hogy itt szeretnék kialakítani azt a leendő múzeumot, amely a délhevesi táj, a Tisza-vidék jellegzetességeit lenne hi vatva összegyűjteni és bemutatni. Közös erőfeszítésekkel már eddig is tettek lépéseket ezért, de további cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy valóban mielőbb tájmúzeuma lehessen a városnak. Hogy hol tart ma ez a munka, erről érdeklődtünk dr. Petercsák Tivadartól, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójától. — Az 1970-es évek végén egy autodidakta gyűjtő, Hegedűs Béla hagyatékából állandó kiállítás nyílt Hevesen. Ebből nőtt ki később az a helytörténeti anyag, amelyet ma már nem látni. — A ’80-as évek végén ezt a gyűjteményt az akkori városi tanács kérésére lebontottuk, és ideiglenes helyre tettük. Ahol korábban a kiállítás volt, ott időközben sakkmúzeumot rendeztek be. Ahhoz, hogy Hevesen távlatilag tájmúzeumot létesíthessünk, meg kell teremtenünk a hozzá szükségse tárgyi és személyi feltételeket. Ennek jelentőségét a korábbi városi vezetés is felismerte, és a jelenlegi önkormányzat is erősíti. 1984-ben, amikor kiköltözött a volt községházáról az egykori tanács, a megyei múzeumi szervezet átvette az épületet, ám akkor bebizonyosodott, hogy ennek a rekonstrukciója meghaladja az erőnket. A volt megyei és a hevesi városi tanács egy-egy millió forintot tett a múzeumi szervezet erre szánt pénze mellé, így 1989- ben megkezdődhetett a felújítás. konstrukció — Milyen munkákat végeztek el eddig? — Az elmúlt három esztendőben hétmillió forintot költöttünk a felújításra, amely a tetőszerkezet cseréjével kezdődött annak érdekében, hogy a beázást megszüntessék. Közben bebizonyosodott, hogy a tetőcsere nem volt elég, miután a fafödémek is cserére szorultak. Megerősítették a falakat, és speciális műszaki feladatot jelentett a lábazat megszilárdítása és a szigetelés. Jelenleg ott tartunk, hogy az idén várhatóan a külső homlokzat is felújításra kerül, teljes festést kap, amelyre másfél milliót költünk. Ehhez egymilliót a megyei közgyűléstől kap a múzeumi szervezet. így végre visszakaphatja eredeti külső állapotát az egykori épület, és jól illeszkedik majd a hevesi belváros miliőjébe. A kivitelezést Zsigmond Mihály egri vállalkozó és munkatársai végzik, a munkálatokat a megyei múzeumi szervezet irányítja. — Nem kis feladatot jelent majd a belső átalakítás-szerelés sem. — Kétségtelen... Ezt 1993-tól kezdjük a belső gépészeti munkákkal, a a fűtés, a világítás korszerűsítésével. Miután teljesen készen lesz az épület, akkor tehetjük meg a lépéseket ahhoz, hogy a városi önkormányzattal kialakítsuk a tájmúzeumot. Egyébként ennek a személyi feltételei adottak, hiszen máris van egy muzeológus munkatársunk Gyimesiné Gömöri Ilona személyében, aki irányítja majd a kutatómunkát. Ezután tervezik meg a kiállítás anyagát, ehhez ismét csak az önkormányzat anyagi segítségét kérjük: meg kell szervezni a tudományos munkát, a néprajzi, régészeti, történeti tevékenységet a tájban. — Egyébként erre vonatkozóan már korábban is történtek erőfeszítések, hogy csak példaként említsem az egykor létezett hevesi vár keresésére irányuló régészeti kutatásokat, amelyek nem jártak sikerrel. Azután felvetődött tanulmánykötet írása, illetve szerkesztése is megyénk dél-alföldi vidékéről. Sajnos, időközben ez is elmaradt. Véleményem szerint hosszabb távon egy tanulmánykötet összehozásával lehetne egybekötni a hely- történeti gyűjtemény újrarendezését és megnyitását. Mindez elképzelhetetlen a Heves Megyei Múzeumi Szervezet szakmai segítsége nélkül. Szükségesnek tartom szűkebb hazánk alföldi részének, a Tisza-tájnak, a Tárná mentének aktívabb kutatását, mivel az említett területek néprajziig, régészetileg és történetileg még kevésbé feltártak. — Az eddig elmondottak alapján tehát további összefogásra lesz szükség a tájmúzeum ügyében. — Ennek érdekében a közeljövőben tárgyalásokat folytatok dr. Hegedűs György polgármesterrel, hogy egyeztessünk, és közösen lépjünk a múzeum érdekében. Javaslom majd, hogy az ön- kormányzat pályázattal forduljon a Művelődési és Közoktatás- ügyi Minisztériumhoz annak érdekében, hogy pénzhez juthasson a megvalósításhoz. A Megyei Múzeumi Szervezet és a helyi önkormányzat között jó együttműködés alakult ki, amelyet az is bizonyít, hogy kérésükre a középkori hevesi harangot kivettük az egri várbeli állandó kiállításunk anyagából, és az alföldi városban helyeztük el, ahol jelenleg a műemlék templomban látható. Bízom abban, hogy a közös kezdeményezésünk eredményeként a következő években ezen a tájegységen is újból lesz helytörténeti kiállítás, és olyan tudományos háttér jön létre, amely az ottani kutatásokat elvégzi, s az eredményeket feldolgozza. Mentusz Károly Keresik az elkövetőket Betörtek az iskolába Nemrégiben betörtek a Hevesi 1. Számú Általános Iskolába, ahol először felfeszítették a tanáriban lévő asztalokat, aztán ösz- szepakolták a bent lévő tévét, magnót és erősítőt. Ám ezeket a hívatlan látogató nem vitte el, mert a második emeleten lévő stúdióban ennél értékesebb portékára is akadt: két nagy teljesítményű erősítőre és két nagy hangfalra. Ezt követően pedig — már a földszinten — az illető a kukába rejtette el az erősítőket, majd a két hangfallal eltávozott. Árra azonban nem számított, hogy a hét végén az intézmény ijgazgatója bejön „szétnézni”, s így felfedezi a betörést. A rendőrök a kukában található zsákmányból azt a következtetést vonták le — okkal —, hogy a tettes még visszatér. Erre az esetre akciót szerveztek, s nem is kellett sokat várniuk, mert késő este két fiatalember jelent meg, felnyitották a kukát, a hónuk alá kapták a holmit, s ekkor elkezdődött az üldözés. A felszólítás és a riasztólövés ellenére a fiúk nem álltak meg, mi több: a sötétben kicsúsztak az üldözők markából. Az egyik gyanúsított 160-165 centiméter magas, erős, sportos testalkatú, kerek fejű, akinek világos, tarkón felnyírt tüskehaja volt. Társa 170-175 centiméter magasságú, fekete, göndör, hullámos, vállig érő hajú, farmert és fekete bőrdzsekit viselt. Mindketten 20-25 év körüliek voltak. A rendőrség kéri a lakosságot, hogy aki felismerni véli az elkövetőket, jelentkezzen a hevesi rendőrkapitányságon. A rendteremtés mérföldköve Védjük a személyiségi jogokat, beszéljünk XY-ról, de kössük ki, hogy XY kizárólag tenki polgár lehet. Amikor XY tenki polgár bemegy a tenki kocsmába, akkor neki tudnia kell, nem egyszerűen arról van szó, hogy ő most kér egy deci pálinkát meg egy üveg sört, amikor ő oda belép, egy kicsi kis szigetre érkezett, egy Tajvanra. A tenki kocsmában ugyanis rend van. Körülötte az országban zűrzavar, botrányok, kezelhetetlen helyzetek, de a tenki kocsma megtalálta a megoldást. XY merevrészegre ihatja magát, s ha elfogy a pénze, akkor sem kell búsulnia, hiszen neki ott hitele van — akár a többi tenki polgárnak —, viszont teljesen nem adósod- hat el, ugyanis az egység hirdetőtábláján minden hónap tizenötödike után közzéteszik, hogy kinek van még tartozása, ki szégyellje magát, s végre fizesse ki a cehhet. Egy tiszta hang, frissen csobogó erdei forrás a lakótelepen. Mi más következhetne ebből, mint az, hogy a tenki kocsma modell. Vezetése liberális, nem nézi ki az ittast, mi több segítő jobbot nyújt. Tapinthatjuk a piacgazdaság elemeit is, hiszen a másik tenki kocsmában nincsen hitel, ott azonnal ki kell fizetni a féldecit, s akkor már XY inkább ebbe a tenki kocsmába megy, biztos ami biztos, ha elfogy a pénze, nem kell áttántorogni ide. De kétségkívül működik a jogállamiság is, az „adós, fizess” elve, s aki ennek nem tesz eleget, azt szankciókkal (vö: hirdetőtábla a falon) sújtják. Menjünk tehát a tenki kocsmába, és bizakodjunk! De egyre azért ügyeljünk, egy icipici hézagra, amit ott sem sikerült kiküszöbölni: az idegengyűlöletre. Annak, akit nem ismernek, annak nincs hitel. Mehet haza a falujába, s keresheti a saját „tenki” kocsmáját, ahol neki is lehet egy sorocskája a helyi hirdetőtáblán... Kovács Attila Kiskörén Vásárhelyi-napok Immár hagyományosnak tekinthető a kiskörei „Vásárhelyi-napok” programja, amelyet az idén május 21. és 23. között rendez meg a Vásárhelyi Pál nevét viselő általános iskola. Csütörtökön délután kosárlabda- és kispályás labdarúgómérkőzés lesz. A következő nap délelőttjén hivatalosan is megnyitják az eseményt. Ezt követően egész nap zajlanak majd a mérkőzések, lesz játékos vetélkedő, aszfaltrajzverseny, kézműves-foglalkozás, s ezúttal értékelik a népművészeti és hagyomány- őrző pályázatra beérkezett műveket is. Délután rendezik az újságíró- válogatott (lapunk természetesen képviselteti magát) és a diákcsapat labdarúgó-mérkőzés ér ét. Akiket ez nem vonz, szurkolás helyett megtekinthetik a népművészeti kiállítást, és sétálhatnak is a község főterén, vagy a Tisza partján. Ezt követően tartják az ünnepélyes eredményhirdetést, majd a színjátszó és a hagyományőrző csoport mutatja be a Csipkerózsika című mesejátékot, este pedig diszkó lesz. A szomorú tulajdonos a tűz utáni reggelen (Folytatás az 1. oldalról) — És a tűzoltók? — Az első tűzoltó-alakulat A latkáról érkezett 3 óra után né- háay perccel, a többiek meg csak utána jöttek, de akkor már égett minden, nem volt remény. Ennyi történt, de ez egy nagyon zavaros ügy, s egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a tett színhelyétől 800 méterre találtak négy darab 20 literes kannát, azt hiszem, ezekből öntötték ki akkor éjjel a gyúlékony anyagot. De hogy mi lesz, azt nem tudjuk, rengeteg pénzt Ki gyújtotta fel a Holdfény Panziót? és munkát fektettünk ebbe a panzióba. És most itt állunk... Azon a bizonyos következő szombaton a fiatalok égő gyertyákkal és virágokkal vonultak a szénné égett panzióhoz, az egykori diszkó színhelyére. A felvonulók nem csekély haraggal emlékeztek meg az ismeretlen barbár gyújtogatóról, és megígérték a tulajdonosnak, ha megint elkezdi építeni a panziót, munkájukkal besegítenek majd. * * * A Hevesi Rendőrkapitányság vezetője — dr. Francsics Ottó — szerint is alapos a gyanúja annak, hogy a Holdfénynél szándékos gyújtogatás történt. — Igaz — mondja Francsics úr —, hogy a helyszíntől pár száz méterre megtalálták a kannákat, de ez önmagában még semmit sem tisztáz. Kérdés, hogy az elkövető minek vitte el 800 méterre a kannákat, mikor egyszerűbb lett volna otthagyni azokat. — A tulajdonos szerint a rendőrök késve, mintegy 30perc múlva érkeztek csak meg... — Ez nem igaz, embereink pillanatok alatt ott voltak. Egy óra ötven perckor ugyanis csak az üzemjelet vették a kapitányságon, nem pedig a riasztást. — Akkor önök nem is a riasztójelzésre mentek oda? — Nem, minket a mentők értesítettek, riasztás nem is volt, mert a berendezés nem működött. Valószínűleg szabotázs történt, tehát a riasztórendszert valaki hatástalanította a behatolás előtt. — Ki ismerhette ilyen pontosan a rendszer működését? — Csak a tulajdonos ismerhette, ezenkívül az, aki telepítette, avagy szakembernek kellett lennie annak, aki hatástalanította a szerkezetet. * * * A nyomozás tehát folytatódik, néhány napon belül megérkeznek a különböző szakértői vélemények, s akkor már vélhetőleg több fény derül majd erre az igen-igen sötét „Holdfény panziós” ügyre. Havas András Összeégett minden
